Vas Népe, 1997. június (42. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

1997. június 2. HÉTFŐ KRÓNIKA Fontos döntések Kőszegen Több támogatást kapnak a lakásvásárlók, építkezők • Némethy M. Két fontos ügyben döntöttek a városi képviselők csütörtökön Kőszegen. Az egyik a lakások bérlőit, építőit és vásárlóit érinti. Az egyik újdonság az, hogy a város képviselő-testülete vissza nem térítendő támogatásban, kamatmentes kölcsönben része­síti a 2 éve állandó kőszegi lakó­hellyel rendelkezők közül azo­kat, akik lakáshelyzetüket épít­kezéssel, vásárlással akarják megoldani, illetve szociális alapon kapott bérlakásukat fel akarják újítani. Közülük 300 ezer forintig terjedő vissza nem térítendő támogatást és 100 ezer forintig terjedő kamatmentes kölcsön adható annak, akinek családjában az egy főre eső net­tó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát nem haladja meg. 200 ezer forintig terjedő vissza nem térítendő támogatást és 200 ezer forintig terjedő kamatmen­tes kölcsönt kaphatnak azok, akiknél az egy főre eső nettó át­lagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 175 százalékát nem haladja meg. 300 ezer forintig terjedő kamat­mentes kölcsön adható annak a kérelmezőnek, akinél az egy fő­re eső nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj­­minimum 200 százalékát nem haladja meg. Dr. Jónás Zsigmondtól, a vá­ros rendőrkapitányától már évek óta hallhatják Kőszegen: az önkormányzat semmilyen módon nem támogatja a város­ban letelepedni akaró rendőrök lakáshoz jutását. Mostantól ez nem így van. Az új rendelkezés szerint „egyéni vagy társas vál­­­lalkozást, közületi szervet vevő­kijelölési jog akkor illeti meg, ha az önkormányzatot terhelő egyéb költségek egy lakásra eső költségét az önkormányzatnak megtéríti. A bérlő- és vevőkije­lölésre vonatkozó megállapo­dást a polgármester köti meg a másik féllel.” A rendeletet érdemes alapo­san áttanulmányoznia az érin­tetteknek, mert vannak benne megszorító intézkedések is. A kérelemmel a polgármesteri hi­vatal közigazgatási osztályához kell fordulni, ott kapnak forma­­nyomtatványt. Elkészült Kőszegen a város tulajdonában lévő ingatlanok — az összes önkormányzati lakás, egyéb bérlemények (üzlethelyi­ségek, irodák, műhelyek) és ga­rázsok — listája. Döntött arról a testület, hogy ezentúl egységes vagyonkezelési, vagyonhaszno­sítási szervezet gondoskodik a város ingatlanvagyonának ke­zeléséről, hasznosításáról. (Ed­dig a polgármesteri hivatal és a városgondokság között oszlot­tak meg a feladatok, a kulcspo­zíciója a hivatalnak volt.) Most önálló gazdálkodó költ­ségvetési szervként a város­­gondnokság egy önálló osztá­lyához került át az ezzel kapcso­latos teendő. Kezelője, nyilván­tartója, adatszolgáltatója ezek­nek az ingatlanoknak, s rá hárul a vagyonnal kapcsolatos min­den döntés előkészítése is. Ettől azt várják Kőszegen, hogy haté­konyabb lesz a város vagyoná­val történő gazdálkodás, és az önkormányzat intézményeinek felújítása. A forgalomképes va­gyon megszerzéséről, megter­heléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, bérbe, haszná­latba adásáról 2-10 millió forint közötti vagyonrésznél a gazda­sági bizottság, 10 millió forint felettinél a képviselő-testület, a 2 millió forint alatti jogügyle­tekben a polgármester dönt. A város birtokában lévő mezőgaz­dasági földterületekről és az ér­tékpapírok kezeléséről is most született szabályzat. Akik még nem vásárolták meg lakásukat jó, ha tudják: a helyi forgalmi érték 10 százalé­kát kell egy összegben megfi­zetniük, a hátralékra 5 százalék kamatot, 3 százalék kezelési költséget számítanak. A vevő kérheti a hátralék 25 év alatti részletfizetését. Bérlő, bérlőtár­sak, társbérlő (a használt lakóte­rület arányában) s az ő hozzájá­rulásukkal egyenes ági rokonok, örökbefogadott gyermek vásá­rolhatják meg a bérlakásokat. Kézművesek régi gondokkal • Treiber Mária A Vas Megyei Kézműves Kamara a regisztrált tagok szá­ma szerint