Vas Népe, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
szik a szocialista országok igényei jelentős részének kielégítését és a tőkés országoknak való energiaszállítást is. Az energiahordozók kitermelésének jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy a kőolaj- és földgázkitermelés központja továbbra is Nyugat- Szibériában lesz. A tyumenyi lelőhely 1985-benmár napi egymillió tonna olajat fog adni. A szénhidrogének felhasználásában a hangsúly a rendelkezésre álló készletek nagysága és a kitermelés olcsósága miatt fokozatosan a földgázra fog áttolódni. A következő években ismét nagymértékben nőni fog a kőolaj és a földgáz megjelenésével háttérbe szorult barna- és feketeszén felhasználása. A Szovjetunió ezekből is a legnagyobb készletekkel rendelkezik a világon. Különösen kedvezőek az adottságai a fűtőanyagként hasznosítható barnaszén szempontjából, amely hatalmas területeken, így például a közép-szibériai kanszkoacsinszki és az északkeletkazahsztráni ekibásztuzi lelőhelyen rendkívül olcsón, külszíni fejtéssel bányászható. A XI. ötéves terv idején két hatalmas teljesítményű villamos távvezetéket építenek a lelőhelyeken létesített hőerőművektől a nagy energiafogyasztó ipari központokig. Az egyik, 1,15 millió Watt teljesítményű vezeték az ekibásztuzi lelőhelyet köti össze az Urallal, míg a másik, több mint kétezer kilométer hosszú, másfél millió Watt teljesítményű vezeték az ország központi részeibe szállítja az energiát, ugyancsak Ekibásztuzból. Marcsuk akadémikus kitért a műszaki haladás egyik élenjáró területének, az ipari robotok felhasználásának kérdéseire is. Elmondta, hogy a jelenlegi ötéves tervben az ipari robotok gyártása a Szovjetunióban ötszörösére fog nőni. E berendezések alkalmazásával a következő években már nemcsak egyes gyártó-szerelősorokat, hanem teljes üzemrészeket is átállítanak az automatizált termelésre, két-háromszorosára növelve ezzel a munka termelékenységét. A Szovjetunió területének több mint tíz százalékát kitevő, 2,4 millió négyzetkilométeres krasznojarszki határterület életével ismertették meg a közép-szibériai táj kongresszusi küldöttei szombaton délelőtt a sajtóközpontban dolgozó tudósítókat. Az Északi Jeges-tengertől a Szaján-hegységig mintegy 3000 kilométer hosszan elnyúló, kelet-nyugati irányban pedig 650 kilométer kiterjedésű, szovjet méreteket tekintve is hatalmas közigazgatási egység 1934. december 7-én alakult meg, s 3,2 millió lakosa között több mint száz nemzetiség képviselői élnek. Az egykor minden tekintetben elmaradott jenyiszeji kormányzóság ma főleg színesfém- és energetikai iparáról, gépgyártásáról, erdő- és fafeldolgozó iparáról ismert. Fejlett az építőanyag-, a könnyű- és az élelmiszeripar is. Termékeit a világ 48 országába exportálják. A hatmillió kilowatt teljesítményű krasznojarszki vízierőmű után már épül a 6,4 millió kilowatt kapacitású szajano-susenszki vízierőmű, amelynek eddig öt egységét helyezték üzembe. A közelmúltban újabb hatalmas, a földfelszín közelében fekvő szénlelőhelyekre bukkantak. A kanszko-acsinszki szénmedence, amely a Szovjetunió szénkészletének csaknem 40 százalékát tartalmazza, 1985-ben 55 millió tonna, 1990-ben várhatólag 100 millió tonna szenet ad évente. A krasznojarszki határterületet kétszer, 1956-ban és 1970-ben Lenini-renddel tüntették ki. V. P. vinndin 1*1560 tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A képen: fiatalabb küldött-társaival beszélget a kongresszus szünetében. döntendő, hogy