Vas Népe, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

4 rÉpítők ünnepeltek Találkozó, felvonulás, majális a sportkombinátban Az építőipari dolgozók egyik legnépesebb találko­zóját tartották vasárnap Szombathelyen. Az Építők napja programjának immár hagyományos helye, a sport­­kombinát ritkán fogad eny­­nyi vendéget. A VASÉP, a TANÉP, a Nyugatmagyaror­szági Fűrészek és a Tervező­­iroda „képviseletében” na­gyon sokan jöttek el, hogy meghallgassák Raab Károly­nál­, az építők szakszerveze­te megyei bizottsága titkárá­nak köszöntő szavait. A nyugdíjasok külön autóbusz­­szal érkeztek. Ellőtte ugyanis megkoszorúzták a mártírok emléktábláját a Széchenyi utcai szakszervezeti székház­ban. A nyilasok által elhur­colt szombathelyi munkás­vezetők közül öt építőipari dolgozó volt. A mártírokra Horváth T. József emléke­zett, a koszorút Handler Jó­zsef helyezte el a táblán. A sportkomsornátban egy­begyűltek közt találtuk Czi­­rák Ferencet, a megyei párt­­bizottság titkárát. Ott vol­tak továbbá azok a kitünte­tettek, akiknek a kora reg­geli órákban tűzték ki mel­lyre az elismerő érmét. A TANÉP-től Szabó Imre kő­műves és Szemes János vil­lanyszerelő kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést. Rajtuk kívül vállalati kiváló dolgozó ki­tüntetésben részesült 56 fő, és sokan kaptak jutalmat. A VASÉP kitüntetettjei: Pol­gár László művezető, Ur­náld János ács, Szalay Lász­ló személyzeti vezető, dr. Biró Józsefné gazdasági igazgató helyettes és Bécsi József kalkulátor ugyancsak e napon vette át az Építő­ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. A sportolók felvonulása, valamint a köszöntő elhang­zása után vidám majális kezdődött. Halászlé, gulyás várta az ünneplőket, akik a jó időt kihasználva éltek is a lehetőségekkel. (pósfai) Az ünneplők gyülekeznek a sportkombinát bejáratánál. Zöldségtermesztési gondjaink I. „Foglalkoztató ágazat” volt Tavaly történt azokban a esetekben, amikor a cukorré­patermesztés idézőjelben em­lítendő „válsága” először nyilvánosságot kapott. Ak­kor hallottam egy országos tekintélyű, kiváló szakember­től: a mezőgazdasági terme­lés rendkívül bonyolult, sok­irányú hatások végeredmé­nye. Nem lehet minden kö­vetkezményt előre kiszámí­tani. Inkább csak sejteni. Én például úgy vélem, hogy a következő, országos problé­ma a zöldségtermesztésben jelentkezik majd. A sejtés bevált. Válságról nem beszélhetünk még, de a zöldségtermesztési kedv lany­hult. Jónéhány növény ter­mőterülete csökken, a felvá­sárló szervezetek ezen a ta­vaszon kevesebb szerződést kötöttek, mint szerettek vol­na. Mi történt tulajdonképpen? A felszín alatt, szinte észre­vétlenül, lejátszódott, két, egymással ellentétes folya­mat. Hosszú időn át azzal küsz­ködtünk, hogy évről-évre je­lentős mennyiségű paradi­csom megrothadt, más zöld­ségféléket a jószágokkal kel­lett feletetni, a termelők fut­kostak, hogy átvegyék tőlük a termést. A kínálat tartósan felette volt a keresletnek. Közben azonban megvaló­sult a magyar konzervipar teljes