Vasuti és Közlekedési Közlöny, 9. évf. (1878)

1878-10-09 / 41. szám

332 elágazású és szövevényes apparátusának, minőt az átalános védkötelezettség feltételez, egy kézben kell öszpontosítva lenni. Ezért szerveztetett a közös hadü­gyministériumban e czélra a már fennebb említett külön szakosztály, melynek feladata mozgó­sítás esetén rendkívül nehéz és komplikált, mert a hadvezénylet követelményeit a pályacsoportok cselekvő­képességével kell kellő összh­angzásba hozni, ez pedig csak szerfelett számos s egymással gyakran igen nehezen egyeztethető tényezők sikeres közreműködése és összeh­atása által érhető el. A jelenlegi mozgósítás alkalmával a katonai és vasúti közegek közt szükséges egybevágó s összhangzó működés eleve megállapítása czéljából, a szállító intézetek képviselői a katonai szállítmányozás központi vezetőségénél Bécsben annak idején értekezletet tartottak, a­midőn is az eléjük terjesztett s most már a gyakorlatban is teljesen megfelelőknek bizonyult.,­lta­lános és az egyes vasutak számára készült külön menettervek megvizsgáltatván, teljesen czélszerűeknek találtattak és elfogad­tattak. A menetrendek minden új csapatszállítmány közbejöve­tele által szükségessé vált módosítása, életbeléptetése előtt 3 nappal táviratilag és teljesen részletezve közöltetett az illető vasúti vállalat igazgatóságával, mi­által minden zavar s meddő erőfecsérlésnek eleje vézetett. A katonai szállítmányozás helyes szervezésének nagy fon­tosságáról s rendkívüli horderejéről fényesen tanúskodik az említett német-franczia háború. Míg ugyanis elismert tény, hogy megfelelő intézkedések hiánya volt fő oka ama a franczia vas­utakon oly nagy számmal előfordult ekaotikus jelenségeknek, melyek a f­rancz­a hadsereg balsikerének egyik főkútfejét képezék, kétségtelen, hogy a német vasuti szállítmányozás kitű­nő szerve­zetének köszönhető nem csekély mérvben a bámulatos ered­mény, melyet a német hadvezénylet kivívott. A magyar királyi államvasutak 1877-ben. (Vége.) A magyar államvasutak 1877-ki üzletkiadásai a következők voltak : Általános igazgatási költségek: az északi vona­lakon 153,612 frt 38 kr , a déli vonalakon 46,607 frt 24 kr., a gömöri iparvasutakon 22,786 frt 8 kr., a garamberzencze-sel­meczi vasúton 3,468 frt 87 kr., összesen 226,474 frt 47 kr. — E kiadások az összes északi vonalakon együttvéve kilométerként 225 frt 72 krt, vonatkilométerként 08.6 krt, és 1000 elegytonna kilométerként 34 krt. — a déli vonalakon kilométerként 166 frt 96 krt, vonatkilométerként 12.7 krt, s 1000 elegytonna-kilo­méterként 77 krt tettek. Az átalános igazgatásra fordított költségek 1877. évben a megelőző évhez képest 29,020 frt 10 krral keresbedtek, mi ki­váltkép a takarékossági elvnek hú­s állhatatos követése által lett elérve. Pályafel­ügyeleti és fentartási kiadások: az északi vonalakon 915,583 frt 3 kr., a déli vonalakon 397,581 frt 72 kr., a gömöri iparvasutakon 110,488 frt 71 kr., a garamber­zencze-selmeczi vasúton 22,335 frt 24 kr., összesen 1,445,988 frt 70 kr.