antalimas vagy ártalmatlan a zörej. Micsoda megkönnyebbülés, ha ez utóbbi tudatával távozhatnak a rendelésről! Megyénkben eddig mintegy ötezer — szívbetegség gyanújával beküldött — gyermekről állapították meg, hogy egészséges ... Minden hónap első péntekje a szombathelyiek napja. Szokatlanul nagy a tömeg — nyilvánvaló, hogy a megyeszékhelyen sokkal több gyermeket szűrnek meg, mint „vidéken”. Óriási szerepe van a betegségek felfedezésében az alapellátásiban dolgozóknak. Eredményes a gyermekorvosok tevékenysége, de — különösen a városoktól távoli falvakba nem juthatnak el. A körzeti orvosok nehezebben ismerik fel a gyermekkori szívbetegségeket, saz is igaz, hogy hozzájuk kisbeteganyag kerül. Pedig az lenne a célravezető, ha minden gyermek legalább háromszor — 6 hónapos, 3 és 6 éves korában — részt venne szűrővizsgálaton. Most még — személyi és anyagi feltételek hiányában — erre nincs lehetőség. Az előfordulási arányok, számítások alapján megyénkben legalább 200 veleszületett szívhibás gyermekről nem tudnak. Végzetes lehet, ha rövid időn belül nem sikerül felfedezni és gyógyítani őket... Elgondolkoztató a megtörtént eset. Húsz év körüli fiatalember balesetet szenvedett — eltört aKulcscsontja. Egy rosszul beállított römigenfelvétel készült a beteg mellkasáról. Az orvosok így szereztek tudomást a szívelváltozásról — szerencsére •még nem késtek el a beavatkozással. Az ellenkező példa sajnos gyakoribb — a későn felfedezett veleszületett vagy szerzett szívelváltozásokat már műtéttel sem lehet gyógyítani ... ★ Megyénkben a szervezett gyermekkardiológiai ellátás 13 éves múltra tekinthet viszsza. A kórház-rendelőintézeti integrációt — jóval az integrációs rendelet megjelenése előtt — már 1970-ben megvalósították. Akkoriban erről követendő vasi példaként beszéltek. Négy évvel később valamennyi lap közölte a hírt, hogy az Egészségügyi Minisztérium rövidesen átfogó intézkedést ad ki a kardiológiai gondozásról. Ennek ellenére a rendelet még nem jelent meg, és ez több nehézség forrása. Megyénkben kezdettől fogva egyetlen gyermekkardiológus tevékenykedik. „Segítőtársa” most — rendeletek gátjaitól nehezítve — szakvizsgára készül. A műszerezettség tíz év alatt alig fejlődött, s a korábban megállapított asszisztensi létszám sem elég a többletfeladatok megoldásához. A mostani 600 szívbeteg gyermek rendszeres vizsgálata, a 130 operált rehabilitációja nem kis feladat , s gondoljunk még a mintegy 200 beteg felderítésének nehézségeire ... Sokat segítene a régen várt központi rendelkezés ... Sajnálatos, hogy az országot átfogó gyermekkardiológiai hálózat még ma is „partizánalakulata” a magyar egészségügyinek. Az eredményes gyógyító munkának sajnos másmilyen gátjai is vannak. Megyénkön évente mintegy 30 gyem vár szívműtétre. Közöttük olyanok is, akiknek a szülei hosszabb-rövidebb ideig vonakodnak, vagy egyáltalán nem adják beleegyezésüket az operációhoz. A tét igen nagy, ám a kockázat egyre kisebb. De még kisebb is lehetne, ha a gyermekikardiológia az alapellátástól az utógondozásig jól szervezett egység, jól működő hálózat lenne ... Dr. Búzás Emil megyei gyermekikardiológus főorvosnak kezdettől fogva szívügye a gyermekek szíve... — Teljesítőképességünk felső határán vagyunk, mégsem ez a legfőbb probléma. A nehézségek forrása szemléleti kérdésekben keresendő. Általános álláspont, hogy ami jól megy, arra nem kell annyira ügyelni, így hajlamosak vagyunk a látszatról ítélni. Kétségtelen, hogy szembetűnő eredményeket értünk el, de tovább kell lépni, s erre éppen az eddigiek késztetnek bennünket. A hallgatás és a felületes figyelem a kezdeményezőkészség gátja. Emiatt „kerekedett fölénk” néhány ország, olyanok is, ahol később kezdték el fejleszteni a gyermekkardiológiát, — igaz, sokkal intezívebben, mint nálunk... (Folytatjuk) Burkon László Fotó: Czika László Gyermekek és szülők várakoznak a gyermekkardiológiai rendelésre, általában tíz percig tart egy vizsgálat. 