Vas Népe, 1996. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-02 / 102. szám
1996. május 2. CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA Harmincöt százalékkal drágultak a gyógyszerek (Folytatás az 1. oldalról) tosító huszonhárom ilyen betegségcsoport esetén fizeti ki a betegek helyett a gyógyszer teljes árát. Még mindig kiemelten, az eddigi 95 helyett azonban csak kilencven százalékban támogatja a biztosító — egyebek mellett — az epilepszia, a csontritkulás, az asztma, a fekély és a Parkinson-kór elleni szereket. Harminchét féle betegség több mint 360 gyógyszere került ebbe a támogatási kategóriába. Jelentősen csökken a 70 százalékban támogatott gyógyszerek köre. Eddig több mint 700 készítmény tartozott ide, ezután azonban négyszáz alá csökkent ezen gyógyszerek száma. Ide sorolták például a visszér- és reumaellenes szereket. A mintegy százharminc féle antibiotikum szintén 70 százalékos támogatást kap. Az ár felét a biztosító, a másik felét a beteg állja májustól majdnem hatszáz gyógyszer esetében. Ide tartoznak többek között az eddig 90 százalékban támogatott perifériás értágítók és az allergiaellenes szerek, illetve a vérzés- és köhögéscsillapítók, a szemészeti fertőzés és a hasmenés elleni szerek. Ez utóbbiakért korábban csak az ár 30 százalékát kellett kifizetniük a betegeknek. Drága nyugalom Teljes árúvá válnak májustól a nyugtatók, az altatók, a láz- és a fájdalomcsillapítók. Ezek eddig 40 százalékos támogatást élveztek, ám mostantól teljesen megszűnik a dotációjuk. A biztosító által egyáltalán nem támogatott gyógyszerkörbe több mint 1100 készítmény tartozik. Közgyógyellátási igazolvány Csekély mértékben, de mégiscsak nagyobb támogatást — 40 helyett 50 százalékot — ad viszont a biztosító a klimax kezelésére használatos szerekre, az influenza és a kullancscsípés elleni védőoltásokra, valamint a fertőzött pattanások elleni készítményekre. A gyógyszeráremeléssel egy időben lép hatályba az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelműek közgyógyellátási igazolványt kapjanak, és így számos gyógyszerhez ingyen jussanak hozzá. A törvény szerint májustól azok is jogosultak közgyógyellátási igazolványra, akiknek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét — ez jelenleg 9 600 forint —, havi gyógyszerköltségük viszont eléri ennek 10 százalékát. Az egyedülállóknál a nyugdíjminimum másfélszeresét kell alapul venni. Az igazolványok a polgármesteri hivatalokban igényelhetők. Előtte azonban a gyógyszerszükségletről a házi-, illetve kezelőorvostól, annak költségeiről pedig a patikustól kell igazolást kérni. Közgyógyellátási igazolványra májustól mintegy 700 patikaszert lehet térítésmentesen kiváltani. A közgyógyellátási listán eddig csaknem ezer készítmény szerepelt. Egy mozdony — egymilliárd forint A 150 éves magyar vasútépítésről tartottak konferenciát a napokban Bükfürdőn. A konferencián sajtótájékoztatót tartott Kálnoki Kiss Sándor, a MÁV Rt. elnöke, Pál József pályalétesítményi igazgató, dr. Kiss László stratégiai igazgató és dr. Horváth Lajos, a KHVM főosztályvezetője. • Treiber Mária — Miért kilencvennégy végére született meg az állam— MÁV közötti hároméves szerződés? Vajon az új kormánynak fontosabb a magyar vasút, mint a réginek? Kálnoki Kiss Sándor: — Nem feltétlenül, hiszen a szándék az előző kormány tagjaiból sem hiányzott. Gyakorlatilag '94-re