Vas Népe, 1996. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
1996. augusztus 1. CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA Törvényjavaslat a lakás-takarékpénztárakról A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat, melyet a kormány júliusban elfogadott, és várhatóan szeptemberben kerül a parlament elé, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével alapítható szakosított hitelintézetként nevesíti a lakás-takarékpénztárakat. Alaptevékenységükkel, azaz a lakásra takarékoskodással összhangban meghatározott szerződéses feltételek teljesülése esetén betétgyűjtést és hitelnyújtást is végezhetnek. Az ilyen pénztárak alapítására, működésére és felügyeletére a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat mellett érvényes lesz a szintén az ősszel a parlament elé kerülő hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat is. A törvényjavaslat szövegezése szerint lakás-előtakarékossági szerződést a lakás-takarékpénztárral devizabelföldi természetes személy, azaz magánszemély saját nevében köthet saját maga javára, vagy az általa megnevezett devizabelföldi természetes személy, mint kedvezményezett javára. Az állami gondozott gyermekekért Az állampolgárok mellett a társadalmi szervezetek, illetve eseti gondnokok, intézeti gyámok, alapítványok, valamint helyi önkormányzat, esetleg valamely egyház is lehetőséget kap arra, hogy lakás-előtakarékossági szerződést kössön állami gondozásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára az állami gondozott életkezdésének elősegítése céljából. Lakásszövetkezetek is köthetnek majd ilyen típusú szerződést lakás-takarékpénztárakkal a tulajdonukban, vagy a tagjaik közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése érdekében. Ezenkívül „előtakarékoskodó” lehet bármely társasházi lakás tulajdonosa, vagy a társasház nem lakás céljára szolgáló helyiségének birtokosa is, a közös tulajdonban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénz összegyűjtése céljából. A törvényjavaslat tételesen meghatározza, miben áll a lakás-előtakarékossági szerződés tartalma. Eszerint a szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakásra előtakarékoskodó magán- vagy jogi személy arra kötelezi magát, hogy a szerződéskötéskor egy összegben, vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel, egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott forintösszeget helyez el a lakás-takarékpénztárnál betét formájában, és azt hosszabb időre leköti. A lakás-takarékpénztár pedig a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az üzlet szabályzatában rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott lakáscélú kölcsönt forintban nyújtja majd ügyfelének minimális futamidő lejárta után. Ez a minimális idő a jelenlegi elképzelések szerint négy év lehet, maximálisan viszont nyolc évre lehet majd a lakás-takarékpénztáraknál betétet elhelyezni. E szerződések meghatározott összegre szólnak majd, és ez az összeg magában foglalja a takarékoskodó által vállalt összes betételhelyezést, a betétre jóváírt kamatot, az állami támogatás mértékével, a támogatásra jóváírt kamattal és a lakás-takarékpénztár által folyósítandó lakáskölcsön együttes összegét. A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, illetve a lakáskölcsön teljes hiteldíjának nagyságát a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani. A szerződés alapján a lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétből részösszeget nem lehet majd kivenni. Támogató állam Ha a kormány által elfogadott lakás-takarékpénztári törvényjavaslat szerint az állampolgár kihasználja összes lehetőségét, akkor öt évig tartó, havi 10 ezer forintos megtakarítása, az állami támogatás, valamint a hozzákapcsolódó hitel együttes összege megközelíti majd az 1,7 millió forintot. Ez a PM számításai szerint egy 60 négyzetméteres átlagos lakás árának mintegy 40 százalékát fedezheti mai árakon. Az állami támogatással kapcsolatban kidolgozott konstrukció lényege a következő: az állampolgár saját betétjéhez kapcsolódó állami támogatás mértéke az adott évben elhelyezett pénzösszeg 30 százaléka, de maximum évi 36 ezer forint lehet. Az állami támogatást éves rendszerességgel betétszámlán írják jóvá. Az állami támogatás azonban csak nyolc évig igényelhető, és csak az állami támogatással növelt betét lakáscélú felhasználás esetén, minimum négyéves megtakarítást követően vehető igénybe. Kamatok A havi rendszerességgel történő betétbefizetés esetén—háromszázalékos betéti kamatot feltételezve — a támogatással együtt a lakástakarékbetét átlagos éves hozama, négyévi megtakarítást figyelembe véve 16 százalék lesz. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a pénzintézetek által nyújtott hitel maximális kamata 10 százalék lehet. Ez a kamatszint csak a felső határ, valójában a hitelintézetek határozzák majd meg a lakásbetétek után a kamatot úgy, hogy az még a pénzintézetek számára is kedvező legyen. Visszavont kitüntetésekTiltakozás az OORI bezárása ellen A mozgássérültek szervezete Horn Gyula segítségét kéri A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége levélben tiltakozott Szabó György népjóléti miniszternél az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) tervezett megszüntetése ellen. A szövetség vezetői nehezményezik, hogy az erről szóló elképzelésekről a sajtóból értesültek. A szövetség elnöke, Chikán Csaba levelében részletes tájékoztatást kér az elképzelés szakmai indokairól, és kifejezi részvételi szándékát a döntéselőkészítő tárgyalásokon. Levelének másolatát Horn Gyula miniszterelnöknek is elküldte, segítségét kérve több tízezer mozgáskorlátozott ember problémájának megoldásában. Óriási visszalépést jelentene, ha megszűnne az ország egyetlen olyan intézménye, amely a sérülteket a szűken értelmezett gyógyításon túl a társadalomba való visszatérésre, az önálló életre készíti fel — nyilatkozta Szabó János, a MEOSZ főtitkára kedden az MTI-nek. Rádai Sándor elnökségi tag becslése szerint az intézet négyszáz ágyán végzett kezelés évi kétezer aktív kórházi ágy költségét takarítja meg a tárcának azzal, hogy önellátóvá teszi a sérülteket. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára megerősítette az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, a Sportkórház és az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) összevonásáról szóló hírt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a vizsgálatok és az egyeztetések időszaka zajlik, az intézmények vezetőitől augusztus közepére várják a részletes terveket. Az államtitkár a koncepció indokaként a három intézmény hasonló feladatkörét említette és azt, hogy az OORI tervbe vett rekonstrukciója olyan költségekkel járna, amelyet a tárca a jelen helyzetben nem tud vállalni. Úgy véli, hogy a minisztériumhoz tartozó országos intézményeknek is részt kell vállalniuk a fővárosi kórházak ágyszámának 5500-as csökkentéséből, amit az egészségügyi normatívákról szóló törvény ír elő. Az OORI főigazgató-helyettese, László Gergely csak abban az esetben tudná elképzelni, hogy a Budakeszi határában lévő intézet új telephelyre költözzön, ha az intézmény két évtized alatt kialakított szakmai integritása, önállósága megmaradna, és a körülmények — elsősorban a klimatikus tényezők, a levegőtisztaság — nem lennének rosszabbak. A főigazgató-helyettes elfogadja, hogy az épületek rekonstrukciójára —amelynek tervei 200 millió forintos költséggel már elkészültek —jelenleg nincs pénz, a betegek érdekében a költözés helyett mégis a mostani zöldövezeti telephelyet választaná. Gazdasági érvként megjegyezte: míg az intézetben évi egymillió forint az egy ágyra jutó működési költség, az ORFI-ban ugyanez az összeg 1,6 millió forint. A Köztársasági Elnöki Hivatal visszavonta a nagykanizsai Szmodics Géza kitüntetését. Az '56-os Szövetség Zala megyei szervezetének alapító tagja tavaly október 23-án vehette át a Magyar Köztársaság Ezüstkeresztjét az ' 56-os forradalom idején kifejtett tevékenységéért. A megyei szervezetből azóta kilépett és új '56-os szervezetet alapított Szmodicsról közben kiderült: a forradalomban való részvételéről és az azt követő börtönbüntetésről szóló okiratot hamisította. Erről Oláh Melinda, a kitüntetési főosztály munkatársa tájékoztatta szerdán az MTI tudósítóját. Süket Győző, az '56-os Szövetség Zala megyei elnöke elmondta: a kitüntetés visszavonását maga a szervezet kezdeményezte, nemcsak Szmodics ügyében, hanem az 1956-os Emlékérmet kapott két munkatársuk esetében is. Az egyik személy ugyanis maga nem, hanem a testvére vett részt a forradalomban, míg a másik mindössze hatéves volt az 1956- os események idején. Tovább fogy a magyar... Immár másfél évtizede apad az ország lakossága, kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Idén az első félévben a születések száma tovább csökkent, a halandóság az év első három hónapjában kiugróan magas volt, az utóbbi hónapokban azonban kissé mérséklődött — tájékoztatta szerdán a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatokból kitűnik, hogy ezer lakosra az év első felében 10,3 élve születés jutott, ugyanakkor 14,7 halálozás. A születésszám az első félévben 2,6 százalékkal, a halandóság 0,2 százalékkal csökkent. A népesség fogyása 4,4 ezrelék volt a statisztika szerint. Június végén az ország területén 10,19 millióan éltek, 22 ezerrel kevesebben, mint fél évvel korábban. A lakosság létszámához viszonyítva a legtöbb gyermek Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében született, a legkevesebb pedig Budapesten és