Vas Népe, 1991. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
— Fókuszban a határszél „A szűrőből nem lesz rosta" Közelebb az Opelhez Sokféle, nemegyszer egymásnak ellentmondó hírek terjednek az Opel-gyárról Szentgotthárdon és környékén. Némelyek szerint, megtorpant a szervezőmunka, s az eredeti határidőket nem tudják tartani. Mások viszont úgy vélekednek, hogy többségében külföldi szakemberekkel „töltik” meg a szentgotthárdi új gyárat. Hol tart a gyárszervezés? Erről beszélgettünk Tamási Pállal, a General Motors Magyarország Járműgyártó Kft. (Szentgotthárd) személyügyi igazgatójával. Az igazgató elmondta, hogy a személygépkocsi-szerelés jövő márciusban, a motorgyártás júliusban kezdődik. Tartják az eredeti határidőket. Döntenek a középvezetők, koordinátorok személyéről, karbantartási megkezdődik a szakterületek csoportvezetőinek és szakembereinek a kiválasztása is. Még az első félévben felveszik a produktív munkakörökben foglalkoztatott csoportvezetők és beosztottaik első csoportjait. ELSŐBBSÉGBEN A SZENTGOTTHÁRDIAK A leendő munkatársak kiválasztásánál előnyben részesítik a szentgotthárdiakat és a környékbelieket, azonban ebből a körből nem kerül ki a teljes létszám. Ezért a megye, az ország más területeiről is toboroznak szakembereket. A General Motors felméréseket végzett, amelyek során igyekezett megismerni az emberek érdeklődését, tájékozódott a Szentgotthárdra költözők ideiglenes és végleges lakásmegoldásáról. Az érdeklődés nagy, renkívül sokan szeretnének bejutni a GM-RÁBA Vegyesvállalathoz. gató azonban nem Az igazrejtette véka alá, hogy a GM-nél meghonosodott követelményrendszerből nem engednek, a szűrőből az elbírálásoknál nem lesz rosta. Szentgotthárdonként 150-en ajánlottak egyébfelszálláslehetőséget. Sajnos — hallhattuk — az emberek egy részében erősen él a hirtelen meggazdagodás reménye. A felkínált szálláshelyek minősége és azok bére nagyon aránytalan. A korszerűtlen szobákért nem fizethet a bérlő aránytalanul magas díjat. Úgy tűnik, a megfelelő szálláshelyek felkutatása korántsem könnyű feladat. Más megoldásokat keresnek, például: a költségvetési üzem egy épületének átalakítás utáni bérlése, illetve Szentgotthárdon kívüli szálláslehetőségeket keresnek. LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÓKNAK A szállásgondok megoldásáról külön is tanácskoztak a minap a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában. A GM Magyarország képviselői, az önkormányzat vezetői és az ország különböző területeiről érkezett vállalkozók (tervezők, építők) ültek asztalhoz, hogy egyeztessék a legfontosabb teendőket. Elhatározták, hogy kidolgozzák ajánlataikat a GM Magyarország és az önkormányzat részére tömbházak, sorházak és családi házak építésére. V. Vincze Péter 1991. április 7. Kedd A mosógépek korán kiégnek? Mielőtt bárki pánikba esne és kiszórná a drágán vásárolt gépeket, elárulom, a helyzet nem katasztrofális. Az Állami Biztosítónál megtudtuk, hogy évente ötnyolc automata mosógép eléggé rejtélyes módon kigyullad. Az egyik például bekapcsolt szorgalomból állapotban önegyszerűen lángra kapott a benne lévő ruhával együtt. Az okokról a biztosító kárszakértőit kérdeztük: — Gyakran előfordul, hogy nagy áramfelvétel esetén az ilyen háztartási gépek kigyulladnak. Bojlerekről, mosógépekről van szó, nem lehet egy típusra korlátozni az eseteket. Miért égnek ki ezek a gépek? — A mosógépeknél meglazulnak a kötések, vagy oxidálódnak és felmelegednek az alkatrészek, könnyen lángra kaphatnak. A bojlereknél a fűtőszál elektromos csatlakozásával vannak gondok. A csúszós érintkezők meglágyulnak, a vízmelegítő alja műanyagból készül, ami ugye éghető. Amíg fémből gyártották, ilyen gond nem volt. — A gyártónak jelezték már, hogy a termékek leégnek? — Először az országos adatokat kellene összegyűjteni, mert nem valószínű, hogy ez csak vasi probléma. A termékszavatossági biztosítás lenne a legjobb megoldás számunkra. Azaz, ha valaki a