1981. március 1. Vasárnap A kongresszus külföldi visszhangja Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszéde arról győzte meg a bonni vezetőket, hogy a Szovjetunió komolyan érdekelt európai leszerelési értekezlet megrendezésében. A nyugatnémet kormányhoz közel állókörökből származó értesülés szerint ebből a szempontból a legjelentősebbnek az SZKP főtitkárának azt a javaslatát tartják, amely az európai bizalomépítő intézkedések földrajzi kiterjesztésével foglalkozik. Hasonlóképpen fontosnak minősítik Bonnban a szovjet vezetőnek azt a javaslatát, hogy folytatódjék a közvetlen párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A Brezsnyev-beszéd külpolitikai részében bonni felfogás szerint több utalás hangzott el arra is, hogy a Szovjetunió — az amerikai törvényhozás elutasító magatartása ellenére — tartja magát a SALT—2 előírásaihoz. Leonyid Brezsnyev a XXVI. kongresszuson elhangzott beszámolójában rendkívül időszerű békekezdeményezésekkel állt elő, s ezzel fontos lépést tett a szovjet— amerikai kapcsolatok javítása felé — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Armand Hammer, az Occidental Petroleum Corporation elnöke. Az interjúban az amerikai üzleti körök tekintélyes képviselője leszögezte: reméli, hogy a Reagan-kormány pozitívan reagál az „aktív párbeszéd folytatásának” Brezsnyev által hangsúlyozott szükségességére, beleértve a legfelsőbb szintet is, mivel ez elengedhetetlen az amerikai—szovjet kapcsolatok megjavításának útjában álló problémák komoly megvitatásához. A bukaresti Scinteia első oldalán fényképes tudósítást közöl az SZKP kongresszusán résztvevő román pártküldöttségnek a protvinoi Fizikai Kutató Intézetben tett látogatásáról és az ott rendezett szovjet—román barátsági nagygyűlésről. A két szomszédos nép sokoldalú kapcsolatainak további mélyítését, a barátság erősítését szolgáló barátsági gyűlésen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára mondott beszédet. Japán hivatalos körökben fokozódó érdeklődés tapasztalható a nemzetközi enyhülés megszilárdítása céljából előterjesztett szovjet kongresszusi javaslatok, valamint Leonyid Brezsnyevnek a szovjet—japán kapcsolatok javítását szorgalmazó állásfoglalása iránt. Kormányforrásokból származó értesülések szerint Szatouraucsi Josio, a Liberális Demokrata Párt főtitkára és más "befolyásos "konzervatív tisztségviselők találkozni fognak Dmitrij Poljanszkij tokiói szovjet nagykövettel, hogy tájékozódjanak a moszkvai békekezdeményezések felől. Csak a szerencse? Postás szakszervezeti bizalmiak, hivatali és üzemi vezetők tanácskoztak a minap Celldömölkön. A gazdasági eredmények, a postai szolgáltatások értékelése mellett szó esett az értekezleten a balesetek alakulásáról is. Az egyik felszólaló például azt észrevételezte, hogy a baleseteknek a bázishoz való viszonyítása nem ad hű képet egy-egy hivatal, üzem baleseti helyzetéről. Ha ugyanis a bázisidőszakban valahol sok volt a baleset, akkor ott könnyű a rossz eredményekhez viszonyítva javulást