Vas Népe, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

NYOLC „ÉVGYÍRI” KÖRKÉP A KÖRMENDI FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL HA 1962 ELŐTT repülünk el helikopterrel a vasútállo­más melletti térség fölött, bizony nem találjuk ott a mai Körmendi Fafeldolgozó Üzemet. Eredeti rendeltetése szerint a külföldről érkező fenyő­ gömbj­a fogadására, ki­válogatására s a különféle szabványoknak megfelelő át­dolgozására létesítették. S a fa, amikor elvégezték rajta e tennivalókat, mint ahogyan ez már manipuláló üzemek­ben szokásos, hazai felhasz­nálásra vagy akár exportra is indulhatott. A lassan, de biztosan fej­lődő, ám a mai napig sem hiánytalan fölszerelési üze­met a Vas megyei Faipari Vállalat létesítette. A kezdeti idők egyik jellemzője a nagy munkaerő-hullámzás és az üzemvezetők évenkénti válta­kozása. A mintegy 220 fő­nyi dolgozóból csak 100 bizo­nyult állékonynak, 100—120 fő — az üzem jelenlegi veze­tője, Papp Imre szerint —­ az évenkénti normaváltozta­­tásoknak megfelelően „hul­lámzott”. Nem melegedett meg azonban az üzemveze­tők helye sem, noha a mun­kakörülmények mind kultu­ráltabbá váltak, mert 1962- től 1968-ig 7 vezető is meg­fordult a telepen. Ettől az időtől kezdve, azonban Papp Imre már állhatatosnak bizo­nyult. Az üzem gépi felszerelé­sét tekintve nem különbözik az átlagos fafeldolgozó üze­mektől. Keretfűrészek, sza­lagfűrészek és egy automati­kus zárlattermelő gép dolgo­zik. A technológia, és ennek megfelelően a telep beosztása is fűrészüzemi jellegű: rönk­tér, fűrés­zcsarnok, árutér. Mindez a 216 munkás teen­dőit is megszabja. A rönktéren TALÁL­JUK az osztályozókat, vá­­lasztékolókat, vagonki ráko­kat, rönktéri munkásokat. Róluk nagy elismeréssel be­szélnek az üzemben. Papp Imre szerint különösen jól dolgozik a rönktéri szocialis­ta brigád. A kereset sem megvetendő, átlagosan 3 ezer forintot visznek haza az em­berek mégis itt a legnyug­talanabb a hangulat, s erre a területre koncentrálódik a je­lenlegi 6-7 százalékos mun­kaerő-vándorlás is. Nem nehéz kitalálni az ide­ges hangulat okát A vagon­kirakás­­kézi erővel történik, nagy a fizikai elhasználódás, s az itt dolgozók úgy véle­kednek, hogy hiába a nagy kereset, ha egészségileg el­rongálódik az ember, így mondják ezt a renid­érnek, ám az is igaz, hogy ma már nagyon bíznak a kedvező változásban. Az új üzem, az Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság megalakulása óta sok jelét tapasztalták annak, hogy nem nézi közömbösen problémáikat a vállalat. Er­re alapozták bizalmukat s re­mélik, hogy a nehézségek megoldása során rájuk is idő­ben gondolnak, méghozzá motoros tangorcákkal s utak­kal, amin a targonca kedvé­re futhat A FŰRÉSZCSARNOK a gépkezelők és a gépkiszolgá­lóik munkahelye, s nem köny­­nyű munkahely, hiszen 1971- re már a könnyű fűrészelésű fenyő helyett kizárólagosan csak lombfát dolgoznak itt fel, évente 25—27 ezer köb­métert a keretfűrészen, míg a zárléctermelő gép 5 ezer köbméter fagyártmányfával birkózik meg az év során. A minőségre nincs panasz, különösen nincs ak­kor, ha Stranczli Imre és Fegyver­nek! Péter keretfű­részesek, ha Biczó László és Oroszi Gézáné vimfűrészes áll a gép mellett. Ám nem volna he­lyes elfeledkezni arról sem, hogy a rönk tériek mellett a keretfűrészes brigádról is el­mondták nekünk, hogy rájuk is mindig lehet