Vas Népe, 2016. július (61. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-15 / 165. szám

2 • VAS NÉPE RÖVIDEN Vasi az országos levéltár új alelnöke Győr (mti)­­ Kenyeres Istvánt, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatóját választották meg a Magyar Levéltárosok Egyesüle­tének új elnökévé Győrben, ahol háromnapos vándorgyűlését és közgyűlését tartotta a szakmai szervezet. Az egyesület alelnö­­kének Hermann Istvánt, a Veszprém megyei levéltár igaz­gatóját és Tilcsik Györgyöt, a Vas megyei levéltár nyugalma­zott igazgatóját választották meg. Aktuális ellenőrzés a határátkelőkön Körkép (skl) - Az illegális be­vándorlás elleni közös fellépés­ről egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszter, Simicskó Ist­ván honvédelmi miniszter, Wolf­gang Sobotka osztrák belügymi­niszter és Hans Peter Doskozil osztrák honvédelmi- és sportmi­niszter. A megbeszélések köz­ponti témája az volt, miként tud Ausztria segítséget nyújtani a határvédelem új szervezeti rend­jéhez. Ausztria az elmúlt hetek­ben számos Vas megyei határát­kelőnél ellenőrzést vezetett be és néhány átkelőt le is zárt a gépjárművek előtt. A vihar tegnap is adott még munkát Szombathely (VN)­­ Tegnap is rengeteg munkát adott a vasi tűz­oltóknak a kedd esti vihar: a me­gye tűzoltóegységeit 17 alkalom­mal kidőlt, sérült fa eltávolítása miatt hívták, háromszor víz­eltá­volítást hajtottak végre, és há­romszor működtek közre épület­kár felszámolásában. KRÓNIKA Uborkaszezon a piacon SPÁJZ Érhetnek már a kovászos uborkák és nem is drága a savanyúnak való Szombathely (bá)­­ Ké­szülhet a kovászos ubor­ka: szép a szombathelyi vásárcsarnok kínálata, és nem is drága. Kaprostól kétszáz forintból kijön két kis üveg savanyúság. A görögdinnye egyelőre gö­rög, talán a jövő héten már magyar gyümölcsöt árulnak Szombathelyen. - Ezt már a jég után szed­tem, de ilyen nagyokat töb­bet is kettévágott - mutatta a hatalmas uborkáit Szalainé. Gencsapátiban van a kertje, érik az uborka, és szedi is, amit nem vert el a keddi jég­eső. - Hogy mennyi lesz még, az kérdéses. Nézze, itt vannak a rendelések, min­denkinek mondtam, hogy két-három hét múlva kiderül, mi maradt a földön - magya­rázta a jégkárt a termelő, aki már 17 éve hozza a zöldsége-A görögdinnye még görög, az uborkakínálat viszont hazai, helyi és bőséges­it és gyümölcseit a piacra. Azt mondta, a „bab éppen úszni tanul”, olyan sok a víz a földön. A hagyma jól van: egy friss csomót száz forin­tért ad, aki pedig uborkára iratkozott fel nála, az 250 fo­rintért kapja majd kilóját. Kicsit arrébb kétszáz fo­rint az apróbb és 180 forint a nagyobb darab kovászolni való, kilónként. Harasztovics László Bozzaiból hozta az uborkáját, az ő kertjét kike­rülte a keddi jégverés, nincs panasz a termésre, inkább a keresletre. Azt mondta, re­méli, hogy a hétvégén jobb lesz a forgalma, ilyenkor hét közben úgyis mindig gyen­gébb a vásárlói kedv. - Segítsen, nekem ebből kell öt-tíz darab - mutatott a kisebb uborkakupacra Hor­váth Jánosné. Gyakorlott há­ziasszony, tudja, mennyi fogy majd a kovászos ubor­kából, ezért nem is kilóra számolja a zöldséget. Két kis üveggel készít, öt-öt kisebb uborkára van szüksége. Meg persze egy csomó ka­porra, virággal együtt. - Leteszem az üveg aljára a kaprot, meg a borsot, rá az uborkát, sós langyos vízzel felöntöm, a tetejére is teszek kaprot, aztán száraz kenyér­rel letakarom, mehet a napra, egy-két nap alatt