a legnagyobb, a bevé­teleket tekintve a legkisebb ka­marának számít Vas megyében. A szervezet pénteken délután Szombathelyen, a BM­ Klubban tartotta éves küldöttgyűlését, amelyen részt vett Szabó Lajos országgyűlési képviselő, Wag­ner András, Szombathely pol­gármestere, dr. Vágó Attila, a megyei közgyűlés alelnöke, a társkamarák és a megyei ipar­testületek képviselői. Szőnye József, a kézműves­kamara elnöke ismertette, hogy tavaly milyen gondokkal küz­dött a kamara. A tagság java ré­sze a mikrogazdaságban, a szol­gáltatásban ipari beszállítóként dolgozik, a pénzügyi kormány­zat minden megszorító intézke­dése fokozottan érinti ezt a réte­get. A kamara számos kérdés­ben — tb-terhek, adó, egészség­­ügyi hozzájárulás megfizetése­­ országosan is tiltakozott. A kamara azt szeretné, ha a kisvál­lalkozások nem a fekete- vagy a szürkegazdaságba kényszerül­nének, hanem a legális gazda­ságban kereshetnének meg­élhetést és gyarapodást. A vasi kézműveskamara azon kevesek közé tartozik az országban, amelynek nincs olyan helye, infrastruktúrája, amit a kamarai törvény szerint meg kellett vol­na kapnia. (Irodákat bérel.) Hosszabb távon elképzelhető, hogy közös irodáik lesznek a va­si kamaráknak a volt szovjet laktanya egyik épületében. Sző­nye József szerint „nem kiszorí­tósdit kellene játszani” a többi kamarával és ipartestülettel, ha­nem összefogni a vállalkozói réteg érdekében. A kamara a megyében számos gazdasági rendezvényen hallatta a hangját, országos és nemzetközi megál­lapodásokat kötött, beindította a mestervizsgáztatást, rendszere­sen részt vesz vásárokon, szak­mai továbbképzéseket szervez tagjainak. A gazdasági adatok tükrében mintha megállt volna az idő a kézműveskamara életében, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly a tervezett 49 millió fo­rint tagsági díjból csak közel 21 milliót fizettek be a tagok. A küldöttek meghallgatták az el­lenőrző és az etikai bizottság je­lentését, majd elfogadták az idei gazdasági tervet. Nagy többség­gel úgy határoztak, hogy a ka­mara mellett tavaly létrehozott közhasznú társaság, mivel nem váltotta be a gazdasági remé­nyeket, megszüntetik. Megvál­toztatták a szervezeti és műkö­dési szabályzatot, létrehozták a főtitkári státuszt, amelyet dr. Magyar Rezső tölt be. _____________VALAKI MONDJA MEG!_____________ Hogyan védekezik a zsebesek ellen? • KÉRDEZ: Kaiser Eszter Horváth Lászlóné: — Mindig csak annyi pénzt hordok magammal, amennyire az aznapi bevásárláshoz szük­ségem van, mert félek a zsebe­­sektől. Egyszer majdnem pó­rul jártam. A piacon vásárol­tam, sorba álltam, a táskám a vállamon lógott. Egyszer csak éreztem, hogy valaki hozzáért, s már nyitná is a cipzárat. Rá­szóltam a férfira, ő megijedt, és azt mondta, hogy osztrák­nak nézett. Kétezer forint sem volt nálam, de én megéreztem volna a hiányát, ha ellopják. Azóta sokkal jobban figyelek. Bevásárláskor a szatyromba teszem a pénztárcámat, és ha fizettem, rögtön elteszem. Bánhidi Endréné: — Sajnos egyszer ellopták a pénztárcámat, nem kevés pénzzel. Azóta még jobban ügyelek. Soha nem teszek pénzt nyitott kabátzsebbe, mert onnan ki is eshet, el is vi­hetik. A táskám belső zsebébe rakom a pénztárcámat, magam felé fordítom, ha tehetem, ma­gamhoz is szorítom. Jó lenne, ha a piacon és Szombathely Fő terén több rendőr járőrözne, fi­gyelnék a zsebeseket. Szerin­tem úgy lenne a legeredmé­nyesebb a munkájuk, ha civil­be öltöznének, és elvegyülné­nek a tömegben. Ők már ismerik a gyanús arcokat, tud­ják, hogy kiket kell figyelni. Vizkeleti Irma: — Külön zacskóban, a tás­kám alján hordom a pénztárcá­mat. Szerencsére­ még soha­sem zsebeltek ki, ezt talán an­nak köszönhetem, hogy min­dig odafigyelek az értékeimre. Szerintem nem lehet elvárni a rendőröktől, hogy szemmel tartsák a zsebeseket, a pénztár­cájára mindenkinek magának kell figyelnie. Elég szomorú, de úgy közlekedem a város­ban, hogy számítok arra, hogy elvehetik a pénztárcámat. Még soha nem láttam