Vas Népe, 1974. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

lv­as népe er Új mederben a Pinka alsó szakasza Hajdan tucatnyi malomnak adott erőt a Pinka. S ahogy a malmokat leszerelték, el­veszítette jó tulajdonságát, in­kább kárt csinált. 1985-ben, a nagy árvíz idején —a ma­gyar és osztrák területen — mintegy 20 községet árasz­tott el hömpölygő vize. A ka­nyargó folyó azóta is 2—3 évenként megárad és a le­vonuló ár mindig kárral jár. Többségében osztrák telepü­léseket veszélyeztet mert odaát sok falu a folyó men­tére épült. A folyó kilencszer keresz­tezi a magyar—osztrák ál­lamhatárt. Pinkamindszent­­néli eltávolodik tőle, Kör­mend térsége felé. Horvát­­nádaljánál ömlik a Rábába. Pár lépésnyire vagyunk a határtól. Pinkamindszent ha­tárában a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság építőbri­gádja egy leendő Pinka-híd cöllöpeinek „felzsaluzásán” munkálkodik. — A cölöpök öt és tizenegy méteresek — magyarázza Péntek Tibor az igazgatóság vízrendezési és vízhasznosí­tási osztályának vezetője, aki­vel nyomon követjük a nagy­szabású vízszabályozást. — Utóbbiak közepén, a folyó új medrében lesznek tartópillé­rek. A cölöpöket gép verte be mélyen a talajba. A beton­idomok végei látszanak csak­, azok vasszálai „kötődnek” majd az új betonhoz. Átvág­ják a talajt, a folyó új med­rét kimarkolják a gépek, s még az végére kecses vonalú betonhíd ível át rajta. A Pinka alsó szakaszának szabályozása ugyanis ebben az évben befejeződik. Itt ta­lálkoznak Pinkamindszentnél a magyar és osztrák építők. Jelenleg egy szakaszon pél­dául a szomszédok dolgoz­nak magyar területen, odébb a mienkek munkaterülete nyúlik át osztrák területre. Három évvel ezelőtt kezdő­dött meg az osztrákokkal együttműködve a Pinka alsó folyásának szabályozása. A szomszédban 30 millió schil­­linget fordítanak rá, mi, ma­gyarok több mint harmincöt millió forintot költünk a me­der kiépítésére, hidak építé­sére és védőtöltésre. Erről mondja Péntek Ti­bor: — A közös vízszabályozás eredményei nagyok. Osztrák területen Hagensdrof és Lui­­zing település kapott körtöl­tést. Az osztrákok ezenkívül építettek egy árapasztó csa­tornát. Nálunk­­ Vasaljánál épül körtöltés a lakott terü­letek védelmére. A legna­gyobb eredménynek azt tar­tom, hogy megszűnt az árvíz­­veszély a Pinka alsó folyásá­nak környékén. Mind oszt­rák, mind magyar területen így van ez. Számokban ezt az új állapotot úgy fejezném ki, ötszörösen biztonságosabb lett az árvízvédelem. Vagyis az eddig három évenként le­vonuló árhullám helyett ezentúl csak­ 15 évenként le­het számolni nagyobb árhul­lámmal. A védőgátak persze akkor felfogják a víz nyomá­rát legfeljebb az árapasztó csatorna és az árterület kap majd nagyobb mennyiségű vizet. A lakott területek tel­jesen védettek. Kemestaródfánál folytat­juk pinkái őrjáratunkat. Ott az osztrák területről érkező Strém patakot szemléljük, amint a Pinkába ömlik. A környéken már eddig 2 ezer hektárnyi rétet mentesítet­tek a gyakori