Vas Népe, 1978. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

Közel-keleti jelentések Husszein jordániai uralko­dó szombaton elutazott Sza­­úd-Arábiába, közel-keleti körutazásának első állomás­helyére. Az uralkodó Szaúd- Arábia, Kuvait, Behrein, Ka­tar és az Ománi Szultánság vezetőivel folytat it majd tár­gyalásokat az újabb közel­­keleti fejleményekről. Mint ismeretes, az Ománi Szultán­ság kivételével a négy gaz­dag olajtermelő ország Jor­dániával lényegében azonos álláspontot foglalt el a Camp David-i egyiptomi—izraeli különmegállapodás kérdésé­ben : valamennyien fenntar­tással éltek a palesztin nép jogait figyelmen kívül ha­gyó rendezési elképzelések­kel szemben. ★ Több arab országban és Izraelben tett látogatása után Egyiptomba érkezett szombaton Alfred Atherton, az Egyesült Államok közel-ke­leti utazó nagykövete. Sza­­i­dat államfő a Kairótól északra mintegy húsz kilo­méterre levő szálláshelyen, a Barrage-ban fogadta az amerikai diplomatát. Ather­ton útja —­ akárcsak Vance külügyminiszteré — az arab államokban csupán a Camp David-i egyezmény elleni ki­fogásokat rögzíthette.­­Érde­mi tárgyalásokat — Egyipto­mon kívül — csupán Izrael­ben folytathatott „A felvilá­gosító és magyarázó” útból, ahogy a sajtó Atherton kül­detését nevezte, előkészítő útja lett az egyiptomi—izra­eli közvetlen tárgyalásoknak. Nemhiába szerepel már a 33-as sor­­számnév az ENSZ-köz­­gyűlési ülésszakok jelzé­sére, e tanácskozásoknak kialakult hagyományai vannak. Miután megvá­lasztották a vezető testüle­teket és véglegesítették az egyre terebélyesedő napirendet, az általános vita adja meg a politikai alaphangot. Rendszerint a külügyminiszterek, de időnként állam- és kor­mányfők használják fel ilyenkor a világszervezet szószékét arra, hogy fel­vázolják országuk legfon­tosabb külpolitikai törek­véseit. Az első felszólaló, s így volt ez a most zá­ródó héten is, mindig Brazília képviselője. Az igazsághoz tartozik természetesen, hogy a vi­lág nem a brazil felszó­lalást figyelte a legna­gyobb érdeklődéssel, hi­szen — többek között — ezen a héten illette a szó Gromiko szovjet, Vance amerikai, Owen brit és Huang Hua kínai kül­ügyminisztert s a rangos névsorban ott szerepelt Pója Frigyes magyar kül­ügyminiszter is. Az általános vita jól mutatja a világ kelleme­sebb vagy kellemetlenebb közérzetét. A nemzetközi helyzet legfontosabb vo­násai ezért pontosan visz­­szatükröződtek az ENSZ palotában is, kitűnt, hogy valóban kritikus szakasz­hoz érkezett az enyhülés folytatásáért, a fegyver­kezési verseny megféke­zéséért vívott harc és sür­gős megoldást várnak a válsággócok problémái. A szocialista külügyminisz­terek beszédei kifejezhet­ték azt a véleményt, hogy adottak a továbblépés le­hetőségei, nem zárultak be a békés egymás mel­lett élés kapui, a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok megfelelő feltételeket biz­tosítanak a kibontakozás­hoz. Ugyanakkor szembe kell nézni bizonyos nega­tív tényekkel. Például azzal, hogy az Egyesült Államokban és egyes NATO országokban meg­erősödtek a hidegháborús hangok. Peking politikája veszélyezteti az egyetemes békét s különösképpen növeli a feszültséget Dél­kel­et-Ázsiában; vagy a legutóbbi Camp David-i alku következményeivel, amelyek során igyekeznek gondosan megkerülni a Közel-Kelet rendezésre váró feladatait. A szocialista országok képviselői azonban nem­csak egy reális helyzetér­tékelés igényével léptek fel az ENSZ-ben, hanem megerősítették korábbi, konstruktív javaslataikat s új kezdeményezéseket tettek. Jól kiegészíthette az eddigi leszerelési in­dítványokat az a szovjet előterjesztés, hogy bizto­sítsanak mindenirányú garanciákat az atomfegy­verekkel nem rendelkező s a területükön atomfegy­verzettel állomásozó kül­földi csapatokat sem el­fogadó országoknak. Egy ilyen rendelkezés jóvá­hagyása megerősítené a kiterjedt területek