Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-01-26 / 4. szám
forgalmi társulatok és fuvarok tárgyában a szállító és utazó közönség érdekében kívánatosak ? 7) Felelősek-e a forgalmi intézetek tarif és menetrendjük kihirdetésének mindenkori pontosságáért, teljességéért és érthetőségéért oly módon, hogy a közönség valami hiány következtében mi hátrányt sem szenved? Mi kívánatos továbbá a tarifák és menetrendek nyilvánossága, valamint a pályaszemélyzet szóbeli és írásbeli felvilágosítása tekintetében? 8) A panaszkönyvek mostani berendezése (üzl. rendez. § 4.) javítást igényel-e, különösen nem volna-e czélszerű ha egyrészt a panaszkönyv helye iránt a várótermek, csarnokok és udvarokban illedelmes és általában felismerhető módon tudomást lehetne szerezni és ha másrészt az üzl. rendszabályban azon határozott rendelkezés foglaltatnék, hogy a panaszkönyv kiszolgáltatása és az abba való feljegyzés, senkinek meg nem tagadható, valamint hogy feljegyzések nemcsak azon helyeken, hol erre nézve ok szolgáltatott, hanem bármely más állomáson eszközölhetők? 9) Nem volna-e czélszerű ott, hol az üzl. rendszabályban kártérítési díjak és egyezményi bírságokról van szó (21 és 44 §. §.) azon toldatot hozzá függeszteni, hogy azoknak összege hatósági jóváhagyás alá esik? (Folytatjuk.) Hitelezők védegylete. (x) A pesti kereskedelmi csarnok kebelében már hosszabb idő óta azon tűnődtek, miként lehetne hiányos törvénykezési eljárásunk mellett a kereskedelmi hitel fenntartását eszközölni. Az utolsó kereskedelmi válság elegendőn mutatta, hogy e részben főképperti piacunkon nagy szükség mutatkozik. A körülmények végre megérlelték az eszmét és legközelebb elkészültek az e czélt elérő egylet alapszabályai, melyekből ezúttal következő lényeges pontokat közlünk. A hitelezők védegylete czéljául tűzi ki: egyrészt közös együtthatás által a netán előfordult fizetési megszüntetés eseténél érdekelt egyesületi tagok igényeit érvényesíteni és esetlegesen tagjai javára a lehető legjobb akár bírósági akár bíróságon kívüli egyességet foganatosítani, másrészt pedig testületi eljárás által megakadályozni azt, hogy a tagoknak jogos követelései nem becsületes vagy könnyelmű adósok által csalárd módokon meg ne károsítassanak és meg ne rövidíttessenek. E végett az egyesület az előforduló fizetések beszüntetésénél akár következett legyen az törvényszéki csőd folytán, akár legyen az a törvényszéknél ugyan be nem jelentett de tényleg bekövetkezett és átalában ismeretes tény, valamint azon esetekben, melyekben a hitelező kárára foglalás történt, mindazon bírósági és bíróságon kívüli eljárást foganatosítani, mely tagjai követelésének érvényesítése és védelmére czélszerűnek látszik. Különösen czélja leend a nem vétkes bukottaknál a körülmények által kínált kiegyezéseket létesíteni, b) moratóriumokat és meghosszabbításokat számukra kieszközölni, c) a csődeljárás minél gyorsabb befejezését szorgalmazni, d) kétségkívül csalárd eseteknél a törvényes fenyitó eljárás útján a csalárd bukottakat és bűntársaikat a legnagyobb szigorral üldözni. Ezen egylet tagja a pesti kereskedelmi csarnoknak minden egyes tagja lehet, azonkívül Pest-Iudán székelő kereskedők, ha nem is tagjai a kereskedelmi csarnoknak, de cégük bejegyzett és az egylet elnöksége fölvételeikbe egyezett. A tagok kötelezik magukat, hogy az egyleti alapszabályokat belépésüktől kezdve három évig szorosan megtartani fogják. Oly kereskedők, kik nem tagjai a kereskedelmi csarnoknak és a hitelezők védegyletébe lépni akarnak, húsz forintnyi felvételi díjt fizetnek. A tagság megszűnik hat havi felmondás mellett való kilépés által, de ez esetben a kilépő tag a tagsági évi díjakat, a bejelentéstől kezdve számított 3 évig még fizetni tartozik. Megszűnik a tagság az egyletből való kirekesztés által. A tagok az egylet általános kezelési költségeinek, valamint az egyleti czél által megkívánt, bírósági és bíróságon kívüli eljárás által okozott kiadásainak fedezésére szolgáló alap képezése végett az első évben 40 ftát fizetnek. Az e czélból később szükséges tagsági illeték évenként a közgyűlés által meg fog határoztatni. Az egylet közegei az elnökség és a közgyűlés. Az elnökség áll egy elnök, egy alelnök, és 20 elnökségi tagból. Az elnökség hatásköre következő: a tagok fölvétele fölötti határozat; — a tagok kirekesztésére való előterjesztés, az egylet belső ügymeneteinek szabályzása; — választott bíráknak saját kebeléből való kijelölése; — az egylet ügyvédének alkalmazása; a hitelezők megkeresésére saját belátása szerint a fenyítő törvényszék eljárásának vétkes bukottak ellen leendő