Vas Népe, 1974. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
A lakosság igényeinek mind jobban feleljenek meg Megyei küldöttközgyűlés Szombathelyen Tegnap Szombathelyen tartotta küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Vas megyei Szövetsége. Nagy Imre, MESZÖV-elnök ismertette az általános fogyasztási szövetkezetek 1973. évi munkáját, eredményeit, hangsúlyozva, hogy tavaly mintegy 10 millió forinttal növelték megyénkben nyereségüket az ÁFÉSZ-ek. Mind a kereskedelemben, mind a felvásárlásban, valamint a szolgáltatásban javultak az eredmények. A MÉSZÖV elnöke az 1973. évi teljesítmények elemzését követően elmondotta, milyen feladatok várnak az elkövetkezőkben az általános fogyasztási szövetkezetekre. Kiemelte, a szövetkezeti társulások nagyobb szerepét a jövőben, mert ez teszi lehetővé, hogy mind jobban megfeleljenek a lakossági elvárásoknak az ÁFÉSZ-ek. Foglalkozott a településhálózat fejlesztési feladatokkal, hangoztatva a szövetkezeti tagság demokratikus egyetértésének szükségességét az ilyen elhatározások meghozatalánál. A vitában elsőnek Bokor Gyula, a felügyelő bizottság elnöke számolt be a múlt évben folytatott vizsgálataikról. Elmondta, hogy a szövetkezeteknél kifogástalan volt tavaly az adófizetési morál. Dr. Keszte Imre, a szombathelyi ÁFÉSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetkezeteknek magas szinten kell kielégíteniök a lakossági igényeket A szombathelyi szövetkezet tavaly 360 milliós forgalmat bonyolított és több mint 8 millió forint nyereséget gazdálkodott ki. Babos Sándor, a lakásszövetkezeti választmány megyei elnöke elmondotta, hogy 400 lakás épült szövetkezeti megoldásban ebben az ötéves tervben. A következőben 1000 lakás építését tervezik. Lanti Györgyné, a SZÖVOSZ elnökségi tagja, az országos központ ajánlásait ismertetve, mondotta: a szövetkezetek a káderutánpótlásnál ne hanyagolják el az ösztöndíjrendszert. Kocsi Károly, a Sárvári Területi Szövetség nevében üdvözölte a küldöttközgyűlést, majd arról, számolt be, hogy a celdömölki ÁFÉSZ csütörtökön 14 új tagot vett fel soraiba. A termelőszövetkezetek, és ÁFÉSZ-ek közötti jó együttműködés példájaként említette meg a borgátai fürdőnél lévő büfét, amelyet a jánosházi ÁFÉSZ és a kemenesaljai Berzsenyi Tsz együtt épített meg. Horváth Lajos, a KISZ megyei bizottságának első titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a választott szervekben mind nagyobb helyet kapjanak a rátermett fiatalok. Pallósi Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa a szövetkezetek együttműködésével foglalkozott. Németh Imre, a csepregi ÁFÉSZ küldötte helytelenítette az olyan elképzeléseket, amelyek a szövetkezetek egyesítését a járási közigazgatási határok figyelembevételével akarják végrehajtani. Mint mondotta, a fúziókat ne felülről döntsék el, ezekben a dolgokban is messzemenően érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. A küldöttközgyűlés befejező részében, az Országos Béketanács Elnökségének oklevelét kapta dr. Czitkovics Ignác, a körmendi ÁFÉSZ főkönyvelője és Tóth Géza, a szentgotthárdi ÁFÉSZ elnöke. A küldöttközgyűlés résztvevői elfogadták a MESZÖV ajánlását a kongreszusi és a felszabadulási munkaverseny kiszélesítésére. (kék) Szavaznak a küldöttek. fotó: Je Jó jövedelmező melléküzemág Festői környezet a csörötneki tsz-é a Rába mentén és a környék dimbes-domboserdős tája. A földterület 2300 hektár, közel egyharmada lejtős, dombos terület és ebből is 700 hektár erdő. A szántóterület nagy része kötött, agyagos