­­ E kiadások az összes északi vonalakon együttvéve kilométerként 1,315 frt 66 krt, vonatkilométerként 50­0 krt, s 1000 elegy tonna-kilométerként 1 frt 98 krt, — a déli vonalakon kilométerként 1,424 frt 26 krt, vonatkilométerként 07­9 krt, s 1000 elegytonna-kilométerként 6 frt 58 krt tettek. Az itt jelzett átalános eredmény szerint az 1877. év a pályafentartásra nézve eléggé kedvezőnek mondható, a mennyi­ben ezen szolgálati ágnak fennebb számjelzett összes költsége az 1876. évben ugyanezen czélra kiadott 1.619,348 frt 46 krral szemben 173,359 frt 76 krnyi apadást mutat, mely kedvező eredmény létrehozására a takarékosság okszerű érvényesítésén kívül legnagyobb befolyással volt az anyagok, különösen pedig a felépítményi anyagok árainak, mint például az aczélsíneké az előirányzotthoz képest 40®/o-al, a vassíneké 30*/o-al, a fa­anyagoké 12%-al történt nagymérvű csökkenése, mert a munka­teljesítmény átlagosan véve az elért nagy megtakarítás mellett is nemcsak hogy nem kisebb, hanem némelyekben még nagyobb, mint volt a megelőző évi. Az aczélsinek befektetése a lefolyt évben is folytattatott úgy, hogy az év végével az északi vonalakon összesen 317,595 folyó méter (49,357 db), a déli vonalakon pedig összesen 12,192 folyó méter (1,876 db) aczélsin volt befektetve. E szolgálati ág előre nem látott kiadásainál 19,629 frt 94 kr. túllépés mutatkozik, mi egyedül csak a pályát több izben megrongált elemi eseményeknek, u. m. az árvizek, felhő­szakadások, szikla és földomlások, végre földcsuszamlásoknak volt elháru­latlan következménye. A hóviharok más évekhez képest aránylag megkímélték a déli vonalakat minden nagyobb kiadástól, ellenben az északi vonalak síkföldi szakaszán a márczius 9-től 12-ig bezárólag dühöngött erős hóvihar jelenté­keny kiadást rótt a pályafentartás ezen fejezetére. Végül meg­jegyzendő, hogy nevezetesebb balesetek a lefolyt évben sem fordulván elő, a pályafentartásnak ezen ezityen neveze­tesebb kiadása nem volt. A forgalmi és kereskedelmi szolgálat kia­dásai: az északi vonalakon 1.219,302 frt. 13 kr., a déli vonalakon 218,354 frt 59 kr., a gömöri iparvasutakon 96,608 frt 91 kr., a garamberzencze-selmeczi vasúton 19,368 frt 18 kr. összesen 1.553,633 frt 81 kr. . A központi vezetés és az állo­mási szolgálatra eső költségek az északi vonalakon együttvéve kilométerként 1,379-59, vonatkilométerként 0-520 s 1000 elegy­tonna kilométerként 2-08 frtot, — a déli vonalakon kilométerként 648-89, vonatkilométerként 0-492 s 1001 elegytonna kilométerként 3­00 frtot, — a vonat­szolgálatra eső kiadások pedig az északi vonalakon együttvéve kilométerként 296Ю6, vonatkilométerként 0-110, s 1000 elegytonna-kilométerként 0-44 frtot, — a déli vonala­kon kilométerként, 133­31, vonatkilométerként 0101 s 1000 elegytonna-kilométerként 0-62 frtot tettek. E szolgálati ágnál a több kiadás túlnyomólag csak névleges, s az 1876. évhez képest 105,761 frt 70 kr. volt, de részben a forgalom csökkenéséből is származik. Az északi vonalakon ugyanis a vonatkilométerek és az elegytonna kilométerek száma csökken­vén, kisebbedett a statistikai osztó is, minélfogva a statistikai hányados, vagyis a vonat- és elegytonna-kilométerkénti költ­ségek nagyobbak mint 1876-ban. Ellenkezőleg a déli vonalon, hol a forgalom csekély növekedése folytán a statistikai osztó nagyobb, mint