Vas Népe, 1979. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
az MSZMP KB június 29-i üléséről is. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigitapasztalatait és a további tennivalókat . A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden, területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban,a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyorsabban nőtt A folyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott energiaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csökkent, a munkaerőgazdálkodás javítására tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nemkívánatos munkaerővándorlás. Az építőiparitermelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban lévő építkezések valamelyest meggyorsultak. A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a koratavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellensúlyozására, és megfelelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítőevi fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított! Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállításban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttműködése. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számítottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami,beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszakában A készletek növekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás is a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. A pénzben társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink, növekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubel elszámolású áruforgalom általában kiegyensúlyozott, a KGST-tagországok együttműködésének, eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. A nem rubel elszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. • A Központi Bizottság, értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban levő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás változó feltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gazdaságihatásával természetesen számolnikell.Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni az export és import előirányzatokat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddigiinélkövetkezetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségikövetelményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeretes, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi eredményeit és tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. nyomai évik itt őrizték koporsóját. Egyébként a mecklenburgiterület sok templomának helyreállításához felajánlották segítségüket a svédek! A jórészt protestáns Mecklenburg a svédeket támogatta a harmincéves háborúban. A történelem néhány közös évtizede kamatozik most. A helytörténeti múzeumban,Prenzlaufban kezdődött a lecke, amit a német kultúrtörténet utóbbi ötven évéből kaptam. A mi múltismeretünkhöz, hagyományápolásunkhoz egyelőre hasonlítani sem lehet az ottanit. A páratlanul szép, 13. századi domonkos kolostortemplom földszinti szárnyában (néhány szobában) elfér jelenleg az uckermarki helytörténeti gyűjtemény. A háború végén, amikor ,a városka 84 százaléka földre rogyott a bombázásoktól, elpusztult a múzeum is. Anyagának egy részét, a kőbaltákat, az őskori, bronzkori, vaskori és a 6—7. századi szláv leleteket még ma is keresik, évente 100—110 tárgyat hoz vissza a lakosság. A bombázástól megkímélt Neustrelitz kiégett és lebontott barokk kastélyát már nem tudják felépíteni. De a Mecklenburg—Strelitz nagyhercegek 1733-ban alapított barokk városában a parkra vigyáznak, és patinás épületben lesz a könyvtár. A Keleti-tenger parti Bad Doberanban a kolostortemplom fele az ámuló turistáké, fele még a mestereké, a restaurátoroké. A lenyűgöző méretű, belső harmóniájú templomban csipkéfinom faragott oltárok, padok készültek, illetve készülnek a szemünk előtt. Nem az építészethez, de a hagyományápoláshoz tartozik, ezért ide kívánkozik a beszélgetés a Neustrelitz- Iben működő Állami Néptánc Együttes vezetőivel. Nehezen értettük egymást. Nem a nyelvi különbség miatt. Más és mélyebb gyökerű a mi néptánckultúránk. A 25 éve működő neustrelitzi együttes hagyományok nélkül, úttörő szerepet vállalva kezdett dolgozni. Nem volt anyag, sem zenei, sem viseletbeli, sem táncos, kutatniuk kellett. De milyen volt, milyen lehetett a nép tánca? Az emberek már nem ismerték. 