Vas Népe, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
Pozsgay Imre: Az érdekek helye és felismerésük szerepe a szocialista társadalomban koveiban, széles körben elterjadt német volt, és ennek idejése ma is jelen van a javadalom tudatában, hogy eredell és erkölcs egymást kijáró, egymással szembenálók fogalmiak. Erkölcsi tudataunk jórészt arra a nézetre épült, hogy az érdek szenytnyes, fokboz ragadt viszony, az ördögtől való”, azonos az önzéssel és az anyagiassággal. Holott az érdek nem több és nem kevesebb, mint a társadalmilag érvényes és oksmert szükségletek kielégítésére irányuló tudatos törvekvés. Az érdek és érdekeltség — éppen azért, mert tudatosság kell hozzá — azegyik legemberibb jelenség. Minél fejlettebb az ember és társadalma, annál többet jelent az érdek a létezéshez szükséges elemi javak megszerzésénél, annál inkább jelenti a személyiség fejlődéséit. • Kiteljesedését szolgáló szellemi értékek megszerzésére, az erkölcsöt is nemesítő emberi kapcsolatok megteremtésére irányuló tudatos törekvést. Az utóbbi években az emberek nagy figyelemmel kísérik az érdekről szóló megnyilatkozásokat. Teljesen érthető ez az érdeklődés, hiszen a gazdaságirányítás reformja szükségképpen együttjáró a szocializmusban is létező érdekkülönbségek nyílttabb jelentkezésével és elismerésével. Kimondtuk és elismertük az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek egyidejű, egymás melletti létezésének jogosságát. Egyszersmind hangsúlyoztuk, hogy a társadalmi érdek elsődlegességét mindenképpen biztosítani kell. Olyan szabályokat kell alkalmazni, hogy az egyéni és a csoportérdek érvényesülése a társadalmi érdek megvalósulását eredményezze. Az érdekeknek ez a hármas tagolódású szerkezetét szevezzük érdekstruktúrának. Isyennészetesen ez csak elvont váza a valóságnak, elkerülhetetlen egyoldalúságokkal. A tényleges, eleven érdekviszonyok ennél sokkal szövevényesebbek, bonyolultabbak A valóság megismerésében azonban e hármas tagolódás is jelentősen hozzájárulhat, ha nem tévesztjük szem elé azt a marxi gondolatot, miszerint „...már maga a magánérdek is társadalmiig meghatározott érdek és csak a társadalom által szabott feltételek között és az által adott eszközökkel érhető el tehát e feltételek és eszközök újratermeléséhez va kötve. A magánszemélyek na az érdeke, de tartalma, valamint a megvalósítás formája és eszköze, mindenkik független, társadalmi feltételek által adott”. Az érdekek az ember szükségleteikhez kapcsolódnak. A társadalmi érdekhaladáshoz kapcsolódó szükségletevők összesége. Vagyis a társadalom akkor maradna fenn, és akkor felel me egyre inkább a benne él emberek szükségleteinek, szakadatlanul fejlődik, haladottabb színvonalra lép. Ez a folyamatot mindig azok a osztályok képviselik, amelyeknek a legközvetlenebb«érdeke fűződik a társadalm haladáshoz. Ebből az tűni ki, hogy amíg osztályok léteznek, addig a társadali érdek is emberek bizony csoportjához, egy vagy lefőképpen egy osztályhoz kacsolódik. Ezért a szóciai miusiben is megtaláljuk az osztályt, amelynek feltel nélkül érdeke fűződik társadalmi haladáshoz, pedig a munkásosztály, szőri alfeanusban azorak mivel megszűntek a kizsmanyoló osztályok és az együtt a kizsákmányt csak olyan osztályok és ■regek léteznek, amelyek békéstek a társadalmi haszoan. Érdekeltségük vetettebb és ellentmondáslbbb, mint a munkásosoné Hogy érdekeiket áttételek, lépcsők