talaj, belvizes foltokkal. Szántóföldjei aranykorona értéke 10 körül van. Ezek a természeti adottságok járultak hozzá a termelőszövetkezet ágazatainak jellegzetes kialakulásához. A növénytermesztés 900 hektáron folyik. Fő profilja a búza, kukorica és a takarmánynövények termesztése. A vadveszélyes szántóföldi területeken csupán takarmánynövényeket lehet biztonságosan termelni. Az ilyen táblákon termelt kultúrnövények több százalékát teszik tönkre az erdőkből kijáró vadak. Évről évre foglalkoznak bíborhere és bükköny vetőmag szaporítással, növelve a növénytermesztés bevételét. A tsz a növénytermesztés továbbfejlesztése érdekében meliorációs tervet dolgozott ki, ami 1300 hektár terület — beleértve szántóföldet, rétet, legelőt talajjavítást jelenti. A melioráció három éve folyik, az eddigi elért eredményeket mutatja a 10 mázsa/hektár kukorica többlettermés a javított táblákon. —A talajjavítás befejezését 1975-re terveztük, de az illetékes szervek és a tanács segítségétől függ, hogy azt időben teljesíteni tudjuk — mondja a főagronómus, Vári Csaba. Az állattenyésztés szorosan összefügg a növénytermesztéssel, mivel a takarmánytermesztésre támaszkodik. A 600 darabos szarvasmarha állományból csak 170 tehén, a többi növendék és hízóállat. A rábagyarmati üzemegységben, — ahol korszerű szabad tartásos bikahízlalás folyik — 1 kiló hús előállítása 30—33 forint. Takarmánykukorica és koncentrátum etetés tetszés szerint történik. Értékesítésükről export útján gondoskodnak. A pecsenyecsirke előállítás is jól jövedelmez a gazdaságnak. Nyolc hét alatt 1,40—1,60 kilóra nevelik fel őket és 25 ezres turnusban, évi 150 ezer darab kerül elszállításra. Állattenyésztésük további fejlődését a hús előállításában látják. Az állattenyésztés és a növénytermesztés az árbevétel 60 százalékát adja, a fennmaradt 40 százalékot a melléküzemág, a faüzem. A fűrészüzem 1963 óta működik — az akkor még önálló — Ráhagyarmaton. Kis manufaktúra jellegű üzem volt, néhány dolgozóval. Mai jellegét 1968-tól a rábagyarmati és a csörötneki tsz egyesülése óta szerezte. Modern fűrészcsarnok épült 2 éve és a dolgozók számára szociális épület (mosdó, ebédlő). A munka több műszakiban folyik aszerint, hogy az idő mennyire sürget, mennyi a megrendelés és a feldolgozatlan nyersanyag. Az üzemben feldolgozásra kerülő fa részben a saját erdejükből származik, részben Szovjetunióból ÉRDÉRT útján évente érkező 2—3 ezer köbméter faanyag. Termékei közül a ládagyártás teszi ki a nagyobb százalékot. A Körmendi Gyógyszerárugyárnak és a Szentgotthárdi Mezőgép gyárnak gyárt göngyölegládákat. Az asztalos műhelyben építkezéshez szükséges faalkatrészek ablak és ajtótokok készülnek. Az itt dolgozó 70 fő átlagkeresete 2 és fél ezer forint körül van. A munkadíj egy részét alapként havonta kapják, a kiegészítő összeget év végén, zárszámadáskor. A fűrészüzem által felhasznált fa pótlásaként a termelőszövetkezet maga foglalkozik csemete előállítással. E falvakban egyébként is hagyományos fenyőtermelés a tsz számára is nélkülözhetetlen. A tagok által gyűjtött magot felvásárolják és csemetekertjeikbe ültetik, nevelik. Új telepítésű erdeiket gondosan ápolják. A telepítés évről évre folyik, így a megfelelő menynyiségű faanyag a további évekre is biztosítani fogja a fűrészüzem, a tsz legjövedelmezőbb melléküzemágának működését és további bővítését. Borbás Károlyné 1974. június 1. Szombat Előadás a A szombathelyi városi pártbizottság és a Hazafias Népfront városi bizottságának vendégeként két napot töltött a megyében