számítani. AZ ÁRUTÉR az osztályozás, máglyázás és a vagonbera­­kás helye. Itt is nehezíti a munkát és rontja a termelé­kenységet a kézi megoldás, ám a fríztéren dolgozó Föl­des Györgyné és Böröndi Ár­­pádné, valamint a fiatalok közé tartozó Németh Ibolya nevét is elismeréssel hallot­tuk emlegetni, de nem ma­radt ki a dicséretek sorából a két Zárutéri vagonberakó brigád sem. A DICSÉRETEK VÉGÉN azonban — halkan kér — de nem árt megemlíteni, hogy az üzemi, 1971-től ERFA Híradóban megjelent egy hír arról a bizonyos „sajátos munkaidő csökkentési kam­pányról”. Erről ugyan Kör­menden jártunkban nem esett szó. Ha azonban mégis lenne valami kis alapja a mende-mondának, bizonyosan nem lesz ezután, hiszen va­lóban csak elismeréssel gon­dolhatunk a rönktériekre az elhangzottak után akik rá­adásul valamennyien törzs­­gárda tagok. Ám a törzsgárd­a tagság ér­telmezésével mintha bajok is lennének. No, nem különö­sebb, csupán annyi, hogy az együttdolgozás már hibátla­nul megy, de a munka utáni egy­ütletnek még kevés a hí­ve. S bár ez a megállapítás valamennyi szocialista bri­gádra vonatkozik, kézenfek­vőnek látszik a magyarázat is. A brigádtagok jó része különböző falvakból szárma­zik, s ez eleve határt szab a lehetőségeknek. Ilyen eset­ben egy-egy üzemi közös ki­rándulás segíthetne, ami ta­lán nem is áll oly messze a megvalósítástól. Azért gon­doljuk ezt, mert az átszerve­zéssel járó kezdeti nyugta­lanság megszűnt , a mint­egy 6-7 százalékos kereset­­emelkedés hatására a nyuga­lom után a jókedv is megér­kezett (az üzem dolgozóinak átlagos jövedelme 2230 fo­rint havonta), bizonyára sok olyan baráti, jóízű munka­társi beszélgetés kívánkozik ki az üzem dolgozóiból, amit csak egy közös kirándulás alkalmával lehet elmondani. 1971-től csak saját terme­lésű anyagot dolgoznak fel a Körmendi Fafeldolgozó Üzemben, ám a teljes kapa­citás lekötéséhez még 5 ezer köbméter anyagot a tsz-ek­­től kell megvásárolnia a fa­gazdaságnak. Ezzel aligha lesz hiba. Nem lesz a szak­tudással sem, mert ismerik már az emberek — megta­nulták — a lombos fára vál­tással járó új választékok termelési módját. AMT AZONBAN SOKAT segítene a munkái­ulknalk öröl­nének, ha minden erdészettől legalább olyan pontosan és szabványosan minősített árut kapnának mint ahogyan ezt a Körmendi Erdészettől meg­szokták. Farkas Imre A BÉKE HADSEREGE Ilj a ötvenhárom eszten- 1,i­deje, hogy szovjet föl­dön, a hiányosan felszerelt, gyengén kiképzett osztagok­ból verbuválódott hadsereg első győzelmét aratta a né­met intervenciós csapatok felett. A világtörténelemben nem jegyeztek fel még egy olyan haditettet, amelynek jelentőségét össze lehetne mérni ezzel a­ győzelemmel. Ekkor, ebben a csatában szü­letett meg a világ első, új­típusú, szocialista hadsere­ge, a munkások és parasztok hadserege, amely a népel­­nyomdás helyett a népszabad­ságot, a hódítás helyett a népek felszabadítását írta zászlajára. Az új hadsereg a polgár­­háború tüzében, a fehérgár­disták és a külföldi zsoldo­sok ellen vívott kegyetlen harcokban edződött meg. Az egész világ proletariátusa és haladó közvéleménye léleg­zetvisszafojtva figyelte az élet-halál küzdelmet, hiszen jól tudta: saját jövője, a proletárforradalom ügye ke­rülhet ki győztesen vagy jut­hat végveszélybe. S a fiatal szovjet állam és fegyveres ereje kiállta a próbát, meg­védte a forradalom