Vas Népe, 1998. augusztus (43. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
1998. augusztus 1. SZOMBAT KRÓNIKA Nem kell menni katonának? - Azt szeretné az SZDSZ, hogy 2002-ben ne legyen kötelező a sorkatonai szolgálat, a ma tizennégy éves fiatalok már most tudhassák, hogy nem lesznek kényszersorozottak - mondta Mécs Imre, a szabaddemokraták ügyvivője, országgyűlési képviselő, tegnap délután a hadkötelezettség 2002-ben történő eltörléséről tartott szombathelyi sajtótájékoztatóján. Az elmúlt négy évben a honvédelmi bizottság elnökeként tevékenykedő politikus kiemelte, hogy az előző parlamenti ciklusban, amikor új alkotmány elkészítése folyt, Fodor Gáborral együtt módosító javaslatot tett az új alkotmány koncepciójában, hogy a személyes hadkötelezettségre vonatkozó részt hagyják ki az alkotmányból. Ezt az alkotmányt előkészítő bizottság el is fogadta, igaz, a ciklusban nem sikerült az új alkotmányt létrehozni. A politikus ezután arról beszélt, hogy a parlamentnek olyan határozatokat kell hoznia, amelyek növelnék a szerződéses, önkéntes, félig hivatásosok, tiszhelyettesek arányát a seregben. A hadkötelezettség eltörlésének van emberi jogi oldala is, igazságtalannak tűnik az, hogy a fiatalemberek egy részét a társadalom kihasználja, megterheli - hangsúlyozta. Hozzátette: a társadalmi igazságosság is a hadkötelezettség eltörlését kívánja. Kifejtette: a honvédségnek is érdeke a profi hadsereg, hiszen egyre több drága, modern eszközt használnak, amelyek kezelése olyan szaktudást igényel, amely nem sajátítható el a rövid kiképzési idő alatt. Mécs Imre végül azt mondta, hogy „a hadkötelezettség eltörlése kezdetben pluszköltséget jelentene az államnak, de tíz-tizenöt év után ez kiegyenlítődik, s akkor már az előnyök sokkal dominánsabbakká válnak.” Zarándoklat Vasárnap a Peruska Mária zarándokhelyen, a Hubertus-kápolnánál Havasboldogasszonyt köszöntik a hívek. Délelőtt tíz órakor Tóth Veremont Antal bencés aranymisés vezetésével három - német, horvát és magyar - nyelven misét tartanak, utána áldás, agapé. Egy órakor litánia, a zarándokok búcsúztatása. Megszépülnek az iskolák (Folytatás az 1. oldalról) Az új tanévet már a megújult iskolaépületben kezdhetik a diákok. Novemberig elkészül a sportpálya is. A Nagy Lajos Gimnázium tornatermének építése még az előző évben elkezdődött, szeptemberben ezt is birtokba vehetik a diákok. A beruházás 170 millió forintba került, az udvaron két sportpályát is kialakítottak. Néhány iskola tetőszerkezetét is felújítják a nyár folyamán. A szűkös anyagi lehetőségek miatt egyelőre csak a tetőszerkezet felújítására költenek, később azonban lehetőség lesz arra is, hogy tantermeket alakítsanak ki a tetőterekben. Az Élelmiszeripari Szakközépiskola kollégiumában is megkezdődött a tetőtér beépítésének előkészítése. Az Élelmiszeripari Szakközépiskola épületében elkezdődött a fűtéskorszerűsítés. A munkákat két ütemben végzik majd a szakemberek. A fűtési idényig elkészülnek a Reguly Antal Általános Iskola fűtésrendszerének átalakításával is. Az intézményben átállnak az olajfűtésről a gázfűtésre, a beruházás körülbelül 10 millió forintba fog kerülni. A Művészeti Szakközépiskolában számítástechnika-termet alakítanak ki, erre egymillió forintot költenek. A szakemberek a szombathelyi Neumann iskola tetőterén dolgoznak Fotó: Kiss Teodóra Fűtéskorszerűsítéssel sokat lehet spórolni • Kaiser E. Szombathelyen a közeljövőben kétezer távfűtéses lakást szerelnek fel a fogyasztás mérésére alkalmas szerkezettel, a lakóknak lehetőségük lesz arra is, hogy radiátoronként szabályozzák lakásukban a fűtést. A fűtéskorszerűsítés a lakás típusától függően 25- 35 ezer forintba kerül. A lakóknak, lakóközösségeknek nem kell egy összegben kifizetniük a teljes összeget, elég, ha a beruházás költségének 40 százalékával