megvan - diktálta Horváthné a ková­szos uborkája titkát. Az sem mellékes, hogy 180 forintból kijöttek a hoz­závalók, persze nem számol­va, hogy só és bors, meg egy kis szikkadt kenyér egyéb­ként is van a kamrában. Van­nak, akik ha nem is darabol­ják az uborkát, de javasolják, hogy hosszában be kell vag­dosni a zöldséget a kovászo­láshoz, hogy jobban átjárhas­sa a sós víz. Van, aki min­denképpen tesz az üvegbe egy-két gerezd fokhagymát. Vannak háziasszonyok, akik szerint a kenyeret érdemes liszttel helyettesíteni az érle­léshez. Az is nagyon fontos, hogy ne csak a kapor levele és szára, hanem a virága is az üvegbe kerüljön. A kaprot húsz forint körül adják a ter­melők és a kereskedők a pia­con. Nem szabad hagyni ki­száradni a zöldséget: ha el­forrja a vizét az üvegből, azt mindenképpen pótolni kell - ezt is többen tanácsolják. Azt is, hogy éretlen szőlőfürttel és szőlőlevéllel érdemes fű­szerezni a kovászos uborkát. A zöldségek java hazai, de a gyümölcsöknél még nem ez a helyzet. Például a héten még görög a görögdinnye, 220 forintért adják kilóját. A jövő keddre várják a hazai dinnyét, de ahogy a kofák egymás között beszélték: „Várjuk ki a végét, nehogy az Alföldön jégverés legyen”. Harasztovics László Bozzaiból hozta a friss uborkáját, amiből kétüvegnyi kovászosnak valóra válogatott össze Horváth Jánosné csütörtö­kön a szombathelyi vásárcsarnokban. Egy kis kaprot is vett mellé, az természetesen nem hiányozhat az uborka mellől Rezsicsökkentés és kvóta Budapest (os) - A kormány újabb állami rezsicsökken­tésre készül, és ehhez ismét konzultációt kezdeményez az állampolgárokkal - je­lentette be szokásos csü­törtöki sajtótájékoztatóján Lázár János, a Miniszterel­nökséget vezető miniszter. Beszámolt a kormány fél­éves munkájáról, és botrá­nyosnak nevezte az EU mig­rációs biztosának új bete­lepítési programjavaslatát. Augusztus 19-éig várják a já­rási és a kormányhivatalok az állampolgárok véleményét, ja­vaslatait arról, hogy a kormány­zat hogyan csökkenthetné az ál­lami bürokráciát, milyen eljárá­sokat kellene egyszerűbbé, ol­csóbbá vagy ingyenessé tenni. Lázár János beszámolt arról, hogy a kormány az év első felé­ben húsz alkalommal ülésezett, és összesen 648 előterjesztést vitatott meg, egy-egy ülésre a kormánytagok több ezer oldal­nyi anyagot tanulmányoztak át. A miniszter biztatónak értékelte a gazdaság eredményeit is - kü­lönösen kiemelte, hogy már 4,313 millióan dolgoznak ha­zánkban. Az idén a bruttó átlag­­kereset 198 ezer 741 forint, és gyakorlatilag nincs infláció. Ezt követően ismertette az Európai Bizottság migrációs po­litikáért felelős biztosának, Di­­mitrisz Avramopulosznak telje­sen új betelepítési programra tett javaslatát, amelyet botrá­nyosnak minősített. A javaslat érdemben érinti az ország szu­verenitását, és gyakorlatilag újabb milliók meghívását jelenti az uniós tagállamokba. A javas­latai szerint ugyanis Magyaror­szágnak azt kellene vállalnia, hogy a kötelezően betelepített bevándorlókat teljesen integrál­ja. Az EU ehhez 10 ezer eurónyi támogatást biztosítana. Az el­osztásban minden tagállamnak részt kellene vennie, és azok az országok, amelyek elutasítják ezt, komoly pénzügyi szankció­ra számíthatnak. Lázár János szerint az EU asztalán van So­ros György javaslata is, eszerint különadó kirovásával kellene a betelepítés, „a kaland” költsége­it fedezni. Más javaslat pedig arról szól, hogy a betelepítést ellenzők