Vas Népe, 1997. július (42. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

1997. július 1. KEDD KRÓNIKA Ausztria a lassú EU-bővítés vesztese? Amerikai szakértő az osztrák—magyar határ menti kapcsolatokról • Molnár A. A kaliforniai Stanford Uni­versity és a firenzei Európa­­egyetem professzorát, Philippe Schmittert, a demokratizálódás egyik világszerte elismert szak­emberét látta vendégül a múlt héten a szombathelyi tanárkép­ző főiskola Politikatudományi és Szociológia Tanszéke. Philippe Schmitter a '80-as évek óta foglalkozik Magyaror­szággal. Az Európai Unió amszterdami csúcstalálkozója után néhány nappal Schmitter professzort az európai integrá­ció pillanatnyi helyzetéről kér­deztük. — Mindenekelőtt tartozom annak magyarázatával, hogy amerikai létemre miért foglal­kozom az európai integráció problémakörével. Részben azért, mert tanulmányaim jó ré­szét Európában, Franciaország­ban végeztem. Emellett az „öreg kontinens” több országá­ban, így Németországban, Por­tugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is tanítot­tam. Másrészt azért foglalkoz­tat az EU kérdése, mert hiszem, hogy amerikaiként képes va­gyok Európát szerves egész­ként szemlélni — míg sok itteni európai szakértő szemlélet­­módja túlságosan is beleágya­zódik a saját nemzeti hagyomá­nyokba. Persze ez nem a nem­zeti hagyományok lenézését je­lenti, hanem azt a tényt, hogy ezzel a szemléletmóddal meg­lehetősen nehéz áttekinteni a kontinens jövőjét befolyásoló globális tényezők összességét. Az európai integráció folyama­tát ez idáig meghatározó straté­gia az úgynevezett Monnet­­stratégia. Ez elsősorban a gaz­dasági kérdésekre összpontosít, de így természetszerűleg hát­térbe kerülnek az unión belüli politikai és kulturális problé­mák. E stratégia másik fontos eleme az elitisztikus, a társada­lom feletti politikai döntésho­zatal. Ez azt jelenti, hogy a leg­fontosabb döntéseket sokszor titkosan, a közvélemény kizá­rásával hozzák. Úgy tűnik, e módszer a csődjét jelenti a nem­rég véget ért amszterdami csúcstalálkozó. A közös valuta ügye eddig soha nem látott tár­sadalmi visszhangot váltott ki. Az európai ügyekben idáig hallgató tömegek kezdik fel­emelni a szavukat. Ezt jelzik a közelmúltban lezajlott francia választások eredményei is, ahol a közös valuta ellen fellépő szo­cialista párt nyerte a választáso­kat. Az amszterdami csúcson a látszólagos egyetértés ellenére nem döntöttek az integráció új szabályairól. Márpedig ezek nélkül nehezen képzelhető el az unió mélyítése. Ha lesz is bővítés, az legfeljebb két vagy három országot érint csupán, és a bővítés ütemezése sem lesz túl gyors. Összességében tehát az amszterdami csúcs nem ho­zott áttörést a bővítés ügyében, sőt úgy tűnik, lelassulhat a fo­lyamat. Szerintem többet kelle­ne foglalkozni a politikai integ­ráció döntéseivel, és a társadal­mak bevonásával a politikai döntéshozatalba. A közös pénz ügyét pedig nem kell minden­áron erőltetni, amíg a demokra­tikus deficit (a társadalom felet­ti politizálás) kérdése megol­datlan. —Szombathely az unió keleti határán fekszik. Az itt eltöltött napok tapasztalatai alapján hogyan látja e térség jelenét és jövőjét? — Valóban érdekes helyzet­ben van ez a régió. A vas­függöny lebontása óta nagy változások történtek. Szemmel láthatóan intenzív a kapcsolat Kelet-Ausztria és Nyugat-Ma­­gyarország között. Azonban számomra meglepőek a hatal­mas ár- és bérkülönbségek. Mostanában többször megfor­dultam Bécsben és Budapesten is. A két főváros közötti eltéré­sek jóval kisebbnek tűnnek, mint a közvetlen határ menti ré­giók különbségei. A világon nagyon ritka az ilyen helyzet. Talán az USA—Mexikó határ­vonal két oldalán alakultak ki ilyen jelentős ár—bér különb­ségek a mexikói pénz, a peso összeomlása után. Azt gondo­lom azonban, hogy Magyaror­szág gazdaságilag mindenkép­pen profitál