atom­­mentesítésének irányza­tát, fokozná az atomso­­rompó-szerződés érvényét, jó hatást gyakorolna a leszerelési tárgyalásokra. Szovjet részről ezzel messzemenően figyelembe vették az atomfegyverek­kel nem rendelkező or­szágok többször kifejtett igényeit és aggályait. Ha mások is így járnak el, a megegyezésnek nem lenne akadálya... A New York-i üvegpa­lotában — az ülésterem mellett — lázas munka folyik a különböző kü­löntermekben, kávézók­ban, folyosókon, s fontos megbeszélések zajlanak az ENSZ-missziók épüle­teiben is. Sor került két hosszabb Gromikov Vance találkozóra, majd a szov­jet külügyminiszter Wa­shingtonba utazott, hogy párbeszédet folytasson Carter elnökkel is. A fő téma változatla­nul a SALT. Amennyi­ben hitelt lehet adni a kiszivárgott híreknek, a második stratégiai fegy­verkorlátozási egyezmény szövege 95 százalékban már készen áll. Igaz, a megmaradt öt százalék nem egyszerűen mennyi­ségi, hanem minőségi problémát képez: új fegy­verek végleges beilleszté­se, a rakétacsaládok kor­szerűsítésének kérdése és hasonló témák várnak megoldásra. Ezen dolgoz­nak a hétről hétre Genf­ben összeülő kiváló szak­értők, legutóbb az ame­rikai delegáció vezetője, Warnke utazott Moszk­vába s most nyilván Gro­miko tolmácsolja majd a szovjet álláspontot. A de­rűlátók úgy vélik, hogy még az idén tető alá le­hetne hozni a megállapo­dást, mások óvatosabbak s utalnak rá, hogy im­már négy esztendői telt el eredménytelenül a vlagyi­­vosztoki keretszámok el­fogadása óta. Előrejelzést adni nem lehet, hiszen amikor ezeket az újság­példányokat nyomják még tanácskozhatnak Wa­shingtonban. .. A fegyverkezéstech­­*­ nikai kérdések va­lóban nagyon bonyolultak s a fegyverek fejlődésével egyre nehezebben meg­oldhatók. Mégis kijelent­hetjük, hogy a legössze­tettebb problémák is ren­dezésre kerülhetnek, ha erre igazi szándék mutat­kozik. A Szovjetunió a tárgyalások kezdete óta kész erre, e törekvése Brezsnyev bakui és Gro­miko ENSZ-beli beszédé­ben ismét megerősítést nyert. A jelek viszont azt mutatták, hogy az ameri­kai vezetésben nem dőlt el a vita: akarnak vagy nem SALT megegyezést. Talán a Carter—Gromiko találkozó után világosab­bak lesznek majd ezek a frontok. R. E. A hét 2 kérdése 2 25 éves az NDK munkás­őrsége Az NDK munkásőrségének eddigi legnagyobb szabású díszszemléjével, a legkivá­lóbbaknak adományozott magas kitüntetésekkel, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága által rendezett ünnepi fogadással emlékeztek meg Berlinben a német munkás-paraszt állam munkásőrsége megalakulásá­nak 25. évfordulójáról. A jubileumi ünnepségeken résztvevő külföldi vendégek közé tartozott a magyar munkásőrség küldöttsége is, Papp Árpád vezérőrnagynak, az MSZMP KB tagjának, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának vezetésével. A Begin központjában, a Karl Marx ellen rendezett díszszemlén — amelyen je­len voltak az NDK párt- és állami vezetői — Erich Ho­­necker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK államtaná­csának elnöke beszédében kiemelte, ez az esemény ki­fejezésre juttatja, milyen nagyra értékeli a párt, a nép, az ország, a munkás­­osztály forradalmi vívmá­nyainak védelmében tett szolgálatokat. Carter és Gromiko találkozója Washingtonban megkez­dődött Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter találko­zója James Carterrel, az Egyesült Államok elnökével. A találkozón részt vesz Cy­rus Vance, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere. James Carter amerikai el­nök és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton csaknem négy órán át tárgyalt az új SALT- megállapodásról és a kétol­dalú kapcsolatok más kér­déseiről. A tárgyalások Andrej Gromiko és amerikai kollé­gája, Cyrus Vance között nemcsak szombaton, hanem — az eredeti tervekkel el­lentétben — ma is folytatód­nak. Észak-amerikai indián törzsek