Vas Népe, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Munkáspárté közelről keze alól mintapéldány KÓBORÉK cipőgyári di-flasztia. Már-már családi 600s, családi történelem, ahogy a múló évtizedek során egymás mellé, s egymás nyomába léptek s tanult számaik szerint majdnem átfogták a cipőgyártás minden technológiai mozzanatát. Károly — a régi munkatársak, kollégák „Karcsija” — már több mint két évtizede a szabászat munkája, cipőgyári múltja pedig 1949 áprilisáig nyúlik vissza. A családé még régebbre hisz apja már a negyvenes évek elején ott dolgozott, majd Károlyt követte a testvér, annak felesége, s nem maradt ki a sorból saját felesége, később lányuk Marika sem. Rokonok és cipőgyári kollégák még bizonyára tovább sorolnák a bizonyító neveket de ebből a rövid áttekintésből is ugyanaz derül ki. Egyébként az igazság kedvéért rögtön illik hozzátenni: nem Kóborék az egyetlen cipőgyári ’’munkásdinasztia”, de igenis ők az egyik jellegzetes, idegyökerezett munkáscsalád. A technológias osztály kéziszabászaként a mintapéldányok felsőrész-alkatrészeit készíti el az új modellekhez, tehát mindig ott és úgy formálja az anyagot ahol és ahogy az új, az eddig ismeretlen, a divatos, a célszerű termék születik. Mint monja, ebben nemcsak az újdonság a szép hanem a felelősség is, amit a mintaszabász akkor érez, amikor a közbefogott bőrből pontosan azt és úgy vágja ki, amit és ahogy a tervező megálmodott, papírra vetett. Ügyelve minden milliméterre hajtásba, szögre, felületi finomságra. A minta kedvéért, de a sorozatgyártás igényei miatt is. Különösen pedig a munkatársakért, akik a szalagon majd (felesége és leánya is) nagy sorozatban ugyanolyan tetszetős, jó minőségű kifogástalan terméket akarnak gyártani. A SZABÁSZAT, úgy látszik családi ,,szakma” ... — Igen mondja a feleség aki Bem József utcai lakásuk szobájába vezeti a váratlan vendégeket, a kisfilm forgató csoport tagjait — mi Marikával a középső, illetve a szélső szabászati sorban dolgozunk, férjem a mintaműhelyben, ő az egyik, mi ketten a másik műszakban, tehát váltjuk egymást. Hét végén természetesen együtt a család, s ez különösen a tavaszi munkák feljöttén lesz minden addiginál fontosabb. A választott hivatás, a már második gyári otthon mellett ugyanis van egy közös családi szenvedély is, a kertészkedés: Gyöngyöshermánban a munkás-kertszövetkezet tagjaként megmunkálnak egy kétszáz négyszögöles kertet, terem abban málna ribszke, eper, egres, és még sokféle kerti vetemény gyümölcs. Van hát munka is, , de nemigen ismerjük a piacot”, mondják. A családfő ebben a kerti műszakban is „vezető pozíciót” tölt be:fölül a Bervára, s felesége, lánya, s ha a tízéves Tamásnak kedve van ő is, kerékkel követi a „mezei bevetésre”. Ott kinn van egy kis bódé szerszámnak, leszedett terményeknek, van egy maguk fúrta kút, amiből lehet öntözni, tehát nemcsak a cipőgyárban, a kertben is „teljes a kör". (Csak zárójelben jegyzik meg hogy a munkás-kertszövetkezetben is csak azok maradtak meg, akik ezt a fajta erőfeszítést is komolyan vették, míg néhányan a kezdeti nehézségek láttán „leléptek”.) Amíg a felvételhez lámpákat állítanak vezetékeket húznak. Marika (aki egyébként a múlt tavasszal szerezte meg a szakmai képesítést ) szakrajz füzetével környékezi meg az apját. A vitás kérdésekben ugyanis az ő több évtizedes szakmai gyakorlata segít eligazodni. Gondolom, tapintatlanság lenne arról érdeklődni, jut-e idejük a gyári munkán, ketten háztartási teendőkön kívül egyébre is, de néhány perc beszélgetés után inkább jegyezgetem: az apa az üzemi X. számú pártszervezet egyik vezetője, s nincs olyan pártmegbizatás amit visszautasítana. Természetesen továbbképzésben is részt vesz, most éppen a marxista esti egyetem második évét végzi, s mint munkásőr, ebbeli kötelességét is fegyelmezetten, rendszeresen teljesíti. AkI CSAK hallomásból tudja mindezt azt hihetné, Kóbor Károly aztán agyonhajszolt ember lehet... Tévedne. ő ugyanis inkább a