Vas Népe, 1987. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
Egyezményt a közepes hatótávolságú rakétákról_____ Gorbacsov az európai leszerelésért A Szovjetunió indítványozza, hogy kössenek haladéktalanul egyezményt külön az európai közepes hatótávolságú rakétákról — jelentette be Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton este Moszkvában közzétett nyilatkozatában. Egyúttal közölte, hogy az erre vonatkozó javaslatokat előterjesztik a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. A Szovjetunió 1986. január 15-én történelmi léptékű programot hirdetett meg, a nukleáris fegyverek szakaszos felszámolásának programját. Amikor ezt javasoltuk, abból a szilárd meggyőződésből indultunk ki, hogy a jövő biztonsága nukleáris fegyverektől mentes biztonság. A szovjet vezetés, az ország védelmi tanácsa, amelynek vezetését rám bízták, mindig a figyelmének központjában tartja országunk, szövetségeseinkbiztonságának problémáit és az egyetemes biztonság kérdéseit. A legkisebb mértékben sem kételkedünk abban, hogy a földgolyó biztonságát, az emberiség fennmaradását közös erőfeszítésekkel és politikai eszközökkel, nem pedig fegyverekkel kell szavatolni — hangoztatta egyebek közt. Gorbacsov kiemelte: Reykjavik megmutatta, hogy a nukleáris leszerelés nagyon is megvalósítható politika. Az izlandi fővárosban egyetlen lépésre voltunk olyan döntések egész csoportjától, amelyek összeségüikben a nukleáris veszély frontjának mély áttörését jelentették volna. Ebben rejlik Reykjavik minden nagyszerűsége és tragédiája. A nagyszerű az volt, hogy megnyíltak a nukleáris fegyverektől mentes világ elérhető távlatai. A tragédia pedig az, hogy jelentős erők megakadályozták a megállapodást, továbbra is a nukleáris erőre épülő gondolkodás foglyai maradtak. Mindenki számára ismert, hogy mi történt Reykjavik után. Az amerikai kormányzat éles fordulattal eltávolodott az elért eredményektől. A szovjet—amerikai tárgyalásokat — a dinamizmusuk és konkrétságuk növelését célzó erőfeszítéseink ellenére — ismét előre megfontolt szándékkal akadályozzák. Az ilyen szemlélet idegen tőlünk, hangoztatta, sőt mi több, elfogadhatatlan számunkra. Elvi alapokon nyugvó irányvonalunk, hogy töretlenül keressük a megoldásokat, amelyek megnyitják a kölcsönösen elfogadható megállapodásokhoz, az egyenlő biztonsághoz vezető utat. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, miután a napokban áttekintette azoknak akérdéseknek a körét, amely a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésével kapcsolatos, úgy döntött, hogy még egy jelentős lépést tesz ebben az irányban. A szovjet vezetés nevében ma bejelentem a következő döntésünket. A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját vegyék ki a többi kérdések közül, kössenek róla külön megállapodást, mégpedig haladéktalanul. Ennek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megállapodás is született. Reykjavíkban megállapodtunk arról, hogy a következő öt év során a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolja minden Európában telepített közepes hatótávolságú rakétáját. Az ilyen osztályú, az ázsiai kontinensen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyanilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nemzeti területén telepített közepes hatótávolságú rakétáin. Amint aláírják az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió — az e két ország kormányával való egyeztetést követően — kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiáiból a megnövelt hatótávolságú hadműveletiharcászati rakétáit, amelyeket a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésére válaszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti-harcászati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyalásokat kezdeni azok csökkentése és teljes felszámolása céljából. Ilyen módon megvan annak a valós