rendelkeznek. A Központi Környezetvédelmi Alap a korszerűsítés árának 18 százalékát vissza nem térítendő támogatásként adja. A távhőszolgáltató kedvező kamatozású kölcsönt vesz fel a beruházásra, így a távhőszolgáltató részletfizetést tud felajánlani a fogyasztóknak. Popovics Attilától, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. igazgatójától megtudtuk, hogy az év elejétől minden lakóközösséget értesítettek a korszerűsítési lehetőségről, eddig 1933 lakó írta alá a beruházásról a szándéknyilatkozatot. Szombathelyen 11 ezer 300 lakásban a távhőszolgáltató gondoskodik a fűtésről, eddig 1700 lakást szereltek fel a korszerű költségelosztóval. A végső cél az, hogy minden távhős lakásban legyen mérőszerkezet, a lakók a valódi fogyasztás után fizessenek. Még a lakás légköbmétere után, a hőközpontokban mért fogyasztás szerint fizetik a hődíjat. A költségelosztóval felszerelt épületek hődíja átlagosan 20 százalékkal csökkent. Popovics Attila hangsúlyozta: nem csökken minden lakásban egyformán a hődíj. Mivel a lakók maguk is szabályozhatják a fűtést, kevesebbet fizetnek, akik nem minden helyiséget fűtenek egész nap. Változhat a fűtésdíj a lakás fekvésétől függően is. Adatfeldolgozó Vasváron (Folytatás az 1. oldalról) Az EDS Hungary Kft. 1990 végén jött létre Budapesten. Tavalyi forgalma elérte az 1,4 milliárd forintot, alkalmazottainak a száma pedig a 125 főt. Adatrögzítő központja '97 novembere óta Szentgotthárdon van, innen telepítik át Vasvárra, természetesen nagyobb volumennel. Az önkormányzat jó fogadókészsége, a munkaügyi központ támogatása és a költségösszehasonlítások alapján választották a hegyháti kisvárost helyszínül. A beruházás három év alatt 1,2 millió USA-dollárba kerül, s 2000 végéig 25-30 produktív munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, döntően a nagy munkanélküliséggel küzdő térségből. Az épület átadását október végére tervezik, tehát novembertől már működhet a központ. Horváth István, a Castrum 2000 Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy '94-ben lettek az épület tulajdonosai. Negyven-ötven milliójuk fekszik az épületben, s most örülnek annak, hogy végre sikerült gazdaságosan hasznosítaniuk. Azaz, határozott időre, négy évre szóló bérleti előszerződést kötöttek az EDS-szel. Hosszabb távon ez jó befektetés a számukra. Rodler Tamás, a vasvári munkaügyi kirendeltség vezetője az aggasztó elhelyezkedési gondok enyhítése miatt tartja fontosnak az új munkahely létesítését. A megyei munkaügyi központ segíti a szükséges munkaerő képzését, s a tartós munkanélküliek foglalkoztatásához egyéves bértámogatást ad. Az előzetes tájékozódás alapján lesz elég megfelelő munkaerő. Igaz, nemcsak munkanélkülieket foglalkoztatnak majd a központban. Egy kérdésre válaszolva Wessely István kifejtette, hogy a központi adatrögzítés az üzleti eladások adatainak felvitelét jelenti. Fő üzleti partnerük egyébként a német Opel. Az anyatej világnapján Magyarországon húsz éve a hét hónapos babák alig öt százalékát szoptatta az édesanyja, most az ekkora csecsemők közel negyven százalékát még anyatejjel is táplálja az anyukájuk. Úgy tűnik, a szakemberek és a kisbabák örömére, újra divat lett a szoptatás. A szakemberek szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a csecsemő számára a legideálisabb táplálék az anyatej. Gyakorlatilag minden édesanya képes szoptatni, nagyon ritka, hogy anatómiai ok, vagy betegség miatt nem tudja így táplálni csecsemőjét az anya. Leggyakrabban lelki okokra vezethető vissza, ha nem tud szoptatni az anyuka. A koraszülötteknek, vagy akik kis súllyal jöttek a világra, nagy szükségük van az anyatejre. Varga Ernőnétől, a szombathelyi Anyatejgyűjtő Állomás vezetőjétől megtudtuk, hogy nagyon nagy az igény az anyatejre. A megyeszékhelyen a Szűrcsapó utcai bölcsőde épületében