vívmá­nyait, a proletárhatalmat. Alig több, mint két évti­zed múltán a Szovjet Had­sereg dicsőséges útja a Nagy Honvédő Háborúban egy­beesett az emberiség harcá­val a népek legádázabb el­lensége, a fasizmus ellen. Egyetlen állam se bírt volna ki annyi szörnyű csapást, mint amennyit kibírt és ki­védett a Szovjetunió. A szov­jet nép egy emberként kelt fel az októberi forradalom vívmányainak védelmére és hosszú, irgalmatlanul nehéz, véres küzdelemben szétverte a fasiszta hadigépezetet. Vi­tathatatlan tény, hogy a má­sodik világháború fő terhét a szovjet nép viselte, s a há­ború sorsa a szovjet—német arcvonalon dőlt el. A fasisz­ta blokk 607 hadosztályát ott semmisítették meg és Né­metország tizenhárommilliós emberveszteségéből 10 millió esett a keleti arcvonalra. A honvédő háború és a A fasizmus felett aratott győzelem, a szocializmus megvédése és a népek fel­szabadítása egyidejűleg ta­núsította a Szovjet Hadsereg nemzeti és nemzetközi kül­detését. Aligha vonhatja két­ségbe bárki is, hogy a Szov­jet Hadsereg felszabadító küldetésétől mennyire elvá­laszthatatlan a szocializmus kiterebélyesedése az európai és ázsiai országok egész so­rában. A szovjet nép és hadsere­gének világraszóló győzelme után új lendületet kapott a népek nemzeti felszabadító mozgalma. A szocializmus térhódítása megváltoztatta az erőviszonyokat. Ám a kapi­talista hatalmak nem nyug­szanak bele pozícióik el­vesztésébe. Fokozzák a fegy­verkezési versenyt, rabló­háborút folytatnak Indokína térségében, agresszív terve­ket szőnek Közel-Keleten. Ilyen körülmények között to­vább bővült a Szovjet Had­sereg funkciója. Szerepe megnőtt a két világrendszer­­közötti döntő küzdelemben: ha oltalmazója az emberiség békéjének, gátat emel az imperializmus agresszív vi­lágháborús tervei elé. A szocialista országok TM népei ma — a világ dolgozóinak támogatásával —, együttes erővel védelme­zik a szocializmus vívmánya­it. A történelem eddig nem ismerte a népek és hadsere­gek olyan harci szövetségét, amely a szocialista világ­­rendszer országai között ala­kult ki. A testvéri koalíció­ban egyek, egységesek és egyenlőek vagyunk, mert e szövetség alapja az azonos típusú társadalmi, állami be­rendezkedés, az egységes marxista—leninista ideológia, népeink szövetségének elve a proletár nemzetköziség. Kétségtelen azonban — s ez egyáltalán nem csökkenti felelősségtudatunkat —, hogy fejlettségénél és erejénél fog­va a Szovjet Hadsereg az, amelyik e feladatból a leg­nagyobb részt vállalja. A Szovjetunió igen magas szín­vonalon tartja fegyveres ere­jét. Ma már a stratégiai ren­deltetésű rakétacsapatok, az atomtengeralattjárók alkot­ják a fegyveres erők gerin­cét, légvédelmi rakétarend­szerek, korszerű vadászgépek biztosítják a légtér sérthe­tetlenségét. E roppant erejű fegyverek az imperialista ag­­­­resszió megfékezésének leg­főbb eszközei, következés­képpen az emberiség létének, biztonságának megbízható té­nyezői is. •• A tvenhárom év már tör­­­ténelem. És ebbe a történelembe, a Szovjet Had­seregnek az intervenciós ha­dak elleni első győzelemtől a mai napig megtett útjába beletartozik Magyarország felszabadítása. Új életünk hajnalát hozta el számunkra ez a hadsereg. Nekik kö­szönhetjük, hogy immár több, mint negyedszázada magunknak építjük az or­szágot, alkotunk biztonság­ban — élve a szabadság adta lehetőségekkel Hegedős