lehetősége, hogy záros határidőn belül megszabadítsuk közös európai otthonunkat a nukleáris teher jelentős részétől. (Folytatás a 2. oldalon) A burgenlandi magyarok életéről évek óta mind gyakrabban kapunk hírt, lapunkban is többször foglalkoztunk a mintegy ötezer lelket számláló népcsoport helyzetével. Az ottani Magyar Kulturális Egyesület, amely keretet ad a burgenlandi magyarság nyelvet, kultúrát, identitástudatot ápoló és fejlesztő tevékenységének, több mint egy évtizede fáradozik azon, hogy az anyanemzettel is minél szélesebb kapcsolatot teremtsen. Ebben a törekvésben kiemelkedő jelentősége van annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap Szombathelyen tartottak. Az egyesület régi óhajának megfelelően, a bécsiMagyar Nagykövetség kezdeményezésére hívták öszsze a tanácskozást, amelyen a nagykövetséget dr. Dezső Lajos, a Collegium Hungaricum Kulturális Központját pedig dr. Fehér László képviselte. A Magyarok Világszövetsége részéről Kerékgyártó László főtitkárhelyettes, az Anyanyelvi Konferenciák Védnökségétől pedig Bartos György vett részt a megbeszélésen. A burgenlandi magyarságot Szeberényi Lajos, dr. Galambos Ferenc, Lányai László képviselte. A házigazda szerepét dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök és helyettese, Szabó László látta el. A szomszédos Győr-Sopron megyéből dr. Jankovits György elnökhelyettes vett részt. Ugyancsak jelen volt, s a tanácskozáson felszólalt dr. István Lajos megyei mápfrontelnök, Mészáros Imre titkár, valamint Szalay László, a tanárképző főigazgatója. Az egybegyűlteket Kerékgyártó László főtitkárhelyettes üdvözölte, majd elöljáróban arról beszélt, hogy a burgenlandi magyarok iránt mennyire megnőtt az érdeklődés az anyaországban. Utalt arra, hogy a burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület egy év óta új vezetőkkel látja el munkáját, igénylik, akarják, hogy a velük való foglalkozás szélesebb kereteket kapjon. Ebben a legfontosabb teendő, hogy ■koordinálják ezt a tevékenységet. Konkrétan kell megfogalmazni mindazokat a tennivalókat, amelyek a kulturális együttműködésben, az iskolai munkában, a tömegtájékoztatásban, a tudományos kutatásokban, s egyéb területeken adódnak. Mint mondotta, ez a tanácskozás hivatott arra, hogy e tárgykörben döntéseket hozzon, illetve meghatározza a feladatokat. (Erről beszélt Szerberényi Lajos, a kulturális egyesület elnöke is, aki kifejezte azon óhaját, hogy az anyaországgal minél szélesebb körű együttműködést valósíthassanak meg. Ehhez megvannak a jogi keretek, s az anyaországnak kötelessége is, hogy segítse törekvéseiket. Dr. Bors Zoltán ez utóbbira válaszolva kifejtette, hogy nálunk a nemzetiségi kérdéseket tisztességesen, példásan oldjuk meg, természetes, hogy a burgenlandi magyarság reális és jogos igényei is megérdemlik a támogatást. Az anyaország pedig messzemenően segíteni akarja munkájukat, törekvéseiket. Ahhoz azonban, hogy ez a segítség, támogatás konkrét és hatásosabb legyen, meg kell fogalmazni a tennivalókat, azt, hogy mit várnak tőlünk. A tanácskozás részvevői hasonló szellemben mondták el véleményüket, javaslataikat. Megyei, illetve tartományi vezetői szinten több dolgot el lehet intézni, de természetes, hogy amiben az egyesületnek, pontosabban, a burgenlandi magyaroknak kell határozottabbaknak lenniük, azt nem várhatják másra. A széles körű vita alapján végül is megállapodtak abban, hogy a két megye tanácsa koordinálja a tennivalókat. Időnként, de legalább évente egyszer ilyen körben is értékelik a munkát. A konkrét feladatokról feljegyzés készül, amely mostantól az együttműködés alapjául szolgál. P. J. A burgenlandi magyarokért XXXII. ÉVFOLYAM 51. SZÁM ■ 1987. MÁRCIUS 2. HÉTFŐI ÁRA 1,80 FORINT Gyártósoron Csaknem másfél milliárd forintnyi termelési értéket ért el tavaly a Rába MVG Szombathelyi Futóműgyára. Ilajtórúd, dugattyú, hátsó futómű készül a