Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)

1871-01-26 / 4. szám

forgalmi társulatok és fuvarok tárgyában a szállító és utazó kö­zönség érdekében kívánatosak ? 7) Felelősek-e a forgalmi intézetek tarif és menetrendjük kihirdetésének mindenkori pontosságáér­t, teljességéért és érthe­tőségéért oly módon, hogy a közönség valami hiány következ­tében mi hátrányt sem szenved? Mi kívánatos továbbá a tarifák és menetrendek nyilvánossága, valamint a pályaszemélyzet szó­beli és írásbeli felvilágosítása tekintetében? 8) A panaszkönyvek mostani berendezése (üzl. rendez. § 4.) javítást igényel-e, különösen nem volna-e czélszerű ha egy­részt a panaszkönyv helye iránt a várótermek, csarnokok és udvarokban illedelmes és általában felismerhető módon tudomást lehetne szerezni és ha más­részt az üzl. rendszabályban azon ha­tározott rendelkezés foglaltatnék, hogy a panaszkönyv kiszolgál­tatása és az abba való feljegyzés, senkinek meg nem tagadható, valamint hogy feljegyzések nemcsak azon helyeken, hol erre nézve ok szolgáltatott, hanem bármely más állomáson eszközöl­hetők? 9) Nem volna-e czélszerű ott, hol az üzl. rendszabályban kártérítési díjak és egyezményi bírságokról van szó (21 és 44 §. §.) azon toldatot hozzá függeszteni, hogy azoknak összege hatósági jóváhagyás alá esik? (Folytatjuk.) Hitelezők védegylete. (x) A pesti kereskedelmi csarnok kebelében már hosszabb idő óta azon tűnődtek, miként lehetne hiányos törvénykezési el­járásunk mellett a kereskedelmi hitel fenntartását eszközölni. Az utolsó kereskedelmi válság elegendőn mutatta, hogy e részben fő­kép­perti piac­unkon nagy szükség mutatkozik. A körülmények végre megérlelték az eszmét és legközelebb elkészültek az e czélt elérő egylet alapszabályai, melyekből ez­úttal következő lényeges pontokat közlünk. A hitelezők védegylete czéljául tűzi ki: egy­részt közös együtthatás által a netán előfordult fizetési megszüntetés eseté­nél érdekelt egyesületi tagok igényeit érvényesíteni és esetlege­sen tagjai javára a lehető legjobb akár bírósági akár bíróságon kívüli egyességet foganatosítani, más­részt pedig testületi eljárás által megakadályozni azt, hogy a tagoknak jogos követelései nem becsületes vagy könnyelmű adósok által csalárd módokon meg ne károsítassanak és meg ne rövidíttessenek. E végett az egyesület az előforduló fizetések beszüntetésénél akár következett legyen az törvényszéki csőd folytán, akár legyen az a törvényszéknél ugyan be nem jelentett de tényleg bekövet­kezett és átalában ismeretes tény, valamint azon esetekben, me­lyekben a hitelező kárára foglalás történt, mindazon bírósági és bíróságon kívüli eljárást foganatosítani, mely tagjai követelésé­nek érvényesítése és védelmére czélszerűnek látszik. Különösen czélja leend a­ nem vétkes bukottaknál a körülmények által kínált ki­egyezéseket létesíteni, b) moratóriumokat és meghosszabbításokat számukra ki­eszközölni, c) a csődeljárás minél gyorsabb befejezését szorgalmazni, d) kétségkívül csalárd eseteknél a törvényes fenyitó el­járás útján a csalárd bukottakat és bűntársaikat a legnagyobb szigorral üldözni. Ezen egylet tagja a pesti kereskedelmi csarnoknak minden egyes tagja lehet, azonkívül Pest-I­udán székelő kereskedők, ha nem is tagjai a kereskedelmi csarnoknak, de c­égük bejegyzett és az egylet elnöksége fölvételeikbe egyezett. A tagok kötelezik magukat, hogy az egyleti alapszabályokat belépésüktől kezdve három évig szorosan meg­tartani fogják. Oly kereskedők, kik nem tagjai a kereskedelmi csarnoknak és a hitelezők védegyletébe lépni akarnak, húsz forintnyi felvételi díjt fizetnek. A tagság megszűnik hat havi felmondás mellett való kilé­pés által, de ez esetben a kilépő tag a tagsági évi díjakat, a be­jelentéstől kezdve számított 3 évig még fizetni tartozik. Megszű­nik a tagság az egyletből való kirekesztés által. A tagok az egylet általános kezelési költségeinek, valamint az egyleti czél által megkívánt, bírósági és bíróságon kívüli eljárás által okozott kiadásainak fedezésére szolgáló alap képezése vé­gett az első évben 40 ftát fizetnek. Az e czélból később szükséges tagsági illeték évenként a közgyűlés által meg fog határoztatni. Az egylet közegei az elnökség és a közgyűlés. Az elnökség áll egy elnök, egy alelnök, és 20 elnökségi tagból. Az elnökség hatásköre következő: a tagok fölvétele fölötti határozat; — a tagok kirekesztésére való előterjesztés, az egylet belső ügymeneteinek szabályzása; — választott bíráknak saját kebeléből való kijelölése; — az egylet ügyvédének alkalmazása; a hitelezők megkeresésére saját belátása szerint a fenyítő tör­vényszék eljárásának vétkes bukottak ellen leendő megkezdése ; — a közgyűlés egybehivása és az egyleti vagyonnak kezelése. A választott bíróság, mely az elnökség által kijelölt 12 választott bíró közül egyes esetre kijelölt négy bíró és egy elnök­ből áll, a tagok közt az egyleti ügyekben előforduló egyenetlen­ségek esetében dönt. E bíróság következőkép alakul: a két egye­netlenkedő fél közül mind­két fél két két bírót jelöl ki az elnök­ség által a választott bíróság teendőivel megbízott elnökségi ta­gok közül; az így kijelölt négy bíró elnököt választ. A választott bíróság határozata a két félre véglegesen döntő s e tekintetben semmiféle fellebezésnek nincsen helye. Minden egyleti tag köteles a neki tudomására jutott fizetési megszüntetést az egyleti elnökségnek bejelenteni; szintúgy kö­teles az elnökség az egyleti tagoknak a neki tudomására jutott fizetési beszüntetéseket a „Pester Lloyd"-ban való közzé­tétel által tudomásra hozni. Mihelyt fizetési megszűnés így az egyleti tagok tudomására jutott, mind azon tagok, kik az illető fizetésmegszűnés által ér­dekelve vannak, hitelező consortiumot képeznek. Ha valamely egyleti tag ily consortiumban részt venni nem akar, indokait köte­les az elnökségnél bejelenteni, mire az említett választott bíróság határoz a felett, váljon az általa felhozott indokok figyelembe vehetők-e vagy sem. Az egyes hitelezők külön nem tehetnek követe­léseik érvényesítésére lépéseket, hanem minden igényeiket a hi­telező consortium foganatosítja. A consortium szavazattöbbséggel határoz a felett, mit te­gyenek a közös érdekek érvényesítése czéljából és egyúttal min­den eszközzel gondoskodik az iránt, hogy az egyes adósok sem a hitelezőket jogos követeléseikben meg ne károsítsák, sem pedig ha csalárd eljárás által a jogos igényeket, kijátszani akarják, a büntető törvény súlya alól meg ne meneküljenek. A­mint a jelen szervezetből kivehetni, az egész intézmény az újabbkori társulati szellemnek oly téren leendő alkalmazását czélozza, melyen eddig a kormány és a hiányos törvényhozás kö­vetkeztében az üzleti világ a véletlennek illetőleg saját adósa jó­akaratának volt köteles hódolni. Ismeretes tény, hogy nálunk legtöbb csődesetnél ha nem is szántszándékos bűnösséget lehet rendszerintinek mondani, a hi­­­telezők igényei mégis legtöbb esetben oly kevéssé méltányoltat­nak, hogy e tekintetben majdnem a csődesetek 8/10 része a hitele­zők tökéletes veszteségével jár. , Azon törvények, melyek nálunk csődeljárásra vonatkoznak, eléggé hiányosak és habár a vétkes bukás súlyosan büntettetik is, törvényszéki eljárásunkban hosszab idő óta meggyökerezett szo­kás következtében vétkes bukott ellen a fenyító eljárásnak in­dítása nem igen gyakori. Magában a csődeljárásban pedig a törvénykezés nehézkes mozgása számtalan akadályt gördít a csőd lebonyolítása elé­. Ezen viszonyok mellett üzleti világunk a körülmények he­lyes felfogásával lépett oly térre, mely mint az általunk vázolt hitelezők egylete, nemcsak az üzlet hanem átalában a kereske-I delem és hitel érdekében lényeges támogatást fog nyújtani s mely­nek virulása ily körülmények között, főkép ha az egylet igazgatása s a pesti kereskedők ismeretes buzgóságával és erélyével fog esz­közöltetni és ha a közöny káros hatása, melynek szomorú tapasz­talatait nemcsak társadalmi és polgári köreinkben hanem különö­sen utóbbi időkben jelesen az 1867—68. időszakban a kereske­delmi világnál is tapasztalnunk elég alkalom kínálkozott, nem fogja e szép egylet egészséges alapjait aláásni, kétségtelen. 28 Vasúti hírek. A buda­pesti összeköttetési pálya. A közlekedési miniszter úr ő nagyméltósága a buda­pesti összeköttetési pályára nagy súlyt fek­tet; az átalános terv megállapítása után azonnal elrendelte, hogy a Duna áthidalására nézve a részletes terv készíttessék el. Miután e ter­vek már nagyrészt készek, a Dunahíd­ építésére nagy kilátás mutatkozik. A magyar északnyugati pálya Érsekújvár-Nyitra-Tapolcsán-Báni valamint Érsekújvár-Komáromi vonalrészére nézve Dr. Strousberg magyar képviselői részéről a közlekedési minisztériumnál a tervek be­nyujtottak. A magyar nyugoti pálya­társulat a pályának Ajka Kisczel­lel és Szombathelytől az ország határáig terjedő vonalrészére nézve is benyújtotta a részletes terveket a kormánynak s igy a politikai megtekin­tés legközelebb várható. Kisajátított telkek iránt kártérítés. A magyar állampálya Hatvan-Miskolczi és Vámosgyörk-gyöngyösi vonalán a m. kir. vasútépí­tési igazgatóság az építkezésekhez szükséges telkekért — az eddig felme­rült akadályok elhárítása után — a még hátralékos kisajátítási összegek kiűzetését községről községre eszközölteti. A füzesabony egri szárnyvonal kiépítésétől a pesti népbank

Next