eljutottunk odáig, hogy csődöt kellett volna jelenteni. A tizenöt éves tőkekivonás miatt a magyar vasút ott tartott—s nem feltétlenül amiatt, mert rosszul dolgozott —, hogy az állam beavatkozása nélkül nem haladhatott tovább. A vasúttörvény megszületése már kötelezte is a fenntartót, a korábbiakkal szemben, volt mire hivatkozni. És a szerződés évenkénti megújításánál is van mire hivatkozni. A MÁV-ot sokáig olyan feneketlen fekete doboznak képzelték, amelybe számolatlanul töltik a pénzt, de kivenni nem lehet belőle semmit. A vasút fejlesztése, rehabilitációja egyúttal a saját infrastruktúrájának megújítását is jelenti. A pályavasút és a kereskedelmi vasút szétválasztása, a logisztikai központok létrehozása, a járműpark felújítása együtt járt az új menedzsment fölállításával. Dr. Kiss László:—Az államnak mint tulajdonosnak nem sikerült úgy működtetnie a tulajdonát, a vasutat, hogy fejlődni is tudjon. Tavaly a személyforgalom vesztesége 15 milliárd forint volt, ez a teljes forgalom 12- 13 százaléka. Ha csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz, akkor a vasúthálózatnak is alkalmazkodnia kell a szigorúbb normákhoz. — Hogyan képzelhető el a csatlakozás, régiónként, vagy nagyobb egységekben, országrészenként? Kálnoki Kiss Sándor: — A magyar vasút már része az európai hálózatnak. Azonban számos műszaki, informatikai és jogharmonizációs probléma vár megoldásra, hogy az egységes piacon megjelenhessünk. Számításaink szerint az első csoportban vesznek föl bennünket. Az elkövetkezendő három-öt évben a hálózat korszerűsítésére 100 milliárd forintot fordítunk, ebből 25 milliárd forint Phare-támogatás. '98-ra beléphet a vasút az EU-ba, ha nem következik be nagy pénzügyi katasztrófa. De amíg utolérjük a fejlettebb nyugati államok vasúti közlekedését, az becslésem szerint legalább 15-20 év. Dr. Kiss László: — A pályák és járművek esetében igen, de a szolgáltatás minőségében már előbb kell közelítenünk. Az informatikai rendszer gyors fejlődésével ez el is érhető. A nemzetközi helyfoglalás, az utasok gyors és pontos kiszolgálása között már most nem lehet olyan nagy különbség Hegyeshalmon innen és túl. Ama pályán lévő mozdonyok alkatrészeinek nemzetiségét már nehéz volna meghatározni. Mikorra tervezik lecserélésüket? Pál József: — Az, hogy egy mozdonyban milyen „nemzetiségű” alkatrész van, önmagában nem jelent semmit. A nemzetközi munkamegosztás már olyan mértékű, hogy a legjobb termékek nemzetköziek. Amíg nincs megfelelő villamosított pálya, nem volna értelme lecserélni a régi mozdonyokat. Tíz éven belül, a villamosítással párhuzamosan, fokozatosan cseréljük ki a mozdonyparkot. A közbeszerzési törvény értelmében tendert fogunk kiírni a nagy sebességű villanymozdonyok beszerzésére. A kisebb sebességűeket pedig átalakítás és felújítás után bizonyos pályákon még tovább használhatjuk. Az elővárosi közlekedésre kiválóan megfelelő BZ mozdonyokat szintén jól lehet még használni a mellékvonalakon. Az árakról csak annyit, hogy a szegedi IC vonathoz most vásároltunk egy villanymozdonyt 800 millió forintért. Ma közel egymilliárd forintba kerül egyetlen mozdony. —Mikor kezdik el a Székesfehérvár—Szombathely közötti vonal villamosítását? Kálnoki Kiss Sándor: — Júniusban írjuk alá a szerződéseket. — És a szlovén—magyar vasút építése hol tart? Dr. Horváth Lajos: — Tudom, a zalai csatlakozás fájó pontjuk a