kiegyensúlyozottság és megfontoltság megszemélyesítőjének látszik, smerve életútját, küzdelmeit, sikereit (munkahelyén és családi közösségében) meg is van rá az oka. Igaz, sem az új lakás nem hullott ingyen az ölébe, sem a kert nem terem ingyen, s a tudást sem kapta készen, de a szorgalmas, céltudatos, rendszeres munka meghozta eredményeit, s az elismerést is. Kiváló dolgozó (többször is megkapta ezt az elismerést), oklevelek és érmék őrzik a kitüntető kézfogások emlékét. Ugyancsak , mellékesen szólva, az iskola szülői munkaközösségében is az elsők között vállalnak közös feladatokat ... A filmstúdió munkatársai felkészültek a beállítással. KŐBORÜK otthonában kezdődhet a felvétel.. . Bertalan Lajos Weszelits Jenő felvétele féle tájegységek (a Viharsarok, Somogy, Szabolcs vagy a Kisalföld) parasztjait menynyire más termelési kultúra, gondolkodási forma és mentalitás jellemzi. Mindezt természetesen társadalmunk egészéről — többek közt az értelmiségről is — elmondhatjuk. Az alapvető érdekazonosság ellenére tehát az egyes ember tudatát eltérő tényezők motiválják. Az osztályhelyzeten kívül a konkrét tevékenység köre, munkája, munkahelyi közössége, származása, iskolai végzettsége, lakóhelyi környezete, társadalmi tevékenysége, családi állapota, családjának tradíciói mind-mind olyan tényezők, amelyek jelentős mértékben motiválják az egyes ember tudatát. Nyilvánvaló tehát hogy a társadalmi tudatban egyidejűleg lehetnek jelen progresszív és retrográd tudatformák, tendenciák. A kifejlődésben és erősödésben lévő új, szocialista, kommunista tudatformák, szokások és emberi kapcsolatok mellett természetszerűleg léteznek a legkülönfélébb nem szocialista, polgári — nagy- és kispolgári —, estenként dzsentroia tudatformáik, magatartásmódok és allűrök, a tudomány, a szocialista műveltség és kultúra mellett pedig babonák, tévhitek és ostoba előítéletek. Ezek mindegyike eltérő módon és mértékben, de mégiscsak része a társadalmi tudatnak. Kockázatos dolog tehát társadalmi tudatunkról sommás ítéletet alkotni, s benne csakis a retrográd,a nem szocialista vonásokat látni, s annak alapján a társadalmi tudat egészét minősíteni. Sőt a társadalmi tudat mérlegelésénél, megítélésénél az sem elegendő, ha az emberek jelenlegi tudatállapotának az átlagára hivatkozunk. Feltéve, ha ki lehetne ..számítani a társadalmunk jelenlegi tudatállapotának ,,átlagát", az átlag ismerete sem vezetne megfelelő eredményre, hiszen kiküszöbölné azokat a jellegzetességeket, amelyek a tudatformák változásának tendenciáira utalnak. Tehát mindazoknak, akik a társadalmi tudat kérdésével behatóbban foglalkoznak nemcsak arra kell választ keresniük, hogy mi és milyen a tudat, hanem arra is, hogy milyen tendenciák jellemzők a tudatformák változására, melyek a gyengülő, s melyek az erősödő tudatformák, és hogy milyen eszközökkel lehet a tudatformák változását szocialista fejlődésünk követelményeinek megfelelően elősegíteni. Ha ezzel az igénnyel közelítjük a társadalmi tudat kérdéseit, akkor feltétlenül pontosabb és differenciáltabb — tehát valós — képet kapunk a társadalmi tudatról. Enélkül viszont marad a leegyszerűsítés és az üres általánosítás. Egy-egy jellegzetes tudatforma jelentkezési tüneteinek, körülményeinek a megismerése elvezet bennünket az adott jelenség kialakulásának okaihoz, s ily módon elősegíti azt, hogy a társadalmi tudatról alkotott felszínes deklarációk helyett egy felismert és megismert tudatformának a megváltoztatásához, befolyásolásához keressünk megfelelő társadalmi eszközöket. Temészetesen a tudat befolyásolása és megváltoztatása nemcsak a társadalom közvetlenül arra hivatott intézményeinek a feladata, hiszen végső soron az ember anyagi és érintkezési viszonyaival együtt termeli és változtatja meg gondolkodását és gondolkodásának termékeit. A hangsúlyt a tudatformálásban is az anyagi és tudati tevékenység együttes változására és megváltoztatására kell helyezni. Sem az anyagi lét