megkezdése ; — a közgyűlés egybehivása és az egyleti vagyonnak kezelése. A választott bíróság, mely az elnökség által kijelölt 12 választott bíró közül egyes esetre kijelölt négy bíró és egy elnökből áll, a tagok közt az egyleti ügyekben előforduló egyenetlenségek esetében dönt. E bíróság következőkép alakul: a két egyenetlenkedő fél közül mindkét fél két két bírót jelöl ki az elnökség által a választott bíróság teendőivel megbízott elnökségi tagok közül; az így kijelölt négy bíró elnököt választ. A választott bíróság határozata a két félre véglegesen döntő s e tekintetben semmiféle fellebezésnek nincsen helye. Minden egyleti tag köteles a neki tudomására jutott fizetési megszüntetést az egyleti elnökségnek bejelenteni; szintúgy köteles az elnökség az egyleti tagoknak a neki tudomására jutott fizetési beszüntetéseket a „Pester Lloyd"-ban való közzététel által tudomásra hozni. Mihelyt fizetési megszűnés így az egyleti tagok tudomására jutott, mind azon tagok, kik az illető fizetésmegszűnés által érdekelve vannak, hitelező consortiumot képeznek. Ha valamely egyleti tag ily consortiumban részt venni nem akar, indokait köteles az elnökségnél bejelenteni, mire az említett választott bíróság határoz a felett, váljon az általa felhozott indokok figyelembe vehetők-e vagy sem. Az egyes hitelezők külön nem tehetnek követeléseik érvényesítésére lépéseket, hanem minden igényeiket a hitelező consortium foganatosítja. A consortium szavazattöbbséggel határoz a felett, mit tegyenek a közös érdekek érvényesítése czéljából és egyúttal minden eszközzel gondoskodik az iránt, hogy az egyes adósok sem a hitelezőket jogos követeléseikben meg ne károsítsák, sem pedig ha csalárd eljárás által a jogos igényeket, kijátszani akarják, a büntető törvény súlya alól meg ne meneküljenek. Amint a jelen szervezetből kivehetni, az egész intézmény az újabbkori társulati szellemnek oly téren leendő alkalmazását czélozza, melyen eddig a kormány és a hiányos törvényhozás következtében az üzleti világ a véletlennek illetőleg saját adósa jóakaratának volt köteles hódolni. Ismeretes tény, hogy nálunk legtöbb csődesetnél ha nem is szántszándékos bűnösséget lehet rendszerintinek mondani, a hitelezők igényei mégis legtöbb esetben oly kevéssé méltányoltatnak, hogy e tekintetben majdnem a csődesetek 8/10 része a hitelezők tökéletes veszteségével jár. , Azon törvények, melyek nálunk csődeljárásra vonatkoznak, eléggé hiányosak és habár a vétkes bukás súlyosan büntettetik is, törvényszéki eljárásunkban hosszab idő óta meggyökerezett szokás következtében vétkes bukott ellen a fenyító eljárásnak indítása nem igen gyakori. Magában a csődeljárásban pedig a törvénykezés nehézkes mozgása számtalan akadályt gördít a csőd lebonyolítása elé. Ezen viszonyok mellett üzleti világunk a körülmények helyes felfogásával lépett oly térre, mely mint az általunk vázolt hitelezők egylete, nemcsak az üzlet hanem átalában a kereske-I delem és hitel érdekében lényeges támogatást fog nyújtani s melynek virulása ily körülmények között, főkép ha az egylet igazgatása s a pesti kereskedők ismeretes buzgóságával és erélyével fog eszközöltetni és ha a közöny káros hatása, melynek szomorú tapasztalatait nemcsak társadalmi és polgári köreinkben hanem különösen utóbbi időkben jelesen az 1867—68. időszakban a kereskedelmi világnál is tapasztalnunk elég alkalom kínálkozott, nem fogja e szép egylet egészséges alapjait aláásni, kétségtelen. 28 Vasúti hírek. A budapesti összeköttetési pálya. A közlekedési miniszter úr ő nagyméltósága a budapesti összeköttetési pályára nagy súlyt fektet; az átalános terv megállapítása után azonnal elrendelte, hogy a Duna áthidalására nézve a részletes terv készíttessék el. Miután e tervek már nagyrészt készek, a Dunahíd építésére nagy kilátás mutatkozik. A magyar északnyugati pálya Érsekújvár-Nyitra-Tapolcsán-Báni valamint Érsekújvár-Komáromi vonalrészére nézve Dr. Strousberg magyar képviselői részéről a közlekedési minisztériumnál a tervek benyujtottak. A magyar nyugoti pályatársulat a pályának Ajka Kisczellel és Szombathelytől az ország határáig terjedő vonalrészére nézve is benyújtotta a részletes terveket a kormánynak s igy a politikai megtekintés legközelebb várható. Kisajátított telkek iránt kártérítés. A magyar állampálya Hatvan-Miskolczi és Vámosgyörk-gyöngyösi vonalán a m. kir. vasútépítési igazgatóság az építkezésekhez szükséges telkekért — az eddig felmerült akadályok elhárítása után — a még hátralékos kisajátítási összegek kiűzetését községről községre eszközölteti. A füzesabony egri szárnyvonal kiépítésétől a pesti népbank