zsebeseket „munka közben”, gyorsan dol­goznak, ha egyszer megkapa­rintották a tárcát, attól elbú­csúzhat a tulajdonosa. Fekete Ivánná: — Szerencsére még soha­sem lopták el a pénztárcámat. Általában a táskám aljára ra­kom a tárcát, s csak akkor ve­szem elő a pénzem, ha fizetni kell. Ritkán van nálam sok pénz, az aznapi bevásárlást tu­dom fedezni a nálam hordott összegből. Bevallom, nem szí­vesen közlekedek az utcán akkor, ha számlákat kell befi­zetnem. Szerintem elsősorban mindenkinek magának kell vigyáznia az értékeire, de fon­tos a hatóságok fellépése is. Már csak azért is, mert ha rendőrt látnak az utcán a zse­besek, talán nem dolgoznak olyan merészen, mint máskor. Fotó: Kiss Teodóra VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Van-e AIDS-szűrés a menekültek között? • Angyal László A távoli földrészekről, el­sősorban Afrikából, a jobb világba — Nyugat-Európába — igyekvő gazdasági mene­kültek többsége fennakad a magyar—osztrák határon. A migránsokat táborokba szál­lítják, és ott várnak sorsukra. Bicskén azokat helyezik el, akik menekültstátuszt kértek. Infromációnk szerint a bics­kei menekültek között van­nak HIV pozitív személyek is, közülük egy illetőt nemré­giben a szombathelyi közös­ségi szállásra szállítottak vol­na. A költöztetés végül elma­radt, ám felmerül a kérdés, vajon végeznek-e AIDS-szű­­rést a migránsok között? Kemenes Péter, a Szom­bathelyi Határőr Igazgatóság sajtóreferense elmondta, hogy a vasi közösségi szállá­son nem végeznek el ilyen vizsgálatot. A sajtóreferens megerősítette, hogy Bicské­ről érkeznek Szombathelyre migránsok. Abban az esetben például, ha a határsértő me­nekültügyi kérelmének elbí­rálása alatt újfent nekivág a határnak, és ismét lebukik. Ekkor a Fejér megyei rend­őrök járnak el, és a velük kö­tött együttműködési megálla­podás értelmében a kiutasítá­sig az illető Szombathelyen tartózkodik. A konkrét ügy­gyel kapcsolatban Kemenes Péter azt ajánlotta, keressük a határőrség szóvivőjét, ő az, aki részletekkel szolgálhat. Krisán Attila, a Határőr­ség Országos Parancsnoksá­gának szóvivője kijelentette: a bicskei táborban végeznek szűrést, ám arra a szóvivő nem válaszolt, találtak-e HIV pozitív személyt. A szóvivő azt azonban megjegyezte, hogy voltak kábítószeres migránsok, akik orvosi keze­lésre szorultak. GLOSSZA A nagy leleplezés Az Over után most itt van a Kever. Ha valaki nem tudná, két vényellenőrző programról van szó. Az Over híre azért járta be a sajtót, mert kifizettek érte vagy negyedmilliárdot, de állító­lag használhatatlan. Bezzeg a Kever! A Népszabdság tudósí­tása szerint „a megyei egészségbiztosítási pénztárak szakem­berei ennek a programnak a segítségével vették észre és kutat­ták fel, hogy az ország öt-hat megyéjében a gyógyszertárak hamis vényekre adtak ki nagy mennyiségű Pulzotil gyógy­szert” . Heuréka! — kiálthatnánk fel. Ezután nem tüntetnek el milliárdos gyógyszertámogatásokat, de alább a lelkesedés­sel: a lapunkban is megjelent hír másnapján felhívott bennün­ket egy kőszegi doktor, aki felhomályosította a laikus ujjongó­­kat. Az említett Pulzotil vérnyomásemelő gyógyszer vény nél­kül is kapható. Ugyanezt mondta a megkérdezett patikus, aki azt is hozzátette, hogy a jótékony hatású csepp — tb-támoga­­tás híján — akkor sem kerül kevesebbe, ha receptre vásárol­ják. Vagyis O. I.-né, aki kétségkívül átjavította a vényeken szereplő tételeket, nem igazán profi gyógyszermaffiózó. Az 53 éves asszony — a híradás szerint—azzal a mesével íratta fel különböző városokban a gyógyszert, hogy hosszú külföldi út­ra indul, ezért kell neki komolyabb dózis Pulzotilből. Mindezek után több következtetést is levonhat az olvasó. Egyrészt vannak orvosok, akik fölöslegesen írnak fel recepte­ket, másrészt bizonyosnak látszik, hogy a mi pénzünkön meg­rendelt vényellenőrző programok harca még nem ért véget. Nem csoda hát, ha a polgárnak Pulzotil nélkül is felmegy a vérnyomása... alá Alkotmányt módosít a T. Ház

Next