sem a társadalmi tudat változásai nem következnek be automatikusan vagy nem oldhatók meg kampányszerűen, hanem csakis a tudatos gazdasági és társadalmi építőmunka együttes eredményei lehetnek. Böhm Antal 1316. április L Csütörtök Tájékoztató a megye papsága részére A megye ötödik ötéves tervének irányelveiről tájékoztatta tegnap Szombathelyen, a Hazafias Népfront székházában a megyében élő katolikus és protestáns papokat dr. Bors Zoltán, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A tájékoztatót követően a felszólalók az irányelvekkel való egyetértésüket hangoztatva egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy hivatásuk gyakorlása közben minden lehetséges módon segítik majd az irányelvekben megfogalmazott célok elérését Vasgyűjtés, szolidaritási alap, kiállítás AZ IPARI SZÖVETKEZETEIK KISZ-ÉLETÉRŐL Az utóbbi időben a szombathelyi ipari szövetkezetek KISZ-szervezetei több jelét is adták annak, hogy méltóan készülnek a KISZ IX. kongresszusára. Igaz, hogy a szövetkezeti egyesülések következtében az alapszervezetek száma kevesebb lett, de a KISZ-tagok és a fiatal párttagok száma nőtt. Amíg például 1873-ban 17 KISZ- tag volt egyben párttag is addig jelenleg már 29 KISZ- fiatal. A párt- és a KISZ- szervezetek jó együttműködésére is több példa van, így többek között három KISZ- szervezet a pártszervezettel közösen rendezte meg a politikai oktatást, nyolc KISZ- szervezetben pedig önálló oktatást rendeztek. A kongresszusra való készülés a termelésben, a társadalmi munkában, a különböző akciókban való részvételben is megnyilvánul. A KISZ-fiatalok közül ma már 65 szocialista brigádtag, négy szövetkezetben — a Savarit, Ruhaipari a Pannónia Méteres, az Általános Villamossági Ipari és a Lakáskarbantartó és Metalkémia Szövetkezetben — pedig önálló ifjúsági szocialista brigádok működnek. A „Szakma Ifjú Mestere” versenyt több szövetkezetben megrendezték. Kiállításokra is elküldték termékeiket az ipari szövetkezetek KISZ-fratiljai és önállóan is szerveztek bemutatókat. Tavaly az , Alkot Ifjúság” pályázaton szerepeltek az általuk készült áruk, majd ebből az anyagból az Általános Villamossági Ipari Szövetkezet helyi kiállítást is összeállított. Legutóbb — március végén — a kongreszszusra készülve a KISZÖV- székházban rendeztek kiállítást, amelyen cipők, ruhák asztalosipari áruk szerepeltek. Ezenkívül 21 fényképen mutatták be a szövetkezeti fiatalok életéből és mozgalmi tevékenységéből ellesett pillanatokat. Az alapszervezetek társadalmi munkaterei ukat szerveztek a Vietnami Magyar Barátság Szakmunkásképző Intézet felépítésének támogatására. Eddig összesen 22 000 forintot fizettek be a szolidaritási számára. A KISZ Központi Bizottsága által szervezett vasgyűjtési akcióban is részt vettek Legtöbb vasat a Bádogos és Szerelő, az Építőipari, valamint az Általános Villgpossági Ipari Szövetkezet fiataljai gyűjtötték össze. Külön elismerést érdemel a Savaria Ruhaipari Szövetkezet ifjúsági szervezete. Ugyanis itt csak roneyhulladék van, mégis házról házra járva. 13 mázsa vashulladékot gyűjtöttek. A szombathelyi szövetkezet fiataljai összesen 192 mázsát. A KISE-tagok közül 46 fiatal középiskolában, tíz pedig felsőfokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait F. L. Lezárják a veszprémi völyhidat A 8-as számú főút 45. kilométerénél levő veszprémi völgyhidat dilatációs csere és felújítás miatt április 1-én 10 órától teljes szélességében lezárják és a közúti forgalmat a következő útvonalra terelik: 8-as számú főút — Felszabadulás út (Vasútállomás út) — Házgyári út. A Budapest felől érkező vskv a főváros felé tartó járművek a hídépítés idején ezt az útvonalat vehetik igénybe Ez alatt az idő alatt a gyalogos forgalmat is lezárják. Kifakadások és hátterük A huszonéves gépírónő sírva fakadt ki, mert közvetlen főnöke, az ő szavával élve „cirkuszozott” vele. Mint kiderült, aznap már harmadszor kapta vissza az üzleti levelet leírni, hogy hibátlanul, jól