Vas Népe, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Élmények, útravalók, tervek Interjú tanácstagjelöltekkel Vasárnap, április 25-én az urnák elé járulnak a választópolgárok, hogy az országgyűlési képviselőkkel együtt megválasszák majd azokat, akik az elkövetkező választási ciklusban a városi és községi tanácsokban képviselik érdekeiket. Ebből az alkalomból három kérdést tettünk fel négy Vas megyei tanácstagjelöltnek. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a jelöltek — Milisits Lászlóné pamutipari munkásnő, Pencz Géza csákánydoroszlói tsz-tag, Barbér Istvánné alsószölnöki közalkalmazott és Czvizek Miklós vállalati igazgatói válaszait. KÉRDÉS: Mi volt a legemlékezetesebb élménye jelölésével kapcsolatosan? MILISITS LÁSZLÓNÉ: Választókerületünk lakosságának bizalmából már az elmúlt választási ciklusban is tanácstag voltam. A mostani jelölés során számomra a legemlékezetesebb — és megvallom: egyben a legmeghatóbb — az volt, hogy azon a jelölő gyűlésen, amelyen engem jelöltek tanácstagnak, igen sok munkásasszony vett részt. Nekem, pamutipari dolgozónak igen jólesett, hogy a LATEX takarógyárában megtartott jelölő gyűlésen újra egyöntetű bizalmat kaptam nemcsak a választókerületben lakóktól, hanem azoktól a takarógyári munkástársaimtól is, akik itt dolgoznak ugyan, de más választókerületben laknak. PENCZ GÉZA: Számomra a legemlékezetesebb maga a jelölés volt. Nem számítottam rá, ezért meg is lepett a dolog. Eddig ugyanis én nem voltam tanácstag. Igaz, a termelőszövetkezet gépműhelyében végzett munkám mellett tűzoltóparancsnok is vagyok, de tanácstagként még sosem dolgoztam. Zavarban is voltam, amikor Horváth Ferenc tsz-tag javaslatára másodikként tanácstagjelöltnek választott a jelölő gyűlés. Azóta is gondban vagyok, hogyan tudok eleget tenni a bizalomnak, ha megválasztanak. BARBER ISTVÁNNÉ: Községünkben nemzetiségiek is élnek. A lakosságnak körülbelül egyharmada délszláv, a mi választókerületünkben pedig még németajkúak is élnek. Én 1958-tól, 19 éves korom óta vagyok tanácstag. Magam is délszláv vagyok. A mostani jelölés során a legnagyobb élményem az volt, hogy asszony létemre még olyan idős férfiak is mellettem szóltak és szavaztak, akiknek a lányuk lehetnék. őszintén megvallom, örülök, hogy eddigi munkám alapján bíznak bennem. CZINZER MIKLÓS: Mint építőipari vállalati igazgatónak a jelölés során az volt a legnagyobb élményem, hogy a jelölő gyűlés színhelyéről, az Eitzbruder Gimnáziumból Szombathely legmagasabb új épületére, a vállalatunk által épített 16 szintes magasházra lehetett látni. Ez azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy az építés ügyének szolgálata szélesebb értelemben is kapcsolatban van az építéssel: nemcsak az építkezésben, hanem új társadalmunk építésében is törekedni kell a magasabb szintekre. KÉRDÉS: Milyen „útravalóval” látták el választói? MILISITS LÁSZLÓNÉ: Hát ami azt illeti, választóim éppen elég „útravalót” adtak. A jelölő gyűlésen is, más alkalmakkor is őszintén elmondták, mihez kérik a segítséget. A munkásasszonyok és háziasszonyok például a környék bolthálózatának fejlesztését sürgetik. A munkásasszonyok ezenkívül azt is kérik, hogy az üzletek nyitvatartási idejét jobban igazítsák hozzá az üzemben dolgozók szabad idejéhez. Sokan jzóvátették azt is, hogy javítani kell a zöldségellátást és összekötő utat kell építeni a Safrankó utca és az Irottkő utca között. PENCZ GÉZA: Nem kérnek megvalósíthatatlant a választók. Azt azonban kérik, hogy az elkövetkező években oldjuk meg a községrész járdásítását. Szerintem a kérés jogos, a gondot azonban az okozza, hogy tudomásom szerint pénz kevés van hozzá, s az is probléma, hogy a járdához a házak előtti kertekből kell elvenni területet. Megértéssel, okosan szót értve az emberekkel azonban véleményem szerint lehet találni megoldást. Többen már azt is felajánlották, hogy ha a tanács