árvíztől. Az új meder megsokszo­rozta a Pinka emésztőképes­ségét. Erről — a mederkapa­citásról — már új adatokat jegyeztek nyilvántartásukba a szakemberek. A Strém be­­torkollásánál ezentúl másod­percenként 120 köbméter (120 ezer liter) vizet képes fogadni, távolabb pedig 150 köbméter/másodperc az át­eresztőképessége. A megyei tanács adta a pénzt a Pinka védőtöltésé­hez, a mederrendezés költsé­gét az állam fedezi. Eddig már több mint 200 ezer köb­méter földet mozgattak meg és mintegy 20 ezer köbméter követ raktak a mederbe és a gátakba. Vasaljától 7 kilométer hosszú védőtöltés kíséri a Pinkát egészen a köm­end— zalalövői vasúti sínpárig. Ez a szakasz már a múlt év ok­tóberében elkészült. A rézsűt, a töltéseket s a mederfa­lat már gyepszőnyeg borítja. A hosszan elnyúló gyepterület hasznosítása egyelőre nincs megoldva, ember és gép hiá­nya miatt. A vízügyiek fog­lalkoznak a gondolattal: vá­sárolnak több önjáró fűka­szát, avval esetleg győzik majd a fű nyírását. Az egykor kanyargó Pinka kiegyenesedett. Megszelídült mind osztrák, mind magyar területen. A közös vállalko­zásnak, a parti szomszédok jó együttműködésének a la­kosság örül a legjobban. Nem hoz bajt, veszélyt rájuk ezután kedvenc folyójuk a Pinka. (Kék) A horvátnádaljai hídról nézve — balra a folyó védtöltése húzódik, begyepesítve. Mögötte az erdős részen már a Rába folyik. ■ 4 Hölgyek és huszárok A veszprémi Petőfi Színház bemutatója elé (Művelődési és Sportház, október 2-án) Aleksander Fredro (1793— 1876) minden idők legjobb lengyel vígjátékírója szemlá­tomást szerette az embere­ket. Ez két dologból is ki­derül. Mert noha a mohó, pénzéhes polgárok, az ide­­gen majmolók, a házasodni rohanó vének, a féltékeny öreg férjek nála is felsülnek, mint — mondjuk — példa­képénél, Moliére-nél, de fel­sülésükön ő maga nem ne­vet olyan gyilkos kajánság­­gal, a mizantrópiát súroló iróniával, mint francia őse. Nem: Fredro derűs harmóniá­ba békíti össze a komikus és leleplező ellentéteket, „s ha minden jó, ha jó a vége”, miért haragudjon ő, a meleg­szívű szerző kitalált alakjai­ra? Nem haragszik, hanem a bonyodalom végén leparo­­láz velük. De szerethette az embere­ket azért is, mert az önfeledt öröm tisztító élményével ajándékozta meg őket, mert lehetőséget adott nekik, hogy szabadon, belső ellenőrzés nélkül nevethesssenek, s egy pillanatra se fagyjon arcukra a mosoly. Fredro a derű írója volt, a gazdag, emberi vidámságé. Az ő komédiái nem érintkez­nek tragédiát sejtető távla­tokkal, mint Shakespeare-nél, Moliére-nél: alakjai szűk té­ren mozognak, amelyet ve­szélytelen komikus kockáza­tok határolnak körül. De ezen a szűk téren mégis tel­jes és eleven, dinamikus éle­tet élnek: magabiztosan játsszák végig azt a skálát, amelyet alkotójuk megterem­tett nekik. Irodalomtörténeti jelentő­ségénél — miszerint a len­gyel romantika idején ő már a realizmus ösvényét járta — a mai nézőnek fontosabb — és okkal fontosabb — az, mit kaphat tőle élmény gya­nánt 1974-ben? A válasz