Vasuti és Közlekedési Közlöny, 10. évf. (1879)
1879-11-21 / 76. szám
48 . Minél magasabb a vízállás, annyival inkább nő ezen emelkedés is. Oly vízállás, mely a régi viszonyok között a budapesti vízmércén 10 lábat mutatott volna, most már 1/s láb magassággal bírna. (Folytatása következik.) A német vasúti tarifpolitika s az osztrák-magyar kivitel. Ugyanazon időben, midőn egy nemzetközi vasúti értekezlet Prágában a porosz vasúti tarifpolitika folytán sarkaiból kimozdult európai kötelékforgalom legalább részbeni helyreállításán fáradozik, Maybach egy emlékiratot terjesztett a porosz képviselőház elé, melynek minden sorából kirí a tarifa-háború s pedig elsősorban Ausztria ellen irányuló folytatása. A porosz közmunka-minister ezen emlékirata a differentiális tarifák korlátozásának szükségességét a nemzetközi forgalomban fejtegeti. A német osztrák magyar fatarifákra vonatkozólag, melyek képezék tudvalevőleg leginkább a birodalmi kancellár részéről a differencziáls tarifák ellen intézett támadások okát, az mondatik az emlékiratban, hogy amennyiben már most áttekinthető a dolog, a tarifák kiegyenlítése aránylag igen kedvező befolyást gyakorolt a német belföldi faforgalomra. A Németország belforgalmában szállított épület és haszonfa mennyisége 75.4%-ról 1877-ben 77.4%-ra, 1878-ban és 1879. első felében 80.2%-ra emelkedett a nemzetközi forgalomban szállított hasonnemű küldeményekkel szemben. Azon állítást azonban, hogy a belforgalomban elért ezen emelkedés a foganatba vett tarifa-intézkedések következménye, az emlékirat nem bizonyítja. Különböző oldalról — folytatja az emlékirat — ajánltatott annak idején, hogy a differencziális tarifák az Ausztria-Magyarországból jövő keményfa-küldemények javára meghagyassanak, ellenben a puhafa-szállítmányokra nézve beszüntessenek, mert előbbit szükségkép külföldről kell Németországba behozni. Az uradalmi és erdészeti igazgatóság által megejtett nyomozások immár kideríték, hogy a keményfa kedvezményezése is a német erdőgazdaság és fakereskedés hátrányára szolgál. A berlini „Vossische Zeitung" igen találóan jegyzi meg ehhez, hogy a birodalmi kanczellár által a birodalmi tanácsban kimutatott s szintén az uradalmi és erdészeti igazgatóság által egybeállított számadatok után, e ressort adatai megbízhatóságához alapos kétség fér. A Magyarországból a keleti és északi tengerek felé irányuló forgalomban a lisztre szóló differenciális tarifák tekintetében tett nyomozások az emlékirat szerint a vitás pontokra nézve kiderítékt, hogy kenyérliszt már két év óta igen jelentékeny mennyiségekben s pedig az összes kivitel egy harmada, vitetik ki Magyarországból Angliába, s hogy e szerint a differencziális tarifák engedélyezésére felhozott azon érvelés, hogy csakis a legfinomabb, Németországban nem készített lisztnemekről van szó, nem találó. Tekintve a malomipar és mezőgazdaság felvirágzása körüli fontos érdekeket, a sürgetett rendszabály annál is inkább megtagadandó, mert a birodalmi kancellári hivatal elnöke a birodalmi vám- és kereskedelmi politika szempontjából maga is aggályosnak jelzi a külföldi liszt átvitelének javaslatba hozott kedvezményezését. A gabonaforgalomra nézve tudvalevőleg egy, a német-magyar vasúti kötelékben részes igazgatóságok értekezlete Magyarországból a német köteléki állomásokra, melyekhez a kikötőhelyeken kívül Berlin is tartozik, irányuló forgalomban, a gabona szállítási díjának 5%-kal való leszállítását határozta el. E határozat