Vas Népe, 1997. július (42. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
1997. július 1. KEDD KRÓNIKA Ausztria a lassú EU-bővítés vesztese? Amerikai szakértő az osztrák—magyar határ menti kapcsolatokról • Molnár A. A kaliforniai Stanford University és a firenzei Európaegyetem professzorát, Philippe Schmittert, a demokratizálódás egyik világszerte elismert szakemberét látta vendégül a múlt héten a szombathelyi tanárképző főiskola Politikatudományi és Szociológia Tanszéke. Philippe Schmitter a '80-as évek óta foglalkozik Magyarországgal. Az Európai Unió amszterdami csúcstalálkozója után néhány nappal Schmitter professzort az európai integráció pillanatnyi helyzetéről kérdeztük. — Mindenekelőtt tartozom annak magyarázatával, hogy amerikai létemre miért foglalkozom az európai integráció problémakörével. Részben azért, mert tanulmányaim jó részét Európában, Franciaországban végeztem. Emellett az „öreg kontinens” több országában, így Németországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is tanítottam. Másrészt azért foglalkoztat az EU kérdése, mert hiszem, hogy amerikaiként képes vagyok Európát szerves egészként szemlélni — míg sok itteni európai szakértő szemléletmódja túlságosan is beleágyazódik a saját nemzeti hagyományokba. Persze ez nem a nemzeti hagyományok lenézését jelenti, hanem azt a tényt, hogy ezzel a szemléletmóddal meglehetősen nehéz áttekinteni a kontinens jövőjét befolyásoló globális tényezők összességét. Az európai integráció folyamatát ez idáig meghatározó stratégia az úgynevezett Monnetstratégia. Ez elsősorban a gazdasági kérdésekre összpontosít, de így természetszerűleg háttérbe kerülnek az unión belüli politikai és kulturális problémák. E stratégia másik fontos eleme az elitisztikus, a társadalom feletti politikai döntéshozatal. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb döntéseket sokszor titkosan, a közvélemény kizárásával hozzák. Úgy tűnik, e módszer a csődjét jelenti a nemrég véget ért amszterdami csúcstalálkozó. A közös valuta ügye eddig soha nem látott társadalmi visszhangot váltott ki. Az európai ügyekben idáig hallgató tömegek kezdik felemelni a szavukat. Ezt jelzik a közelmúltban lezajlott francia választások eredményei is, ahol a közös valuta ellen fellépő szocialista párt nyerte a választásokat. Az amszterdami csúcson a látszólagos egyetértés ellenére nem döntöttek az integráció új szabályairól. Márpedig ezek nélkül nehezen képzelhető el az unió mélyítése. Ha lesz is bővítés, az legfeljebb két vagy három országot érint csupán, és a bővítés ütemezése sem lesz túl gyors. Összességében tehát az amszterdami csúcs nem hozott áttörést a bővítés ügyében, sőt úgy tűnik, lelassulhat a folyamat. Szerintem többet kellene foglalkozni a politikai integráció döntéseivel, és a társadalmak bevonásával a politikai döntéshozatalba. A közös pénz ügyét pedig nem kell mindenáron erőltetni, amíg a demokratikus deficit (a társadalom feletti politizálás) kérdése megoldatlan. —Szombathely az unió keleti határán fekszik. Az itt eltöltött napok tapasztalatai alapján hogyan látja e térség jelenét és jövőjét? — Valóban érdekes helyzetben van ez a régió. A vasfüggöny lebontása óta nagy változások történtek. Szemmel láthatóan intenzív a kapcsolat Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között. Azonban számomra meglepőek a hatalmas ár- és bérkülönbségek. Mostanában többször megfordultam Bécsben és Budapesten is. A két főváros közötti eltérések jóval kisebbnek tűnnek, mint a közvetlen határ menti régiók különbségei. A világon nagyon ritka az ilyen helyzet. Talán az USA—Mexikó határvonal két oldalán alakultak ki ilyen jelentős ár—bér különbségek a mexikói pénz, a peso összeomlása után. Azt gondolom azonban, hogy Magyarország gazdaságilag mindenképpen profitál