Vas Népe, 1997. november (42. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
1997. november 1. SZOMBAT Vasi megyei értékvédelem (Folytatás az 1. oldalról) Németh Zsolt (MDF) azt javasolta, hogy a kistérségek is kapcsolódjanak be a középtávú idegenforgalmi koncepció kidolgozásába. Honfi József, Körmend polgármestere felvetette: az egymás mellett élő kistérségek fogjanak össze, és lehetőségeiket ne egymás ellen használják ki. Harangozó Bertalan, a megyei közgyűlés alelnöke tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a tárca regionális idegenforgalmi bizottságokat tervez létrehozni. A képviselők úgy döntöttek — tekintettel a megye átlagosnál több műemlékére —, hogy a közgyűlés elnöke minden évben egyeztessen a felújítási támogatások elosztásáról az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezetőivel. Határoztak arról is, hogy az önkormányzatokat arra biztatják, dokumentálják helyi természeti és műemléki értékeiket. A képviselők egyetértettek azzal is, hogy az Őrség rövid távon natúrparkká, hosszabb távon pedig nemzeti parkká váljon. Csapkay Miklós Tibor, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kabinetfőnöke a többi között intézménye és a közgyűlés közötti egyeztetés fontosságáról szólt. Ivicsics Péter, a műemlékvédelem vasi területi felügyelője hangsúlyozta, hogy a megyének biztatnia kell az önkormányzatokat a helyi értékmegőrzésre. Zsíros Imre, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megyei vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy az önkormányzatokkal összefogva próbálják meg a műemléki épületeket felújítani. Mint fogalmazott: nem érti, miért nem tud a megyei önkormányzat — ahogy például a vassurányi testület is tette — pénzt adni a használatában lévő műemlékek felújítására. Novák Ödön, a pénzügyi bizottság vezetője erre úgy reagált, bár szeretnék, hogy a kincstárral közösen felújítsák az épületeket, de erre a több mint 200 milliós hiánnyal küszködő megyének nincs pénze. Dr. Pusztai Gyula példákkal igazolta (ivánci kastély), hogy a közgyűlés több műemléki épületet is felújított. Básthy Tamás, Kőszeg polgármestere szerint a műemlékek védelme érdekében társadalmi összefogásra van szükség. Bejelentette, hogy a veszélyeztetett történelmi kisvárosok képviselői a közeljövőben konferenciát tartanak a határszéli vasi városban. Varga Tamás szabaddemokrata képviselő hozzászólásában utalt arra, nem hiszi, hogy a natúrpark cím segít majd az Őrség természeti értékeinek megvédésében. Szerinte csak a nemzeti park intézménye segíthetne az értékmegóvásban. Kovács Ferenc, a Polgári Együttműködés Frakció fideszes tagja azt javasolta, hogy a főiskolások, egyetemisták bevonásával mérjék fel a megye természeti, műemléki értékeit. A Vas Megyei Közgyűlés képviselői tegnapi ülésükön megtárgyalták és elfogadták a polgári védelem helyzetéről, valamint a Vas Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány működéséről szóló beszámolót is. A közgyűlés 1997. november 16-án Magyarország NATO-hoz való csatlakozásáról népszavazásra kerül sor. Évszázadok óta először nyílik lehetőség a magyar nép számára, hogy biztonságát, békés fejlődését egy nagyobb európai egységben valósíthassa meg. Az ország jövője a tét! A nép nyilatkozata szavazáson meggyőző többségű igen döntés esetén Magyarország biztosan számíthat a tagfelvételre, ellenkező esetben évtizedekre elveszíthetjük az euroatlanti integrációhoz fűzött reményünket. Kirnyújtásra van a lehetőség, hogy csatlakozzunk Európa szerencsésebb jóléti államai közé. A NATO- és az Európai Uniótagságunk szorosan összefügg. A nemzet iránt érzett felelősségtudattól áthatva a megyei közgyűlés tagjai és pártjai egységesen és közösen kérik Vas megye közönségét, választópolgárait, hogy 1997. november 16-án éljenek szavazati jogukkal, menjenek el, és támogató igen szavazataikkal tegyenek hitet a magyar jövő, gyermekeink és unokáink biztonságos, békés jövője mellett. Vas Megye Közgyűlése KRÓNIKA Mától drágul a távhőszolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról) A nagy összegű kintlévőségek miatt nincs lehetőségünk a mérlegelésre — szögezte le Németh Kálmán. A szociális bizottság elnöke, Gyuricza Imre szerint sem a Távhő, sem az önkormányzat nem tehető egyértelműen felelőssé amiatt, hogy 82 milliós hátraléka gyűlt fel a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft.-nek. Elsősorban a kormány felelős a kizárólag önkormányzati eszközökkel nem orvosolható helyzet kialakulásáért. A felmérések szerint a tartozók legnagyobb része önhibáján kívül képtelen fizetni az egyre emelkedő távhődíjakat. A város szociális intézményeiben dolgozó családgondozók segítenek a hátralékok törlesztésében azoknak, akik hajlandók együttműködni ebben, de ez a módszer csak hosszú távon ígér eredményt. Szükséges hozzá a családgondozók számának növekedése, valamint az önkormányzat által adható — ma legfeljebb 2800 forintos — támogatás összegének emelése is. Az együttműködni nem hajlandó adósokat viszont szigorú, gyors és hatékony intézkedéssel kell fizetésre késztetni — mondta a szociális bizottság elnöke. „Csöndes, de masszív szegénység vesz körül minket” — állapította meg Szabó Gábor is. Véleménye szerint a nem fizetés már régen nem morális, hanem szociális kérdés, amellyel az önkormányzatnak szembe kell néznie, és vagy a Távhőszolgáltató Kft.-t, vagy a hátralékosokat segítenie kell. A tartozók mintegy nyolcvan százalékát „objektív élethelyzete” akadályozza meg a fizetésben. Csinger Péter szerint „a fizetési morál szankciók kilátásba helyezésével általában jelentősen javul”. Álláspontjához csatlakozott dr. Takács Magdolna is, mondván: a túlságos segítőkészség megindíthat nem kívánatos folyamatokat is. A jelentős távhőhátralékot felhalmozók között nemcsak a szociális intézmények kliensei szerepelnek, hanem „spekulatív nem-fizetők” is. Ezért minden egyes eset egyéni elbírálására, alapos vizsgálatra, és „az önerők megmozdítására” van szükség. Feiszt György alpolgármester végül megígérte, hogy a készülő felmérés az év végéig pontosan kimutatja, kik azok, akiket szociális helyzetük akadályoz meg a fizetésben, s azt is, hogy őket önkormányzati eszközökkel hogyan lehet segíteni hátralékaik letörlesztésében. Nyitott kérdések a rendezési tervben Ellenzéki sajtótájékoztató Szombathelyen • Budai R. A távfűtés díjának emelésével foglalkozott részletesen az ellenzéki sajtótájékoztatón Kugler István (Fidesz) és Szabó Gábor (Fidesz) képviselő. A díjemelési vita tanulsága az ellenzék számára az, hogy az önkormányzat a távhőszolgáltatás összes problémáit nem fogja tudni megoldani, foglalta össze Kugler István. Majd nagyon lényeges gondolatot mondott ki: a kormány kompenzálja a gáz- és a villamosenergiaár-emeléseket, támogatva ezzel egyrészt a lakosság rászorult rétegeit, másrészt a szolgáltatást nyújtó külföldi tulajdonosokat. Viszont a távhőszolgáltatás, amelynek sokkal magasabb az ára, mint a gáznak, a villanyáramnak, nem részesül központi támogatásban. Nagyon hátrányosan érinti ez a lakótelepen élőket, és a távfűtő-szolgáltatás tulajdonosait, a helyi önkormányzatokat. A szombathelyi helyzetre utalva Szabó Gábor hangoztatta, hogy az áremelések valószínűleg növelni fogják a hátralékosok számát, ugyanis a családok negyven százaléka a létminimumon vagy az alatt él. A százmilliós lakossági tartozás körülbelül fele behajthatatlan. A további áremelésnek objektív akadálya a lakosság szegénysége, mondta. A tájékoztatón Tóth Imre (független) utalt az általános rendezési terv vitájára. A Siemens-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a politika győzött a szakmaiság felett, a szavazás eredményeképpen ugyanis a térség fele ipari terület maradt. A főiskolával kötött együttműködési szerződést üdvözölték az ellenzéki képviselők. Példátlannak tartották viszont, hogy módosító indítványukat, mely szerint a főiskola egy öszszegben használhassa fel a három évre szóló anyagi támogatást (összesen 55 millió forintról van szó), nem szavaztatta meg a polgármester. Illetve a látható többség ellenére, nem számolta össze a szavazatokat. Az ellenzék így is megszavazta a szerződést, mert nem akarta a jó ügytől a támogatását megvonni. Az általános rendezési tervvel kapcsolatban megjegyezték, hogy sok nyitott kérdés maradt (a temető, a piac, az utak). Az egyetemmé válás érdekében... Az általános rendezési terv programja, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolával kötött szerződés és a távhőhátralékok kezelésének témája mellett a népszavazás is szerepelt a Wagner András polgármester, Kaczmarski János jegyző és Ipkovich György szocialista frakcióvezető által tartott sajtótájékoztatón. • Cziprián A város jövőjét meghatározó fontosságú döntést hozott a testület, amikor elfogadta az általános rendezési terv (ÁRT) programját — mondta a polgármester. A decemberi közgyűlésen pont kerülhet az egyelőre nyitva hagyott kérdések végére is, és megkezdődhet a második fázis, az ART tervezése. A távhőhátralékok kapcsán