Ferenc alezredes 1971. febuár 23. Kedd Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat keresünk budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz Munkaügyi osztályán, BUDAPEST, VIII., Auróra u. 23. sz. alatt. (1070) VAS NÉPE KÉT HÍR A MEGYÉBŐL Tető alá került az ország első közlakóháza Vasvárott. A Kemeneshát dombsorának oldalában épült, szép fek­vésű nagyközség XVII. szá­zadi tűztornya helyén áll a 4 szintes épületkülönleges­ség. Minden oldalról jól lát­ható terepen építették fel a 18 méter átmérőjű körházat. Nyolc lakás, továbbá kor­szerű köztisztasági fürdő, tűzoltószerház, az önkéntes tűzoltók klubja, gyermekor­vosi rendelő és zöldkeresztes tanácsadó kapott helyet fa­lai között. Négymillió fo­rintos költséggel a Vas me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat építi. ★ Hétfőn újabb hírlapolva­­sóval gazdagodott a megye. Ez alkalommal Szentgotthár­­don, a Szakszervezetek Vas Megyei Tanácsa és a helyi társadalmi szervek összefo­gása eredményeként adták át rendeltetésének a közműve­lődési szolgáltatás új ottho­nát. A korszerűen berendezett hírlapolvasóban hazai és kül­földi napilapok, folyóiratok, szaklapok, több száz kötetes kézikönyvtár áll az érdeklő­dők rendelkezésére. ÖNVIZSGÁLAT így is lehetne nevezni azt a nagyszerű kezdeményezést, amely most van kibontako­zóban a megyei állami épí­tőipari vállalatnál. A párt végrehajtó bizottság akciót indított a minőség javításá­ért A vállalatnál — az alsó szinttől a legfelsőig — önvizsgálat 1. -t — számba veszik, mivel lehetne javíta­ni a munkát, a minimális­ra csökkenteni a kifogáso­kat. Ki-ki a saját munkate­rületén végzi el a vizsgála­tot, hogyan is állunk a tech­nológiai fegyelemmel, mennyiben játszanak közre a végeredményben az anyag­hiány, vagy a szállítás ne­hézségei. Különösen az olyan jellegű hibák felszá­molására kívánják irányíta­ni a főtüzet, amelyek visz­­szatérnek szinte minden át­adás alkalmával. Két szinten történik a vizsgálat. A termelési osz­tály például tanulmányozza az utóbbi évek átvételi, il­letve hiánypótlási jegyző­könyvei­t, s azokból vonja le a következtetéseket A visz­­sza-visszatérő hibák, fogya­tékosságok itt derülnek majd ki leginkább. Ennél is izgal­masabbnak tűnik azonban az egész vállalat dolgozóinak a bekapcsolása az önvizsgálat­ba. Ki-ki a m­aga posztján nézzen önmagába, tegye mérlegre az eddigi munká­ját fejtse ki, hogyan csi­nálhatná jobban, hibamen­tesen. A pártszervezetek a vizs­gálat lebonyolításában jó segítőtársat találnak a szak­­szervezti bizottságokban, il­letve a KISZ-alapszerveze­­tekben. Az építésvezetők, a párt és tömegszervezeti ve­zetők száma a rendezett, s e napokban zajló szakmai jellegű továbbképzésen ugyancsak témaként szere­pel a minőségi munka javí­tása. A párt alapszervezetek kérdőíveket bocsátanak ki a dolgozóknak. Ezek kitöl­tésével válaszolhatnak a munkával kapcsolatos fo­nákságok megszüntetésére, a hibák elhárításának lehető­ségeire. A KISZ úgyneve­zett Radar-ládákat helyezett el a különböző munkahe­lyeken. Ezekben helyezhetik el a dolgozók az általuk ész­lelt problémák megoldásá­val kapcsolatos javaslatai­kat. Akinek tehát esetleges gátlásai vannak, az a név­­telenségbe burkolózva jut­­tathatja el véleményét az il­letékesekhez. Dicséretes kezdeménye­zés ez. Nemcsak azért, mert az építőipar munkájával kapcsolatban