a határ menti kapcsolatokból, míg Ausztria szükségszerűen visszaesik. Ezt a problémát csak Magyarország EU-tagsága oldhatja meg. Ebben a helyzetben kiegyenlítődnek majd az ár- és bérviszonyok is. Húsz százalékkal drágul a fűtés és a meleg víz Vasváron • VN-információ A vasvári önkormányzat legutóbbi ülésén a Városi Művelődési Házban végzett munkáról, a sport városi helyzetéről, és a távhőszolgáltatási díj emeléséről tárgyalt. A művelődési ház dolgozóinak szakmai munkáját a testület jónak találta, a költségvetésben meghatározott elvek szerint fegyelmezetten gazdálkodnak, pályázatokkal, vállalkozók bevonásával szereznek még külön pénzt bizonyos programokhoz. A testület jóváhagyta az intézmény új szervezeti és működési szabályzatát. Vasváron a távhőszolgáltatást a Régióhő Kft. (Körmenddel és Szentgotthárddal közösen alapították meg a céget) végzi. A megyében, még a Vastávhő idejéből megmaradt kedvezőtlen adottságok miatt, a hegyháti városban volt a legköltségesebb a távhőszolgáltatás. Két tömbfűtőmű van a városban, amelyek nincsenek jól kihasználva, s műszaki adottságaikon is nehéz utólag változtatni. Próbálkoznak azzal is, hogy felhasználják a térségben talált hőforrásokat a veszteség ellensúlyozására, de ez is kevés. A veszteségek nagyok, az önkormányzat pótolja a hiányzó összeget. Vasváron két és fél éve nem változtatták a távhőszolgáltatás díjait, de mivel az energiától a fűtőanyagig szinte mindennek az ára felszökött, a Régióhő Kft. javaslatot tett húszszázalékos díjemelésre. Az önkormányzati testület megvitatta és megszavazta a javaslatot. Július elsejétől fizetnek többet a város lakói a távhőszolgáltatásért és a meleg vízért. A testület döntött arról is, hogy a Vasváron létesítendő inkubátorház számára (vállalkozók háza lesz) a Járdányi út 6-os számú épület északi szárnyát a Vas Megyei és Szombathelyi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tulajdonába adja. Bedőcs Lajos: — Szerintem nem érdemes most már azzal foglalkozni, ki volt ügynök a múlt a rendszerben, és ki nem. Torgyán József viselkedése mindenesetre meglepett. Ő azt állítja, soha sem volt ügynök, szemtanúk viszont úgy emlékeznek, hogy mikor Antall József átadta a kisgazdapárt elnökének a róla készült jelentést, Torgyán József így szólt:„Jóska, nem ezt ígérted!” Talán sohasem fogjuk megtudni, mi is az igazság. Szerintem meg kell vizsgálni, milyen körülmények között szerveztek be valakit. Akit kényszerítettek, megértem, hogy vállalta a megbízatást, nem tehetett mást. Gerendássy Tamásné: — Nem nagyon érdekel a politika, de az ügynöktörvényt fontosnak tartom. A parlamentben ülők végül is az ország lakosságát képviselik, mégiscsak furcsa lenne, ha egy volt 3/3-as ügynök dönthetne fontos dolgokról. Azt nem tudom, Torgyán József ügynök volt vagy sem, de a viselkedése kritikán aluli. Nem tetszik, amit csinál: levelet ír a belügyminiszternek, utána meg egymillió forintot ajánl fel annak, aki bizonyítani tudja, hogy ő ügynök volt. Kíváncsi vagyok, kinek lesz igaza. Szerintem, ha kiderül valakiről, hogy beszervezték, azonnal le kell mondania. Kozó Péter: — Nem érdekel se a politika, se az ügynöktörvény. Nem értem, miért kell most azzal foglalkozni, kit szerveztek be húsz-harminc évvel ezelőtt. Ma már ennek a dolognak szerintem egyáltalán nincs jelentősége. A Torgyán Józseffel kapcsolatos vádakat sem értem. Én kedvelem a kisgazda politikust, tetszik, hogy mindig megmondja a véleményét, szerintem igazat beszél. Nem hiszem, hogy ügynök lett volna. Ha mégis, ezért még nem kell abbahagynia a politizálást. Meg kellene vizsgálni, mit csinált, ha nem követett el semmi komoly dolgot, folytathatja a munkáját. Balázsy Józsefné: — Szerintem olyan ember ne üljön a magyar parlamentben, aki valamikor 3/3-as ügynök volt. Ha Torgyán