Vas Népe, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

KOMMENTÁR A testvéri barátság okmánya A Centropress hétfő esti kommentárja: Megjelent a hivatalos közlemény a Mongol Népköztár­saság párt- és kormányküldöttségének magyarországi lá­togatásáról. Az okmány betűje és szelleme szemléletesen tükrözi mindazt, aminek ez a látogatás az első pillanat­tól kezdve a búcsú percéig egyértelmű kifejezése volt, hogy milyen meleg, alkotó, az élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolat fűz össze e két országot, két népet, ha azok a szocialista országok nagy közösségének azonos el­vek alapján, azonos célok eléréséért munkálkodó tagjai. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársa­ság földrajzilag rendkívül távol esnek egymástól — de ,,a földrajzi messzeség — hangsúlyozta Kádár János a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában megtartott ma­gyar—mongol barátsági nagygyűlésen — nem választhatja el az azonos elveket valló és azonos célokért küzdő népe­ket, nem akadályozhatja közös cselekvésünket, egységes fel­lépésünket.” A két párt, a két ország kapcsolatai, a marxizmus— lenini­zmus, a proletár internacionalizmus alapján, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jegyében gyorsan, egyen­letesen fejlődnek. Mindebből és a mostani tárgyalásokat is maradéktalanul jellemző nézetazonosságból az következik, hogy országaink kapcsolatai, népeink javára a jövőben még tovább szélesednek. Az erre vonatkozó kétoldalú óhajt gazdasági és műszaki tudományos, valamint kulturális és konzuli egyezmények aláírása is rögzítette. A kétoldalú kapcsolatokon túl a magyar és a mongol vezetők megvitatták, elemezték a nemzetközi helyzetet is. Hangsúlyozták a szocialista országok közös állásfoglalásai­nak jelentőségét, egyebek között az 1973. júliusában a Krím-félszigeten megtartott találkozó során és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az idén ápri­lisban a lengyel fővárosban megtartott ülésén. Ez a közös fellépés döntő szerepet játszott az európai és az ázsiai pozitív változásokban és a jövőben is a bé­kéért, a haladásért vívott harc sikerének legfőbb záloga l€6z. Éppen ilyen vonatkozásban jelentették ki a tárgyaló felek: „határozottan elítélik a kínai vezetőknek a nemzet­közi kommunista- és munkásmozgalom egysége ellen irá­nyuló aknamunkáját, szovjetellenességét, nagyhatalmi so­vinizmusát. A szocialista országok nemzetközi pozícióit aláásó mesterkedéseit. Mongol barátaink elutaztak hazánkból. Itt-tartózkodá­­suk eredményeit nemcsak a közlemény és számos egyez­mény, hanem népünk emlékezete is őrzi. (RS) Bonn: beiktatták Scheel elnököt Walter Scheel volt kül­ügyminisztert hétfőn délelőtt a bonni parlament két há­zának, a Szövetségi Gyűlés­nek és a Szövetségi Tanács­nak együttes ülésén ünnepé­lyesen beiktatták az NSZK elnökének tisztségébe. Az NSZK negyedik államelnöke Annemarie Rengernak, a Bundestag elnökének kezébe tette le a hivatali esküt. Scheel hivatali ideje öt év. Az új elnök beiktatási be­szédében főleg az ország gazdasági helyzetéről és a közös cselekvés szükségessé­géről szólt. „Társadalmi bé­kére” és együttműködésre szólította fel a tőkéseket és a munkavállalókat az új fel­adatok sikeres megoldása ér­dekében. A társadalmi béke egyik alapjaként a munka­vállalóknak a beleszólásra való jogát jelölte meg. Az új elnök beiktatásakor alig szólt az NSZK külpoli­tikájáról, de a bonni hagyo­mányoknak megfelelően ő is leszögezte, hogy a megszi­lárduló európai béke körül­ményei között helyre akar­ják állítani a német egysé­get. Az elnök ezzel kapcso­latban közölte, hogy rövide­sen ellátogat Nyugat-Berlin­­be, mert elődeihez hasonló­an, fejleszteni akarja az NSZK és a város