Ivan Vaskóba, a Szovjetunió Baráti Társaságok Szövetsége magyarországi képviseletének titkára. Csütörtökön a várossal ismerkedett a vendég. Fogad KGST-ről tart Horváth Mikós, a szombathelyi városi pártbizottság első titkára. Majd a városi tanács, az üzemek, intézmények vezetői számára előadást tartott a KGST szerepéről. A felsőcsatári termelőszövetkezetbe, Kőszegi- és Bükre is ellátogatott a szovjet vendég. Emelik néhány édesipari termék árát A gyártáshoz szükséges kocsonyásító anyagok, az úgynevezett agar-agar, a zselatin, a pektin világpiaci árának nagyarányú emelkedése miatt június 3-tól néhány édesipari termék fogyasztói ára emelkedik — jelentette be dr. Huszár János, a Magyar Édesipar vezérigazgatóhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján Az édesipari üzemek által gyártott zselészelet, a tíz dekás gömbzselé, a 10 dekás zselé féltojás, a kiméréses és 10 dekás frutti karamella árának emelkedése átlagosan 24,2 százalékos lesz. A vezérigazgatóhelyettes hangsúlyozta: az alapanyagok világpiaci ára két-háromszorosára emelkedett az elmúlt időszakban, az árkülönbözetet az édesipari üzemek saját nyereség alapjukból teljes egészében nem tudják fedezni, ezért kell a fogyasztói árakat növelni. A vállalatok így is 8 és félmillió forintos többletköltséget vállalnak. Az áremelkedés ezer ipari termékből mindössze 18-at érint, a Budapesten forgalomba hozott édesipari termékeknek mindössze egy százalékát, és az ipar által gyártott készítmények 1,3 százalékát. Az ipar a későbbiekben igyekszik a drága külföldi alapanyagokat más, olcsóbb termékekkel helyettesíteni, ha ez sikerül, az eredeti árakat legalábbis részben visszaállítják. Financiáb Magyarországon — a csecsemőkkel együtt — naponta hat darab cigarettát szív el minden ember. A csecsemők, kisdedek és a nemdohányzók megértő elnézését kérem a gyanúsíttatásért, de a statisztika az statisztika. S egy nagyon komoly tájékoztató statisztikát küldött címünkre is a Dohányipari Vállalatok Trösztje. Ebből számoltam vissza ilyenképpen. Arról panaszkodik e tájékoztatósban honi dohányiparunk, hogy tavaly — az áremelés miatt — hét százalékkal kevesebb cigarettát füstöltünk el s ezért füstbe ment az ő tervük is. De — idézem — „A dohányipar komoly erőfeszítéseket tett és tesz azért.. Miért? Azért, hogy megfelelő választékot adjanak a fogyasztóknak. Ezen a címen bővítették a füstszűrös szivarkák választékát: Eger, Lyra, Sopianae és Topáz reklámnevet viselő cigarettákkal. Nyilván ezen a címen szűkítették is a választékot, tudniillik megszűnt a Luxus, a Terv, a Daru, és a Savaria gyártása. Nem az utóbbiért érzett nosztalgiánk mondatja, hogy a Savaria is füstszűrés volt s majd olyan ismert, mint mondjuk az új Lyra vagy Topáz. (Szívta-e már valaki?) Más cigaretták gyártásának leállításával is biztatnak bennünket." Búcsúzhatnak kedvelői a Harmóniától, Pálmától, Mátrától, Velencétől s néhány szivartól is. (Caro, Macedón, Novitas.) De nem kell mellre szívni a dolgot, van helyettük a füstszűrös „Hosszú Fecske’. (Tehát a több helyett a kevesebb.) Két madárral több s egy tízzel drágább az egyfladarasnál. Természetesen. A dohányipar védi a mi egészségünket. Nyilván ezért írják le derűs optimizmussal, hogy egyre kedveltebbek lesznek a füstszűrös cigaretták, a dohányésok fele már (!) ezt szívja. Teljesen, nyilvánvaló, hogy akkor a dohányosok másik felének jó a régi, megszokott „koporsószeg”, füstszűrő nélkül Pedig már ma is igazán jó nálunk a filteres választék. De ebből a cigarettából kilóg a financiáb. Dohányiparunk