a határ menti kap­csolatokból, míg Ausztria szükségszerűen visszaesik. Ezt a problémát csak Magyaror­szág EU-tagsága oldhatja meg. Ebben a helyzetben kiegyen­lítődnek majd az ár- és bérvi­szonyok is. Húsz százalékkal drágul a fűtés és a meleg víz Vasváron • VN-információ A vasvári önkormányzat leg­utóbbi ülésén a Városi Művelő­dési Házban végzett munkáról, a sport városi helyzetéről, és a táv­hőszolgáltatási díj emeléséről tárgyalt. A művelődési ház dol­gozóinak szakmai munkáját a testület jónak találta, a költség­­vetésben meghatározott elvek szerint fegyelmezetten gazdál­kodnak, pályázatokkal, vállalko­zók bevonásával szereznek még külön pénzt bizonyos progra­mokhoz. A testület jóváhagyta az intézmény új szervezeti és működési szabályzatát. Vasváron a távhőszolgáltatást a Régióhő Kft. (Körmenddel és Szentgotthárddal közösen alapí­tották meg a céget) végzi. A me­gyében, még a Vastávhő idejéből megmaradt kedvezőtlen adottsá­gok miatt, a hegyháti városban volt a legköltségesebb a távhő­szolgáltatás. Két tömbfűtőmű van a városban, amelyek nincse­nek jól kihasználva, s műszaki adottságaikon is nehéz utólag változtatni. Próbálkoznak azzal is, hogy felhasználják a térség­ben talált hőforrásokat a veszte­ség ellensúlyozására, de ez is ke­vés. A veszteségek nagyok, az önkormányzat pótolja a hiányzó összeget. Vasváron két és fél éve nem változtatták a távhőszolgál­tatás díjait, de mivel az energiá­tól a fűtőanyagig szinte minden­nek az ára felszökött, a Régióhő Kft. javaslatot tett húszszázalé­kos díjemelésre. Az önkormány­zati testület megvitatta és meg­szavazta a javaslatot. Július else­jétől fizetnek többet a város lakói a távhőszolgáltatásért és a meleg vízért. A testület döntött arról is, hogy a Vasváron létesítendő in­kubátorház számára (vállalko­zók háza lesz) a Járdányi út 6-os számú épület északi szárnyát a Vas Megyei és Szombathelyi Regionális Vállalkozásfejleszté­si Alapítvány tulajdonába adja. Bedőcs Lajos: — Szerintem nem érdemes most már azzal foglalkozni, ki volt ügynök a múlt a rendszer­ben, és ki nem. Torgyán József viselkedése mindenesetre meglepett. Ő azt állítja, soha sem volt ügynök, szemtanúk viszont úgy emlékeznek, hogy mikor Antall József átadta a kisgazdapárt elnökének a róla készült jelentést, Torgyán Jó­zsef így szólt:„Jóska, nem ezt ígérted!” Talán sohasem fog­juk megtudni, mi is az igazság. Szerintem meg kell vizsgálni, milyen körülmények között szerveztek be valakit. Akit kényszerítettek, megértem, hogy vállalta a megbízatást, nem tehetett mást. Gerendássy Tamásné: — Nem nagyon érdekel a politika, de az ügynöktörvényt fontosnak tartom. A parla­mentben ülők végül is az ország lakosságát képviselik, mégiscsak furcsa lenne, ha egy volt 3/3-as ügynök dönthetne fontos dolgokról. Azt nem tu­dom, Torgyán József ügynök volt vagy sem, de a viselke­dése kritikán aluli. Nem tet­szik, amit csinál: levelet ír a belügyminiszternek, utána meg egymillió forintot ajánl fel annak, aki bizonyítani tud­ja, hogy ő ügynök volt. Kíván­csi vagyok, kinek lesz igaza. Szerintem, ha kiderül valaki­ről, hogy beszervezték, azon­nal le kell mondania. Kozó Péter: — Nem érdekel se a politi­ka, se az ügynöktörvény. Nem értem, miért kell most azzal foglalkozni, kit szerveztek be húsz-harminc évvel ezelőtt. Ma már ennek a dolognak sze­rintem egyáltalán nincs jelen­tősége. A Torgyán Józseffel kapcsolatos vádakat sem értem. Én kedvelem a kisgaz­da politikust, tetszik, hogy mindig megmondja a vélemé­nyét, szerintem igazat beszél. Nem hiszem, hogy ügynök lett volna. Ha mégis, ezért még nem kell abbahagynia a poli­tizálást. Meg kellene vizsgál­ni, mit csinált, ha nem követett el semmi komoly dolgot, folytathatja a munkáját. Balázsy Józsefné: — Szerintem olyan ember ne üljön a magyar parlament­ben, aki valamikor 3/3-as ügy­nök volt. Ha Torgyán József