Vas Népe, 1997. november (42. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

1997. november 1. SZOMBAT Vasi megyei értékvédelem (Folytatás az 1. oldalról) Németh Zsolt (MDF) azt ja­vasolta, hogy a kistérségek is kapcsolódjanak be a középtávú idegenforgalmi koncepció ki­dolgozásába. Honfi József­, Kör­mend polgármestere felvetette: az egymás mellett élő kistérsé­gek fogjanak össze, és lehetősé­geiket ne egymás ellen használ­ják ki. Harangozó Bertalan, a megyei közgyűlés alelnöke tájé­koztatta a képviselőket arról, hogy a tárca regionális idegen­­forgalmi bizottságokat tervez létrehozni. A képviselők úgy döntöttek — tekintettel a megye átlagos­nál több műemlékére —, hogy a közgyűlés elnöke minden évben egyeztessen a felújítási támoga­tások elosztásáról az Országos Műemlékvédelmi Hivatal veze­tőivel. Határoztak arról is, hogy az önkormányzatokat arra biz­tatják, dokumentálják helyi ter­mészeti és műemléki értékeiket. A képviselők egyetértettek az­zal is, hogy az Őrség rövid távon natúrparkká, hosszabb távon pe­dig nemzeti parkká váljon. Csapkay Miklós Tibor, az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal kabinetfőnöke a többi kö­zött intézménye és a közgyűlés közötti egyeztetés fontosságáról szólt. Ivicsics Péter, a műemlék­­védelem vasi területi felügyelő­je hangsúlyozta, hogy a megyé­nek biztatnia kell az önkor­mányzatokat a helyi értékmeg­őrzésre. Zsíros Imre, a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság megyei veze­tője egyebek mellett arról be­szélt, hogy az önkormányzatok­kal összefogva próbálják meg a műemléki épületeket felújítani. Mint fogalmazott: nem érti, mi­ért nem tud a megyei önkor­mányzat — ahogy például a vas­­surányi testület is tette — pénzt adni a használatában lévő műemlékek felújítására. Novák Ödön, a pénzügyi bizottság ve­zetője erre úgy reagált, bár sze­retnék, hogy a kincstárral közö­sen felújítsák az épületeket, de erre a több mint 200 milliós hi­ánnyal küszködő megyének nincs pénze. Dr. Pusztai Gyula példákkal igazolta (ivánci kastély), hogy a közgyűlés több műemléki épü­letet is felújított. Básthy Tamás, Kőszeg polgármestere szerint a műemlékek védelme érdekében társadalmi összefogásra van szükség. Bejelentette, hogy a veszé­lyeztetett történelmi kisvárosok képviselői a közeljövőben kon­ferenciát tartanak a határszéli vasi városban. Varga Tamás szabaddemokrata képviselő hozzászólásában utalt arra, nem hiszi, hogy a natúrpark cím segít majd az Őrség természeti érté­keinek megvédésében. Szerinte csak a nemzeti park intézménye segíthetne az értékmegóvásban. Kovács Ferenc, a Polgári Együttműködés Frakció fide­­szes tagja azt javasolta, hogy a főiskolások, egyetemisták be­vonásával mérjék fel a megye természeti, műemléki értékeit. A Vas Megyei Közgyűlés képviselői tegnapi ülésükön megtárgyalták és elfogadták a polgári védelem helyzetéről, valamint a Vas Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közala­pítvány működéséről szóló be­számolót is. A közgyűlés 1997. november 16-án Ma­gyarország NATO-hoz való csat­lakozásáról népszavazásra kerül sor. Évszázadok óta először nyílik lehetőség a magyar nép számára, hogy biztonságát, békés fejlődé­sét egy nagyobb európai egység­ben valósíthassa meg. Az ország jövője a tét! A nép­ nyilatkozata szavazáson meggyőző többségű igen döntés esetén Magyarország biztosan számíthat a tagfelvétel­re, ellenkező esetben évtizedekre