jóváhagyása, az emlékirat szerint, megtagadtatott, mert kitűnt, hogy az indokoló állítás, mely szerint Magyarország gabonaforgalma Angliába hónapok óta kizárólag Triest és Fiumén át megy, míg a hamburgi és stettini útirány tekintetbe sem jó, tényleg nem áll. A szőlőre nézve felhozatik, hogy a mezőgazdasági miniszer a belföldi gyümölcs- és szőlőmívelés érdekében a külföldi szőlőküldemények kedvezményezése ellen nyilatkozott és ezért lett a német-osztrák kötelék javaslatainak jóváhagyása megtagadva. A külföldi vasutakkal a direct-tarifák czélszent átalakítása czéljából folyó tárgyalásokra nézve az emlékirat azt mondja, hogy azok az osztrák-magyar vasutakkal gyorsan vezettek egy kombinált tarifschema megállapítására, mely a kül- és belföldi forgalomra egyaránt és egyformán alkalmazható eljárást kielégítő módon biztosítja. Új közvetlen tarifák felállítása a német-orosz forgalomban közel várható. A belga államvaspálya és a franczia északi vasúttal fenálló forgalomban szükségesnek mutatkozott reformok keresztülvitelét czélzó tárgyalások, az azzal megbízott elberfeldi vasútigazgatóság által erélyesen vezettetnek. Végül még az is közöltetik, hogy, miután a direct-tarifák általános új szabályozása iránti tárgyalások némely kötelékben csak igen lassan haladnak előre s könnyen az elodázhatlannak felismert e reform életbeléptetésének elhurczolását eredményezhetik, a porosz vasúti igazgatóságoknak 1879. junius 24-én kelt rendelettel kijelentetett, hogy az eltérő és a német tarifschemának meg nem felelő alapon fenálló nemzetközi tarifák érvénye 1880. január 1-én túl meg nem engedhető. E szemelvények eléggé fogják az emlékiratra vonatkozólag e sorok bevezetésében mondott véleményt igazolni. A meddig ily alapelvek irányadók a német gazdasági politikában, a két szomszédos állam oly annyira hangoztatott gazdasági ententeje nem igen lesz több puszta phrasisnál. Ily véleményben vannak általában a bécsi lapok. Mi az itt közölt pessimistikus nézeteket legalább egész terjedelmekben nem oszthatjuk. Természetesnek találjuk ugyanis, hogy a német kormány a vasúti tarifapolitika kérdésében mindaddig, sőt mondhatnánk, azon legutolsó pillanatig a régi úton halad, míg az új út nincs kiegyengetve, már csak azért is, hogy az új útirány elfogadásához illő feltételeket szabhasson. Egybehangzók azonban a nézetek, hogy a német birodalommal kötendő kereskedelmi szerződés iránti alkudozások leginkább a vasúti téren engednek kilátást a mai állapot javítására. Bismarck kg. és Andrássy gróf Gasteinben és Bécsben csak az iránytűt állították fel, s az új út kiegyengetése azok dolga, kik a kereskedelmi szerződés megújításánál interveniálni lesznek hivatva. A pályadíj kitűzése azonban még nem azonos annak elnyerésével s azért fődolog, hogy ezen alkudozásoknál érdekeink kellőleg legyenek képviselve. Mindenesetre küldötteinknek azon öntudattal kell Berlinbe menniök, hogy ha a pályadíjat nem hoznák magukkal, annak sem Andrássy, sem Bismarck nem lesz az oka! Különfélék. Az osztrák-magyar vasutigazgatók közös értekezlete folyó hó 13-án tartatott meg Bécsben, melyen többek közt következő fontosabb tárgyak kerültek megvitatás alá: a) jelentés az osztrák-magyar vasutak magatartása felett a köteléki díjszabásoknak, a német vasutak általi felmondásával szemben; b) egyöntetűség helyreállítása vissztérítési berendezésekre vonatkozólag felszólamlás) ügyekben; c) függő lakatokkal ellátott vasúti kocsik használatának megengedése; d) a Bécsben