elérni. Sokkal nehezebb viszont ott, ahol korábban kis számban fordult elő baleset, mert ehhez hasonlítva nem lehet százalékokban kimutatható, látványos eredményeket elérni. A szombathelyi II-es postahivatalnál például már 15 éve nem volt baleset, s nyilvánvaló, hogy dicséretesebb ez az eredmény,mintha valahol mondjuk ötről kettőre csökkentették a balesetek számát, pedig az utóbbi a számok nyelvére lefordítva, százalékokban nagy fejlődést mutat. Dicséretes, elismerésre méltó dolog másfél évtizeden át megőrizni abalesetmentességet, mégha a II-es postahivatal egyik vezetője elsősorban a szerencsének tulajdonította is felszólalásában a balesetek elkerülését. Szerinte ugyanis olyan veszélyes munkaterületen, mint ahol ők dolgoznak (a nagyforgalmú szombathelyi vasútállomáson az érkező, induló vonatok postai kezelése is munkájukhoz tartozik) csak szerencsével lehet * 15 éven át baleset nélkül szolgálni. Nem vitatjuk, hogy sok esetben a véletlen (vagy nevezzük akár szerencsének) is közrejátszik az üzemi balesetek elkerülésében. Egyet kell értenünk azonban a soproni postaigazgatóság vezetőjének az értekezletein hangoztatott véleményével: a szerencse, a véletlen is jobbára azok mellé szegül, akik az események alakulását nem bízzák a véletlenre, a szerencsére. A szerencse mellett minden, bizonnyal nagy szerepe, mondhatnánk döntő szerepe van a szombathelyi 11-es postahivatalnál is a balesetmentes szolgálatban az alapos baleseti oktatásnak, a balesetvédelmi intézkedések pontos betartásának. S mindez nem a szerencse, hanem a dolgozók és a vezetők együttes érdeme. Ne vitassuk el ezt tőlük. (fig) Kizárva kizártak egy tagot az Egyházashelye székhellyel gazdálkodó Berzsenyi Dániel Termelőszövetkezetből. Kizárták, mert hiába volt a jószándékú figyelmeztetés, az iránta való további türelem, megértés... Az érdekelt nem változtatott magatartásán. Többször ittas volt munaközben, távol maradt a munkakezdéstől vagy éppen meg sem jelent munkahelyén. Nem volt más választás, mint megszabadulni tőle. Aki az igazán tisztességes megélhetési lehetőségét anynyira sem becsüli, hogy komolyan vegye megbízatását, annak nincs helye a fegyelmezetten dolgozó kollektívában. Mindez nem nagy eset, s nem is szólnánk róla, ha mondjuk példa nélküli lenne a megyében. De nem az, így azt jelenti a most említett kizárásos eset, hogy a tsz-escben is elindult vagy legalábbis elindulhat egy olyan egészséges tisztulás, amely külön választja a konkolyt a búzától. Vagyis kiközösíti a szorgalmasan, becsületesen dolgozók közül a megbízhatatlant, a fegyelemrontót, az izgágát, a kákán is csomót keresőt. Mert ma már csak tízmilliókban mérthető a szövetkezetek közös vagyonának értéke, ami egyben a tagság egyre jobb megélhetésének forrása is, így egyéni érdek is, hogy mindenki a tőle legjobban telhetően végezze munkáját, javítsa jövedelmét és gyarapítsa azt a közös vagyont, amit részben az alapítók teremtettek meg. De aki indokolatlanul nem jelenik meg a munkahelyén, vagy megjelenik de felelőtlenül otthagyja a nagy értékű közös vagyont százak érdekét kockáztatva, annak az embernek ne legyen becsülete, s ne legyen helye a fegyelmezett közösségben. A tagság helyes gondolkodását mutatja, hogy egyetlen reklamáló nem volt a határozat ellen. A vezetőség pedig azért dicsérendő, mert kezdeményezni mert, s nem félt attól, hogy gyengül a szövetkezet. Sőt, ellenkezőleg történt. — 1) — Külpolitikai kommentár Az elnök és a költségvetés. (Lakatos Ferenc karikatúrája)