konferenciája Az amerikai Rhode Island szövetségi állam Providen­ce nevű kisvárosában pén­teken kétnapos konferencia ,kezdődött az észak-amerikai indián törzsek vezetői, vala­mint a szövetségi kormány s az ipari nagyvállalatok, földb birtokosaik képviselői között. Az egyetlen napiren­di pont: az indiánoktól jog­talanul elragadott, hatalmas földterületek visszaadása jo­gos tulajdonosaiknak. Jogellenesen 3,6 millió hektár földet sajátítottak ki például a mohikánoktól New York államban. Az amerikai „Daily World” című lap ada­tai szerint évente 18 ezer hektár fiaktól fosztják meg az észak-amerikai indiáno­kat, jórészt csalás, veszte­getés, megtévesztés révén, a monopóliumok sokéves rab­­lópolitikája oda vezetett, hogy az Egyesült Államok nemzeti kisebbségei között a legszegényebbek a rezervátu­mokba kényszerített indiá­nok. Szal­jut—6 Folytatják megfigyeléseiket a világrekorderek Csak szombattól vált hi­vatalossá Vlagyimir Koval­­jonok és Alekszandr Ivan­­csenkov új világcsúcsa: a Szaljut—6 űrállomás máso­dik személyzete ezen a napon lépte túl (tíz százalékkal) az első állandó kettős Jurij Ro­manyenko és Georgij Grecs­­ko világűrben töltött idejét. A 107. munkanapon a két újdonsült hivatalos világ­csúcstartó folytatta a mun­kát a másik „jubiláns” a világűrben immár­ a második évét töltő űrállomás, a Szal­jut—6. fedélzetén. A világrekorder kettős folytatja megfigyeléseit az űrállomáson. Szombaton a sportgyakorlatokon kívül folytatták a Föld és az at­moszféra jelenségeinek meg­­figyelését, az egyes égitestek vizsgálatát. A hét képeiből Kádár János megtekintette a fogyasztási cikkek bemuta­tóját, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A képen Kádár János Losonczi Pál és Sághi Vilmos társaságá­ban a csehszlovák pavilonban. A nicaraguai Estek­ városából sorra menekültek el az emberek. A Somoza-rezsim egységeinek brutális irtó­hadjárata elől. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta Namíbia függet­lenné válásának menetrendjét. Képünkön­ a szavazás. jBflP awna at »­­wi — i m m A kaukázusi túrán részt­vevők emlékezete sokáig őr­zi majd az­t a sok szépséget és kedvességet, amelyet a közelmúltban alkalmunk volt élvezni. A Volán turist­­csoport a hűvös, esős Buda­pestet és Moszkvát elhagyva érkezett a napfényes, forró Bakuba, Azerbajdzsán más­fél millió lakosú fővárosába. A Kaszpi-tenger fedői szün­telenül fújó szél csak némi­leg enyhítette a még szep­tember közepén is tomboló kaukázusi nyár hevét. A hó­napok óta felhőtlen vakító ég alatt úgy éreztük, bőséges kárpótlásit kapunk a szeszé­lyes, hűvös magyarországi­ nyárért. A várost díszítő megszám­lálhatatlan parti, liget, vi­­rágvágy, színpompája üde­­sége„ csaknem elfeled­tette velünk, hogy Baku egy ma is jelentős olajlelő­hely központja, olajkutak ezreivel, melyek nagyobb ré­sze a várost övező kopár, terméketlen síkságon, más része a tengeren épült acél­­szigeten ontja a fekete ara­nyat. Baku és környéke már a történelem előtti időkben ismert volt a föld mélyében lévő kincséről. Ezért is ne­vezték el egykor a tűz váro­sának, ahol valaha lépten nyomon égő olaj, vagy gá tört a felszínre. A táj kőkorszakben­ lakó is ismerhették, félték és tisz­­telték a föld mélyében rej­lő titokzatos erőt, mert­ meg­telepedtek a környező szik­lás domboldalakon, s életük­ről szóló, kőbe vésett, rajzó üzenetüket alkalmunk vol megbámulni Kobisztán fém szikláin és hűs barlangjai­ban. A forradalmi mazekásmoz­­galom e nagymúltú városá­ban járva tisztelegtünk a ellen forradalmárok által or­vul legyilkolt 26 bakui nép biztos Merkurov tervezie emlékműve előtt, amely ál­landó színhelye társadalm és családi ünnepi esem­é­nyek­nek is. Megcsodáltuk a XII. szá­zadiban emelt Lányok bás­tyáját, a Sírván sa­hok palo­táját. Gyönyörködhettünk hűsöltünk a kilométereken át húzódó, széke, parkosítod 1678. október 1. Vásárnál

Next