vasiaknak, hiszen ők voltak azok, akik évekig bábáskodtak a vasút születése körül. Három albizottság tárgyalja az építés részleteit. Kilencvenhét januárja előtt nem nagyon hiszem, hogy elkezdődnek a tényleges munkák, hiszen a szlovén—magyar vasút építésének költségvetési vonzatai is vannak.A magyar vasút törzshálózatának fejlesztése azzal is együtt járhat, hogy nem fejleszthetők ugyanolyan mértékben a mellékvonalak. Tudják-e már melyek lesznek ezek a mellékvonalak? Kálnoki Kiss Sándor: — A fővonalak rekonstrukciója a legelső feladatunk, ha az európai normákhoz akarunk igazodni. A mellékvonalakon idén bevezetett profit centrumoknak legalább egy év türelmi időt kell adnunk, hogy lássuk, gazdaságosabbá tehetők-e hosszabb távon. Jövőre márciusban összesítjük az eredményeiket, s az elemzések után tudunk arról dönteni, milyen ütemben fejleszthetők, vagy átmenetileg maradjanak-e olyan állapotban, ahogy voltak. Üres csomag, hibás adatlapok az egészségbiztosítási önkormányzat üléséről • Besenyő V. Ülést tartott a héten az Egészségbiztosítási Önkormányzat Vas Megyei Területi Bizottsága. A megbeszélésen szó esett a családok támogatási rendszerének megváltozásáról, valamint a jogszabály-módosításokból adódó feladatok végrehajtásának megyei tapasztalatairól is. Nagy Béla főosztályvezető egyebek között elmondta: a családi pótlék igényléséhez a családoknak jövedelemnyilatkozatot kellett kitölteniük, ám a nyomtatványellátásban adódott némi probléma. A jövedelemnyilatkozatok feldolgozása során derült ki, hogy azok is adtak be jövedelemnyilatkozatot, akiknek alanyi jogon továbbra is járna a családi pótlék. Előfordult, hogy férj és feleség külön-külön is kitöltötte és beadta a nyomtatványt. Rossz kérdés, hasonló válasz A jövedelemnyilatkozatok kitöltése sok problémát okozott az ügyfeleknek. A nyomtatvány az 1994-es jogszabályoknak megfelelő adóbevallásra készült, nem igazodott a személyi jövedelemadó rendszerének 1995-ös változásaihoz. „Ha rossz a kérdés, nem várhatunk rá helyes választ”—mondta Nagy Béla. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy azok az igénylők, akik nem önadózók, nem ismerik az adóbevallás készítésének fortélyait, ezért nekik különösen nehéz feladat volt a nyilatkozat kitöltése. Az eddigi tapasztalatok szerint a beérkezett adatlapok 30-40 százalékában volt formai hiba, s ez még mindig sokkal jobb eredmény, mint az országos átlag (az adatlapok 60-70 százaléka hibás). Családi pótlék, jövedelemnyilatkozat Március végén 10 ezer 439 családnak járt családi pótlék. Ezt alanyi jogon 3101 család továbbra is megkapta. Jövedelemnyilatkozatot 7338 családnak kellett volna beadnia, ám ennek alig több mint nyolcvan százaléka érkezett be, a nyilatkozatot nem küldte be az összes eredeti igénylő 13,8 százaléka. A beküldött jövedelemnyilatkozatok alapján az igénylők közül hat család nem kapta meg a családi pótlékot, mivel túllépték a jövedelemhatárt, 18 család 40 százalékos, 24 család pedig 70 százalékos családi pótlékra jogosult. 5840-en az eddigi családi pótlék teljes összegét kapják továbbra is. A nevelőszülők további családi pótlékra való jogosultságának elbírálása, a gyerekszám újbóli megállapítása, az egyedülállók körének felülvizsgálata nehéz feladatnak bizonyult. Akik használhatatlan, vagy nem egyértelmű adatokat küldtek be, azoknál előreláthatólag felfüggesztik a családi pótlék folyósítását. A bizottsági ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a Bokros-csomag jelentős megtakarítást várt a családi pótlék és a családok támogatási rendszerének megváltoztatásától, az elképzelés nem vált be, a bonyodalmakat leszámítva nem hozott eredményt. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Kihez tartozzon a központi nyomozóhivatal? • Erős Horn Gyula parlamenti bejelentése óta folyik a vita arról, hogy szükség van-e a nagyszabású gazdasági bűncselekmények felderítéséhez központi nyomozóhivatalra, illetve ha igen, akkor kinek a felügyelete alatt működjön. Ebben a kérdésben még az MSZP is megosztott. — Elégedetlenek vagyunk azzal, ahogy most a kiemelkedő gazdasági bűncselekmények kezelése történik — nyilatkozta lapunknak Szabó Lajos országgyűlési képviselő, az MSZP feketegazdasággal foglalkozó munkacsoportjának vezetője. — Ezt mi elsősorban nem szervezeti kérdésnek tartjuk, de ha kell egy ilyen hivatal, akkor úgy ítéljük meg, hogy szakmailag legjobb helye a Legfőbb Ügyészségnél lenne, mivel ez megfelelő függetlenséget jelentene a munkájában. — A központi nyomozóhivatal egységesíthetné a nyomozást, ám kérdés, hogy az ilyen bűncselekmények megítélésében mennyire egységes a bírói gyakorlat? — Mi szorgalmazzuk azt is, hogy legyen egységes az elbírálás. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az ilyen ügyekkel országosan egy bíróság foglalkozzon, így felkészült bírók lennének, gyorsabb lehetne az ítélkezés, mivel ezeket a pereket nem sorolnák be mások mögé. Ilyen módon több lenne az esély az okozott kár megtérülésére. Ugyanis helytelennek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy milliárdos ügyekben több évi pereskedés után néhány év börtönnel megússzák az érintettek, a pénzből pedig nem jön vissza semmi. GLOSSZA Segítség a bajban Van már vagy húsz éve annak, hogy régi barátomat elütötte egy mentőautó. Bizonygattuk is szegényemnek váltig, hogy tulajdonképpen szerencse érte, mert a mentősök azonnal elsősegélyben tudták részesíteni, és megkímélve őt a mentőre való várakozástól, rögvest beszállították a megfelelő kórházba, így azután a baj mellett azonnal ott volt a segítség. Ez a régi eset valahogy a gyógyszeráremelések körülményeinek tanulmányozása közben ötlött az eszembe, ugyanis a két ügy között némi párhuzamot véltem felfedezni. Mert ugye drágulnak a gyógyszerek, és ez baj, a közgyógyellátottak — akik, mint tudjuk, bizonyos gyógyszereket alanyi jogon ingyen fognak kapni—köre jelentősen bővül, és ez akárhogy is nézzük, a bajjal párhuzamosan nyújtott segítség. El is mondtam ezt íziben annak az ismerősömnek, aki krónikus betegsége folytán gyógyszerügyben erősen érintett, ám helyzetén javítani fog, hogy harmadik gyermeke közeli megszületése után, számításai szerint, jogosult lesz a közgyógyellátásra. Meghallgatni ugyan türelmesen meghallgatott, de nem látszott rajta, hogy ettől megkönnyebbült volna. Morgott valamit, amit talán jobb is, hogy nem értettem, azután az elvi megfontolások mérlegelése helyett magára húzta bajainak takaróját. Ahogy így visszaemlékezem a húsz éve történtekre, úgy rémlik, barátomat sem sikerült annak idején jobb kedvre deríteni, mert görcsösen ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy azért mégiscsak az lett volna a legjobb, ha nem üti el a mentőautó. B. B. Szerkesztőségben... (Lakatos Ferenc karikatúrája)