rekonstrukciója. Ennek a hatalmas fogyasztónak nyersanyagra van szüksége. A zöldségexport jó pár esz­tendővel ezelőtt még döcö­gött. Közben azonban az erős, szinte követelődző kínálatot látva új piacok után néz­tünk, megszilárdítottuk hely­zetünket, növeltük tekinté­lyünket a régi piacokon. Szerződéseket kötöttünk és ezeket teljesíteni igyekszünk. Jelentős külföldi piacokat szerzett magának a konzerv­ipar is, amely a zöldségfé­léket feldolgozva szállítja a határokon túlra. Ezzel párhuzamosan fejlő­dik a hazai fogyasztás is. A három törekvés együttes ha­tása azt jelenti, hogy a ne­gyedik ötéves terv végére, 1975-re, évi 2 és félmillió tonna zöldségre lesz szüksé­günk. Ma nem lehetünk bi­zonyosak abban, hogy ezt a mennyiséget valóban el is érjük. Fentiekkel szemben — mint említettük — lejátszó­dott ugyanis egy ellentétes folyamat is. A termelőszövet­kezetek a zöldségtermesztést eleinte „foglalkoztató ágazat­nak” tekintették. A szántó­földeken és az istállókban a tagságnak nem tudtak ele­gendő munkát adni. Ültettek hát paradicsomot, paprikát, stb., hogy az asszonyoknak legyen mivel foglalkozniok. A parcellákat az asszonyok részes művelésre el is vál­lalták, mert ezzel munkához jutottak. A jövedelmet nem nagyon számolták, mert ha ez nincs, akkor semmi nem lett volna. Az esztendők múltával azonban a mezőgazdaság más területein nagyarányú fejlődés ment végbe, aminek hatására nőtt a szövetkezeti tagok részesedése, emelkedett az életszínvonal. Ez fokozta az igényeket és az asszonyok most már számolgatni kezd­ték, mennyit keresnek a ré­szes zöldséggel. Ha a jövede­lem kevésnek mutatkozott, akkor, más elfoglaltság után néztek. A generáció­váltás a kertészetekben egyébként is bekövetkezett volna, s a fia­talok már nem szívesen csúszkálnak a térdükön, hogy kényes kultúrákat palántáz­­zanak, nem szívesen hajlon­­ganak, hogy a termést le­szedjék. A már említett ese­mények felgyorsították a fo­lyamatot, s a kertészetek je­lenleg súlyos munkaerőhi­ánnyal küzdenek. A gazdaságok pedig szá­molni kezdtek. Azt termelik, ami több pénzt hoz. Ha azt látják, hogy a zöldség éppen hogy fedezi, vagy nem is fe­dezi az önköltséget, akkor más, jövedelmezőbb termény után néznek. A palántaneve­lésre épített üvegházakban például a legtöbb helyen vi­rágot termesztenek, mert az jobb üzlet, így alakult át a kínálati piac kereslet­piaccá. Míg azelőtt a termelők verse­nyeztek, hogy ki veszi meg tőlük a paradicsomot; most a konzervgyár, a MÉK, a HUNGAROFRUCT, a hűtő­ipar és még jónéhány érde­kelt versenyez az áruért. Az elmúlt húsz évben zöld­ségtermesztésünk sokat fej­lődött. A terület megkétsze­reződött, a hozam még na­gyobb mértékben emelkedett. Sajnos azonban — az egyet­len zöldborsót kivéve —, nem alakultak ki a nagy­üzemi módszerek. Hevesen a dinnyét, Makón a hagymát, Szegeden a paprikát, Nagy­kőrösön az uborkát hatalmas táblákban termesztik ugyan, de lényegében ugyanúgy ne­velik a palántát, irtják a gyomot és szedik a termést, mint hajdanán a bolgárker­tészek, vagy