felzárkózási támogatá­sait csökkentsék, vagy vonják el. Lázár János szerint a gyakor­latban a betelepítés olyan lenne, mint egy emberpiac, mert akár „kiválogathatnánk” bőrszín, val­lás, iskolázottság stb. alapján, hogy kiket hozzunk be az or­szágba. Az önkéntes befogadás nemzeti szuverenitás kérdése, ezt tiszteletben kell tartani, de Magyarország a kötelező kvótát semmilyen formában nem fo­gadja el. A magyar kormányt a betelepítés megakadályozásá­ban az október 2-ai referendum­mal tudják megerősíteni a vá­lasztópolgárok - hangsúlyozta. Idézett egy, a Századvég által végzett közvélemény-kutatást is, amely szerint a közép-euró­pai államok polgárainak 70-80 százaléka ellenzi a kötelező kvótarendszert. Újságírói kér­désre válaszolva kifejtette: a magyar népszavazás stabilizáló tényező a Brexit után meg­gyöngült Európa számára. Sze­rinte az Európai Bizottság túl­terjeszkedett, s inkább az Euró­pai Tanácsot kellene megerősí­teni. Lázár János arról is beszá­molt, hogy Orbán Viktor kor­mányfő meghívására július 26- án Budapestre látogat Christian Kern osztrák kancellár. A talál­kozó új fejezetet nyithat a ma­gyar-osztrák kapcsolatokban, fő téma a bevándorlással kapcsola­tos együttműködés és a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok megerősítése. A Kormányinfón szintén új­ságírói kérdés nyomán kiderült: a 300 milliárd forintos kiemelt Balaton-programot a kormány levette a napirendről, a Balaton fejlesztése azonban továbbra is fontos cél marad. Az erre szánt EU-s források és a támogatás azonban más módon jut majd célba.­­ Nincs szó forráselvonásról, ennél több és kevesebb is ren­delkezésre áll a balatoni térség fejlesztésére - mondta Lázár Já­nos. A kormánydöntést azért vonták vissza, mert a pályáza­tok értékelési módja a miniszter szerint nem volt igazságos.­ ­ Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos he­ti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. JÚLIUS 15., PÉNTEK Gyógyítható a jégkár Szombathely (tat)­­ A kör­nyékbeli jégverés a me­zőgazdasági és épületká­rok mellett némi személyi sérülést és annál több gépkocsikárt okozott. A mai napig „nyögi” Szombathely és környéke a keddi jégverést. Dr. Biró Csaba, a szombat­­helyi Markusovszky kórház osztályvezető főorvosa­­ el­mondta, a keddi jégveréshez kapcsolódóan csak egy esetük volt. - Vélhetően pont gépkocsi­ját védhette a jégtől a hoz­zánk behozott személy, akit kollégáim elláttak, sérülései pedig nyolc napon belül gyó­gyulnak - mondta a főorvos. Nyolc napon belül gyó­gyuló sérülései vannak a szombathelyi autóknak is, hozzátéve, hogy itt már jóval magasabb az „esetszám”. - Az időjárás-jelentések fi­gyelésével „tervezhető” a jég­verés az ország több részén - mondta Béres István. A jég­kármentesítő szakember pél­dául egy szombathelyi mérté­kű jégverés esetén több hóna­pot dolgozik egy helyszínen. - Van olyan autó, amelyen csaknem 400 felületi sérülést okoz a jégverés, ennek „gyó­gyítása” hét napot is igénybe vehet - tette hozzá. A részletekről szólva el­mondta, az autókat értékvesz­tés nélkül javítják. - Nem a köztudatban elterjedt váku­ummal, hanem egy speciális technikával dolgozunk, amely nem jár utófényezéssel - mondta a szakember. - Ha már orvosi hasonlatot használunk, nekünk egy szü­lészorvos és egy makettépítő sokéves tapasztalatával kell rendelkeznünk - mondta Bé­res István. Béres István: jégverés után egy autón négyszáz sérülés is lehet

Next