József is az volt, távoznia kell. Nem tudom, ebben a dologban kinek van igaza, de azt hiszem, ok nélkül senkit sem vádolnak meg. Végére kell érni, át kell világítani a képviselőket, akiről kiderül, hogy „sáros”, mennie kell. Ha mégsem mondana le, a következő ciklusban nem szabad megválasztani képviselőnek. Bár én fontosnak tartom, hogy tiszta múltú emberek vezessék az országot, azért jó lenne, ha nemcsak a régen történt dolgokkal foglalkoznának, hanem a jövővel is. VALAKI MONDJA MEG! Érdekli-e, kiket érint az ügynöktörvény? • KÉRDEZ: Kaiser Eszter Fotó: Horváth Csaba VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért kellett bővíteni a sárvári kempinget? • Erős Sárváron a szezon előtt új lakókocsihelyekkel bővítették a gyógyfürdőhöz tartozó kempinget. Hompok Istvántól, a fürdő vezetőjétől azt kérdeztük, hogy mi tette ezt szükségessé. Az intézményvezetőtől megtudtuk, hogy a korábbi évek zsúfoltságát kívánták enyhíteni. A bővítésnek máris megvan a kedvező hatása, hiszen májusban száznyolcvan lakókocsit tudott fogadni a kemping. A korábbi tapasztalatok alapján szeptemberben még ennél is többre számítanak. A sárvári önkormányzat intézményeként működő gyógyfürdő és kemping idei árbevétele hetvenmillió forint körül alakul. Ennek mintegy kétharmadát realizálja a kemping. Az intézményvezető szerint a legjobb reklám az a vendég, aki jól érzi magát, s a következő évben már az ismerőseivel tér vissza. A legtöbb kempingbe tilos a kutyák bevitele. Sárváron nem, amit a kutyabarátok ki is használnak. Az ebekkel érkezők — azért, hogy a többieket ne zavarják — egy elkülönített részen kapnak helyet. A gyógyfürdőben a szolgáltatások bővítése érdekében tervezik pezsgőfürdő kialakítását. Az eredeti elképzelések szerint ez a pincerészben kapott volna helyet, ám kiderült, hogy itt erre a körülmények nem igazán alkalmasak, ezért keresik a megoldást a kedvezőbb elhelyezésre. A nyári időszakban időnként parkolási nehézségek tapasztalhatók a fürdő körül, ám ennek a problémának az orvoslását, csakúgy a további fejlesztések irányát a most kidolgozás alatt lévő rendezési terv határozza meg. GLOSSZA Keringő A zenekar sebes keringőbe kezd, a kis burgenlandi község sporttermében felpattannak az asztalok mellől a forró júniusi napon elpilledt férfiak. Szonja apukája, aki megtáncoltatott szinte már mindenkit a teremben, ezúttal lányát viszi karjában a táncba. Szonja anyukájának bőre éjfekete színű, apukája „echte” burgenlandi. A községben megbecsült család sarja, akinek nevét túlzottan könnyed életvitele miatt ma a helyiek csak apja miatt ejtik ki tisztelettel. Nem is kapott magának a faluban lányt, ezért házasságközvetítő irodához fordult, amely egy „házias és türelmes”, fekete bőrű lány nevét adta meg. Az ifjú nem sokat törődött ilyen aprósággal, a frigy létrejött, és nem is sikerült rosszul, mert az iroda állta szavát: a feleség valóban türelmes, házias volt, és mindkettőre igen nagy szükség volt az új családban. Szonja öt évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Sokáig nem reagált a külvilágra, az orvosok féléves korában megállapították, hogy születési rendellenesség miatt fejletlenebb, mint kortársai. Húga, akit szintén elhoztak a bálba, makkegészséges. Sűrű, göndör fekete haja háta közepéig ér, bőre sötétbarna, szemei feketék. Még barátnője is van. Tizenöt év múlva keresett divatmodell lehet. Szonja nem lesz divatmodell azért sem, mert nemrég baleset érte: elütötte egy autó. Lába sínben, a bokájától combjáig hosszú vágás húzódik, amelyet vastag öltések kötnek össze. De apukája most csak vele táncol. Forgatja a zene ütemére Szonját, aki egy pillanatra megfeledkezik magáról, és kicsit túl hangosan sikolt fel. Mert olyan jó néha megszédülni egy kicsit. —pégé— Jön a tízezres! Lakatos Ferenc karikatúrája