adja az anyagot, a házuk előtt megcsinálják a járdát. Azt hiszem ezt az utat kell majd járnunjk. BARBÉR ISTVÁNNÉ: Nekem a belterületi utak megjavítását adták „útravalóul”. Társadalmi munkát is ajánlottak föl hozzá. Többen kérték, hogy rendezni kellene, azaz újra meg kellene állapítani a földek aranykorona értékét, mert a jelenlegi besorolás nem felel meg a tényleges helyzetnek. Megoldandó feladat az is, hogy az Erdő- és Fafeldolgozó Vállalattal megállapodva gondoskodjunk a tényleges vadkárok megtérítéséről. Klubot, egészségházat és üzletházat is kérnek a választók — szerencsére ezek benne is vannak a tervben. CZIIZER MIKLÓS: Választókerületünkben a legtöbb igény az építkezésekkel kapcsolatosan vetődött föl. A választók örömmel fogalmazva azt kérik, hogy építsünk többet, gyorsabban, olcsóbban. Ez nekem, mint építőipari vezetőnek is, meg mint tanácstagjelöltnek is igen komoly „útravaló”. És ugyancsak útravalóként adták a választók, hogy minél gyakrabban találkozzam majd velük, ha megválasztanak. Megmondom, e kérésnek munkám mellett nem könnyű eleget tenni, de mindenképpen kell időt szorítanom rá, anélkül ugyanis egyetlen tanácstag sem boldogulhat. KÉRDÉS: Mit tart legfontosabb feladatának, ha megválasztják? MILISITS LÁSZLÓNÉ: Mivel a választóknak az előbb fölsorolt kéréseit magam is jogosnak tartom, a legfontosabb tennivalóm az lesz, hogy a tőlem telhető legtöbbet tegyem megvalósításukért. Mint tanácstag eddig is abból indultam ki, s ha megválasztanak, ezután is arra törekszem, hogy mindig mindenütt jól képviseljem választóim érdekeit. PENCZ GÉZA: Akárhogy is nézem, ha megválasztanak olyasmit kell csinálnom, amit eddig nem csináltam. Nekem olyan a természetem, hogy amit elvállalok, azt szeretem jól elvégezni. Érmen ezért most azt tartom legfontosabb feladatomnak, hogy ha vasárnap rám szavaznak az emberek, akkor helyt is tudjak állni. Igen szégyellném, ha valaha is azt mondhatnák rólam, hogy nem teljesítettem, amit vártak tőlem. BARBER ISTVÁNNÉ: Én a legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy megválasztásom esetén még jobban végezzem munkámat. S ami nem könnyű: tudjak mindig őszinte lenni az emberekhez, akkor is, ha nemet kell mondanom. És hozzám is legyenek őszinték, mindig mondják el gondjaikat. Tanácstag számára nem lehet jobb érzés, mint az, ha ilyen viszonyt tud kialakítani választóival. CZINZER MIKLÓS: A jelölés a megtisztelő bizalom. A jelöltnek meg kell tudni felelnie a választók elvárásainak. Az egyéb tanácstagi kötelezettségek mellett — amennyiben megválasztanak — én azt tartom legfontosabb feladatomnak és kötelességemnek, hogy véleményemmel, észrevételeimmel és munkaköri ténykedésemmel is a lehető legjobban segítsem a város fejlődését, az építésügyet. Lőrincz Károly Mr. A. a vádlottak padján Mr. A. személyesen még soha nem ült a vádlottak padján. A bíróságok mégis nagyon ismerik. A bűncselekmények során gyakran emlegetik, elmarasztalják, őt magát nem lehet felelősségre vonni, holott napjaink egyik legádázabb elensége. Mr. A. — vagyis nevén nevezve az alkoholizmus, bűncselekmények sorában játszik fő szerepet, bár ő maga sem számít bűncselekménynek. A köztudatban ki-ki másként vélekedik róla. Akadnak, akik magánügynek tekintik, sőt egyesek „férfias magatartásnak” gondolják. A valóságban az alkohol méreg, túlzott fogyasztása romboló hatással van az egyénre és a társadalomra egyaránt. Következésképpen: az ellene folytatott harc társadalmi méreteket ölt, kell, hogy öltsön. Az alkoholizmus befolyásáról, szerepéről beszélgettünk legutóbb dr. Tordai Ferenc járásbírósági elnökkel. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire van jelen a bűncselekményekben, s hogy az ítéletek megalkotásánál figyelembe veszik-e szerepét, hatását? Az első legfontosabb megjegyzésünk: a túlzott alkoholfogyasztás nem magánügy! Ugyanis nemcsak a fogyasztójára van káros hatással, hanem az egyén közvetlen környezetére, családjára, hozzátartozóira, környezetére, munkamoráljára. A bűncselekményekben nem számít enyhítő körülménynek, következésképpen: a büntetőjogi felelősséget nem zárja ki. Hazánkban köztudottan meglehetősen magas az alkoholfogyasztás. Világviszonylatban is rangos helyet foglalunk el a listán. Törvényeink tehát szükségszerűen üldözik. A felszabadulás előtti joggyakorlathoz viszonyítva minőségi változás következett be. Bár az 1948-ban hozott 48-as törvény az ittas állapotot még figyelembe vette a bűncselekmények mérlegelésekor, az 1962-ben megjelent új Btk. már egyértelműen kizárja. A Büntető Törvénykönyv 21. paragrafusa kimondja, hogy a gyengeelméjűség, a tudatzavar kizárhatja a büntetést, a 22. paragrafus viszont megállapítja: nem alkalmazható ez annak javára, aki önhibájából eredően kerül alkoholos állapotba, s úgy követ el bűncselekményt. — Milyen bűncselekményeknél van jelen leggyakrabban az alkohol? Közvetlenül és leginkább a garázdaság, az élet és testi épség elleni bűncselekmények, a hivatalos személy elleni erőszak, a nemi erőszak velejárója az ittasság. Áttételesen a vagyon elleni bűncselekményeknél is jelen van Köztudott ugyanis, hogy az ital pénzbe kerül, s az „áldozatok” gyakran nem riadnak meg az eszközöktől, hogy előteremtsék a rávalót. Azaz lopnak, sikkasztanak, hogy szenvedélyüket kielégíthessék. — Lehet-e indító ok az alkoholos állapot bűncselekmény elkövetésére? Szerepe kétségtelen. Az ittas ember felelősségérzete tompább. Hajlamosabbá válik olyan cselekedetekre, amelyeket józanul esetleg nem követne el. önmagában az ittasság azonban nem számít bűncselekménynek, tehát büntetni sem lehet. A Btknak van azonban olyan szakasza, amely különálló bűncselekményt jelöl meg, ez pedig az ittas gépjárművezetés. Enyhébb fokozata a szabálysértés. A vérbe került alkoholmennyiségtől függően hat hónap szabadságvesztésre, vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkára ítélhető, aki alkoholos állapotban vezet. Az emberekben jócskán él még az a felfogás, hogy télen jólesik egy kis melegítő, nyáron a sör, mint hűsítő. A valóság az, hogy a test hőmérsékletére egyáltalán nincs hatással az ital, az alkohol csupán a reflexre van hatással, mégpedig káros hatással. — Az alkoholfogyasztás tehát nem magánügy, hogyan lehet, hogyan kell fellépni ellene? Mr. A. tehát, ha nem is láttak padján, s ha a veszély nánk sorakoztatni ellene a tanú mnnk. Tönkretett családok ta gyerekeket, állandó izgalomban embertől általában mindenki jó, hogy ki kell térnünk előle, térjünk ki előlük. Ellenkezőleg: annak előtte, mielőtt a dülöngé magát. Ha lehet, még addig, cselekményt követ el, ami miatt Sir. A. első számú közel létező fegyverét vessük be el A legelső és leginkább követendő lépés az önkéntes elvonókúra. Az illető maga keresi fel azokat az egészségügyi szerveket, amelyek kigyógyítják betegségéből. Példák sokaságával bizonyítható, hogy a kúra eredményes. Sajnos, az ellenkezőjére is jócskán adódik példa. Kizárólag az egyénen múlik a beavatkozás hatása. A másik lépés nélkülözi az önkéntességet, itt már kényszerelvonásról van szó. A hozzátartozók, a rokonok kezdeményezhetik a járási, városi szakigazgatási szerveknél. Ide általában azok kerülnek, akik bűncselekményt ugyan nem követtek el, de a túlzott alkoholfogyasztással közvetlenül veszélyeztetik a családjukat, környezetüket, ittasságuk rontja munkaerkölcsüket. Végül a harmadik eset, amikor a kényszerelvonást a bíróság rendeli el a Btk 62. paragrafusa értelmében. Ennek két változata van. Az egyik, ha az illetőt a szabadságvesztésre nem ítélték. Ilyenkor rendelőintézetben, vagy zárt gyógyintézetben történik az elvonókúra. Szabadságvesztés esetén a büntetésvégrehajtás során kerül erre sor, személyesen, de ott ül a vádességét bizonyítandó felakarhat, sokakat kellene megidézni : anyákat, rettegésben élő