kertészkedő pa­rasztok idejében. A zöldségtermesztésre az országnak szüksége van. A nemzeti össztermékben évi hárommilliárd forintot kép­visel, amiből 700 millió az exportbevétel. Se a kivitel­ről, se a javuló hazai ellá­tásról nem mondhatunk le. Földeák­ Béla (Folytatjuk) A kollektív szerződések előkészít­­eteir­ő­l tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi között az új kollektív szerződések előkészületeiről tárgyalt. Mint ismeretes, az 1971— 1975-re szóló kollektív szer­ződéseket július 1-ig, vagyis egy hónapon belül minde­nütt meg kell kötni, illetve ki kell hirdetni. Mint az el­nökség megállapította, több vállalatnál túlzottan elhúzó­dott a szerződések előkészí­tése. A munka gyorsítására van szükség, hogy a terve­zetek mielőbb elkészüljenek, s azokat időben megvitassák a dolgozókkal. Az ágazati szakszervezetek és a szak­­szervezetek megyei tanácsai­nak elnökségei megkezdték a tervezetek vitáinak értékelé­sét. A vitatott kérdésekre szükség esetén a SZOT, il­letve az állami szervek segít­ségével adnak választ. Né­hány ilyen kérdéssel foglal­kozott most a SZOT elnök­sége is. Felhívta például a figyelmet arra, hogy egyes vállalatoknál a kollektív szerződésekben tovább akar­ják lazítani a túlórák szabá­lyozását. Az elnökség hang­súlyozza, hogy a túlórák sza­bályozásakor nemcsak a vál­lalatok gazdasági érdekeit, hanem a dolgozók egészsé­gét, személyi és családi kö­rülményeit is figyelembe kell venni. Szóvá teszi az elnökség azt is, hogy csak elvétve akad olyan vállalat, amelynek kollektív szerző­dés-tervezete öt évre szóló bér- és jövedelemszabályo­zási koncepciót is tartalmaz, általában csupán egy évre szabályozzák az anyagi ösz­tönzés rendszerét. Ez azzal függ össze, hogy a vállalati középtávú tervek, illetve ezek jövedelemszabályozási feje­zetei is vontatottan készül­nek. Az elnökség örvendetesnek tartja, hogy a törzsgárda ta­gok nagyobb anyagi és er­kölcsi elismeréséről most már igen sok kollektív szer­ződésben intézkednek. Hely­telen viszont, hogy a törzs­gárda tagok anyagi juttatá­sainak mértékét, jellegét a törzsgárda szabályzatban és nem a kollektív szerződésben rögzítik. A SZOT elnöksége a szak­­szervezeti üdültetés helyzetét is megvizsgálta. Az idén 269 700 felnőttet és 67 800 gyermeket üdültetnek ked­vezményesen. Közülük a fő­idényben, vagyis június 5. és szeptember 5. között ösz­­szesen 92 802-en nyaralhat­nak. A csoportos nyári gyer­meküdültetés június 9-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ez idő alatt hat tur­nusban, összesen 33 500 gyer­mek üdül 1600 pedagógus és 350 egyetemi és főiskolai hallgató felügyeletével. Az idén újabb SZOT üdü­lők nyíltak, illetve nyílnak. Július 1-én nyitja kapuit a rózsadombi 500 személyes SZOT gyógyüdülő, s a nyár folyamán megnyílik az 500 személyes fonyódi gyermek­­üdülő is. rmi szabvány a konfekciónál A Magyar Szabványügyi Hivatal — július 1-től új szabvány kötelező alkalmazá­sát írja elő a ruházati cik­kek — a konfekcionált alsó és felső ruházat, valamint az