meglehetően gyakran hangzik el minősé­­gi kifogás, hanem azért is, mert bizonyára eredmény­nyel jár. Lényegesen több, mint egy értekezleten való felszólalás. Az előrelépés biztos jelei már akkor fel­fedezhetők, ha a konkrét munkahelyeken látják, mi az, amin változtatni kellene. S ha már látják, akkor a változtatáshoz csak egy lé­pés kell... (pónfai) ELENGEDJÜK ŐKET?! Szombathelyen van — s éppen a közelmúltban ünne­pelte fennállásának 20. év­fordulóját — az egészség­­ügyi szakiskola. Két évtized alatt igen sok egészségügyi középkádert adott, s nem­csak a megyének. A volt ta­nítványok az ország minden részéből tartják a kapcso­latot az Alma Materrel, el­jöttek az ünnepségre hazánk különböző egészségügyi in­tézményeiből ... Húsz év alatt az iskola, s az oktatás módszere is so­kat fejlődött. Az elmúlt négy évben például már 21 sza­kon 591 leány és asszony ta­nult itt. S szívesen látja a jól képzett középkádereket minden egészségügyi intéz­mény. Annyira szívesen, hogy sok már a beiskolázás­nál társadalmi szerződést köt a tanulóval, ösztöndíj­ban részesíti a tanulmányi idő alatt, s ennek letelté­vel kész hellyel várja. Más megyék elöl járnak ebben, csak éppen Vas megyében gyér az igyekvés arra, hogy ily módon erősítse egészség­­ügyi derékhadát. Mindösz­­sze Sárvár kötött ilyen „tár­sadalmi szerződést” az isko­lával.... Annyira jól állnánk egész­­ségü­gyi középkáderekben ? Egyáltalán nem. Sok he­lyütt kénytelenek szakkép­zetlen, máshol elhelyezkedni nem tudó jelentkezőkkel be­tölteni egy-egy nem túlzot­tan jól fizetett, de nélkülöz­hetetlen státuszt, mert az is­kolából kikerülteket más megyébe szólítja a szerző­dés ... Másnak képezzük a szü­lésznőket, ápolónőket, cse­csemőgondozókat, mikor magunknak sincs elég! Meggondolandó: elenged­jük őket.. .7 —lyés 3 JÖVŐRE­ LAKÁSÁBÓL TÁRCSÁZHATJA BUDAPESTET MIKOR ÉPÜL TELEFONHÁLÓZAT A HUNYADI ÚTI, ÉS KÖZPONT A DERKOVITS LAKÓTELEPRE? SOKAT KELL VÁRNIUK AZ IGÉNYLŐKNEK. 1968-ban 2633 szombathe­lyi családnak volt telefonja. Az idén január végén­­ már 3444-et tartottak nyilván. A posta a gyorsan megnö­vekedett igényeket csak las­san, fokozatosan tudja kielé­gíteni. A bajt tetézi, hogy 1975-ig nem is lehet számol­ni jelentékeny hálózatbőví­téssel, pedig pillanatnyilag is 1200 igénylés vár kielégítés­re. A legközelebbi öt évben mindössze pár száz készülék beszereléséről lehet csak szó, tehát igen szerény számokkal kell gazdálkodnia az üzem­bentartónak. Arra remény van, hogy a Hunyadi úti lakótelepre is kiépítik a távbeszélő hálóza­tot, mert az ügyben már tár­gyalt a posta és a tanács. Végleges döntés nincs, így az új városrész lakóinak is vár­­niuk kell telefonra. De talán nem sokáig, mert nem is sza­bad engedni, hogy akkora te­lepülés távbeszélő nélkül le­gyen. A Derkovits-lakótelepre két 400-as PDM központ építé­sét tervezi a posta, s ott — a kereten felül — 800-zal gyarapszik a bekapcsolható készülékek száma. Ez azon­ban csak akkor realizálód­hat, amikor megfelelő épület áll rendelkezésre a központ kiépítéséhez, felszereléséhez. Értesüléseink szerint az idén még nem kerül rá sor. Akiknek már van telefon­juk azoknak öröm, hogy az idei év végére Szombathe­lyen üzembe állítanak egy távválasztó berendezést, amellyel bárki a szobájából közvetlenül tárcsázhatja a budapesti számokat, később a dunántúli nagyvárosokét is. U. Gy.

Next