elveszíthetjük az euroatlanti in­tegrációhoz fűzött reményünket. Kirnyújtásra van a lehetőség, hogy csatlakozzunk Európa sze­rencsésebb jóléti államai közé. A NATO- és az Európai Unió­tagságunk szorosan összefügg. A nemzet iránt érzett felelős­ségtudattól áthatva a megyei köz­gyűlés tagjai és pártjai egysége­sen és közösen kérik Vas megye közönségét, választópolgárait, hogy 1997. november 16-án élje­nek szavazati jogukkal, menje­nek el, és támogató igen szava­zataikkal tegyenek hitet a magyar jövő, gyermekeink és unokáink biztonságos, békés jövője mel­lett. Vas Megye Közgyűlése KRÓNIKA Mától drágul a távhőszolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról) A nagy összegű kintlévősé­gek miatt nincs lehetőségünk a mérlegelésre — szögezte le Né­meth Kálmán. A szociális bizottság elnöke, Gyuricza Imre szerint sem a Távhő, sem az önkormányzat nem tehető egyértelműen fele­lőssé amiatt, hogy 82 milliós hátraléka gyűlt fel a Szombathe­lyi Távhőszolgáltató Kft.-nek. Elsősorban a kormány felelős a kizárólag önkormányzati eszkö­zökkel nem orvosolható helyzet kialakulásáért. A felmérések szerint a tartozók legnagyobb része önhibáján kívül képtelen fizetni az egyre emelkedő táv­­hődíjakat. A város szociális in­tézményeiben dolgozó család­­gondozók segítenek a hátralé­kok törlesztésében azoknak, akik hajlandók együttműködni ebben, de ez a módszer csak hosszú távon ígér eredményt. Szükséges hozzá a családgon­dozók számának növekedése, valamint az önkormányzat által adható — ma legfeljebb 2800 forintos — támogatás összegé­nek emelése is. Az együttmű­ködni nem hajlandó adósokat viszont szigorú, gyors és haté­kony intézkedéssel kell fizetés­re késztetni — mondta a szociá­lis bizottság elnöke. „Csöndes, de masszív sze­génység vesz körül minket” — állapította meg Szabó Gábor is. Véleménye szerint a nem fizetés már régen nem morális, hanem szociális kérdés, amellyel az ön­­kormányzatnak szembe kell néznie, és vagy a Távhőszolgál­tató Kft.-t, vagy a hátralékoso­kat segítenie kell. A tartozók mintegy nyolcvan százalékát „objektív élethelyzete” akadá­lyozza meg a fizetésben. Csinger Péter szerint „a fize­tési morál szankciók kilátásba helyezésével általában jelentő­sen javul”. Álláspontjához csat­lakozott dr. Takács Magdolna is, mondván: a túlságos segítő­készség megindíthat nem kívá­natos folyamatokat is. A jelen­tős távhőhátralékot felhalmo­zók között nemcsak a szociális intézmények kliensei szerepel­nek, hanem „spekulatív nem-fi­­zetők” is. Ezért minden egyes eset egyéni elbírálására, alapos vizsgálatra, és „az önerők meg­­mozdítására” van szükség. Feiszt György alpolgármes­ter végül megígérte, hogy a ké­szülő felmérés az év végéig pon­tosan kimutatja, kik azok, akiket szociális helyzetük akadályoz meg a fizetésben, s azt is, hogy őket önkormányzati eszközök­kel hogyan lehet segíteni hátra­lékaik letörlesztésében. Nyitott kérdések a rendezési tervben Ellenzéki sajtótájékoztató Szombathelyen • Budai R. A távfűtés díjának emelé­sével foglalkozott részletesen az ellenzéki sajtótájékoztatón Kugler István (Fidesz) és Szabó Gábor (Fidesz) képviselő. A díj­emelési vita tanulsága az ellen­zék számára az, hogy az önkor­mányzat a távhőszolgáltatás összes problémáit nem fogja tudni megoldani, foglalta össze Kugler István. Majd nagyon lé­nyeges gondolatot mondott ki: a kormány kompenzálja a gáz- és a villamosenergiaár-emelése­­ket, támogatva