ágynemű — minősítésénél. Az új állami szabvány sze­rint az eddigi 1—4. osztállyal szemben csupán 1. és 2. osz­tályba sorolhatók a konfek­cionált textilruházati cikkek és az ágyneműk. Ezzel egy­­időben — tehát ugyancsak július 1-től — a 2. osztályú­nak minősített árukra a fo­gyasztóknak a korábbi 5 he­lyett minimálisan 7 százalé­kos engedményt kell adni. Az új szabvány életbelépé­se napján a raktáron és az úton levő 3. és 4. osztályú árukat a vállalatok a többi terméktől elkülönítve, az ál­talános előírások szerint kö­telesek kezelni és forgalom­ba hozni. VAS VIPF CSAK A LENDÜLETES HAJRÁ HOZTA MEG A GYŐ­ZELMET Savaria Cipőgyár—Ajkai Bányász 4:1 (2:1) Szombathely, Kondics ut­ca, 800 néző, vezette: Mol­nár. NB II-es bajnoki lab­darúgó-mérkőzés. Cipőgyár: Varga — Vi­rágh, Gerencsér, Janzsó, Sü­­meghy, Varga L., Koczor (Molnár, 68. perc), Biró, Jan­kó (Németh M., 83. perc), Kecskés, Nagy. Edző: Töl­gyesi József. Ajka: Lukács Varga, Varró, Máté, Haász, Schwartz, Szemán, Király, Márkus, Németh (Takács 68. perc), Fischl. Edző: Gyene­­se József. Széllel szemben nagy haj­rával kezdett a hazai csa­pat és már a 3. percben ve­zetést szerzett. Biró lövés­szerű beadása után tétováz­tak az ajkai védők, Kecskés berobbant és a hálóba vág­ta a labdát (1:0). A gól után a kezdeti lendület alábbha­gyott. A 12. percben Haász nagy lövése Varga kezéről a kapufára, majd onnan kife­lé pattant, Király célozta meg a kaput, de fejese is­mét a felső lécről vágódott vissza a mezőnybe. Nyolc perc múlva Király egyéni játék után közelről a jobb sarokba gurított. (1:1). A 26. percben Biró nagysze­rűen „tálalt” a jobbössze­kötő helyén kiugró Kecskés elé, a csatár két lépés után a hosszú sarokba lőtt (2:1). Válaszként Márkus lövését hárította Varga. A félidő utolsó eseményeként Schwartz veszélyeztetett, de Varga ezúttal is a helyén volt. Szünet után Kecskés min­taszerű beadását Biró az ötösről vágta fölé, majd Fischl bombáját védte Var­ga. Az 53. percben Kecskés .Nagy adogatás után a szél­ső csúnyán kapu mellé lőtt. Mezőnyben jól játszottak a vendégek. Márkus fordulás­ból leadott lövése alig ju­tott a bal oldali léc mellé. Az utolsó tíz percben nagy hajrába kezdett a Savaria. A 83. percben Jankó—Kecskés adogatás után Varró az utolsó pillanatban mentett. Egy perc múlva Molnár lö­vése a jobboldali lécről ki­pattant és a szemfüles Kecs­kés nem hibázott (3:1). A 86. percben Biró átadása után Kecskés az egész vé­delmet „elfektette” és úgy gurított a hálóba (4:1). Változatos, jóiramú mér­kőzést hozott a két csapat ta­lálkozója. A gyors gól in­kább a vendégeket hozta len­dületbe, a mezőnybe tetsze­tősen adogattak, de kapura ritkán voltak veszélyesek. A hazaiak a legbiztosabb hely­zeteket is kihagyták és 2:1- es állásnál „levegőben ló­gott” a bányász­csapat ki­egyenlítő gólja. A Cipőgyár lendületes hajrájának kö­szönheti győzelmét. A győztes csapatban Var­ga magabiztosan védett. A védelemben Virágh, Geren­csér, Janzsó a sorrend. Kö­zéppályán Varga L. játé­ka volt egyenletesebb. Elöl