tartott szomszédokat. A részeg irtózik, s a józanság azt diktál- Mi mégis azt mondjuk: ne fogjuk le őket! Ha lehet, még fésig, a tudatzavarig leissza amíg az alkohol hatására bűna törvény elé kell állnia, fenségünk, a józanság minden lene! PÓSFAI H. JÁNOS 1971. április Csütörtök 7* VAS NÉPE Füstölgés a füst ügyben Amint a mellékelt ábra mutatja, itt jól odafüstölnek a szombathelyieknek. Az ipartelepen teszik ezt, olyan indítékkal, hogy eltüzeljék a ki tudja, mióta összegyűlt (és most egy építkezés akadályává vált) műanyaghulladékot. A mellékelt ábra azt is jól mutatja, hogy a szél a város fölé hordja az irdatlan koromtömeget. Készséggel elismerem, hogy a széljárást itt, e helyen nehezen tudják még befolyásolni. Tehát nem tehetnek az irányváltozásáról. De arról — jó gazda módján — igen, hogy időnként kitakarítják a telepet, még mielőtt a hulladék olyan tömege gyűlne fel, mint amilyen most. És esetleg valahol a méhin égetik el. (Lám, a XXI. század veszélye, a műanyagok-szintetikák feleslegének, maradványainak megsemmisítése már nálunk is jelentkezik.) Persze, nem nehéz kitalálni, ehhez jármű kell, s az pénzbe kerül. Erről jut eszembe a közelmúltban fogant kormányhatározat a levegő szennyezettségének csökkentéséről. Ha jól emlékszem, igen tekintélyes és elgondolkoztató bírságokat is kilátásba helyeztek a levegőt szennyezőknek. Adott esetben progresszív bírságot. Vas megyét még a jó levegőjűek között tartják számon. .. és az ilyen szempontból a harmadik ütemben (az utolsóban) „terítékre kerülj”, területek közé sorolják. Ami — gondolom — nem azt jelenti, hogy addig csak úgy odafüstöljenek az orrunk alá. S hogy ne ez legyen a gyakorlat, azért szükség esetén magunk is tovább füstölgünk. — t7 — Verekedés lányok - csíkosban Lapunk február 12-i számában Cinkos, aki néma címmel e helyütt tettük szóvá, hogy Szombathelyen, a Hámán Kató utcában fényes nappal inzultáltak egy fiatal tanítónőt. Az esetnek számtalan tanúja volt, de senki nem akadt, aki a tanítónő segítségére sietett volna. Pedig, ami az összetűzést kiváltotta, nagyon is helyénvalónak bizonyult, hiszen a pedagógus azért figyelmeztette a fiatalkorú H. I.-t, mert illetlen dolgokat firkált az iskola falára. A fiatalkorú barátnőjével H. B.vel esett neki a tanítónőnek, ököllel verték, a haját tépték. Ő maga csak arra vigyázott, hogy a szíve alatt hordott héthónapos magzatot megvédelmezze a bántalmazástól. A glosszában megemlítettük azt is, hogy a verekedős lányok közül egyikük, H. B. korábban már összeütközött a törvénnyel, lopás és becsületsértés miatt eljárás indult ellene, csupán a közkegyelem mentette meg a büntetéstől. Reméltük, ezúttal elnyeri megérdemelt büntetését. Nem csalódtunk. A szombathelyi járásbíróság büntetőtanácsa kedden tárgyalta az ügyet és meghozta az ítéletet. Mindkét fiatalkorút bűnösnek találta. H. B.-nél figyelembe vette korábbi dolgait is, ezért őt egy évi és egy hónapi börtönre, H. I-t pedig hét hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős, a verekedős lányok csíkosban várják immár a nyarat. (posfai) Csütörtöktől ismét kapható a borítékos sorsjegy A Magyar Testnevelési és Sportszövetség felkérésére a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ismét „borítékos" sorsjátékot rendez. A sorsjegyek április 22-én csütörtökön a már megszokott árusító helyeken kerülnek forgalomba. A legszerencsésebbek az idén is 50, 20 és 10 ezer forintot nyerhetnek. A Lottó Igazgatóság pályázatot hirdet a sorsjegy új megjelölésére. Olyan ötletes, jóhangzású, könnyen megehető „márkanév” kitalálás várják a pályázóktól, amel majd grafikailag feldolgozva az Országos Találmányi Hivatalnál védetté nyilvánítható. A pályadíjak: 1. 3000.— forint, 2. 2000.— forint, 3000.— forint. A pályázatokat június 30-ig az alábbi címre kell beküldeni: Sportfogadás és Lottó Igazgatóság. „Márkanév-pályázat” Budapest 501. postafiók 4/a.