ugyanis beismeri, hogy — idézem — „emelkedett az olcsóbb árkategóriába tartozó Munkás és Románc cigaretták forgalma. Olyannyira emelkedett, hogy a rangsorban — a Fecske után — még mindig a Kossuth áll az előkelő második helyen s legalább egy cigarettahoszszal vezet a Munkás is a negyedik helyezett előtt. Szimpatikusabb lenne a tájékoztatás, ha kimondanák, nemcsak a dohányjövedék élvezőinek, (következésképpen valahányunknak, akik az állam pénztárcájához járulunk) hanem a dohányiparnak is szüksége van a „dohányra”. Az árszínvonal mára itt is megkövetelt bizonyos változásokat. A dohányáruknál. Ezt az emberek többsége érti, tudja, ha néhányan füstölögnek is miatta. Szimpatikusabb, nyíltabb lenne a beszéd, ha ezt nem a Fecske farkának hossz változásával magyaráznák meg nekünk. Szimpatikusabb lenne, ha kimondanák — amiről ebben a tájékoztatóban hallgatnák — hogy előbbutóbb füstté válik a régi Symphonia is. (Nemrég még úgy ajánlották nekünk. ..Szívjon időnként Symphonia cigarettát!”) Nem kellene csak az egészségünkre és a választékra hivatkozva magyarázni a változásokat. Egyszerűbben és precízebben is lehetne, így sem kerülne az egész többe egy pipa bagónál. darabé) Ülésrend A rég letűnt időkben, mikor a jobb férfiak még urak, nőik pedig dámák és hölgyek, de mindenképpen nagyságosok s tekintélyesek voltak, bonyolult szertartással lehetett csak asztalhoz ültetni őket. Szigorú ültetési rend határozta meg, ki mellett, kivel szemben s az asztal mély részén foglalhatnak helyet. A mi időnkben már csak legfeljebb a diplomáciai s egyéb fontos fogadások járnak hasonló ceremóniával. A többi összejövetelen az udvariasság, s a tapintat diktálta ülésrend használatos. Többé kevésbé szabadon választanak helyet és asztaltársat az emberek. Egy-egy ünnepségre, vetélkedőre, versenyre,tanácskozásra — főleg a fiatalok — meghívják a vezetőiket is, akik bokros teendőik mellett szakítanak is időt és együtt örülnek velük. Jönnek is szorgalmasan. Jönnek és leülnek. Egymás mellé, egymás közé. Vagy az elnökségbe, vagy más ügyesen elkülönített külön Helyre, díszhelyre. Persze láttam már olyat, hogy az üzem párttitkárát hiába terelgették (maguk a fiatalok) a hosszú elnökségi asztalhoz, a KISZ-tagok közé ült. Láttam azt is, hogy például, más vezetők is követték. S az eredmény: valahogy oldottabb lett a hangulat. Nem biztos, hogy ettől, de hátha... Legutóbb egy klubavatón mégis az ellenkezőjét tapasztaltam, újból kialakult a két külön csoport. Miért? Zavarják a fiatalokat? Más az érdeklődési körük? Nem tudnának felszabadultan beszélgetni? — Nekem más a véleményem. Hiszen munka közben sokat „foglalkoznak” a fiatalokkal. Ezek szerint kell, hogy legyen közös témájuk. Kettőn áll a vásár — tartja a közmondás. Még az ilyen ülésrend is része lehet a fiatalok s a vezetők külsőségekben is kifejezésre jutó egymásra találásának. — treiber — Múzeum és honismeret Országos tanácskozás Szombathelyen A Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya, a Hazafias Népfront honismereti bizottsága és a megyei múzeumi igazgatóság június 5-én és 6-án országos tanácskozást rendez Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban „Múzeum és honismeret” címmel. Június 5-én, szerdán 11.30 órakor Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a titkára nyitja meg a kétnapos programot, majd Verő Gábor, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának helyettes vezetője tart előadást. A résztvevők megtekintik a Forradalmi és a Derkovits Múzeumot. ■.. 3 VAS NÉPE