ezzel egyrészt a lakosság rászorult rétegeit, más­részt a szolgáltatást nyújtó kül­földi tulajdonosokat. Viszont a távhőszolgáltatás, amelynek sokkal magasabb az ára, mint a gáznak, a villanyáramnak, nem részesül központi támogatás­ban. Nagyon hátrányosan érinti ez a lakótelepen élőket, és a táv­fűtő-szolgáltatás tulajdonosait, a helyi önkormányzatokat. A szombathelyi helyzetre utalva Szabó Gábor hangoztatta, hogy az áremelések valószínűleg nö­velni fogják a hátralékosok szá­mát, ugyanis a családok negy­ven százaléka a létminimumon vagy az alatt él. A százmilliós lakossági tartozás körülbelül fe­le behajthatatlan. A további ár­emelésnek objektív akadálya a lakosság szegénysége, mondta. A tájékoztatón Tóth Imre (független) utalt az általános rendezési terv vitájára. A Sie­mens-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a politika győzött a szakmaiság felett, a szavazás eredményeképpen ugyanis a térség fele ipari terület maradt. A főiskolával kötött együtt­működési szerződést üdvözöl­ték az ellenzéki képviselők. Pél­dátlannak tartották viszont, hogy módosító indítványukat, mely szerint a főiskola egy ösz­­szegben használhassa fel a há­rom évre szóló anyagi támoga­tást (összesen 55 millió forintról van szó), nem szavaztatta meg a polgármester. Illetve a látható többség ellenére, nem számolta össze a szavazatokat. Az ellen­zék így is megszavazta a szerző­dést, mert nem akarta a jó ügytől a támogatását megvonni. Az általános rendezési terv­vel kapcsolatban megjegyezték, hogy sok nyitott kérdés maradt (a temető, a piac, az utak). Az egyetemmé válás érdekében... Az általános rendezési terv programja, a Berzsenyi Dániel Ta­nárképző Főiskolával kötött szerződés és a távhőhátralékok ke­zelésének témája mellett a népszavazás is szerepelt a Wagner András polgármester, Kaczmarski János jegyző és Ipkovich György szocialista frakcióvezető által tartott sajtótájékoztatón. • Cziprián A város jövőjét meghatározó fontosságú döntést hozott a tes­tület, amikor elfogadta az általá­nos rendezési terv (ÁRT) prog­ramját — mondta a polgármes­ter.­­ A decemberi közgyűlé­sen pont kerülhet az egyelőre nyitva hagyott kérdések végére is, és megkezdődhet a második fázis, az ART tervezése. A távhőhátralékok kapcsán elhangzott vitáról Wagner And­rás megállapította, hogy minden hozzászólónak igaza volt, hi­szen a szociális okokból nem fi­zetők mellett jelentős azok szá­ma is, akik „spekulatív nem-fi­zetők”. Mint mondta, a múlt hó­napban mintegy 12 millió forint hátralékot fizettek be a tartozók, és ez valószínűleg annak a vitá­nak köszönhető, amelyet az adóslista nyilvánosságra hoza­taláról folytattak nemrégiben. Határozati javaslatuk alapján a Távhő felveszi a kapcsolatot a szociális intézményekkel, és ér­dekeltségi rendszert dolgoz ki a szociális okokból nem fizető hátralékosok felkutatására. A tanárképző főiskolával aláírt szerződés azért olyan je­lentős — fejtette ki Ipkovich György —, mert először jött lét­re olyan megállapodás, amely az egyetemmé válás érdekében megoldandó feladatokat mind­két fél számára meghatározza. Egyúttal példa és figyelmezte­tés a többi önkormányzatnak, hogy a regionális szintű felsőok­tatási központ megerősödését milyen eszközökkel segíthetik és támogathatják. A frakcióvezető rendkívül fontosnak ítélte a november 16-ai népszavazáson való rész­vétel ügyében született kon­szenzust is. „Örvendetes, hogy László Győző