várják a felesleges anyatejet leadó mamákat. Havonta húszanharmincan hozzák a kisbabák táplálékát, van, aki naponta két decit tud leadni, de előfordul, hogy másfél litert. Egy hónapban átlagosan összesen 450-500 liter tejet adnak le az anyukák. Egy liter anyatejért 900 forintot fizetnek, mivel a babák tápláléka gyógyszernek minősül, adózni sem kell utána. Nem kell fertőzéstől félnie annak sem, aki más anyától származó tejjel táplálja kisbabáját. Az anyukák ugyanis szigorú orvosi vizsgálaton esnek át, negatív AIDS-lelet, tüdőszűrés és általános orvosi vizsgálat után veszik át a tejet a gyűjtőállomáson. A behozott üveget fertőtlenítik, a tejet 66 fokon pasztörizálják, hideg vízben, majd fagyasztóban hűtik. Az anyatejet kettő és öt fok között tárolják. L MEGKÉRDEZTÜK Mit lehet tudni az új útlevelekről? • Dénes Vanda Az új útlevéltörvény értelmében szeptembertől teljesen új úti okmányt vezetnek be. A Határőrség határforgalmi osztályán Bíró Zoltán őrnagy válaszolt kérdésünkre. A törvény, illetve a kormányrendelet már megjelent, a tevékenységünket szabályozó BM-rendelet azonban még nem. Egyelőre azt lehet tudni, hogy az új okmánycsalád kifejlesztése folyamatban van. Pontos leírást még nem kaptunk, de láttam már ilyen útlevelet. Külsőre a mostanival egyező, klasszikus, füzetszerű okmány lesz. Az adatoldal a tavaly decembertől folyó lézergravírozási eljáráshoz hasonló lesz. A jelenlegi fejlett színvonalnak megfelelően az ellenőrzés egyszerűbb lesz, a hamisítások tekintetében biztonságosabb, védettebb. A hamisítása többe fog kerülni, remélhetőleg ez is csökkenti a jogsértők kedvét. Az okmány minősége az állam érdeke, mint ahogy az is, hogy ne lehessen jogtalanul felhasználni. A 18 éven felüli, első útlevelet váltók 10 évre érvényes okmányt kaphatnak. Akiknek a foglalkozása indokolja, és ezt igazolja, a törvény értelmében rendelkezhet második útlevéllel. • Ön szerint mi indokolja, hogy az eddigi négyezer forint helyett hatezer forintos illetéket kell majd leróni a kérvényezéskor? - Csak arra tudok gondolni, hogy az érvényesség időtartama indokolja az illeték mértékének növelését. A technikai kivitelezés költségvetése különválik az illeték mértékének megállapításától. VAS NÉPE 3 GLOSSZA Go, Trabi, go Vagy harminc éve egy szombathelyi férfiú Trabantjával járta be Európát. Átruccant komppal a Csatornán is. A brit vámtiszt életében nem láthatott még furnérkarosszériát és Trabicseket, mert a járműre mutatva nyájasan megkérdezte honfitársunkat: - Ugye, ezt saját maga barkácsolta?! Az autópiacot, a választékot tekintve már majdnem tíz éve „Eldorádó" van nálunk. Mégis mindannyiszor rácsodálkozunk, amikor közzéteszik az időszerű statisztikákat a honi gépkocsiállományról. Ha a számok nem tanúsítanák, el sem hinnénk: a leggyakoribb típus Magyarországon ma is a Lada (beleértve a Zsigulikat is), második a Trabant (nagy részük kétütemű), harmadik a Wartburg (szintén jelentős arányban kétütemű), negyedik a Skoda (köztük sok régi, „szocialista” típus). A sorban csak ezután következik az Opel. Nem vonzóak az új autócsodák reklámjai? Nem kelt megfelelő illúziót a gépkocsit megszemélyesítő tigris, gazella? Rokonszenvesebb netán a medve és a görény? Vállalkozó ismerősöm nap közben ma is Trabanttal cihelődik. Van gyönyörű BMW-je is, de a Trabicseket nem kell féltenie, nem kényes, pakolhat bele építőanyagot, szerszámokat, ha megkarcolja, az sem baj, így van ez sok más, a régi érából itt ragadt típussal is. Aligha luxusból tartják őket (egy húszéves Wartburg esetében ilyesmiről dőreség is lenne beszélni), inkább munkaeszköz. A Zsiguliban nem mutat furán a kapa, a cementeszsák, láttam már Ladában malacokat is. Nem lesz hát könnyű hatósági erőszakkal kiszorítani a magyar utakról a kocsimatuzsálemeket... -más Változó MSZP Lakatos Ferenc karikatúrája