Koczortól több ügyes be­adást láttunk. Biró sokat volt játékban, de kapu előtt biztos helyzetekben többször is hibázott. Kecskés négy góljával fő részese volt a győzelemnek. A vendégek játékának szervezője a volt Haladás­játékos Márkus volt, kívüle Varró, Haász és Király nyúj­tottak figyelemre méltó tel­jesítményt Bodor Ferenc TEKE Ferencváros — SZSE 7:1 Budapest, NB I -es férfi bajnoki tekemérkőzés. — Az FTC ilyen arányú győzelme sem meglepetés. TAVASZI BAJNOK A SPARTACUS Két elmaradt mérkőzést játszottak le a hét végén a megyei I. osztályban. — A Dózsa 7:1-re legyőzte a Szent­­gotthárdot, a Spartacus. — — nem kis meglepetésre, — 8:0-ra (!) a Haladást. Tavaszi bajnok a Spartacus 10 pont­tal, 37-19 győzelmi aránnyal az ugyancsak 10 pontos Sár­vári Kinizsi előtt (34-22), a harmadik helyen a Savaria Cipőgyár végzett. Dózsa—Szentgotthárd 7:1. 2432,2222. Id: Horváth 451, Finna 408, ill. Dömötör 394, Benyusz 392. Spartacus—Haladás 8­0 2576:2398. Id: Süle 447, Kiss 441, ill. Duczai 404, Horváth 365. BAJTOKI TIBLÍZITOK labdarúgás NB II. nyugat NB III. nyugati csoport NB I 1. 1. Dózsa 26 17 5 4 60-25 47 2. Vasas 26 17 2 7 53-20 43 3. FTC 26 13 8 5 40-20 42 4. Honvéd 26 13 6 7 47-30 39 5. MTK 26 9 11 6 42-33 36 6. Csepel 26 8 12 6 31-24 34 7. Tatabánya 26 11 5 10 38-27 31 8. SBTC 26 12 5 9 42-42 31 9. DVTK 26 9 6 11 23-41 29 10. Pécs 26 6 11 9 25-29 28 11. R. ETO 26 11 4 11 30-32 27 12. Videoton 26 6 11 9 22-31 26 13. Haladás 26 7 7 12 34-44 24 14. Komló 26 6 16 10 30-45 24 15. Dunaújv. 26 3 6 17 22-56 16 16. SZEOL, 26 3 5 1S 24-66 12 1. Dorog 26 17 4 5 54-17 38 2. Szekszárd 26 17 2 7 35-16 36 3. P. Éred. 26 15 4 7 56-22 34 4. Győri D 26 12 8 6 40-25 32 5. Savaria C. 26 12 6 8 55-33 30 6. Bauxitb. 26 13 4 9 47-40 30 7. Pápa 26 12 4 10 28-28 28 8. Bakony 26 10 6 10 29-29 26 9. Z. Dózsa 26 11 3 12 40-44 25 10. Táncsics 26 11 3 12 26-33 25 11. Ajka 26 9 6 11 25-35 24 12. Fűzfő 26 9 5 12 27-36 23 13. Almásfüz. 26 9 5 12 26-40 23 14. PETC 26 6 6 14 33-48 18 15. M-Szászv. 26 4 5 17 17-54 13 16. K. Rákóci 26 4 3 19 21-59 11 1. Olajbánya 26 18 4 4 56-16 40 2. SZSE 26 14 6 6 54-30 34 3. AFIT SE 26 12 10 4 43-20 3­4 4. Katona SE 26 13 7 6 36-16 33 5 N. MÁV 26 10 10 6 33-22 30 6 Körmend 26 11 8 7 35-26 30 7. Sz. Dózsa 26 13 3 10 35-27 29 8. Ajka 26 10 7 9 35-28 27 9. K. Textiles 26 7 9 10 42-40 23 10 Keszthely 28 7 9 10 24-37 23 11. S Kinizsi 26 7 8 11 23-33 22 12. Gellénh. 26 7 8 11 25-35 22 13. Z.Esztgrót 26 7 8 11 25-38 22 14. N. Sáska 26 8 5 13 34-64 21 15. Tap Mer. 26 5 4 17 20-53 14 16. MÁV TIAC 26 4 4 18 25-62 13 KÉZILABDA NB I. női 1. Bakonj. V. 9 9 129- 73 18 2. FTC 9 3 — 1 103- 58 16 3. Vasas 9 8 — 1 114- 78 16 4. 'ca'ab. 9 5 1 3 59- 88 11 5 Bp. Spar. 95—4 98- 92 ’0 6. Gvöri T, 0 4 1 4 105- 97 9 7. OGSC 9 4 1 4 196-105 9 8. Goidber. 94—5 30-35 8 9. Ózdi K. 9 3 15 102-105 7 10. Csepel 9 2 3 4 89- 97 7 11. Pécs 8 3 — 6 95-: 04 8 12. Savaria 9 2 — 7 82-131 4 13. Csorna 9 1 1 7 87-123 3 14. Béléscsa. 9 1 — 8 67-116 2 1971. június 1. Kedd

Next