egy­szerű: a derű, a vidámság — színpadon oly ritka — tiszta, zavartalan örömét. A négy szabadságos és nőtlen hu­szártiszt vidéki magányába elemi csapásként tör be há­rom vén és kövér dáma ku­tyástul—macskástól—szoba­lányostól, természetesen há­zassági tervvel felszerelve. Egy pillanat alatt feje tetején áll a békés ház, a nyugal­mas élet, a képtelen bonyoda­lom során képtelen tévutak­­ra tévednek a szereplők, ezek a tévutak folyton ke­resztezik egymást, mígnem már labirintusban bolyonga­­nak, lihegnek — koruknak és súlyuknak megfelelően — huszárok és dámák. Fredro kegyes jószándékának megfe­lelően a végén természetesen minden jóra fordul: csak azok házasodnak­ össze, akik elég fiatalok még ahhoz, hogy ezt a ballépést megen­gedhetik maguknak. Fredro, aki életeszmény­ként a belső harmóniát, a szív és agy bölcs egyensúlyát állította kortársai elé, most sem mulasztotta el szelíden figyelmeztetni: botor dolog kivetkezni természetes önma­gunkból, és bölcs dolog em­beri lehetőségeink szerint él­ni. A tapintatos mondandónál fontosabb azonban az ember­­szeretetből áradó derű. Vers­beli színpadi író lévén re­mek szerepeket írt, megannyi komikus lehetőséggel rendel­kező jelenetet. Köztudott: hazájában a színészek álma komédiában fellépni. Szinte felszólít arra, hogy a színész valóban játsszon, szabadon, ötleteit, energiáit mozgósítva. De nemcsak a színészt szó­lítja fel Fredro a közös fel­szabadult játékra. A nézőt is erre kényszeríti. Kényszeríti, hogy nevessen, szabadon és gátlástalanul, egy pillanatra sem restelkedve zabolátlan jókedvén. Kényszeríti, hogy feledkezzen meg kedélybeteg kritikusok suggallatairól, mi­szerint aki egy színház néző­terén egy komédián nevetni mer, az szellemileg csökkent kispolgár. A derű, a vidámság is ré­sze az embernek, az emberi létnek. Kár l­enne száműzni belőle. Aleksander Fredro, a nagy lengyel klasszikus, nevetni tanít. Legyünk hálásai f­érje. Osztovits Levente Alkohol, munka, tanulás... Figyelemkeltő cikket közöl az Alkohologia, az Alkoholiz­mus Elleni Országos Bizott­ság folyóiratának ez évi 2—3. száma S. Stojilkovic és C. Vasev szerzőktől. — Az­ alkoholizmus és a mun­ka című tanulmány — a töb­bi között — megállapítja, hogy a második világháborút követő időszakban jelentő­sen megemelkedett az alko­holfogyasztás, noha az iparo­sodás gyors ütemű fejlődése és a legfejlettebb technika alkalmazása a gazdasági és a társadalmi élet minden te­rületén a józan emberi mun­ka jelenlétét követeli meg. S mivel a munka termelékeny­ségének növekedése csak al­kohol nélkül képzelhető el, optimális eredményekre tör­ni az alkoholnak tett enged­mények jegyében képtelen­ség. „A szeszes italokkal való mindennapos visszaélés anya­gilag felbecsülhetetlen káro­kat okoz, amelynek intenzi­tását és mértékét elősegíti — nálunk és a világban egy­aránt — a termelőmunka és az alkohol­ közti­ kompromisz­­szum lehetetlenségének­­ fel nem ismerése” — mondják a jugoszláviai szerzők. Az igaz, — folytatják —, hogy