kapcsola­tait. ma­rme 2­0 King asszonyt meggyilkolták Marcus Wayne Khemault 23 éves vallási tébolyban szenvedő néger fiatalember gyilkolta meg vasárnap At­lantában Alberta King asz­­szonyt, a néhai Martin Lu­ther King polgárjogi vezető édesanyját. A polgárjogi mozgalom három kiemelke­dő képviselője meg van győződve arról, hogy a gyil­kos merénylet mögött ösz­­szeesküvés húzódik. Az at­lantai rendőrség egésznapos védőőrizet alá helyezte a King-család otthonát. Az atlantai baptista temp­lomban — ennek lelkésze az idősebb King — a gyüleke­zet éppen a miatyánkot kezdte énekelni, és King asszony ült az orgonánál, amikor a gyilkos felugrott, mindkét kezével pisztolyt rántott és éktelen káromko­dás közepette tüzet nyitott. King asszony volt hozzá a legközelebb, és már az első golyótól halálos sebet ka­pott. Rajta kívül belehalt sérüléseibe egy segédlelkész, egy asszonyt pedig egyelőre kórházban kezelnek. A lövöldözés hallatára a hívők rémülten buktak a padok alá, m­ajd amikor a gyilkos pisztolyaiból ki­fogytak a töltények és a ki­járat felé menekült, elfog­­ták. A rendőri őrizet alatt tartott merénylő olyasmiket mondott, hogy „istentől ka­pott parancsot” az idősebb Martin Luther King lelkész és más személyek meggyil­kolására. Kingnek, aki csak a merénylet után érkezett a templomba, letartóztatása után a gyilkos annyit mon­dott, hogy minden keresztényt az ellenségnek tart, mert „hamis bálványt imádnak”. Rhenault az ohioi állami egyetem pedagógus-szakos hallgatója. Szomszédai val­lomása szerint gyakran állt ki szobája ablakába és hangszórón prédikált a já­­rókelőknek. A rendőrségi házkutatás során megtalál­ták azt a 10 névből álló jegyzéket, akiket meg akart gyilkolni, a listán szerepel­nek. Ralph Abernathy, Jies­­se Jackson és Hosea Willi­ams néger lelkészek a pol­gárjogi mozgalom ismert személyiségei, mindhárman kijelentették, hogy vélemé­nyük szerint összeesküvésről van szó. Az atlantai rend­őrség szóvivője szerint ed­dig nem bukkantak összees­küvés nyomaira. Meghalt Perón Hétfőn, életének 78. évé­ben súlyos betegség után el­hunyt Juan Domingo Peron argentin köztársasági elnök. Az elnök halálhíre előtt egy órán belül két hivatalos orvosi közleményt adtak ki Buenos Airesben Juan Pe­rón egészségi állapotáról. A második közlemény sze­rint rövid időre megállt Pe­rón szívműködése, az orvo­soknak azonban sikerült úr­rá lenniök a súlyos helyze­ten. Ezek után érkezett a gyorshír Perón elhunytéról. Isabel Perón hétfőn hívta össze első ízben a kabinet teljes ülését. Az ülés részle­teiről egyelőre nem érkezett jelentés. Koszigin fogadta Cedenbalt Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a szovjet minisz­tertanács elnöke hétfőn a Kremlben találkozott Jum­­zsagij­ Cedenballal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Nagy Népi Hu­­rál elnöksége elnökével és Zsambin Batmönh-nyel, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagjá­val, a Mongol Miniszterta­nács elnökével. A meleg, baráti légkörű eszmecserén megvitatták a két ország együttműködésé­nek továbbfejlesztésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket és véleménycse­rét folytattak a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjának gyakorla­ti megvalósításáról. Koszigin és Batmomir hét­főn Moszkvában egyezményt írt alá a két ország gazdasá­gi, kulturális és oktatási együttműködésének tovább­­fejlesztéséről Közel-Kelet Aziz Moharemedet, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát a Népek Barátsága szovjet érdeméremmel tün­tették ki. Abdel Husszein kuvaiti államminiszter a kabinet vasárnapi ülése után beje­lentette, hogy országa kész korlátlan segítséget nyújta­ni Libanonnak, ha ezt az Arab Védelmi Tanács szer­dán megtartandó kairói ülésének határozatai szük­ségesnek nyilvánítják. Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnökhelyet­tes és külügyminiszter egy­napos ammani látogatásának befejeztével vasárnap dél­után visszatért Damaszkusz­ba. A politikus Asszad szí­riai államfő üzenetét tolmá­csolta Husszein jordániai uralkodónak. Az Al Ahram című fél­­hivatalos kairói lap szerint egyiptomi és a pa­lesztin felszabad­ítási szer­vezet képviselői közös lé­péseket határoztak el a dél­­libanoni palesztin mene­külttáboroknak az izraeli támadások elleni védelmi képessége fokozására. A döntés Iszmail egyiptomi haditgrminiszternek és Kha­­led Hasszánnak az Al Fa­tah egyik vezetőjének va­sárnapi megbeszélésén szü­letett. Vidéki hit — moszkvai hangulat A Központi Sajtószolgálat különtudósítójáiaak moszkvai telefon jelentése: Kedden egynapos szünet után folytatódnak a szovjet —amerikai csúcstárgyalások. A hét végét a festői környe­zetben a Krím-félszigeten, Oreanda egyik kormányüdü­lőjében töltötte Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon. A két vezető kötetlen for­mában folytatta itt is eszme­cseréjét, majd Gromiko szov­jet és Kissinger amerikai külügyminiszterrel, valamint tanácsadóikkal bővítették ki a párbeszédét. Több fontos kérdéscsoport közül is kie­melkedik a hadászati, táma­dófegyverek témája. A harmadik Brezsnyev— Nixon csúcstalálkozó ered­ményességét bizonyítja, hogy szombaton a Kreml Vlagyi­mir termében — tíz évre szó­ló gazdasági, ipari és műsza­ki megegyezés aláírásával — már négyre emelkedett az eddig megkötött megállapo­dások száma. Moszkvai saj­­tókörökben bizonyosra ve­szik, hogy a legnagyobb je­lentőségű szerződések aláírá­sa még hátra van. A tárgyalások hangulatát érzékelteti a következő epi­zód. Az egyik délelőtti tár­gyalás előtt a Kreml­ben Brezsnyev elvtárs elbeszél­getett a jelenlevő újságírók­kal. A Katalin teremről el­mondta, hogy Itt szokták tar­tani a lemagasab­b rangn­ál­ Az etiópiai helyzet Az Etiópia egész területét gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartó fegyveres erők vasárnap közölték, hogy egy sor magasrangú politikust és arisztokratát letartóztat­tak és további személyeket a­karnak előállítani. Noha hivatalosan nem közölték, kiket vettek őrizetbe, a Reuter katonai forrásokra hivatkozva úgy értesült, hogy a vasárnap letartózta­tottak között szerepel Abije Aberbe hadügyminiszter, Aszrate Kassza, a korona­­tanács elnöke és Mesz Bin Szolesi, Hadié Szelass­zié csá­szár egyik tanácsadója, az ország egyik legbefolyáso­sabb közéleti személyisége. Letartóztattak több parla­menti képviselőt is­ A hadsereg vasárnap köz­leményben jelentette be, hogy a letartóztatásokat azért hajtják végre, mivel az érintettek „kerülő uta­kon” megpróbáltak közben­járni a kabinet áprilisban letartóztatott 25 volt minisz­terének és magasrangú sze­mélyiségének kiszabadítá­sáért. Szovjet—amerikai csúcs (Folytatás az 1. oldalról) Nixon a minszki repülőtér­­ről rendőrmotorosok díszkí­séretében a belorusz főváros közelében levő zaszlavli re­zidenciájára hajtatott. Leonyid Brezsnyev az Oreandában folytatott tár­­gyalások után hétfőn dél­­előtt visszarepült Moszkvá­ba. Vele együtt utazott a szovjet fővárosiba Andrej Gromiko szovjet, valamint Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. A Belorusz SZSZK Leg­felsőbb Tanácsának elnök­sége és a belorusz kormány hétfőn ebédet adott a Minszkben tartózkodó Ri­chard Nixon amerikai elnök tiszteletére. Az ebéden Fjo­dor Szurganov, a Belorusz Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke és Richard Nixon mondott pohárköszön­­tőt. Mint hangsúlyozta: Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára és munkatársai csakúgy, mint az amerikai küldöttség, a