olvashatóan menjen el a vállalat megrendelőjéhez. Egyszerű ellenvetésemre: miért nem cseréli ki a kapott gépszalagot, hogy szép külsejű olvasható legyen írása, a gépírónő felhagyott a panaszkodással. Igazat adott ezt teszi. Egy másik vállalatnál egy idősebb férfi azért fakadt ki, mert felettese a vállalati ügyrenddel kapcsolatos mulasztásáért vonta felelősségre. „Ne parancsolgassanak nekem szocializmust építünk, tűrhetetlen, hogy csak úgy utasítgatnak.” Nos, tüstént jegyezzük meg a kor nem érdem. Sem a huszonéveseknél, sem az idősebbeknél. S a szocializmust sem lehet utasítások nélkül felépíteni. Látszatra nem nagy ügy a kopott írószalag vagy az ügyrend egy pontjának elhanyagolása, de a szóban forgó két esetben a valóságban igen komoly és jelentős érdekek foroghatnak kockán. Ha egy rosszul olvasható, hibás gépelésű üzteeti levél miatt hiúsul meg egy üzletkötés, mindjárt más megítélés alá esik a dolog. Vagy az ügyrendben előírt tűzvédelmi előírás be nem tartása miatt tűz üt ki a vállalatnál, súlyosak a következmények. Ne féljünk kimondhat, hogy elemi szabályokat szegnek meg a mindennapi gyakorlatban, mert élettapasztalat nélküli fiatalok sokszor összetévesztik az egyenlőséget az egyenlősdivel, vagy korban idősebbek a sajátosan értelmezett felettes-beosztott kapcsolatot. Az üzemek, intézmények és hivatalok olyan helyek ahol az egyén — emberi és társadalmi rangjának megfelelő — munka elvégzésére vállalkozott. S ha ezt a sinnkét valaki nem végzi jól, ne féljen a felettes elszámoltatni beosztottját, s a beosztottnak is legyen bátorsága ahhoz, hogy a hibát elkövető vezetőjét megbírálja. Mind a kettő törvénybe iktatott jog és kötelesség egyben! Persze csak akkor, ha mögötte nem szűkre szabott személyes érdek hanem a munka javításának szándéka húzódik meg. (Kék) Cukoreső és zsivaj Bizonyára ismeri a kedves olvasó a sztorit amely így kezdődik: „Van egy jó hírem és van egy rossz hírem. Melyiket mondjam először...?" Általában a jóra szavaznak — én is azzal kezdem. Hétfőn három ifjúsági előadást tartott az Állami Déryné Színház Szombathelyen, a Művelődési és Sportházban. Benedek Elek Többsín és királyfi című mesejátékét mutatták be az óvodásoknak és az általános iskolásoknak, s mondhatni: Sportházra szóló sikerrel. A kis bérletesek — zsebpénzzel otthonról bőségesen ellátva, s a büfét szinte kifosztva — úgy lázba jöttek az előadástól, hogy a tapson kívül még valamivel honorálni akarták a színészeket. Cukoresővel borították el a színpadot, virág nem lévén kéznél. Előadás végén előrerohantak, fel csaknem a színpadra, s az egyik főszereplő álszakállát merő Szeretetből alaposan megráncigálták — a szakadásig. Az előadás tovább élt bennük, s a mesén túl már érezték a színházi légkört, a művészek munkáját. Nem úgy másnap — ez a rossz hírem. A felső tagozatosok koradélutáni előadásán nem a színpad varázsából fakadó zsivaj zavarta a Fekete gyémántok előadását. A terem bal felső sarkában a Derkovite általános iskola bérletesei ültek, bizony előadás alatt rendetlenkedtek. Ugyanis „csak" a gyerekek jöttek el az előadásra — kíséret nélkül. A többi iskolát 30—40 gyermekenként 1—1 pedagógus kísérte, számukra természetesen ingyen belépést biztosít a Művelődési és Sportház. S ilyen tömegben kell is ekkora M- ügyelet — de enélkül elengedni a gyermekeket színházba? ! Az előadásba bele- kacarászó, rendetlenkedő társaság zavarta a színészeket és a nézőtéren ülő többieket, s mivel két dolgot egyszerre nehéz csinálni, nyilván nem a produkció élményével távoztak maguk sem a színházi előadásról. Nem tudom, hogy az iskolák hogyan számolják el a pedagógusoknak az alkalmi kíséretet, a látszólag iskolán kívüli mutkát. Lehet, hogy társadalmi munkaként, de akkor is, egy élő színházi előadásnak nemcsak élményt nyújtó ereje, hanem pedagógiai haszna is van. Persze csak úgy, ha előkészítik, végigkísérik és alkalmakként profitálnak belőle. (szakály) Kocogómozgalom Lakatos Ferenc rajza 3