Vas Népe, 1975. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Gazdasági állapotunk, fejlődésünk, karakterünk felmérése A WPgTe mezőgazdaságának gyarapodása mindenki számára érzékelhető, még aki nem ért is a mezőgazdálkodáshoz, utazásai közben, jártában-keltében látja, életre veszi, hogy a falvakban, azok határaiban majdnem minden más, mint amilyen régen volt. A megyei pártvégrehajtó bizottság jelentése, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának Gazdaságpolitikai Bizottságához küldött, közli a fejlődés néhány fontos adatát is. Eszerint a megye mezőgazdasági termelésének értéke (évi) 3,7 milliárd forint, 1966-hoz képest 150 százalékkal nőtt. (Itt az 1965. évi tényhez nem hasonlíthatjuk a termelés százalékos emelkedését, mert akkor árvíz pusztított megyénk több területén.) A termelési érték 82,5 százalékát a termelőszövetkezetek és a hozzájuk kapcsolódó háztáji gazdaságok adják, 17,5 százalékát pedig az állami gazdaságok.Nagyon érdekes és fontos adat az is, hogy megyénk szocialista mezőgazdaságában jelenleg 28 százalékkal kevesebbet dolgoznak, termelnek, mint 10 évvel ezelőtt. Jóllehet, 1965-re már eleve, lényegesen megcsappant azoknak a száma, akik régen, eredendően falusi, mezei munkákat végeztek. A mezőgazdasági dolgozóknak ezt a csökkentését egyesek egyértelműen károsnak, hátrányosnak tartják, pedig ez alapvetően a fejlődés velejárója, következménye, egyben nem csekély előnye is. Akadnak olyan falvak, termelőszövetkezetek, szövetkezeti üzemegységek, állami-gazdasági telephelyek, ahol valóban nagyobb volt a csökkenés, mint amekkora előnyös lett volna. de ezek kivételek. A legtöbb helyen a csökkenés áldásos hatású. Egyrészt azért, mert általános gazdasági haladásunk, ipari és mindennemű fejlődésünk lehetővé tette sok falusi ember számára, hogy a régi elmaradott falusi munkát életet modernebbel, anyagilag is előnyösebbel váltsa fel. (Köszönik, jól vannak, nem lehetne velük visszaváltani mostani életüket a régivel.) De előnyös a csökkenés azért is, mert ez teremti meg egyik lehetőségét a nagyüzemi technikai haladás elengedhetetlen ma már falvainkban, termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban is. Enélkül megrekedt volna a termelés és a mai falusi lakosság nem szabadulna meg a korábbi sok nehéz fizikai munkától. Úgy tűnik (ez nincsen bent a jelentésben) , szellemileg kissé alul tápláltak azok az emberek,akiknek még mindig nosztalgiáik vannak a régi falvak, faluképek, kis szénaboglyák, holdvilágos aratódalok és egyebek iránt „korszellemük” dolgában feltétlenül alultápláltak. A megyei pártvégrehajtó bizottság felterjesztett, s jóváhagyott — a gazdaságpolitikai bizottság által is helyesnek ítélt — jelentése egyebek között beszámol megyénk mezőgazdaságának koncentrációjáról, annak áldásos hatásairól is. Kezdetben sok kis közös gazdaság alakult megyénkben. Azért is mert megyénk jellegzetesen aprófalvas településrendszer a legtöbb járásban. Most már számos termelőszövetkezet, állami birtoktest egyesült .Persze nem az egyikféle tulajdon a másikfélével, jóllehet a szövetkezetekben is egyre iparszerűbb most már a termelés, egyre vállalatszerűbb a gazdálkodás, sok szövetkezeti paraszttól megváltották a gazdaságok a földet, s az egész szövetkezeti rendszer várhatóan továbbhalad ezen az úton.) Nagyon lényege, hogy a tsz-ék területénekátlagos nagysága ma már 2585 hektár. (Voltak ötszázholdasok is.) Az állami gazdaságok átlagos üzemnagysága pedig meghaladja a 8000 hektárt. Hogyha még nem is mindenütt ideális, optimális a szövetkezetek területi