alpolgármester javaslatát minden párt elfogad­ta” — mondta Ipkovich György. A polgármester pedig hozzáfűz­te: a döntés nem a kormánnyal való egyetértésről szól, hanem arról, hogy a választókhoz for­dulnak, minél többen vegyenek részt a népszavazáson. VAS NÉPE 3 -------------------------------- MEGKÉRDEZTÜK Csökken-e a munka nélküli pályakezdők száma? • Krilov István A Vas Megyei Munkaügyi Központ információs és tájé­koztatási osztályától azt az in­formációt kaptuk, hogy az idén szeptember huszadikáig kevesebb munka nélküli pá­lyakezdőt regisztráltak, mint a tavalyi év azonos időszaká­ban. A vizsgált időszak négy hónapot ölel fel: a júniusi tan­évzáró után indul meg a „ro­ham”, ami általában szeptem­berig tart. A tavalyi évben augusztusban volt a negatív rekord, ekkor megyénkben több mint 1300 munka­nélküli pályakezdőt tartottak nyilván a munkaügyi központban. Szeptemberre azért valame­lyest javult a helyzet, 1200 alá sikerült szorítani a „kezdő” munkanélküliek számát. Az idén kevesebben érkeztek a munkaügyi központba az is­kolapadból, szeptemberben tetőzött a fiatalok körében a munkanélküliség, ekkor alig kevesebb mint 1100 pálya­kezdőt regisztráltak. Ez indo­kolható azzal, hogy nagyobb a munkahelyválaszték a dol­gozni vágyó fiatalok számára, de a „visszaesés” azzal is ma­gyarázható, hogy egyre keve­sebb diák végez az iskolák­ban. Ha a munka nélküli pálya­kezdőket végzettségük szerint vizsgáljuk, megállapítható, hogy a diplomások és a tech­nikusi minősítésűek vannak a „legjobb” helyzetben, az ösz­­szes többi munka­nélküli pá­lyakezdőnek csak hét százalé­ka végzett valamilyen fel­sőoktatási intézményben. Legnagyobb arányú a munka­­nélküliség a szakmunkások és a szakközépiskolások köré­ben. A maximum nyolc álta­lánost elvégzők a kezdő mun­kanélküliek tizenhét százalé­kát teszik ki. GLOSSZA Szabadság A már nem egészen fiatal generációk tagjai emlékezhetnek arra, hogy a honi televíziózás hőskorában pénteken és hétfőn is adásszünet volt a Magyar Televízióban. Jutott még elegen­dő idő esti beszélgetésekre, olvasásra, sétálásra, mindarra, ami nem cövekelte le a polgárt az elektromos doboz elé. Utóbb a pénteki sugárzás is rendszeressé vált, majd idővel a hétfői tévés szünnap is eltűnt. S aztán beindult a Magyar Televízió 2-es csatornája. Elein­te hol lehetett fogni (leginkább vízfej-fővárosunkban és a na­gyobb településeken), hol nem (az isten háta mögöttinek becé­zett helyeken). Később persze az egész országot „lefedte” az MTV 2-es is. Jött a rendszerváltás, elérkezett a Duna Televízió ideje (hol lehetett fogni, hol nem). Mára pedig itt a Kánaán... A népe­sebb településeken tucatnyinál is több magyar tévéállomás műsora látható, az eldugodtabb városrészeken, falvakban is legalább három vehető (s „csupán" pénz kérdése, hogy né­hány éven belül valamennyi „bejöjjön”). S rögvest eljön — avagy máris itt van — az az idő, amikor nem kevés polgár úgy véli: megcsömörlött a felszínesebbnél felszínesebb honi műsorár­adattól, szappanoperettől, tingli­­tanglitól, s most meg ő vezet be—nem feltétlenül tévézésmen­tes hétfőt és pénteket, de—akár több „ képernyőtlenített” sza­badnapot is. Megkönnyebbülten vehet le újabb és újabb köny­veket a polcról, fölösleges a vacsorával rohannia, szót tud váltani szeretteivel, akár nagyokat sétálhat. Hát— valahol— nem igazi szabadság ez is... ? szenkovits Aktuális kérdés Lakatos Ferenc karikatúrája

Next