19. századi képek, leírások adták a kiindulópontot. Megnéztem a képeket és ekkor kezdtük nem érteni egymást. A viseletek, a mozdulatok alapján ugyanis polgári táncra következtettem. Könnyű nekünk! Még mindig élnek idős aszszonyok, férfiak, akik járják a régi táncot, ha nem is ,hordják, de őrzik a régi viseletét, dalolják a nagyszülőktől tanult éneket Gazdag anyagunk van múzeumokban. Nálunk a fiatalok is szeretik, ismerik a néptáncot, legyünk rá nagyon büszkék. Az NDK-ban három hivatásos népi együttes van, a szerb, a berlini és a neustrelitzi. Több kilónyi prospektust kaptam a neustrelitzi együttestől. A világ csaknem minden országában jártak, a meghívók bizonyítják. Rengeteg kitüntetést kaptak otthon is, külföldön is. De a megyéjükben a fiatal közönségnél már eredménynek tartják, hogy nincsenek ellenük, ha szívesen nézik műsorukat. De táncház, néptánctanulás...? A mecklenburgi vidéken a parasztság sem szokásait, sem viseletét nem alakíthatta szabadonA földesúr a 17—18. században, sőt a 19. században is megszabta, mit viselhetnek, mivel foglalkozhatnak a parasztok. A 19. században kultuista volt náluk is a népi kultúrának. A romantika náluk is felfedezte a népet és művészetét. A törés, a kutatás elhanyagolása később következett be. A fasiszta ideológiához, célokhoz nem kellett a népi kultúra. Csak a dalokra volt szükség. A népdalokhoz új szöveget gyártottak. Többet ártottak vele, mint első pillanatban hinnénk. Kinek volt kedve 45 után ezeket a népdalokat énekelni ? (Folytatjuk) Budai Rózsa Greifswald főterének kívül-belül felújított házai. 1979. július 1. Vasárnap III. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII .Kongresszusát 1980. márciusára összehívja. Az olaj fél lakatos A téemikásak csoportvezetője nem titkolta örömét: ifjú lakatost kaptak, bizonyítványán még alig száradt meg a tinta. Felhívta a beosztottak figyelmét, hogy vigyázzanak a friss erőre, mindenben támogassák, segítsék. A többiek megfogadták a tanácsot. Jóval a kötelezőn túl tanították az ifjút a szakma fortélyaira. Egy öreg, de megbízható gépet kapott a szakmunkás, amin gyakorolhatott kedvére. Két hónapig rendben is ment minden. Aztán a fiú lazítani kezdett. Elelmulasztotta a gép napi ellenőrzését, majd amikor egyik társa lakatosnak szólította, felcsattant: — Mechanikus műszerész vagyok, nem lakatos! Elnézték neki, talán mert otthon a téenikások többségének hasonló korú lánya, fia volt. Az elmulasztott ellenőrzések végülis betették a kaput: az öreg gép a délelőtti műszak közepén leállt. Hiába indítózott a fiú, a villanymotor nem bírta megmozgatni a forgórészeket. Ahhoz meg éppenséggel nem volt kedve, hogy az alkatrészek között matasson. Így hát rövid úton szólt a csoportvezetőnek. — Főnök, lerobbant a tragacs. Igen nagy zűr lehet vele, mert nem tudtam megjavítani. Azt már eltitkolta, hogy bele sem pillantott a gépbe... Fölöslegesen, mert az idős mester egy perc szemlélődés után rájött. Az alkatrészek porosodtak, a csúszófelületek berágódtak. — Olajzól — szólt a mellette bámészkodónak, s gondosan spriccelgette a barna folyadékot a megfelelő helyekre. Újjabb perc, a „nagybeteg” gép simán beindult. — Néha az olaj felér fél lakatossal — mondta az ifjúnak, aki egyre inkább vörösödött. — Persze, az igazi lakatost sohasem pótolhatja — fűzte hozzá, s várta a kiigazítást. Ami ettől a naptól kezdve — elmaradt... Kozma. Ha nincs elég hely Több apróság felvételét utasították el az idén a szombathelyi bölcsődékből, mint az elmúlt években. A megyeszékhely 11 városi bölcsődéjében (a 3 üzemi gyermekintézményben külön döntenek) 805 apróságnak tudnak a nap nagy részében otthont biztosítani. Az idén újonnan jelentkező 507 gyermek közül csupán háromszázötöt vehettek fel, ennyi hely ürült meg. Erről döntött a társadalmi és tömegszervezetek képviselőiből, gondozónőkből, orvosokból álló bizottság. Elsősorban az egyedülálló szülők, a nagycsaládosok, a katonai szolgálatot töltő apák, és az albérletben drága pénzért lakó fiatal házasok kisgyermekeinek elhelyezését helyezték a többiek elé. Kétszázkét kismama tehát most nem megy viszsza munkahelyére, hanem gyermekgondozási szabadságon neveli gyermekét. Egyelőre. És ez nemcsak vigasz akar lenni azoknak, akiknek kérelmét körültekintő mérlegelés után el kellett utasítania a felvételi bizottságnak. Hiszen a Derkovits városrészen jövőre egy új bölcsőde és óvoda átadását tervezik. Természetesen az sem oldja meg mindenki gondját. A szombathelyi bölcsődékben nagy a zsúfoltság, bár egyre-másra új intézmények épülnek. S tegyük hozzá, örvendetes, hogy egyre több apróság születik. A kör tehát körbejár. A gond is újratermelődik. Tavaly, annak ellenére, hogy egygyel kevesebb bölcsődéje volt a városnak, hetvennéggyel több gyerek elhelyezéséről tudtak gondoskodni. Hogy akkor mi változott? Miért ez a visszaesés? A magyarázat egyszerű. És talán megértik épp azok, akiknek érdekében történt. A bölcsődékben jelenleg minden száz helyre százhuszonhárom gyereket vesznek fel. Tovább növelni a zsúfoltságot nem szabad. Még akkor sem, ha emiatt egy kétszáz kismama távol marad rövidebb-hosszabb ideig munkahelyétől. Mert a jószándék is visszájára alakul, ha az apróságok a zsúfoltabb közelségben gyakrabban megbetegednek, s ezért valamelyik szülőt táppénzre írják ki otthoni ápolásra. Ez pedig legkevésbé azoknak jó, akiknek érdekeiért sokan a felvételi bizottság elutasító válaszai után fűhöz-fához futkosnak. — tausz '■■■■•»«■■■a nMHim) Szombathelyi víz — Maguk mennyi klórral isszák?!... (Lakatos Ferenc karikatúrája)