elenére összhangba hozhassáka társadalmi érdekekkel, ehhez a munkásosztálynak nemcsak kifejeznie kell a társadalmi érdeket, hanem politikai vezető szerepet, bárataimat is kell gyakorolnia a társadalomban. a csoport Érdek és egyéni érdek A szocializmus viszonyai között még különböző dolgozó osztályok és rétegek élnek egymás mellett, amelyeknek lényegi érdekazonosságukon túl, vannak eltérő érdkeik is. A szocializmusban az emberek helyzetében, létatételeiben vannak lényeges össztársadalmi méretű aronosságiok (a magántulajdon a kiyukmainyolás szűlése, a minxtika szerinti tépeist egyenlő jogok és köteleségek stb.), de léteznek az elrő osztály helyzetből, a mnkamegosztásban elfoglalt heyből következő jelentős kiönbségek is. Ebből a helyzeből következik, hogy a szocialista társadalomnak a fedés elősegítésére szolgáló különböző — gazdasáp, titikai, ideológiai — feladatkat, rendszabályokat, úgy kll terveznie, hogy az ebenes csoportérdek kielégítése, szocialista módon történje, hogy ezek az érdekek a hétköznapisárgulkebenetes távlatokra, a társadalmi eladásra irányuljanak. A MUNKA SZERINTI KOSZTÁS ÉS AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS A munka szerinti elosztás gyergeségét és egyenlőtlenéget is tartalmaz: egyenlőéget a termelési eszközökve való viszonyban, a munkhoz való jogban, egy nlomércalbadulást a kizsafcmanulás alól, de egy erőtlenségt a fogyasztás színvonalai — éppen ezért, mert a szocializmusban egyenlő oncével, a végzett munkaismerik az embereket, az pedig szakképzettségben, képességeikben, fességükben és egyébként sajátosságaikban külböznek egymástól. A személyes anyagi ésrdte ttség a termelés szakadat- növekedésének és tőkéesítésének egyik legfontosú tényezője. Szükségesmentjük, hogy a személyes vagi érdekeltség kapcsolják egybe a kollektíva vagi érdekeltségével, oly ódon, hogy az egyes dolgozat ugyanúgy ösztönözn,mint a vállalati kollektívát. A szocializmus építésének tpasztalatai megmutatták, hogy az anyagi érdekeltséget figyelmen kívülhagyó politika sértette a dolgozók, köztük a munkásosztály érdekeit és nem hogy fejlesztette volna a szocialista tudatot, hanem ellenkezőleg, akadályozta teteljesedését, még azt a forradalmi lelkesedést is veszélyeztette, amelyet a politikai hatalom megszerzése, a kizsákmányolás megszüntetése szült. Minden ember szükségletéhez hozzátartozik a megfelelő színvonalú anyagi életfeltételek megteremtése és ez alól a széles látókörű, öntudatos ember sem kivétel Nem az a baj ugyanis, hogy az emberek latbavetik energiáikat anyagi szükségleteik kielégítése érdekében hanem ha szükségleteiket közösségellenes eszközökkel elégítik ki. Akadnak, akik az anyagi ösztönzés kizárólagosságára esküsznek. Az anyagi ösztönzés lezárólagosságának hívei abban, tévednek, hol leegyszerűsítik az embereket és feltételeznek egy olyan hézagmentes és automatikusan ható érdekeltségi rendszort, amelyben az emberek úgyszólván akaratuk ellenére is csak a társadalom javára való cselekedeteket hajthatnak végre Számításon kívül hagyják, hogyhétmentsé a káros magatartást tehetetlenné tevővé csakis akkor válhat ez a rendszer, ha a teljes emberi személyiségből indulnak ki, akire a munkahelyén is és a társadalom más területein is számos tényező, körülmény hat. Az anyagi érdekeltség elvének következetes és ágani akkor hajlékony — az ember másfajta érdekeit is figyelembe vevő — alkalmazásában