Vas Népe, 2019. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-17 / 14. szám

A VAS NÉPE MELLÉKLETE Az optimális időpontot keresik, mikor menjen iskolába a gyerek TÓTH KATA_______________ katalin.toth@vasnepe.hu KÖRMEND Az iskola­érettség és a beszéd volt a témája a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Körmendi Tagintézménye Nyitott kapuk sorozata keddi rendezvényének. - Az óvodai játékos fejlesz­tések után az iskolában tan­órák várnak a gyerekekre - ez időnként szorongással tölti el a szülőket, és nagy változás a gyerekeknek - kezdte előa­dását Lakosiné Dobronics Zsuzsanna gyógypedagógus, majd megnyugtatta a jelenlé­vőket: az iskolai évek is sok örömet szereznek. De mit kell tudnia egy iskolába induló hatévesnek? Fizikailag alkal­masnak kell lennie: a megfe­lelő testmagassággal, súllyal, fizikai erőnléttel és egyensú­lyérzékkel kell rendelkeznie, és az elemi mozgásainak ös­­­szerendezettnek kell lennie. Szempont az is, hogy épek-e a gyermek érzékszervei, ki­­alakult-e már a ceruza fogása, tisztában van-e a testével. Az értelmi képességeknél figye­lembe veszik, milyen a té­rérzéke, megfelelő szem-kéz koordinációval rendelkezik-e. Az észlelési készségei megfe­lelő szinten vannak-e, milyen a gondolkodása, emlékezete, figyelme, és fontos mutató az emberrajz is. A pszichés alkalmasság ismérvei: foglal­­koztatja-e a tanulás kérdése, kitartó-e, mennyire tűri a mo­notóniát, képes-e megkülön­böztetni a játékot a munkától, kialakult-e a szabálytudata. A szociális érettséget is figye­lik a szakemberek: a gyerek alkalmazkodóképességét, be­illeszkedési készségét, hogy vannak-e barátai, elfogad­­ja-e a felnőtt irányítását, és mennyire önálló. A törvényi szabályozás meghatározza: minden évben a hatodik évü­ket augusztus 31-éig betöltött gyerekek kerülhetnek iskolá­ba. Ettől el lehet térni a szak­értői bizottság javaslatára. Az előadó ezután azt sorol­ta, mi mindennel találkoznak a gyerekek az iskolaérettségi vizsgálaton. A csoportos őszi vizsgálaton színes, változatos, élvezhető feladatsort oldanak meg. Ezt kiegészíti a logopé­diai szűrés, és a kettő eredmé­nyeként javasolják, hogy ma­radjon-e még óvodában, vagy menjen iskolába a gyermek. Egyéni iskolaérettségi vizsgá­latot is ajánlhatnak, ami télen zajlik: pszichológiai, gyógy­pedagógiai és logopédiai vizs­gálatot jelent. A logopédus az óvodá­ban végzi a beszédészlelés és -megértés vizsgálatát. A szü­lővel beszélgetnek ilyenkor, és anamnézist vesznek fel, szóba kerülnek a gyermek születésének körülményei, a mozgás fejlődése is. A cél az, hogy megtalálják azt az opti­mális időpontot, amikor jó, ha a gyerek iskolába kerül, hang­súlyozta Lakosiné Dobronics Zsuzsanna. A nyelvi kifeje­zést, a megértést vizsgálva a gyerekek beszéde az érdekes: hogyan tudnak feldolgozni egy szöveget, alkotnak ké­pekről mondatokat, a szavakat hangokra tudják-e bontani, milyen a szókincsük. A gon­dolkodás, a figyelem, az ész­lelés, érzékelés, emlékezet - a kognitív fejlettség - is megha­tározza az iskolára való érett­séget. Adjunk a gyerek kezé­be mozaikjátékot, puzzle-t, találják meg két kép között a különbséget, játsszanak me­móriajátékot, logót, Logico­­játékokat, ezt ajánlotta. A számolás képessége is szem­pont, valamint hogy ismeri-e gyermek a több és a kevesebb fogalmát. Elhangzott: a dobó­kockás társasjátékok tökélete­sek a fejlesztésre. El kell végezni a harmadik és az ötödik évüket betöltött gyerekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A 3-5 éves gyerekeket érintő logo­pédiai szűrőeljárásokról, a megkésett beszédfejlődésről és a pöszeségről Horváth-Bro­­dorics Dóra gyógypedagógus szólt. A korai nyelvi-kommu­nikációs fejlődés vizsgálóesz­köze a KOFA 3. teszt, amit a szülő tölt ki. Az elején 124 elemből álló szólista szerepel: a szülő bejelöli, hogy mely sza­vakat használja a gyermeke, majd kérdést kap, hogy hasz­­nál-e a gyermeke több szóból álló közléseket. Ha nemleges a válasz, azt jelzi: a beszédelsajá­títás késik. Majd mondatpárok közül kell kiválasztani, melyik jellemző a gyermeke beszédé­re. A nyelvhasználat részben a verbális kommunikációra és általános megértésre utaló eldöntendő kérdésekre vála­szol a szülő. A teszt eredmé­nye kétféle lehet: vagy tipikus nyelvi fejlettségről ad számot, vagy a nyelvfejlődés késésé­ről. Sokszor halláscsökkenés (például elhúzódó középfül­­gyulladás, megnagyobbodott orrmandulák) okozza a be­szédhibákat és a beszédkésést. Lányoknál a kétéves­ fiúknál a két és fél éves kort tekintik határnak: akkorra meg kell in­dulnia a beszédnek, de