is az volt, távoznia kell. Nem tu­dom, ebben a dologban kinek van igaza, de azt hiszem, ok nélkül senkit sem vádolnak meg. Végére kell érni, át kell világítani a képviselőket, aki­ről kiderül, hogy „sáros”, men­nie kell. Ha mégsem mondana le, a következő ciklusban nem szabad megválasztani képvi­selőnek. Bár én fontosnak tar­tom, hogy tiszta múltú embe­rek vezessék az országot, azért jó lenne, ha nemcsak a régen történt dolgokkal foglalkozná­nak, hanem a jövővel is. VALAKI MONDJA MEG! Érdekli-e, kiket érint az ügynöktörvény? • KÉRDEZ: Kaiser Eszter Fotó: Horváth Csaba VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért kellett bővíteni a sárvári kempinget? • Erős Sárváron a szezon előtt új lakókocsihelyekkel bővítet­ték a gyógyfürdőhöz tartozó kempinget. Hompok István­tól, a fürdő vezetőjétől azt kérdeztük, hogy mi tette ezt szükségessé. Az intézmény­­vezetőtől megtudtuk, hogy a korábbi évek zsúfoltságát kí­vánták enyhíteni. A bővítés­nek máris megvan a kedvező hatása, hiszen májusban száznyolcvan lakókocsit tu­dott fogadni a kemping. A korábbi tapasztalatok alapján szeptemberben még ennél is többre számítanak. A sárvári önkormányzat intézményeként működő gyógyfürdő és kemping idei árbevétele hetvenmillió fo­rint körül alakul. Ennek mint­egy kétharmadát realizálja a kemping. Az intézményveze­tő szerint a legjobb reklám az a vendég, aki jól érzi magát, s a következő évben már az is­merőseivel tér vissza. A leg­több kempingbe tilos a ku­tyák bevitele. Sárváron nem, amit a kutyabarátok ki is használnak. Az ebekkel érke­zők — azért, hogy a többie­ket ne zavarják — egy elkü­lönített részen kapnak helyet. A gyógyfürdőben a szol­gáltatások bővítése érdeké­ben tervezik pezsgőfürdő ki­alakítását. Az eredeti elkép­zelések szerint ez a pince­részben kapott volna helyet, ám kiderült, hogy itt erre a körülmények nem igazán al­kalmasak, ezért keresik a megoldást a kedvezőbb elhe­lyezésre. A nyári időszakban időnként parkolási nehézsé­gek tapasztalhatók a fürdő körül, ám ennek a problémá­nak az orvoslását, csakúgy a további fejlesztések irányát a most kidolgozás alatt lévő rendezési terv határozza meg. GLOSSZA Keringő A zenekar sebes keringőbe kezd, a kis burgenlandi község sporttermében felpattannak az asztalok mellől a forró júniusi napon elpilledt férfiak. Szonja apukája, aki megtáncoltatott szinte már mindenkit a teremben, ezúttal lányát viszi karjában a táncba. Szonja anyukájának bőre éjfekete színű, apukája „echte” burgenlandi. A községben megbecsült család sarja, akinek nevét túlzottan könnyed életvitele miatt ma a helyiek csak apja miatt ejtik ki tisztelettel. Nem is kapott magának a faluban lányt, ezért házasságközvetítő irodához fordult, amely egy „házias és türelmes”, fekete bőrű lány nevét adta meg. Az ifjú nem sokat törődött ilyen aprósággal, a frigy létre­jött, és nem is sikerült rosszul, mert az iroda állta szavát: a fe­leség valóban türelmes, házias volt, és mindkettőre igen nagy szükség volt az új családban. Szonja öt évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Sokáig nem reagált a külvilágra, az orvosok féléves korában megállapították, hogy születési rendellenes­ség miatt fejletlenebb, mint kortársai. Húga, akit szintén el­hoztak a bálba, makkegészséges. Sűrű, göndör fekete haja há­ta közepéig ér, bőre sötétbarna, szemei feketék. Még barátnő­je is van. Tizenöt év múlva keresett divatmodell lehet. Szonja nem lesz divatmodell azért sem, mert nemrég baleset érte: elütötte egy autó. Lába sínben, a bokájától combjáig hosszú vágás húzódik, amelyet vastag öltések kötnek össze. De apukája most csak vele táncol. Forgatja a zene ütemére Szonját, aki egy pillanatra megfeledkezik magáról, és kicsit túl hangosan sikolt fel. Mert olyan jó néha megszédülni egy kicsit. —pégé— Jön a tízezres! Lakatos Ferenc karikatúrája

Next