elhangzott vitáról Wagner András megállapította, hogy minden hozzászólónak igaza volt, hiszen a szociális okokból nem fizetők mellett jelentős azok száma is, akik „spekulatív nem-fizetők”. Mint mondta, a múlt hónapban mintegy 12 millió forint hátralékot fizettek be a tartozók, és ez valószínűleg annak a vitának köszönhető, amelyet az adóslista nyilvánosságra hozataláról folytattak nemrégiben. Határozati javaslatuk alapján a Távhő felveszi a kapcsolatot a szociális intézményekkel, és érdekeltségi rendszert dolgoz ki a szociális okokból nem fizető hátralékosok felkutatására. A tanárképző főiskolával aláírt szerződés azért olyan jelentős — fejtette ki Ipkovich György —, mert először jött létre olyan megállapodás, amely az egyetemmé válás érdekében megoldandó feladatokat mindkét fél számára meghatározza. Egyúttal példa és figyelmeztetés a többi önkormányzatnak, hogy a regionális szintű felsőoktatási központ megerősödését milyen eszközökkel segíthetik és támogathatják. A frakcióvezető rendkívül fontosnak ítélte a november 16-ai népszavazáson való részvétel ügyében született konszenzust is. „Örvendetes, hogy László Győző alpolgármester javaslatát minden párt elfogadta” — mondta Ipkovich György. A polgármester pedig hozzáfűzte: a döntés nem a kormánnyal való egyetértésről szól, hanem arról, hogy a választókhoz fordulnak, minél többen vegyenek részt a népszavazáson. VAS NÉPE 3 -------------------------------- MEGKÉRDEZTÜK Csökken-e a munka nélküli pályakezdők száma? • Krilov István A Vas Megyei Munkaügyi Központ információs és tájékoztatási osztályától azt az információt kaptuk, hogy az idén szeptember huszadikáig kevesebb munka nélküli pályakezdőt regisztráltak, mint a tavalyi év azonos időszakában. A vizsgált időszak négy hónapot ölel fel: a júniusi tanévzáró után indul meg a „roham”, ami általában szeptemberig tart. A tavalyi évben augusztusban volt a negatív rekord, ekkor megyénkben több mint 1300 munkanélküli pályakezdőt tartottak nyilván a munkaügyi központban. Szeptemberre azért valamelyest javult a helyzet, 1200 alá sikerült szorítani a „kezdő” munkanélküliek számát. Az idén kevesebben érkeztek a munkaügyi központba az iskolapadból, szeptemberben tetőzött a fiatalok körében a munkanélküliség, ekkor alig kevesebb mint 1100 pályakezdőt regisztráltak. Ez indokolható azzal, hogy nagyobb a munkahelyválaszték a dolgozni vágyó fiatalok számára, de a „visszaesés” azzal is magyarázható, hogy egyre kevesebb diák végez az iskolákban. Ha a munka nélküli pályakezdőket végzettségük szerint vizsgáljuk, megállapítható, hogy a diplomások és a technikusi minősítésűek vannak a „legjobb” helyzetben, az öszszes többi munkanélküli pályakezdőnek csak hét százaléka végzett valamilyen felsőoktatási intézményben. Legnagyobb arányú a munkanélküliség a szakmunkások és a szakközépiskolások körében. A maximum nyolc általánost elvégzők a kezdő munkanélküliek tizenhét százalékát teszik ki. GLOSSZA Szabadság A már nem egészen fiatal generációk tagjai emlékezhetnek arra, hogy a honi televíziózás hőskorában pénteken és hétfőn is adásszünet volt a Magyar Televízióban. Jutott még elegendő idő esti beszélgetésekre, olvasásra, sétálásra, mindarra, ami nem cövekelte le a polgárt az elektromos doboz elé. Utóbb a pénteki sugárzás is rendszeressé vált, majd idővel a hétfői tévés szünnap is eltűnt. S aztán beindult a Magyar Televízió 2-es csatornája. Eleinte hol lehetett fogni (leginkább vízfej-fővárosunkban és a nagyobb településeken), hol nem (az isten háta mögöttinek becézett helyeken). Később persze az egész országot „lefedte” az MTV 2-es is. Jött a rendszerváltás, elérkezett a Duna Televízió ideje (hol lehetett fogni, hol nem). Mára pedig itt a Kánaán... A népesebb településeken tucatnyinál is több magyar tévéállomás műsora látható, az eldugodtabb városrészeken, falvakban is legalább három vehető (s „csupán" pénz kérdése, hogy néhány éven belül valamennyi „bejöjjön”). S rögvest eljön — avagy máris itt van — az az idő, amikor nem kevés polgár úgy véli: megcsömörlött a felszínesebbnél felszínesebb honi műsoráradattól, szappanoperettől, tinglitanglitól, s most meg ő vezet be—nem feltétlenül tévézésmentes hétfőt és pénteket, de—akár több „ képernyőtlenített” szabadnapot is. Megkönnyebbülten vehet le újabb és újabb könyveket a polcról, fölösleges a vacsorával rohannia, szót tud váltani szeretteivel, akár nagyokat sétálhat. Hát— valahol— nem igazi szabadság ez is... ? szenkovits Aktuális kérdés Lakatos Ferenc karikatúrája