a vil­ágban folyó gazdasági verseny minden országot bi­zonyos mértékű tiltó intézke­dés bevezetésére kényszerít, s ezek érvényben is vannak, de sem intenzitásuk sem tar­talmuk tekintetében nem kö­vetik az alkoholizmus növe­kedését. A népesség egyes ré­tegeinél az alkoholizmus nö­vekvő, a munkatermelékeny­ség viszont csökkenő ten­denciát mutat. A továbbiakban az italfo­gyasztással kapcsolatos mun­kahelyi hiányzások és a be­tegállományban töltött idő összefüggéseire és következ­ményeire mutatnak rá, majd Az alkohol, az­ ifjúság és a tanulás című részben a bel­­.. gelüji J­özéépisk­ola,k 31600 ta­nulója körében­ végzett vizs­gálattal kapcsolatban a kö­vetkezőket írják. Az alkohol hatására a ter­melékenység minden környe­zetben, így az ifjúság köré­ben is csökken, mert itt a munkát a tanulás jelenti. Az alkohol ugyanakkor nemcsak a tanulás eredményét befo­lyásolja kedvezőtlenül, ha­nem a munkafegyelmet s a gyermekeknek a nevelőkhöz és a szülőkhöz való viszonyát is. Mivel a tanulmányi ered­mény nagyban az emlékező­tehetségtől és a figyelem összpontosításának a fokától függ, és mert az alkohol éppen ellenkező hatást vált ki, az italozó tanulóknál ha­nyatlik a figyelem összpon­tosítására irányuló készség, szétszórtság, szórakozottság következik be. Arra a kérdésre, hogy „Szí­vesen fogyaszt-e alkoholt?” a belgrádi középiskolásoknak 40,4 százaléka igennel vála­szolt. Közülük 20,1 százalék a­ tömény italt, 35,0 százalék a bort, 8,6 százalék főleg a pálinkát­ részesítette előny­ben, mások pedig azt vála­szolták, hogy szívesen fo­gyasztanak mindenféle sze­szes italt. A megkérdezettek 7,2 százaléka úgy nyilatko­zott, hogy nemcsak társaság­ban, de egymagában is szí­vesen fogyaszt alkoholt. „A felsoroltak alapján vi­tathatatlan — állapítják meg a szerzők —, hogy a tanulás és a tanulmányi eredmény iránti érdektelenség, az ala­csony fokú iskolai fegyelem oka az esetek nagy többségé­ben épp a tanulók megnöve­kedett szeszesital-fogyasztá­sában keresendő.” A tanulságok levonására adtuk közre szülőknek, neve­lőknek, a vendéglátóipar te­rületén dolgozóknak, az ifjú­ság védelméért és az alko­holizmus ellen küzdőknek az Alkohologia cikkének kivo­natát. Jugoszlávia sem föld­rajzilag sem életviszonyaiban nem áll messze tőlünk, rá­adásul a túlzott alkoholfo­gyasztás következményeitől sem a különböző nemzetek, sem a különböző nemzedé­kek nem mentesek. —fi— MIT HALLUNK - MIT LÁTUNK? RADIO KOSSUTH RÁDIÓ 8.22 Slágermúzeum. — 9.01 Harsain a kürtszó — 9.36 Ci­gánydalok. — 1­0.05 Iskolarádió. — 10 35 Wolf-Ferrari: Susanne titka Opera — 11.22 Brahms: c-moll zongoranégyes. — 12.20 Ki nyer ma? — 12.35 Melódiá­koktól. — 13.58 Tündér Lala III. rész. — 14.47 Éneklő ifjúság. — 1­5.10 Operettrészletek. — 15 48 Kórus­ok. — 16.05 Rá­cz Aladár cimbalmozik — 16.20 Elhang­zott. . . — 16.40 Nóták. — 17.05 Fiatalok stúdiója — 17.25 In­dulók — 17.35 A szabolcsi gaz­daság I. — 18.00 Ans érmét ve­zényel. — 18.30 A szabó család. — 10.25 Sikerlista. — 