Vas Népe, 1979. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Nicaraguában 7000 ember esett a diktatúra áldozatául Pedro Joaquin Chamorro haladó újságíró 1978. januári meggyilkolása óta. Ez a számok nyelvén annyit jelent, hogy szinte minden másfél órában megölnek egy embert. Három álarcos fegyveres pénteken Rómában lábon lőtte a huszonkétéves Roberto Ugolinit, a Paese Sera című olasz lap szerkesztőjének fiát. •Jó Egy rendőr és egy emberrabló meghalt, amikor a rendőrök pénteken Mexikóvárosban megpróbáltak kiszabadítani egy 15 éves, túszul ejtett kislányt. Húszmillió pezót követeltek a kislányért, akinek a sorsáról a tűzpárbaj óta nincs hír. Égő fáklyaként sülylyedt el pénteken éjjel a Virgin-szigetekhez (USA) tartozó St. Thomas sziget kikötőjében az „Angelina iLauro”, 24 400 tonnás olasz luxus-óceánjáró. A hajó, 700 amerikai és nyugat-európai turistával a fedélzetén, Karibtengeri körúton volt. A fedélzetközi felvonó közelében több személy tűzcsapdába esett, s a hullámsírban lelte halálát. A politikai gyilkosság hatása Nagy-Britanniában A parlament épületében elkövetett politikai gyilkosság mélyen megrázta a választásokra készülő közvéleményt Nagy-Britanniában. A Westminster palotában több, mint 1©0 éve történt utoljára hasonló merénylet. Az ír egységért terrorista módszerekkel küzdő maroknyi IRA pedig sohasem vetemedett még arra, hogy ilyen kitervelt és időzített merénylettel mérjen csapást a brit polgári demokrácia szívére. Az ideiglenes IRA és a belőle kiszakadt ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg Dublinban és Belfastban lapszerkesztőknek leadott telefonközleményeikben küldte az üzenetet: „hatalomra akarjuk bombázni a tory- ikat.” Merlyn Rees belügyminiszter bejelentette, hogy aScotland Yard értesülései szerint az IRA nagy merényletsorozatra készül a választási kampány idején. A parlamentben és a környékén fokozzák a biztonsági intézkedéseket. A rendőrségnél egyelőre minden szabadságolást leállítottak. A brit és ír politikusok sorra mély megdöbbenéssel és teljes határozottsággal ítélték el az IRA provokációját. A nemzetközi élet eseményeinek értékelésében, a bonyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről kiadott közlemény, amely összegezte a párt álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben is. A hét elején aláírták Washingtonban az egyiptomi—izraeli külön békemegállapodást. Vajon ez képes lesz megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten ? Irániban megrendezték a népszavazást az iszlám köztársaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? 1. Képes-e megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten az egyiptomi—izraeli különbéke-megállapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közelkeleti térségben vajmi kevesen vállalkoztak Szadat védelmére, annál többen bírálták megalkuvó politikáját. A különbéke-megállapodást helyeslők sorát az ománi sejk nyitotta meg, a másik oldalon a palesztinok, az irakiak, a szírek és a líbiaiak foglalnak a legkeményebben állást az elutasítás frontjában. Persze, s ezt már megszokhattuk, az „arab egységet” mindenáron keresők között a nyugattal és az imperializmussal szövetséges reakciós rendszerek képviselői is befolyásosak tudnak lenni: a bagdadi Békepalotában szerdán összeült 19 arab ország többsége csak enyhébb és főként politikai szankciók meghozatalára volt hajlandó. Emiatt a PFSZ küldöttsége, majd Szíria, Líbia és Irak delegációja egy időre ott is hagyta a tanácskozást... Amerikai lapjelentésekben egyre több szó esik arról, hogy milyen súlyos és kockázatos katonai kötelezettségeket vállalt az USA Izrael védelmére. Egy példa: Washington állítólag hajlandó katonai erővel felszámolni adott esetben egy Izrael elleni tengeri blokádot.. . Se szeri, se száma az olyan közléseknek, amelyek az Egyesült Államok fegyverszálllítási kötelezettségeiről szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is rengeteg fegyvert ad! Ennek ellensúlyozására egyrészt Izrael is több fegyverhez jut, másrészt külön amerikai—izraeli kiegészítő megállapodások Izraelnak olyan védelmet biztosítanak — hiába tiltakozott ez ellen már az egyiptomi miniszterelnök —, hogy az egy Egyiptom elleni amerikai—izraeli katonai szövetséggel egyenértékű. Ilyen körülmények között csak még helytállóbbnak tűnik az MSZMP Központi Bizottságának az az álláspontja, hogy az amerikai közvetítéssel megkötött egyiptomi—izraeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. Ami pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon teremthető meg, ahol a palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. 2. Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Iránban népszavazást rendeztek az ország jövőbeni államformájáról. Az eredmény még nem ismeretes, de valószínű, hogy az „igen” elsöprő többségével fogják kikiáltani az iszlám köztársaságot. Ezzel végleg és jogszerűen megszűnik a monarchia, a császárság. A Teheránból érkezett jelentések szerint a népszavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy korábban a kurd és más nemzeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, továbbá a fegyveres fedajinok a referendum bojkottjára szólítottak fel. Minden 16 évesnél idősebb iráni állampolgárt az urnák elé hívtak, hozzávetőleg 16—20 millió embert... A politikai megfigyelők véleménye szerint Khomeini győzelmét hozza a népszavazás. De... sokasodnak a kérdések, hogy mire és hogyan használja fel az idős főpap újra megerősített politikai hatalmát? Az iráni, köztársaság mohamedán vallási alapokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántulajdon szentségét mondja ki. Márpedig Irán népének földreformra van szüksége, a gazdasági rendet pedig meg kell szabadítani, a császár uralma alatt kialakult korrupciótól, bürokráciától. Reza Palhlavi sah felülről engedélyezett „látszat-forradalmi” reformtörekvései helyett igazi, nagy társadalmi és gazdasági reformokra van szükség. Az MSZMP Központi Bizottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az iráni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció és az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi felemelkedésért. A lényeg az, hogy az Iráni nép külső beavatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. Pálfy József A hét két kérdése ■RAMI NÉPSZAVAZÁS Az iszlám köztársaság győzelme vitathatatlan Szombaton reggel szerte Iránban ismét megnyitották a szavazóhelyiségeket. Akik az elmúlt napon valamilyen okból nem tudtak leszavazni, ezen a napon adhatják le voksaikat az ország jövőbeni államformájáról. Bár a szavazás még nem ért véget, az előzetes adatok alapján a 2500 éves monarchia most jogilag megdöntöttnektekinthető. Bár Khomeini ajatollash péntek esti televízió-nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szavazásit — ha szükséges — meghosszabbítanák, feltehetőleg erre már nem kerül sor. A belügyminisztérium egyik magasrangú funkcionáriusa ugyanis a helyi forradalmi bizottságoktól kapott értesüléseikre hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy a referendum első napján minden előzetes várakozást felülmúlóan magas volt a részvevők száma, sőt már arra is fény derült, hogy a szavazók rendkívül kevés „nem”-cédulát dobtak az urnákba. A teheráni rádió szombaton közvetve megerősítette, hogy bár a referendum első napját általában rend és nyugalom jellemezte, egyes helyeken az ellenforradalmi erők továbbra is aktívak voltak. A s kurdok lakta észak-nyugati tartományban ellenséges elemek a rádió híradása szerint ugyancsak megpróbálták a szavazókat megtéveszteni. ★ Kurdisztánban erőszakos cselekmények és rendbontások sorozata kíséri a referendumot, zendülők több szavazóhelyiséget megtámadtak, egyet Szanandadzsban, és több városból jelentettek szórványos lövöldözéseket — írja az AFP hírügynökség, majd szanandadzsi forrásokra hivatkozva hozzáfűzi: a kurd lakosságnak mintegy 90 százaléka tartózkodott a szavazástól a referendum első napján. A türkmének lakta vidékeken csak a helyi síita lakosság szavaz, a szunnita türkmének távoltartják magukat a választástól — jelenti