a mult évben, a statistikai hányados, vagyis a vonat- és elegytonna-kilométerkénti költségek is kedvezőbbek mint 1876-ban. A vonatmozgósítási és műhely szolgálat költ­ségei: az északi vonalakon 1.009,558 frt 19 kr., a déli vonalakon 218,146 frt 96 kr., a gömöri iparvasutakon 88,535 frt 16 kr., a garamberzencze-selmeczi vasúton 14,433 frt 56 kr., összesen 1.330,673 frt 87 kr. — E kiadások az összes északi vonalakon eggyüttvéve, kilométerként 1,396 frt 12 krt, vonatkilométerként 53.0 krt s 1000 elegytonna kilométerként 2 frt 10 krt. — a déli vonalakon kilométerként 781 frt 47 krt, vonatkilométerként 59.2 krt, s 1000 elegytonna-kilométerként 3 frt 61 krt tettek. E szolgálati ág költségei a megelőző évhez képest 114,188 frt 90 krral apadtak. A vontatási szolgálat összes teljesítménye a lefolyt évben 2.463,799-6 vonat-, 3.024,183-1 mozdonykilo­méter, s 100 elegytonna-myriaméter volt.­­ Az összes jármű­telep fentartása a műhelyek kezelési költségével együtt 622,493 frt 88 krba került. Az anyag- és szer­kezelési szolgálat költ­ségei: az északi vonalakon 67,058 frt 28 kr., a déli vonalakon 20,313 frt 52 kr., a gömöri iparvasutakon 9,351 frt 16 kr., a galamberzencze-selmeczi vasúton 1,405 frt 86 kr., összesen 98,708 frt 82 kr. — E kiadások az összes északi vonalakon eggyüttvéve kilométerként 98 frt 28 krt., vonatkilométerként 037 krt, s 1000 elegytonna-kilométerként 15 krt. — a déli vona­lakon kilométerként 72 frt 77 krt, vonat­kilométerként 055 krt s 1000 elegytonna-kilométerként 34 krt tettek. Az anyagszerkezetiség költségei a múlt évhez képest egészben véve 3,031 frt 22 kr. csökkenést mutatnak. Különféle tulaj­donkép nem üzleti kiadások: az északi vonalakon 87,679 frt 11 kr., a déli vonalakon 17,144 frt 45 kr., a gömöri iparvasutakon 11,554 frt 43 kr., a garamberzencze-selmeczi vonalon 13,224 frt 71 kr., összesen 129,602 frt 70 kr.­­ E kiadások az összes északi vonalakat együttvéve kilométerként 141 frt 12 krt, vonatkilométerként 054 krt, s 1000 elegytonna-kilométerként 21 krt,— a déli vonalakon kilométerként 61 frt 42 krt, vonatkilométerként 047 krt s 1000 elegytonna-kilométerként 28 krt tettek. Ezen fejezetnél az 1876. évvel szemben 38,086 frt 25 kr. több kiadás mutatkozik, mely részint onnan származik, hogy más fedezet hiányában ezen fejezet terhére létesített s előre nem látható elodázhatlan új beruházásokra 66,065 frt 78 kr. fordíttatott, részint pedig, hogy a budapesti állomáshoz vezető u. n. temető-ut helyreállítási költségei czimén a mult években felmerült 10,137 frt 91 kr. költség az üzleti számla terhére számoltatott el. A kiadások főösszege: az északi vonalakon 3.452,793 frt 2 kr., a déli vonalakon 918,148 frt 48 kr., a gömöri ipar­vasutakon 339,904 frt 45 kr., a garamberzencze-selmeczi vasúton 74,236 frt 42 kr., összesen 4.785,082 frt 37 kr. . Az összes kiadások az összes északi vonalakon együttvéve kilométerként 4,852 frt 65 krt, vonatkilométerként 1 frt 85 krt s 1000 elegy­tonnakilométerként 7 frt 30 krt, — a déli vonalakon 3,289 frt 8 krt, vonatkilométerként 2 frt 49 krt, s 1000 elegytonna-kilo­méterként 15 frt 20 krt, összesen kilométerként 4,447 frt 2 krt

Next