kifejezésre kell jutok egyrészt az elvégzett munk és a szükségletek telepese .Mi másrészt az egyén és a társadalom érdek lapcsolanak. Saját ellentétébe csap a® azonban az anyagi érdekeltség akkor, ha megszűnik a kapcsolat a végzett munka és az egyéni jólét fakulcsa között, ha az ésetsznvonal nem megalapozottan, a jobb munka eredményeként emekedik, vagy ha a ka nem nyeri el jutalmat, mi a „jó munkás’ és a „jól kereső munkás” fogalma nem esik egybe, vagy haa T1t^ai értetveltség konkrét tornája az egyéni érdekeket szakítja a közösségi elrbeivtel és szembeállitja vele. A PÁRT SZEREPE AZ ÉRDEKEK EGYEZTETÉSÉBEN A termelőeszközök társadalmasítása után nálunk az osztályok, szociális csoportok alapvető érdekei közösek, részérdekeik miatt azonban csak közvetítő eszköz segítségével teremthetnek kapcsolatot az össztársadalmi érdekkel. Az össztársadalmi érdekhez a kapcsolatot a munkásosztály érdeke közvetíti. A munkásosztály érdekének ilyen funkciója azonban csak egy tudatos szervezet, a marxista-leninista párt segítségével valósulhat meg. A szocializmus megvalósítását szolgáló érdekegyeztetés, az erre épülő demokratizálás, csak kívülről, politikai erők által irányított lehet. A társadalmi haladás követelményeiben való tisztánlátás még ma sem spontán jön létre a tömegek fejében. Csukás a párt céltudatos, az érdekek egyeztetésére irányuló tevékenységével hozhatjuk létre a társadalomban a haladást szolgáló aktivitást. Az aktuális társadalmi feladatok mindenki számára érvényes tudatosítását nap mint nap el kell végezni, úgy, hogy a munkásosztály átfogó, távlati érdekeit, ha szükséges, a napi érdekekkel szembeni kritika útján is érvényesíteni kell. A párt a részérdekek érvényesítésével járó viszonyok között csak akkor képes irányító funkcióját teljesíteni, ha önmaga mint szervezet magasan kiemelkedik a részérdekek tengeréből. A jövőben a párt feladatát az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között eredményesen úgy tudja megoldani, ha az érdekek differenciált világában önmagát egyre egységesebb szervezetté alakítja, amelyben az elhatározott és megerősített társadalmi, gazdasági célok és a célokhoz vezető módszerek egységes értelmezése biztosítja az akarat és cselekvés egységét. Egyre magasabb színvonalra emelt eszmei-politikai egységével képes az össztársadalmi érdek elsődlegessége mellett kiválasztani és érvényesíteni a konfliktusokban a haladó oldalt és politikai befolyásával visszaszorítani a retrograd oldalt. A párt érdekegyeztető funkciójában támaszkodik a közvélemény ítéletére, felhasználja azt az érdekek jobb megismertetésére, tájékozódásra. Az érdekeik ütközése vélemények harcában tükröződik és ez a téves ítéletek ideiglenes térnyeréséhez is vezethet. Végsősoron azonban a közvélemény — minden bonyolultsága mellett is — pozitív szerepet játszik a társadalmi megismerésben, így az érdekek egyeztetésének folyamatában is. 1933. január 3. Saerdal Kőszeg színe és visszája A Kőszegre látogató idegen általában igen jó benyomásokkal távozik. Azt kapja, amire számított: ódon utcácskáikat, romantikus hangulatot, hamisítatlan alpesi levegőt és szívélyes vendéglátást. Az utóbbi időben gyakran adnak hangot az olyanfajta vélemények is: hát igen, szép város, kedves város, csak ne lenne annyira ütött-kopott. Mi tagadás, ebben is sok igazság van. Hiszen évtizede lesz éppen, hogy 1963-bam megszépültek a házak. Akkoriban