nagysága, egyre inkább az lesz. A természetes koncentrálódás kívánalmai miatt. És a jövőben is sok, megfelelő üzemnagyságú szövetkezet lép várhatóan szövetségre bizonyos termelési eszközök, gépek beszerzése, működtettése, közös célszerű nagy kapacitású termelési objektumok telepítése és hasonlók céljából . Egyre világosabb, hogy a legkorszerűbb technikát kellőképpen csak a megfelelő nagyságú területeken lehet alkalmazni. Most már megjelentek a megyében olyan nagygépek, illetve nagygép-rendszerek, amelyek előtt például — a régihez, illetve a négy évvel ezelőttihez képest is — nincs korlátja a szántási szélességnek, a vetőgép-nyomtávnak, stb. Egy jól képzett szakember úgy ül egy ilyen gépen, illetve annak vonógépmonstrumán, mintha laboratóriumban ülne. És a munka minősége, kellő személyi feltétel esetén kifogástalan. A jövő útja ez, csakis ez. Ezt mutatja a Szovjetunió számos tapasztalata. De az Amerikai Egyesült Államokból (CPS program) szerzett tapasztalatok, az onnan behozott géprendszerek tapasztalatai is. Vas megye mezőgazdaságának növénytermesztése és állattenyésztése — ez a két fő ágazat — nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, s úgy tűnik, mindkettő újabb, lényegi fejlődő előtt áll. 1974-ben 89,4 százalékkal több kenyérgabona termett megyénkben, mint 1966-ban, azonos területen. A kukorica terméshozamának emelkedése egészen rendkívüli volt a legutóbbi tíz, tizenöt évben. A megye átlag emelkedéséhez — természetesen — nagyban hozzájárult annak a meliorációs, talajjavító programnak a megvalósítása is, amelyet országos segítséggel az Őrségben és környékén végzett és végez a megye. Ez a program a szükségleteknek megfelelően folytatódik. Emellett a megye egyre nagyobb gondot fordít az úgynevezett Hegyhát (kedvezőtlen adottságú) és a Vendvidék termelésének fejlesztésére is. A megye mezőgazdaságának egyik legfontosabb ágazata az állattenyésztés. Főképpen a szarvasmarha-tenyésztés. Egy ideig sokan nem véletlenül mondták, hogy Vas megye nehézipara a szarvasmarhatenyésztés. (Ma már van igazi nehéziparunk is.) Néhány érdekes szám: megyénkben a szarvasmarha-sűrűség 81 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Tavaly 61,4 százalékkal több húst értékesített Vas megye, mint 1966-ban. És 70,4 százalékkal több tejet. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó vágómarha az országos átlag 158,3 százaléka. A jelentés szerint tehát mezőgazdaságunk fejlődése is nagyon kedvező volt az elmúlt időszakban.Ami gondok akadtak a fejlődés közepette, azokat többnyire időben sikerült elhárítani. A közelmúlt és a jelen tapasztalatai kedvező továbbfejlődést jeleznek, ígérnek, természetesen további, nem csekély erőfeszítések révén. (Folytatjuk) Pozsgai Zoltán Január 2—22. országos népesség-összeírás Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) — Az összeírás január 2- án kezdődik, az összeíróbiztosok január 2—22. között keresik fel a körzetükben tartozó valamennyi lakást, intézményt, valamint a lakásként használt létesítményeket, összeírják azokat a személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokat, illetve, az állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárokat és hontalanokat, akik a felkeresett lakás (intézmény) — állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakói, további bejelentés nélkül huzamosabb ideig72 órán túl ott tartózkodnak, ha másutt még nem írták őket össze, valamint — az említettek 15 éven aluli — személyi igazolványnyal vagy lakhatási engedéllyel nem rendelkező — gyermekeit. — A népességösszeírás valamilyen