Vas Népe, 1979. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

az MSZMP KB június 29-i üléséről is. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az 1979. évi nép­­gazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi­­tapasztalatait és a további tennivalókat . A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet min­den, terü­letén fokozódtak az erőfeszí­tések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredmé­nyes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek te­vékenysége a korábbinál jobban igazodik a követel­ményekhez, a gazdasági ve­zetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év el­ső öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelő­en — a termelésnél lassab­ban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elér­jük a tervben kijelölt célo­kat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálko­dásban­,­­a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szük­séges és lehetséges mérték­ben.­­ Az ipari termelés a tervezettet megközelí­tően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyor­sabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a ter­melésnél nagyobb mérték­ben, a kivitel — a terv cél­jaival összhangban — a bel­­földi értékesítésnél gyorsab­ban nőtt A folyamatos ter­melést segítette a kiegyensú­lyozott energiaellátás, terüle­tenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és al­katrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál na­gyobb mértékben csökkent, a munkaerőgazdálkodás javí­tására tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklő­dött a munkaerőigény és a nemkívánatos munkaerő­­vándorlás. Az építőipari­­termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamat­ban lévő építkezések vala­melyest meggyorsultak.­­ A mezőgazdasági üze­mek az esedékes mun­kákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora­­tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok ter­méskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mező­­gazdasági dolgozók eredmé­nyes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellen­­súlyozására, és megfelelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégí­tőevi fejlődött. Az állatállo­mány kedvezően alakult, a takarmányellát­ás biztosított! Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal­ na­gyobb a felvásárlás, mint ta­valy ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkák­hoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az el­látás.­­ A közlekedés és a szál­lítás na­gy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszál­lításban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielé­gítő együttműködése.­­ A nemzeti jövede­lem belföldi felhasz­­nálása az év első öt hónap­jában a tervezetthez közelál­­lóan alakult. A beruházások a szocialis­ta szektorban a tervben szá­mítottnál valamelyest lassab­ban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami,­­beruházá­sokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beru­házásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalék­kal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszaká­­ban A készletek növekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgaz­daságból származó lakossá­gi bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályo­zás i­s a bérgazdálkodás job­ban igazodik gazdaságpoli­tikai törekvéseinkhez. A pénzben­ társadalmi jutta­tások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forga­lom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellá­tása összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményei­nek javítását szolgáló ter­­vek — köztük a lakásépíté­si előirányzatok — folyama­tosan megvalósulnak.­­ Tovább fejlődtek kül­­gazdasági kapcsolata­ink, növekedett a külkeres­kedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubel elszámolású árufor­galom általában kiegyensú­lyozott, a KGST-tagorszá­­gok együttműködésének, eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, szál­lítóeszközök és egyéb beru­házási javak árucseréje bő­vült. A nem rubel elszámo­lású kivitel növekedése tö­rekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal vi­szont meghaladta a tervezet­tet. • A Központi Bizottság, értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kiala­kulóban levő kedvező ten­denciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban­ figye­lembe kell venni a gazdál­kodás változó feltételeit. A világpiacon újabb je­lentős áremelkedések men­nek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább nö­vekszik, s ennek gazdasági­­hatásával természetesen szá­molni­­kell.