és utána néhány évig öröm volt betérni a városka főterére, műemlékekben gazdag utcáiba, volt miben gyönyöre ködnie a szemnek. Azóta persze megkopott a város színe. A városi tanács évente 16 millió forintot költhet lakkásfelújításra. Ennek egy nem túlságosan jelentős részét, mintegy 600 ezer forintot most is beterveztek homlokzat felújításra. A Köztársaság téren és a Rákóczi utcában hét-hét, a Béke utcában nyolc, a Rajniss utcában öt házat kívánnak külsőleg tatarozni. Ezenkívül még néhány utcában ugyancsak szeretnék megszépíteni a külcsínt. Szeretnék... Csakhogy ez nem olyan egyszerű ám. A városi tanács hiába határozza el, a pénzt hiába helyezi kilátásba, szükség lenne egy bizonyos szerv „áldására” is: az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyására. Az illetékes tanácsi osztály elküldte a kérelmet, ám onnét nem helyeslő válasz érkezett. A harminc lakóépület külső tatarozásához nem járulnak hozzá, mert „újraszínezésre csak akkor kerülhet sor, ha az épület korszerűsítve van, vagy tíz éven túl várható csak a korszerűsítés.” Az említett 16 milliónak tetemes részén korszerűsítenek. De mindenki tudja: a műemléképületek zabálják a pénzt. A korszerűsítés nagyon sokba kerül, következésképpen évente csak néhány házat sikerül megújítani. A városi tanácsnak az a véleménye, hogy is, is. A korszerűsítéssel párhuzamosan eleget kell tenni azok óhajának is, akik a kopott külsőt kifogásolják, azaz átmeneti felújításokkal szépíteni a várost. Még akkor is, ha ez csak félmegoldás. A semminél mind«n esetre több. A betervezett összeg együtt van. Az új évnek is a küszöbén vagyunk. Remélhetőleg lesz elég idő ahhoz, hogy ez említett szerv támogatólag „igazodik” Kőszeghez, s a műemléki város színe nem fordul, a visszájára, 1973- ban megszépülhet a tervezett 30 lakóépület postáés Buli — vég nélkül Minden okunk — és jo gunk — megvolt arra, hogy jól kezdődjön ez az év is, hiszen a múlt esztendőben hazánk, egész társadalmunk sokat fejlődött. Persze elmaradt teendőnk is lesz bőven az 1973-as esztendőre. Azonban a szilveszteri jó hangulat és öröm kijárt minden becsületes dolgozónak. Volt is: „Ereszd el a hajamat, melg az éjjel kimulatom magamat”. Tehette bárki és nemcsak a vendéglőkben, nyilvános helyeken, hanem — ahogy már ez szilveszterkor szokás — otthon, családi körben, az úgynevezett házi bulikon ír Nem is szólt azért senki egyetlen kórházban sem, hogy még a hajnali órázában is „repedtek ■ a vékony falak: egyszer van szilveszter egy esztendőben. Egymásért, a nagy többség jó hangulatáért, még a csendesebb természetű emberek is elviselték az éjszakai lármát. Sajnos azonban akadtak olyan „házibulizók”, akik visszaéltek ezzel a jó indulattal, s az új év reggelén 8—9 órakor — sőt délig — sem tudták abbahagyni a ricsajozást, ami miatt sokan nem pihenhették ki a szilveszter éjszakai „fáradalmaikat”. Magyarán tehát a végnélküli „bulizók” több bérházban megkeserítették az éjszakai jó hangulat izét. Emiatt néhány helyre még a rendőrséget is ki kellett hívni, mert a dáridónak a szomszédok meg-megújuló kérésére sem voltak hajlandók elcsendesedni. Mindebből az a tanulság, hogy jogos jókedvünkben sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy társadalmi környezetben — emberek között — élünk, ahol az egymás iránti tisztelet, az íratlan törvények is köteleznek. i 3 ■ Loós Béla ' Pályaválasztási tanácsadónk : Növénytermesztés | Gép, föld, növények c£ ' Virágokkal, fákkal teszi széppé és egészségessé a környezetét. Életének biztosítására magasfokú mezőgazdazdasági kultúrát alakít ki maga körül. Ezek a kultúrákfolytonos ápolásra, megőrzésre szorulnak. Ezeknek a kultúráknak az ápolását a következő szakmában dolgozók végzik: dísznövény-, zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztő kertész, erdőművelő, illetve növény termesztő-gépész. Kertész szakmák egy részét Óladon, másik részét a megyén kívül sajátíthatják el a tanulók. Vépen a növénytermesztő gépészek képzése folyik. Kőszegen mezőgazdasági szakközépiskola biztosít tanulási lehetőséget. Ebben a szatonnacsoportban bőséges lehetőség múlik felsőfokú képesítés megszerzésére. A különféle mezőgazdasági főiskolák mellett az agrármérnöki, kertészmérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, erdőmérmöki pályát ajánljuk. — Mi a munkája egy növénytermesztő gépésznek ? — Szánt, vet, arat, boronát, tárcsáz, fuvaroz, gépet javít, ha kell, gépkocsit is vezet. — Melyiket végzi a legszívesebbem? ■ — Mindegyiket, amitkint a szabadban a földeken géppel lehet csinálni. — Miért választotta éppen ezt e szakmát?* Falusi gyerek vagyok, hozzánőttem a földhöz, a növényekhez, meg aztán a gépek is nagyon érdekeltek. Először növényvédő szakmunkás akartam lenni, de oda nem sikerült bejutnom. Így ennél a rokonszakmánál maradtam. Beszélgető partnerem Fábián Sándor. 22 éves, csendes, halk szavú fiatalember. Csepregem, a Győzelem termelőszövetkezetben dolgozik. Felettesei elégedettek munkájával, munkatársai szeretik. Az elnök elmondta, hogy ő „csábította” ide 1968-ban Vépről az éppen végzős kondorfai gyereket Megtalálta helyét, és ittmaradt. — Mennyiben különbözik a növény termesztő-gépész a traktorostól? — Igaz, hogy általában traktorosnak neveznék a faluban minden gépen ülőt, de a szakmám több ennél. A munkagépen kívül ismerni kell a növényeket, azok időszakos fejlődését és azt, hogy miilyen géppel és szerszámmal, mikor, és hogyan lehet rámenni a földre. — Milyenek a munkakóriümnényei, agépei? — Mikor idejöttem a fezbe, akkor törték össze az öreg Hoffereket, mentek az macskavasba, össze sem lehet hasonlítani azokat a mai gépekkel. Az én MTZ—50-esem olyan, mint egy gépkocsi. Fedett kabinjában nem ér a por, a zaj, ülése, kényelmes, vezetése biztonságos. Öröm vele dolgozni. — Megtalálja-e számítását a termelőszövetkezetben ? — Igen. Átlagosan 2500 forintot keresek havonta, ehhez jön a tsz-től kapott járandóság, az egy hold föld, , amiről az átlagtermés alapján kapjuk a gabonát. Az idén 90 kiló árpa jutott 100 élenként. A lakásomat, annak fűtését és világítását is ingyen kapom a termelőszövetkezettől. — Van-e lehetősége a szakmán belüli továbbfejlődésre? — Mivel szeretem a szakmámat, tovább is akarom benne képezni magamat. A vezetőség téli tanfolyamra küld és a gépszerelő szakmát is megszerzem, így a téli hónapokban a műhelyben is igazán otthon leszek, és ebben az idősszakban, mint gépszerelő szakmunkás kapom majd e béremet. Fábián Sándor jól érzi magát a csepregi közösségben, a szakmáját nagyon szereti. Megbecsült tagja a termelőszövetkezetnek. Mint a legidősebb, családját, testvéreit , rendszeresen segíti. — A most végzős általános iskolásoknak javasolja-e, hogy a növénytermesztő-gépész szakmát válasszák? — Igen, de csak azoknak, akik a gépet, a földet és a növényeket szeretik. vas népe