ugyancsak az AFP. Biog«la«IS értel*«5xlet Szakítás Egyiptommal — A Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági miniszterek elhatározták: „egy hónapon belül kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Egyiptommal” — jelentette ki szombaton Bagdadiban Szabah Al-Ahmad Al-Dzsabir Al- Szabah sejk, kuvaiti külügyminiszter. Bejelentette azt is, hogy a konferencia „megállapodást hagyott jóvá, amely kimondja: haladéktalanul hazarendelik a Kairóban akkreditált arab nagyköveteket”. Az AP hírügynökség az értekezlethez közelálló forrásra hivatkozva jelentette: a tanácskozáson résztvevő 18 arab ország, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megállapodott abban, hogy: — megszüntet minden arab segélynyújtást Egyiptomnak; — haladéktalanul hazarendeli az összes arab nagykövetet Kairóból, — teljesen megszakítja a kormányközi kapcsolatokat Egyiptommal — minden egyes ország tetszésének megfelelő időpontban. Egy szaúd-arábiai újságíró szerint a Perzsa-öböl menti konzervatív államok képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy ők szabhassák meg a diplomáciai kapcsolatok megszakításának időpontját. Szíria, Líbia, Algéria, Dél-Jemen és a PFSZ e kapcsolatok azonnali megszakítását szorgalmazza. A UPI úgy tudja, hogy Kuvait kompromisszumos formulát terjesztett elő. Ez javasolja, hogy az értekezlet fogadjon el egy, az arab államfők elé terjesztendő határozatot, amely indítványozza a diplomáciai kapcsolatok „teljes megszakítását” Kairóval. Szaúd-Arábia szemlátomást vonakodik e lépés megtételétől. Nyugati hírügynökségek értelmezése szerint Bagdadban egyetértés jött létre az Egyiptommal szembeni „teljes” gazdasági bojkott, valamint a Szadat-rezsimmel való diplomáciai kapcsolatok „esetleges” megszakítása kérdésében. A Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági miniszterek szombati ülésükön úgy határoztak, hogy országaik megszakítják a diplomáciaikapcsolatokat Egyiptommal — közölte a kuvaiti külügyminiszter. A hét képeiben Washingtonban aláírták az egyiptomi—izraeli különbékét Szadat elnök, Begin miniszterelnök és a „házigazda” Carter elnök. Az aláírási „színjáték” hátterében, a Fehér Ház közelében palesztin hazafiak és velük rokonszenvezők tüntettek a PFSZ zászlaival lobogtatva a különmegállapodás ellen. Callaghan kormányfő a „bukás” után a Downing-street 10 előtt. Tudunk-e Hogyan élünk, hogyan tudunk egymás mellett élni? Előző írásainkban megpróbáltuk számbavenni a konfliktushelyzeteket, jártunk egy olyan házban, ahol az együttélés a lépcsőházban lakók szerint lehetetlen. Nézzük most meg, mi történik, ,mi történhet azzal, aki az együttélés szabályait sorozatosan megszegi? Minden tömbiházban kifüggesztik a Házirendet, amely választ adhat a hogyan lakjunk kérdésére. Szombathely Város Tanácsa 1/1974/II. 21. sz. rendelete a lakóépületeik, ingatlanok házirendjéről : „Érvényes minden Szombathely területén levő többlakásos épületre és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, beépítetlen ingatlanra, valamint minden személyre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel az épületben, ingatlanon tartózkodik.” S hogy nem bíznak a falon függő okmányok elolvasásában, azt bizonyítja az a tény, hogy tízezer példánybankis füzetecske alakjában is „forgalomba került” a házirend. Elvileg tehát minden lakóinak ismernie kellene. S hogy mégsem, arra egy megtörtént eset. Lakógyűlés. Ott van az egész ház. A kör közepén a lakóbizottság elnöke a szemetelésről, rongálásról szónokol. Amikor befejezte, előugrik egy lakó, a kör közepén terem, földhöz vágja a csikkjét, jól el is tapossa, majd elmondja: tűrhetetlen a sok szemét, amit széthagynak a kedves lakótársak... Majdnem biztos, hogy a házirendet is azok olvassák, akik úgyis betartják. Iker Károly, a városi tanács lakásügyi osztályának vezetője. — A házirendnek nincs tekintélye. Megszeghetik nyugodtan, mert nincs, aki figyelmeztesse őket. Szabálysértési eljárás akkor kezdeményezhető, ha bizonyítani lehet, az együttélés normá- 1979. április 1. Vasárnap