tárgyalások egész ideje alatt egy nagy cél elérésének szentelik a figyelmüket: biztosítani az olyan helyzetet, amelyben a két leghatalmasabb or­szág, a világ két legerősebb népe erőit nem a háborúra fordítja, hanem együttesen munkálkodik az egész világ békéjének javára. — Itt Belorussziáiban, amely átélte a háború min­den borzalmét, a béke min­den időkre való megszilárdí­tásáról beszélünk — mon­dotta Nixon. — Minden bi­zonnyal az lesz a legmél­­tóbb emlékmű Belorusszia lakossága egynegyedének, akik életüket vesztették a múlt háborúban ha létre­jön a béke épülete, amely megbonthatatlan. Az Egyesült Államok el­nökét Fjodor Szurganov, a Belorusz Legfelsőbb Taná­cs Elnökségének elnöke üdvö­­zölte.­­ Az elnök belorusszá­ látogatására olyan időpont­ban került sor, amikor a köztársaság a hitlerista meg­szállás alóli felszabadulásé­nak 30. évfordulóját ü­nnep­li. — mondotta Szurganov, majd rámutatott: a köztár­saság nemcsak hogy helyre­állította a háború által le­rombolt népgazdaságot, ha­nem lényegesen túl is ha­ladta a háború előtti szín­vonalat. Nixon elnök koszorút he­lyezett el a győzelmi emlék­művön kegyelettel adózott a második világháborúb­ól esett belorusz hősök emlé­kénél. A koszorúzás alkalmából az emlékműnél szovjet kato­nai díszegység sorakozott fel és eljátszották az ameri­kai, a szovjet és a belorusz himnuszt lamférfiakkal a legfonto­­sabb megbeszéléseket Az egyik amerikai tudósító meg­­kérdezte: — Igaz­, hogy ez a leg­kedvesebb a főtitkár úrnak? Brezsnyev a következőket válaszolta: — Őszintén szólva neki tudom, hogy a Kreml sok­sok terme közül melyik a legkedvesebb, mert vala­mennyit nagyon szeretem. Elsősorban történelmi leve* gője miatt... Közben megérkezett Nixon. Brezsnyev megkér­dezte: — Hogy aludt? — Nagyon jól, — felelte az elnök. — Beszélgettem az ön né*­hány tudósítójával a Kreml* ről. Érdeklődtek, hogy miről fogunk tárgyalni — mondat* ta az SZKP KB főtitkára. — Mindig ezt teszik —, mosolyodott el Nixon. Ezután elbúcsúztak a csoporttól és eltűntek a Katalin terem aj­ taja mögött A csúcstalálkozó — az el* lentétes véleményeket sem elhallgatva — nyílt légkör­ben és konstruktív szellem­ben folytatódik. A Szovjet­unió — mint att Moszkvában nyomatékosan hangsúlyoz* zák — elvi engedmények nél* kül, a béke megszilárdításé* nak közös érdeke alapján kereste és keresd a kapcs­o­­latok fejlesztésének lehetősé* geit. Az eddigi megállapod­ások is bizonyítják: nem hiába. Horváth György CSÚCSTALÁLKOZÓ OREANDÁBAN. Brezsnyev és Nixon a Fekete-tenger partján. (Telefotó — TASZSZ — MTI — RS) Parlamenti küldöttségünk Londonban Angliában tartózkodó par­lamenti küldöttségünk, amely Péter Jánosnak, az ország­­gyűlés alelnökének vezetésé­vel tesz hivatalos látogatást a szigetországiban, hétfőn fel­kereste a londoni városhá­zát, ahol Sir Hugh Wontner polgármester fogadta a ven­dégeket. Ezt követően a de­legáció tagjai a londoni vá­rosépítészet két remekét, a tizenötödik századi Guild­­hall-t és a modern, részben még épülőfélben levő Bar­­bican-t tekintették meg. A Guildhall könyvtárnak, kü­lönféle muzeális gyűjtemé­nyeknek, kiállításoknak ad otthont, termeiben ünnepsé­geiket rendeznek; a Barbican, építészei az ember számára kellemes városi környezet megteremtésére tettek kísér­­letet, az épületkomplexum­­ban sétáló utcáka­t, kerteket létesítettek, oktatási és kult­­urális intézményeket he­­lyeztek el. A bizottság tiszteletére Roy Hattersley, a külügy- és nem­­zetközösségi ügyek állammi­nisztere adott ebédet. Péter Jánost, a delegáció vezető­jét fogadta Selwyn Lloyd, az alsóház elnöke, aki este va­csorán látta vendégül a ma­­gyar parlamenti képviselő­ket. A vasárnapot a delegáció Oxford­ban töltötte. 1974. Julira &, Kafct

Next