portékájával kárt okoz, a biztosító fizet helyette, ám utólag behajtja a gyáron. Most is mi fizetünk, de lehetetlen bebizonyítani, hogy gyártási hiba történt egy romokban heverő gépről. A roncsokat az egyik ktsz átveszi. — Kilóra? — Majdnem. Az egyik szervizükben próbálnak valami használható alkatrészt kibányászni belőlük. Az eseteknek annyi tanulsága van, hogy hiába automata egy gép, nem szabad hosszú időre felügyelet nélkül hagyni. S jó lenne, ha félévente egy szerelő átnézné, hiszen a kötések a mosógépnél szétcsúszhatnak, a bojlernél meglazulnak az érintkezések. Ellenpélda bőven van, hogy 15—20 évig baj nélkül elmennek a gépek. Persze, volt olyan is, hogy a megvadult elektronika 90 fokra fűtötte fel a mosóvizet... — töti — A „gyibe" is megjött a nyúl Furcsa volt hallani az igazgatótól, hogy „hazajöttek a gyerekeink’’. Furcsa nekem, legtöbbünknek, akik családban nevelődtünk, akiknek nem az volt a feltűnő, hogy otthon van a mama, a papa. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe olyan gyerekek érkeztek elfogyasztani a megszentelt sonkát, kalácsot az ünnepi asztalnál, meghallgatni a sorstükröző verseket, akik számára mást hozott a sors. Kinek ilyet, kinek olyat. Azér mégiscsak jó valahova tartozni. Távol az elvált, az esetek többségében alkoholista szülőktől jó érzés legalább a nagyobb ünnepeket családias hangulatban tölteni. Büszke lesz-e valaki ezekre a gyerekekre, ha elvégzik az iskolát, ha szakmát szereznek, ha felveszik őket a főiskolára? Önt-e beléjük valaki reményt a mélyponton, van-e bátorítás, sikerélmény? Mégiscsak jó valahova tartozni! B. S. Rendszerváltás a locsolásban Hajdanán, az átkos pártállami-állampárti időkben a férfiak és fiaik a locsolás napján fogták krasznaja moszkvas kölnis üvegjeiket és nekiindultak, hogy szebbik nemet megillatosítsák kicsit, a hajdani, de a már rég feledett szokásnak megfelelően meglocsolják, hogy el ne száradjanak ezek a virágszálak. Az orosz puszták illata, a GUM légköre töltötte be ebben az időben Magyarországot. Másmilyen locsolást csak a televízió sugárzott, a képeken népviseletbe öltözött legények és nagybajuszú parasztok merítették meg vödreiket a kutakban, miközben ménesek dobogása hallatszott a háttérből, és a lányok-asszonyok visítottak, mint a vett malac. És eljőve az 1991-es év, amikor, mintha a szellem bújt volna ki a palackból, a városok utcáin megjelentek a suhancok, kezükben vödörrel és szódavizes üvegekkel, csapatostul vonultak a lakótelepek utcáin, kanyargós ösvényein, szemükben kaján fények villogtak, és bementek a lépcsőházakba eme locsolós eszközökkel, és nem lehetett hallani a sikításokat, mert a beton jótékonyan fogta fel a hangokat. Csend volt a telepen ez év húsvét hétfőjén, csak távolból az autók berregése volt hallható a lovak dobogása helyett, és a televízió nem sugárzott aznap rég kiveszett nagyvárosi népszokásokról felvételeket, amikor a kihajtott hajtókájú, furcsa viselkedésű, figyelő emberek tekintetétől kísérve mentek a férfiak kölnisüvegjeikkel be a házakba, és nem mondta a szpíker, hogy hajdanán ez volt a szokás. Nem emlegette senki, a vödrök előkerültek, s hogy jelezzük, közeledik a huszadik század vége, velük tartottak a szódásszifonok is. Pedig mínusz három fok volt azon a reggelen. rezeda SÍjy íjHí A járda a gyalogosoké! Kis hazánkban sokfelé, sok helyen találkozhatunk a képünkön is látható jelenséggel. Parkol a magyar, szinte mindenütt. Még akkor is, ha az út szélén ezt (az úttesten is!) KRESZ-tábla tiltja. Elkényelmesedtünk? Nehéz öttel-tízzel többet lépni, hogy úticélunkhoz elérjünk? Valószínű. Különben nem lenne ilyen. A felvétel Körmenden készült, ahol köztudottan van bőségesen parkoló, s nem feltétlenül kellene — egy-egy esetleges bírságolás ódiumát felvállalva — a járdákon parkírozni. A járda a gyalogosoké. S nem hiszem, hogy a módosított KRESZ-ben ez a jövőben másképp fogalmazódna meg! Tóth László Ilyen volt a hét vége Lakatos Ferenc karikatúrája 3