nagyon eltérő a gyerekek szókincse, a hangképzési hibáik is. A szü­lői teendők: fontos a tiszta, érthető beszédminta, az egy­szerű közlések, a következetes napirend, a dicsérettel való ösztönzés, az életkornak meg­felelő mesék, versek, énekek, ha a szülők beszéddel kísérik a közös tevékenységeket, mond­juk a vásárlást, öltözködést. A SZOL­E eljárás az ötödik évü­ket betöltött, a következő tan­évben iskolába lépő gyerekek beszéd- és nyelvi fejlettségét szűri - átfogó képet ad a kiej­tésről, a nyelvi produkcióról, a megértésről, az olvasás és írás előkészültségéről. Jót akarnak a gyermeknek, ha akár még egy évig óvodában tartják A pöszeség a leggyakrab­ban előforduló beszédhiba, sok ovist érint: nagycsoport­ban a logopédus kialakítja, rögzíti, automatizálja a be­szédhangot. Fontos az otthoni gyakorlás, a rendszeresség, a javulás mértéke és üteme egyéni. Látogasson el weboldalunkra! VAOL a Vas megyei hírportál Papp Anna logopédus foglalkozik egy óvodással. A néhány perces otthoni gyakorlatok jól kiegészítik a szakember munkáját Fotó: Horváth Balázs Visszatérés a munka világába Ha nyílt a kommunikáció, mindkét fél tud tervezni KÖRKÉP Ha az anyának szándékában áll a szülés után is dolgozni, érdemes minél hamarabb felven­nie a kapcsolatot a korábbi munkahelyével, megkezde­ni a tárgyalásokat a vissza­téréséről. Ez akkor a legkönnyebb, ha a munkáltató a kismama helyet­tesítésére határozott időre vett fel valakit a pozícióba, így a helyettes jogviszonya meg­szűnik, a visszavárt anyu­ka pedig újra felveszi a mun­kát a korábbi munkakörében. Fontos, hogy együttműködő legyen a várandós kismama: ha nyílt a kommunikációja a munkaadóval, akkor mind­két fél tud tervezni. Amikor a kismama eldöntötte, hogy visszamegy dolgozni, hivata­losan be kell jelentenie a fi­zetés nélküli szabadság meg­szakítását a munkáltatónak. A visszatérő kismama bérét nem csökkenthetik, legfeljebb a részmunkaidővel arányo­san. Figyelembe kell venni, hogy az azonos munkakörben foglalkoztatottaknál milyen béremelés történt. Ha nincs összehasonlítható helyzet, ak­kor a munkáltatónál végrehaj­tott, éves átlagos béremelést, beleértve a kiegészítő eleme­ket is. Az anyasági távollét alatt ki nem vett szabadságo­kat ki kell adni, és ha a mun­kaviszony megszűnik, ki kell fizetni. VN Neveljünk inkább nevetve! KÖRKÉP Amikor nevelési problémák adódnak, dacos gyerekekről, nyűgös babák­ról számolnak be a szülők, legtöbbször ők maguk is fe­szültek, tehetetlenek, tanács­talanok. Görcsösen próbálják meg­találni a problémák okát, kí­sérleteznek újabb és újabb nevelési módszerekkel, prak­tikákkal, amelyek vagy meg­hozzák a megoldást, vagy nem. Régi tapasztalat az is, hogy minél görcsösebben próbáljuk megtalálni a megol­dást, annál kevésbé lesz hatá­sa: a gyermek érzi a feszültsé­get és makacsul ellenáll. Vegyük ki a feszültséget a folyamatból, és próbáljuk inkább nevetéssel megoldani ezeket a helyzeteket, javasol­ja Vida Ágnes babapszicho­lógus. VN 2019. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK GÓLYAHÍR Szombathely Születés: Sülé Benjámin és Damján Nikoletta leánya: Zoé, Sidor Jurij és Prebus Andriana leánya: Anna, Horváth Attila Dávid és Doncsecz Barbara Mária leánya: Anasztázia Natasa, Jekkel Zoltán és Neslano­­vic Zsuzsanna fia: Ármin Jácint, Szekendi Balázs és Haholt Eszter leánya: Luca Anna, Dávid Norbert Attila és Kovács Enikő fia: Mátyás, Tompa Balázs és Tóth Eszter leánya: Zselyke Ilona, Vidos Ferenc és Lóránth Viktória fia: Benett, Domnánovics Balázs és Berényi Zsuzsanna Mária leánya: Hédi, Balázs Dániel és Szovák Andrea Mónika leánya: Boglárka, Németh Bence és Szandi Zsófia Judit fia: Álmos, Kluj­­ber Tamás Béla és Németh Mónika fia: Milán,­ Holdosi Gyula és Farkas Dzsenifer Andrea leánya: Daniella, Kecskeméti Sándor és Ta­­labér Anett fia: Kende, Mé­száros Péter István és Pierog Dorina leánya: Lea, Lakner András és Bognár Nóra leá­nya: Lúcia, Bozzay Balázs és Forstóber Anikó leánya: Hanna Nóra, Krizmanich Gergely és Pintér Petra fia: Donát, Hódosi Zsolt és Ne­­válovits Szilvia fia: Simon, Hoós György és Lakatos Lívia fia: Kornél, Kövécs Mátyás és Tóth Eszter fia: Hunor, Pungor Gábor és Ko­vács Kitti Dóra fia: Voren, Nagy Balázs és Bánovits Ju­dit leánya: Gréta, Frühvirth Balázs és Greifer Mónika leánya: Hanna, Kránitz Gá­bor és Schmidt Adél leánya: Borbála, Mersich Gergely és Varga Vivien leánya: Alina, Bödecs Bálint és Barabás Luca fia: Vince, Horváth Zsolt Rajmund és Mészáros Eszter Éva fia: Levente, Ba­logh Miklós és Cucu Vergina fia: Dominik Nikolasz.

Next