formában — okirat alapján, vagy anélkül — mindenkire kiterjed. A népességnyilvántartásba azonban csak azoknakaz adatai kerülhetnek, akiket az előírt érvényes okirat alapján vesznek fel a listára. — Az összeírás azokra az országban állandó lakosként bejelentett személyekre terjed ki, akik személyi igazolvánnyal vagy állandó lakhatási engedéllyel rendelkeznek, illetve olyan 14 éven aluli gyermekekre, akiknek adatai az előbbi személyek igazolványában szerepelnek. Az összeíróbiztosok az ideiglenes személyi igazolványt is elfogadják. Ha esetleg valamely anyakönyvi adat rendezése miatt vált szükségessé az ideiglenes igazolvány kiadása, a kérdéses adatot utólag rendezik a népességnyilvántartásban. — A gyermekeket a szülő, elsősorban az anya személyi igazolványa alapján írják össze. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, mint a népszámláláskor, de nem bemondás, hanem okmánnyal történő igazolás alapján. Minden összeírt személy az adatfelvételi lappal azonos sorszámú igazoló lapot kap, amelyet az összeíróbiztos aláírás ellenében a helyszínen ad át. Az igazoló lap a családi és utónéven kívül tartalmazza a személyi igazolvány sorozatát és számát, valamint az állandó lakóhelyi adatokat. Az összeírást igazoló lapnak több célja is van. Egyrészt kontrollja annak, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon, másrészt ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt kétszer vagy esetleg többször is összeírják. Az igazoló lapot bevonják akkor, amikor az állampolgár a végleges személyi számot megkapja. A már említetteken kívül a betűjel és a 6 jegyű sorszám további jelentőséget ad az igazoló lapnak. Az említett sorszám a számítógépes nyilvántartás fontos eszköze, s egyben lehetővé teszi az átmeneti időszakban az adatok folyamatos karbantartását. Ezt később a felvett személyi adatokra alapozott és résziben azokat tartalmazó, számítógépes eszközökön képzett 11 jegyű személyi szám váltja fel, amely 1978-ig lesz folyamatosan bevezetve. A személyi szám tartalmazza a születés időpontjára, az állampolgárságra, a nemre vonatkozó adatokat . Az igazoló lapot a személyi igazolványban kell tartani. A 15 éven aluli, személyi igazolvánnyal még nem rendelkező gyermekek igazoló lapját a szülő, illetve a törvényes képviselő köteles megőrizni, ezeket azonban nem kötelező a személyi igazolványban tartani. Elvesztését, illetve megrongálódását jelenteni kell az illetékes helyi népességnyilvántartó szervnél. Az igazoló lapot az államigazgatási eljárások során a személyi igazolvánnyal együtt fel kell mutatni. A 14 éven aluli gyermek állandó lakóhelyének a törvényes képviselő (szülő, gyám) állandó lakóhelyét az állami gondozásba vett gyermeknél az intézetet kell állandó lakóhelynek tekinteni. A gyermek akkor változtat állandó lakóhelyet, ha törvényes képviselője is állandó lakóhelyet változtat, új törvényes képviselőt jelölnek ki, más Intézetbe költözik vagy örökbe fogadják. Minden más lakóhely csak ideiglenes lakóhelye lehet a gyermeknek. Az újszülött gyermek első állandó lakcímét a születést bejegyző anyakönyvvezető, a lakcímének további változását a törvényes képviselője (szülő, gyám, intézeti vezető) köteles a helyi népességnyivántartó szervnél bejelenteni. Ha a gyermek törvényes képviselőjével érkezik ideiglenes lakóhelyére — 15 napon túli tartózkodás esetén — a szülővel egyidőben kell bejelentést teljesíteni. Ha egyedül tartózkodik ideiglenes lakóhelyén, három hónapon túli tartózkodás esetén a szállásadó köteles a gyermek ideiglenes lakóhelyét bejelenteni. A 14 éven aluli