Zalában. A halandósági ráta a legroszszabb Bács-Kiskun, Békés, Heves, Nógrád és Somogy megyében volt, ahol ezer lakos közül 15-16-an haltak meg. A halandósági arány a legalacsonyabb Fejér és Veszprém megyében. A halál elsősorban a középkorú férfiak köréből, és főként a falvakban szedte áldozatait. Mindössze az ország két megyéjében, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben gyarapodott a népesség lélekszáma. A születéskor várható átlagos élettartam a korábbiakhoz képest kismértékben növekedett: férfiaknál 65,3 év, nőknél 74,5 év. A várható átlagos élettartam az országon belül területenként is differenciált, számítások szerint a férfiak 66,8 évet élnek Budapesten, a falvakban viszont csak 62,4 évet. Az ország északkeleti területén rövidebb életre számíthatnak a férfiak. Az elmúlt évben a halálesetek több mint 50 százalékát szívkoszorú- és agyérbetegségek, valamint a rák okozta. Sok a májzsugorodás az alkoholizmus miatt. Ez a betegség a férfiak körében a hatvanas évektől napjainkig tízszeresére, a nőknél nyolcszorosára emelkedett. A balesetben elhunytak száma az elmúlt öt évben kismértékben csökkent, az öngyilkosságok gyakorisága azonban nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas. A statisztika arról is számot ad, hogy Európában az elmúlt években 1000 lakosra átlagosan 12 születés és 11 halálozás jutott. Ezen belül számos országban a születési ráta hasonló, vagy alacsonyabb volt, mint Magyarországon, a halandóság ugyanakkor 8-10 ezrelék körül mozgott. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Milyen előnyei vannak a testvérvárosi kapcsolatnak? • Nagy Ildikó — Egy város számára a nemzetközi kapcsolatok mindig lényegesek és fontosak, még akkor is, ha ebből konkrét anyagi haszon nem mutatható ki — tájékoztat Honfi József, Körmend polgármestere. — A mi testvérvárosunk Fürstenfeld (Ausztria). Kapcsolatunk csaknem egy évtizedre nyúlik vissza. Először csak kulturális kapcsolataink voltak, aztán lassanként továbbfejlődött, színesedett a két helység viszonya. Ami nagyon jó dolog egy ilyen állandó kapcsolatban, hogy nemcsak a város vezetői, hanem lakói is találkozhatnak időnként tapasztalatcsere, kultúrprogram és egymás megismerése céljából. Ez kitekintést jelent számunkra a világba, és lehetőséget kínál sok olyan dologra, amire egyébként nem is gondolnánk, illetve nem volna módunk. • Milyen gyakran találkoznak a vezetők s a város lakói osztrák társaikkal? — Találkozásaink mindig konkrét dolgokhoz kapcsolódnak. Vannak határnapok, illetve rendezvények, amelyekre mindig meghívjuk egymást. Ilyen rendszeres esemény nálunk például a hagyományos augusztus 19-ei programsorozat (vízikarnevál, színes kultúrprogramok és így tovább). Ezen a testvérvárosok (merthogy nagyon jó kapcsolatban vagyunk Németújvárral is) polgárain kívül a vezetők is mindig részt vesznek. Hiszen ilyenkor a kulturális kapcsolatok elmélyítésén kívül lehetőség van arra is, hogy a már meglévő kereskedelmi és gazdasági tevékenységeinket és a további terveinket is megbeszéljük. GLOSSZA Bizalmatlanság Ne fogadj el édességet idegentől! Immáron közhelynek hangzik ez a gyermekeknek szánt intelem. Mindeddig mosolyogtunk rajta, napjainkban azonban van rá ok, hogy a mosoly lehervadjon az ajkunkról. A mai magyar viszonyokat nem ismerő külföldi turistát „millecentenáriumi vendégszeretetből” süteménnyel kínálták meg az egyik budapesti pályaudvaron, aztán már csak a kórházban tért magához a szerencsétlen. Természetesen értékei nélkül. Hiszen—mint kiderült —a fifikás honpolgárok altatóval „fűszerezett” süteményt kínáltak neki. De lapunkban is panaszkodott már egy olvasó arról, hogy az egyik nemzetközi expresszvonaton valószínűleg altatót kevertek a kávéjába, mert élénkülés helyett mély álomba merült, s utóbb csak pénze eltűnésére ébredhetett. Magam is a megkínáltak között voltam Budapesten a Déli pályaudvar közelében, amikor egy sötét bőrű fiatalember letett egy hűtőládát a járda közepére, majd tört magyarsággal csokoládéval kínálgatta az arra járókat. A tapasztaltabbak persze rá se hederítettek, szó nélkül elmentek mellette, egy-két fiatal és idősebb azonban kért a gyanúsan csomagolt és ingyen osztogatott nyalánkságból. Rendőr láttán a fiatalember persze jobbnak látta sürgősen eliszkolni az aluljáró felé. Lehet, hogy az illegális, adómentes árusítás miatt, de az is lehet, hogy az alkalmi árus egy szebb, rózsaszín világba küldte a gyanútlanokat, akik később majd visszatérnek a nyalánkságért— de akkor már nem ingyen kapják... A bizalmatlanság, a félelem lett úrrá rajtunk az utóbbi időben. Mindenkiben és mindenben a rosszat látjuk, bizalmatlanok vagyunk. A leírtak alapján sem alaptalanul, és elképzelni is rossz, hogy ez milyen emberi viszonyokhoz vezet. (lendvai) Hazai olimpia (10.)