korszerű gyárban, nagy sorozatban. Felvételünkön úgynevezett bolygóházat munkálnak meg a gyártósoron. (Fotó: H. P.) Eszmecsere a népfront időszerű feladatairól A Hazafias Népfront Vas Megyei Bizottsága szombaton délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság nagytermében fórumot rendezett a községi, a nagyközségi és a városi népfrontbizottságok tisztségviselőirészére. Az eseményen részt vett Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke, s ott voltak a városi pártbizottságok első titkárai és a városi tanácsok elnökei is. Dr. István Lajos, a népfront megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőjében utalt arra,hogy nem először találkoznak a népfront helyi tisztségviselői és a megye vezetői, immár hagyományossá válnak az időnkénti eszmecserék. A fórumon Mészáros Imre, a népfront megyei titkára tartott bevezető előadást a Hazafias Népfront 1987. évi időszerű mozgalmi feladatairól. Bevezetőben arról szólt, hogy a népfrontmozgalomnak 1987-ben nincsenek különleges, új feladatai, hanem az eddigi munka folytatásáról van szó. Legfontosabb a VII. ötéves terv időarányos teljesítésének a segítése. A gazdasági feladatok teljesítésében iránymutatásul a párt Központi Bizottságának novemberi határozatát fogadja el a népfront. E határozat nyíltan rámutat a hibákra és ellentmondásokra.• Nyugodt lelkiismerettel elkötelezhetjük magunkat e határozat végrehajtása mellett — mondotta a népfront megyei titkára —, hisz e dokumentum előrehaladásunk fontos feltételének tartja az értéket teremtő, hatékony munka megbecsülését, a teljesítménnyel arányban álló jövedelemelosztást. Igeniskapjon tömegtámogatást minden haladó, az igényességet, a rendet és fegyelmet erősítő vezetői törekvés. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy napjainkban fontos feladat a jogokat és a kötelezettségeket, valamint a felelősséget összhangban érvényesítő demokrácia fejlesztése. Ez hazánk s benne a munkahelyek, a családok, az állampolgárok közös érdeke. Van közösen kidolgozott, jól átgondolt programunk, a VII. ötéves terv, amely a megye gazdaságának intenzívebb fejlesztését, a területek és települések közötti aránytalanságok további mérséklését, a lakosság élet- más munkakörülményeinek, társadalmi közérzetének javítását célozza meg. Cél, hogy javuljon az alap(Folytatás a 3. oldalon) Dr. István Lajos köszönti a résztvevőket. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A KISZ kongresszusának határozata kiemelt figyelmet fordít a tizenéves korosztályok mozgalmi tevékenységének fejlesztésére. E program kezdeti tapasztalatairól Králikné Cser Erzsébet KB- titkár adott tájékoztatást. Kiemelte: a KISZ tavaly saját forrásaiból 11 millió forintot fordított aközépiskolákban működő diákközösségek támogatására, a pedagógusok munkájának elismerésére. Tavaly már eredmények is mutatkoztak: sok helyütt jöttek létre szakkörök, művészeti csoportok, önképző körök, a közösségek kialakították önkormányzatukat, s jól halad a diáksportkörök, -egyesületek szervezése is. Ugyanakkor a testület arra is felhívta a figyelmet: egyelőre kevés a tanórán kívüli nevelést, a demokratikus diákközéletet tevékenyen támogató középiskola. A testület ezután Szórádi Sándor tájékoztatóját hallgatta meg a KISZ környezetvédelmi munkájáról, majd Nagy Imre KB-titkár előterjesztésében áttekintette a „Jövőnk a tét” politikai akció kezdeti tapasztalatait, eredményeit. A KISZ KB köszönetét fejezte ki a téli rendkívüli időjárási viszonyok között helytállt fiataloknak; végezetül személyi kérdésekről döntött. Szendtner Ivánt érdemei elismerése mellett felmentette testületi tagsága, KB-titkári, intézetbizottsági és titkársági tag megbízatásai alól, mivel a XX. kerületi pártbizottság első titkárává választották. A KB kooptálta tagjai közé dr. Gönci Jánost és titkárává, az intézőbizottság, illetve a titkárság tagjává választotta.