magyar állampolgár gyermekek bejelentésére négyféle, egy szelvényből álló bejelentőlap készült: az állandó lakcímre vagy megszűnésére — fekete nyomással — kétféle, az ideiglenes lakcímre vagy megszűnésére — piros nyomással — szintén kétféle. A bejelentőlapok január 1-től kaphatók a postahivatalokban és a kijelölt dohányboltokban. Azoknál a gyermekeknél, akik az összeírásukig nem változtatnak lakóhelyet, az összeíráskor történő adatszolgáltatást az első bejelentés teljesítésének tekintik, és csak az ezt követő lakóhelyváltozásukat kell bejelenteni az erre kötelezetteknek. Akik január 1. és az összeírásuk között változtanak lakóhelyet — ez csak állandó lakóhely lehet —, a lakcím bejelentésekor a szülő személyi igazolványa alapján öszszeírják és ezzel egyidőben végzik el az első lakcímbejelentést. Felkérik a szülőket, hogy a gyermek lakcíme megváltozásának bejelentésekor személyesen jelenjenek meg és vigyék magukkal személyi igazolványukat. Az összeírásról a 14 éven aluliak is kapnak igazolólapot, amelyen az állandó lakóhely is szerepel. A további lakóhelyváltozást vagy ideiglenes lakóhely létesítését a lakcímbejelentési ügyintéző szervek az igazoló lap hátoldalára vezetik rá. Ezért kérjük a lakosságot, hogy a 14 éven aluli gyermekek lakcím változásának bejelentésekor a gyermek igazoló lapját is vigyék magukkal, mert az ügyintéző szervek csak ennek bemutatása esetén fogadják el a lakcímváltozás bejelentését. 1975. január – Szerda Zsebre menő intézkedések A megye nagyüzemi gazdaságaiban is mind több szó esik a takarékosságról. Főleg az energiával való ésszerű gazdálkodáson van a hangsúly, ami nemcsak üzemi és népgazdasági érdek, hanem állampolgári kötelesség is. A termelőszövetkezeti és az állami gazdaságokban naponta rengeteg villamosenergiát, olajat, benzint stb. használnak a szükségszerű üzemeltetéshez. Egyik másik nagyüzemnek szinte egy olajkútra lenne szüksége, amikor minden erőgépét, szárító berendezéseit, fűtő felszerelését üzemelteti. Az energiával való takarékosság — a jelenlegi árak mellett — zsebre menő érdek is, hiszen a magasabb fogyasztás arányosan növeli a költségeket. Az magától értetődő, hogy olaj és benzin nélkül ezután sem indulnak be a traktorok, de az is igaz, hogy jobb szervezéssel számottevően lehet csökkenteni a fogyasztást Ezt hallottam az elmúlt napokban a Sárvári Állami Gazdaság igazgatójától, aki személyesen szervezi a takarékosságra való törekvést Hogyan? • A téli gépjavítás karbantartás során minden erőgép adagolóját felülvizsgálják, s helyesen beállítják a fogyasztást. Intézkedés történt — vagy most történik arra —, hogy úgynevezett fél terheléssel nem szabad járatni a gépeket, berendezéseket Magától értetődő pazar Ián lenne például nagyerejű traktorral nevetségesen kis terhet vontatni, ami eddig szinte minden nagyüzemben előfordult. Csak néhány példát említettem, de még hosszan lehetne sorolni az energiával való takarékosság módjait lehetőségeit amit a nagyüzemekben lévő mérnökök, technikusok, szakmunkások, eddig is szántba vettek. Hallottam olyan nagyüzemről, ahol már a kongresszusi versenyvállalásba is külön pontként „vették fel” vagy ezekben a napokban veszik fel az energiával való takarékosságot mint feladatot. Arra is van példa, hogy külön premizálják a ki-mutathatóan megtakarított energiát. Helyes dolog ez, hiszen az érdekeltség külön találékonyságra, jobb szervezésre, gyümölcsözőbb együttműködésre serkent A dolog másik oldaláról sem kellene megfeledkezni: amíg a takarékosságot jutalmazzák, a pazarlást bírságolni kellene. így lehetne megelőzni