­­Ezért a Közpon­ti Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mérték­ben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagok­kal, és a tervnek megfelelő­en kell teljesíteni az export és import előirányzatokat. További erőfeszítések szük­ségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyama­tok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás ha­tékon­yságá­­nak növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyor­sabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világ­piaci viszonyokat és népgaz­daságunk valóságos helyze­tét jobban kifejező, reáli­sabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végre­hajtása teremt szilárd ala­pot nemcsak a jövő eszten­dő, hanem a következő öt­éves tervidőszak munkájá­hoz is. A gazdasági tevé­kenység minden területén, az irányítás és a végre­haj­­tás minden szintjén az ed­digiinél­­k­övetkezeteseb­b munkára, nagyobb határo­zottságra, gyorsabb előreha­ladásra van szükség. A szo­cialista munkaverseny is a terv minőségi­­követel­­ményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztönöz­zön. Az 1979. évi népgazdasági terv­ben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaság­irányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelme­zettebb munkával, lelkiis­meretes, ta­karékos gazdál­kodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, át­tekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi ered­ményeit és tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ah­hoz, hogy közös erőfeszí­téssel, egységes akarattal si­keresen megoldjuk az előt­tünk álló feladatokat, meg­szilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszín­vonal emelésében elért vív­mányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. nyomai évik itt őrizték koporsóját. Egyébként a mecklenburgi­­terület sok templomának helyreállításához felaján­lották segítségüket a svédek! A jórészt protestáns Meck­lenburg a svédeket támogat­ta a harmincéves háború­ban. A történelem néhány közös évtizede kamatozik most. A helytörténeti múzeum­ban,­­Prenzlaufban kezdődött a lecke, amit a német kul­túrtörténet utóbbi ötven évéből kaptam. A mi múlt­­ismeretünkhöz, hagyomány­ápolásunkhoz egyelőre ha­sonlítani sem lehet az otta­nit. A páratlanul szép, 13. századi domonkos kolos­­tortemplom földszinti szár­nyában (néhány szobában) elfér jelenleg az uckermarki helytörténeti gyűjtemény. A háború végén, amikor ,a vá­roska 84 százaléka földre rogyott a bombázásoktól, el­pusztult a múzeum is. Anya­gának egy részét, a kőbal­tákat, az őskori, bronzkori, vaskori és a 6—7. századi szláv leleteket még ma is keresik, évente 100—110 tár­gyat hoz vissza a lakosság. A bombázástól megkímélt Neustrelitz kiégett és lebon­tott barokk kastélyát már nem tudják felépíteni. De a Mecklenburg—Strelitz nagy­hercegek 1733-ban alapított barokk városában a parkra vigyáznak, és patinás épü­letben lesz a könyvtár. A Keleti-tenger parti Bad Do­beranban a kolostortemplom fele az ámuló turistáké, fele még a mestereké, a restau­rátoroké. A lenyűgöző mére­tű, belső harmóniájú temp­lomban csipkéf­inom fara­gott oltárok, padok készül­tek, illetve készülnek a sze­münk előtt. Nem az építészethez, de a hagyományápoláshoz tar­tozik, ezért ide kívánkozik a beszélgetés a Neustrelitz- Iben működő Állami Nép­tánc Együttes vezetőivel. Nehezen értettük egymást. Nem a nyelvi különbség mi­att. Más és mélyebb gyöke­rű a mi néptánckultúránk. A 25 éve működő neustre­­litzi együttes hagyományok nélkül, úttörő szerepet vál­lalva kezdett dolgozni. Nem volt anyag, sem zenei, sem viseletbeli, sem táncos, ku­tatniuk kellett. De milyen volt, milyen lehetett a nép tánca? Az emberek már nem ismerték. 19. századi képek, leírások adták a kiinduló­pontot. Megnéztem a képe­ket és ekkor kezdtük nem érteni egymást. A viseletek, a mozdulatok alapján ugyan­is polgári táncra következ­tettem. Könnyű nekünk! Még mindig élnek idős asz­­szonyok, férfiak, akik járják a régi táncot, ha nem is ,hordják, de őrzik a régi viseletét, dalolják a nagy­szülőktől tanult éneket Gaz­dag anyagunk van múzeu­mokban. Nálunk a fiatalok is­ szeretik, ismerik a nép­táncot, legyünk rá nagyon büszkék. Az NDK-ban három hi­vatásos népi együttes van, a szerb, a berlini és a neu­­strelitzi. Több kilónyi pros­pektust kaptam a neustre­­litzi együttestől. A világ csaknem minden országában jártak, a meghívók bizonyít­ják. Rengeteg kitüntetést kaptak otthon is, külföldön is. De a megyéjükben a fia­tal közönségnél már ered­ménynek tartják, hogy nin­csenek ellenük, ha szívesen nézik műsorukat. De tánc­ház, néptánctanulás...? A mecklenburgi vidéken a parasztság sem szokásait, sem viseletét nem alakíthat­ta szabadonA földesúr a 17—18. században, sőt a 19. században is megszabta, mit viselhetnek, mivel foglalkoz­hatnak a parasztok. A 19. században kultuista volt náluk is a népi kultú­rának. A romantika náluk is felfedezte a népet és mű­vészetét. A törés, a kutatás elhanyagolása később követ­kezett be. A fasiszta ideo­lógiához, célokhoz nem kel­lett a népi kultúra. Csak a dalokra volt szükség. A nép­dalokhoz új szöveget gyár­tottak. Többet ártottak vele, mint első pillanatban hin­nénk. Kinek volt kedve 45 után ezeket a népdalokat énekelni ? (Folytatjuk) Budai Rózsa Greifswald főterének kí­­vül-belül felújított há­zai. 1979. július 1. Vasárnap III. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron le­vő kongresszusának össze­hívására vonatkozó javas­latot. A szervezeti szabály­zat előírásainak megfelelő­en elhatározta, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt XII­ .Kongresszusát 1980. márciusára összehívja. Az olaj fél lakatos A téemikásak csoport­­vezetője nem titkolta örömét: ifjú lakatost kaptak, bizonyítványán még alig száradt meg a tinta. Felhívta a beosz­tottak figyelmét, hogy vi­gyázzanak a friss erőre, mindenben támogassák, segítsék. A­ többiek meg­fogadták a tanácsot. Jó­val a kötelezőn túl taní­tották az ifjút a szakma fortélyaira. Egy öreg, de megbízható gépet kapott a szakmunkás, amin gya­korolhatott kedvére. Két hónapig rendben is ment minden. Aztán a fiú lazítani kezdett. El­­elmulasztotta a gép napi ellenőrzését, majd ami­kor egyik társa lakatos­nak szólította, felcsat­tant: — Mechanikus mű­szerész vagyok, nem la­katos! Elnézték neki, ta­lán mert otthon a téeni­­kások többségének ha­sonló korú lánya, fia volt. Az elmulasztott ellen­őrzések végülis betették a kaput: az öreg gép a délelőtti műszak közepén leállt. Hiába indítózott a fiú, a villanymotor nem bírta megmozgatni a for­górészeket. Ahhoz meg éppenséggel nem volt kedve, hogy az alkatré­szek között matasson. Így hát rövid úton szólt a csoportvezetőnek. — Fő­nök, lerobbant a tragacs. Igen nagy zűr lehet vele, mert nem tudtam meg­javítani. Azt már eltitkolta, hogy bele sem pillantott a gép­be... Fölöslegesen, mert az idős mester egy perc szemlélődés után rájött. Az alkatrészek porosod­tak, a csúszófelületek be­­rágódtak. — Olajzól — szólt a mellette bámész­kodónak, s gondosan spriccelgette a barna fo­lyadékot a megfelelő he­lyekre. Újjabb perc, a „nagybeteg” gép simán beindult. — Néha az olaj felér fél lakatossal — mondta az ifjúnak, aki egyre in­kább vörösödött. — Per­sze, az igazi lakatost so­hasem pótolhatja — fűz­te hozzá, s várta a kiiga­zítást. Ami ettől a naptól kezdve — elmaradt... Kozma. Ha nincs elég hely Több apróság felvételét utasították el az idén a szombathelyi bölcsődék­ből, mint az elmúlt évek­ben. A megyeszékhely 11 városi bölcsődéjében (a 3 üzemi gyermekintéz­ményben külön döntenek) 805 apróságnak tudnak a nap nagy részében ott­hont biztosítani. Az idén újonnan jelentkező 507 gyermek közül csupán háromszázötöt vehettek fel, ennyi hely ürült meg. Erről döntött a társa­dalmi és tömegszerveze­tek képviselőiből, gondo­zónőkből, orvosokból ál­ló bizottság. Elsősorban az egyedül­álló szülők, a nagycsalá­dosok, a katonai szolgá­latot töltő apák, és az albérletben drága pénzért lakó fiatal házasok kis­gyermekeinek elhelyezé­sét helyezték a többiek elé. Kétszázkét kismama te­hát most nem megy visz­­sza munkahelyére, hanem gyermekgondozási sza­badságon neveli gyerme­két. Egyelőre. És ez nem­csak vigasz akar lenni azoknak, akiknek kérel­mét körültekintő mérle­gelés után el kellett uta­sítania a felvételi bizott­ságnak. Hiszen a Derko­­vits városrészen jövőre egy új bölcsőde és óvoda átadását tervezik. Ter­mészetesen az sem oldja meg mindenki gondját. A szombathelyi böl­csődékben nagy a zsú­foltság, bár egyre-másra új intézmények épülnek. S tegyük hozzá, örven­detes, hogy egyre több apróság születik. A kör tehát körbejár. A gond is újratermelődik. Tavaly, annak ellenére, hogy egy­­gyel kevesebb bölcsődé­je volt a városnak, het­vennéggyel több gyerek elhelyezéséről tudtak gondoskodni. Hogy akkor mi válto­zott? Miért ez a vissza­esés? A magyarázat egy­szerű. És talán megértik épp azok, akiknek érde­kében történt. A bölcsődékben jelen­leg minden száz helyre százhuszonhárom gyere­ket vesznek fel. Tovább növelni a zsúfoltságot nem szabad. Még akkor sem, ha emiatt egy két­­száz kismama távol ma­rad rövidebb-hosszabb ideig munkahelyétől. Mert a jószándék is visszájára alakul, ha az apróságok a zsúfoltabb közelségben gyakrabban megbeteged­nek, s ezért valamelyik szülőt táppénzre írják ki otthoni ápolásra. Ez pedig legkevésbé azoknak jó, akiknek ér­dekeiért sokan a felvéte­li bizottság elutasító vá­laszai után fűhöz-fához futkosnak. — tausz '■■■■•»«■■■a n­MHim) Szombathelyi víz — Maguk mennyi klórral isszák?!... (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next