20.05 Be­szélgetés Bárdos Lajossal. — 2108 Kilátó. — 22.20 Az ankarai szín. I. rész. — 22.30 Könnyű­zene. — 22.45 Klasszikus kínai versek. — 23.00 Népi muzsika. — 0.10 Gitármuzsika. PETŐFI RADIO 8.05 Operafelv. — 8.50 Nigé­riai népzene. — 9.03 Két zon­goratrió — 9.53 Könyvek, tá­jak, emberek — 12.60 Barokk muzsika. — 12.50 Kínai népze­ne. — 18.03 Törvénykönyv. — 13.20 Bartók-kórus­ok. __ 13.40 Barkácsolóknak. — 14.00 Kettő­től hatig. . Zenés délután. — 18.10 A XX. század mítoszai. — 18.35 Zenekari muzsika. — 19.30 Chile Pesaroban. — 20.28 Irodal­mi évfordulónaptár. — 20.53 Lecocq: Angol asszony lánya. Operett — 22 35 Prokofjev- 1. vonósnégyes. — 23.15 Tannhäu­ser: Operettrészletek. GYŐRI RADIO 17.30 Műsorismertetés, hírek. — 17.35 A beat kedvelőinek. — 17.55 Levelesláda Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.­00 Szóra­koztató muzsika. — 18 20 Hor­gászoknak, halászoknak — 18.25 Vavrimecz Béla: Magyar képes­könyv. — 18.4­5 Nyugat-dunán­túli krónika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST ITV: 8.05 Matematika 5. o. (ism: 13.35). — 8.55 Fizika 6. o. (ism: 15 25). — 10.1.5 Diákablak Filmek. — 11.0­5 Fükirajz 5 o. (ism: 16.25). — 11.55 Osztályfő­nöki óra az ált. isk.-nak (ism- 17.20). — 17.43 Hírek. — 17.50 Több hús, mint tel — 13.05 Ri­­portfilm az NDK mezőgazdasá­gáról. — 18.40 .Játék a betűk­kel — 16.16 Esti mese. — 18.30 Tv-híradó. — 20.00 Madách: Mó­zes. A Nemzeti Színház előadá­sa felvételről( 14 éven felüli). — 22.35 Tv-híradó 3. 2. 20.00 Cigánygyerekek a csa­ládban. — 20 45 Dorraburg kas­télyai. — 21.10 Tv-híradó 2. — 21.30 Slágerstúdió. POZSONYI MŰSOR 16.16 Hírek. — 16.26 I.Dali ta­nulók műsora. — 1­7.05 Metro ■ nem. — 18.00 Esti mese — 1® 10 Autómotor revü. — 18.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz — 18.00 Tv-híradó. — 19.30 A mi házunk. — 20.00 Daur­ia Szovjet filmsorozat. — 21.30 Tv-híradó — 22.05 Kamara­zene. JUGOSZLÁV MŰSOR 16.25 Magyar nyelvű tv-napló. — 11.23 Sportműsor. — 20.00 Brüsszel. Kosárlabda: Európa— USA. — 21.43 Egy seriff New Yorkban. Filmsorozat. 2. 20.00 Zenészek. Humoros adás. —21 30 Dók film. — 21.55 Szóra­koztató zenei adás. OSZTRÁK MŰSOR 18.00 Angol nyelvtanfolyam. — 18.23 Jóéjszakát gyerekek. — 18.30 A rószapiros párduc. — 19.00 Osztrák képek és dél-tiroli aktualitások. — 19.30 Tv-híradó és kultúra. __ 20.06 sport. — 20.15 Doku­mentumfilm — 2030 Béca — Jegyzetek nyomán. A­­Wiener Sängerknaben és a Wie­­ni Filharmonikusok műsora. — 22.30 Tv-híradó. 2. 18.30 Angol nyelvtanfolyam. — 19.00 Az állatok és világuk. — 19.30 Tv-híradó és kultúra. — 20.06 Tudományos hírek — 20.09 Környezetünk — 20.15 A lako­dalom. Játékfilm.. _ 21.40 Oszt­rák képek és dél-tiroli aktuali­tások. — 22.00 Tv-híradó és kul­túra. A Rádió és­­tv a műsorvál­­toztatás jogát fenntartja. A SZOMBATHELYI MOZIK MŰSORA Savaria: Az ördög atamánja (szovjet de 10. du. fél 4 % 6. este 8). Béke: Bob herceg (magyar 5) Cható földje (amerikai, 5). 1974. október 1. Kedd

Next