olyan felelőtlenségeket hogy a D4K-val szántó traktoros gépével hazaugunk tízóraizni vagy éppen A trafikba egy doboe cigarette* ért. Hasonlót lépten nyomon láthattunk a megyében. A takarékosság érdekében mind több helyen próbáloknak zsebre menő intézkedéseket foganatosítani Jó ügyet szolgálnak vele. C. Cy. Miért nincs, ha van? Olyan szépen sikerült felszerelni audóvizuális eszközökkel általános iskoláinkat az utóbbi években, hogy helye lehetne még akár a csendes belső megelégedettségnek is a számok láttán. Egyik járásunk hivatalos kimutatását böngészve ilyen adatok sorakoznak: 143 diavetítő, 127 rádió, 107 televízió, 77 lemezjátszó, 61 magnó, 18 filmvetítő, hogy tovább ne is soroljam. Szép dolog, nemes dolog, tekintélyes része van ebben a tanügyi költségvetés megemelésén túl a társadalomnak is. Az egy üzem, egy iskola mozgalomnak. A televíziót minden iskolának jelszó megvalósulásának is. Csakhogy!... Általánosnak mondható iskoláink részéről az a panasz, hogy a karbantartás nem áll a helyzet magaslatán. Gyakori a meghibásodás. Sok eszköz betegen, sérülten áll a szertárakban. A javítóműhelyek, szervizek nem győzik a munkát, hiszen nemcsak az iskolák, a háztartások is hasonló mértékben növelhették audóvizuális felszereltségüket A járásokból nem vihetnek minden elromlott eszközt Szombathelyre, idő is, pénz is, másrészt viszont a szombathelyi szerviznek éppen elég dolgot ad a megyeszékhelyen található eszközök javítása. A járási székhelyek javító műhelyei dolgoznak ugyan, de oly hosszú időt vesz igénybe a javítás, hogy az már a tanítás rovására megy. Az esetek nagyobb részében pedig el is lehetne kerülni a meghibásodásokat, ha ezeket a drága, és a korszerű oktatásban nélkülözhetetlen eszközöket következetesen karbantartanák. Hiszen olykor csak egy csavart vagy hasonlóan egyszerű alkatrészt kellene kicserélni kellő időben. Ezzel nagyon sok esetben a gépek élettartamát is meg lehetne hosszabbítani. Összegezve: nem bővült az audóvizuális eszközök számának növekedésével arányosan a szervizhálózat és hiány mutatkozik az iskolai szemléltető eszközök tervszerű megelőző karbantartásaiban ss. A következmény súlyos, mert végső esetben azt eredményezi, hogy bérgazdagok az iskolai eszközleltárak, a tanítási órák változatlanul hiányolják a fejlett technikát. Mindezek megoldásához nem csoda kell, hanem alkalmasabb szervizhálózat, rövidebb javítási idő, és mindenekelőtt két olyan szakember járásonként, aki a karbantartást és a kisebb javításokat a helyszínen végzi el. Új évi gratuláció helyett audovizuális eszközeik mielőbbigyógyulását kívánjuk az iskoláknak! — fi — ztria — Lesz-e kovácsműhelyből öregek napközi otthona? Novemberi adatok szerint Bobén 60, 70 éven felüli lakóé van. A hatvanon túliakat is hozzászámítva sült az idős ember a faluban. Az adatok és az érintettek kérésed miatt kezdtek gondolkodni a községi tanácson egy öregek napközi otthonát. Újat építeni nem kellene, hiszen van Bobén pontosan az orvosi rendelő szomszédságában egy kovácsányholy A 10—15 éves épület két nagy helyiségében régóta nem ég a tűz, nem működik a fújtató, lovakat sem patkólnak. Az épület jó állapotban van és igen jó helyen áll. Udvara is nagy, szép park lehetne belőle, 1975-re a legnagyobb terv, hogy a kovácsműhelyből öregek napközi otthonát„varázsoljanak” Bobán. Csak az átalakítás gond, mert azétkeztetést a szövetkezet, a működtetést a rendőrnőik járása hivatal vállalta. A tanács a lakosság közreműködésén kívül számít a szombathelyi MÁV igazgatóság segítségére is. (Sok 4 vasutas nyugdíjas a községben.)