székelő osztrák-magyar fakereskedők és fóiparosoknak a darabszám megolvasása és bizonyítása iránti kérelme a faküldemények kocsirakományokbani le- illetőleg feladásánál ; e) az áruknak a czímzettek lakásaiba való bérmentes kézbesítésére vonatkozó határozat módosítása; f) a felek követelései kifizetésére vonatkozó szabályzat értelmezése; g) a cs. k. osztrák kereskedelmi és magy. kir. közlekedési ministeriumnak az 1879. év április 1-je előtt engedélyezett és az 1880. év január 1-én túl érvényes szállítási kedvezmények közzétételére vonatkozó rendelete; h) a fertőztelenítési törvény foganatosítása iránti utasítások. Arlberg-pálya. Az Arlberg-pálya építésére vonatkozó törvényjavaslat már teljesen fogalmazva van és csak előre nem látott körülmények akadályozták, hogy az mindeddig a birodalmi tanács elé nem terjesztetett. A pénzügyminiszeriura a fedezet iránt külön javaslatot szándékozik tenni és ez valószínűleg egy külön vasúti kölcsön alakjában fog történni, melyért, ha ez aranyban lenne kamatoztatandó, magasabb árfolyamot reménylenek elérni, mint aranyjáradék-czímletekért. Másodrendű vasutak engedélyezésére vonatkozó törvény hozatala iránt tett az osztrák birodalmi tanács egyik közelebb ülésén Beschauer képviselő indítványt, mely szerint a képviselőház utasítsa a kormányt egy tapasztalt vasúti szakegyénekből álló bizottság egybehívására, melynek a feletti beható véleményezés, hogy mily rendszer volna Ausztriában a másodrendű vasutak engedélyezése és építése körül követendő, s tanácskozmányai alapján másodrendű vasutak számára egy építési és üzletszabályzat tervezetének kidolgozása képezné feladatát, s küldessék ki ezenkívül képviselőház vasúti szakbizottságából egy öt tagból álló albizottság, mely a másodrendű vasutak számára egy engedélyezési törvényjavaslatot volna készítendő. Az indítványozó azon szempontból indul ki, hogy másodrendű vasutak építésére vállalkozó minden tartománynak, kerületnek és községnek oly értékes kedvezményeket kell nyújtani, melyek az állam megterhelése nélkül, a másodrendű vasutak építése és későbbi jövedelmezőségének előmozdítására alkalmasak. Ily engedmények volnának : 1. Egy kisajátítási törvény alkotása, mely által a másodrendű vasutakat építeni kívánó testületek, az azokhoz szükségelt földterületek megszerzése körül támadható speculátiók s egyesek haszonvágya ellen biztosítassanak. 2. A másodrendű vasutak utáni teljes adó- és illetékmentesség. 3. Az állam mondjon le arról, hogy a postaküldemények és postaközegek az elsőrendű vasutakra nézve is szerfelett terhes ingyen szállításának kötelezettsége a másodrendű vasutakra is kiterjesztessék, s utóbbiak ily küldeményeknek legfeljebb önköltségi áron való továbbítására volnának kötelezhetők. 4. A másodrendű vasutak fel volnának mentendők azon kötelezettség alól is, katonai csapatokat és javakat oly díjszabás szerint szállítani mely reájuk nézve nyilvánvaló veszteséggel jár. 5. Az államnak végül el kellene tekinteni attól is, hogy a másodrendű vasutakat is távirdavonalak ingyenes felállítására s sürgönyök ingyenes továbbítására kötelezze. A győr sopron-ebenfurti vasútnak i. é. október havában 14011 szállított személy és 15308 tonna továbbított árú után 35650 frt bevétele volt s,e szerint 2853 frttal kevesebb mint 1778 ugyanazon havában. Január 1-től október végéig e vasút bevételei 84560 szállított személy és 228072 tonna továbbított ára után 312632 frtot, s így 39601 frtal többet tettek, mint az előző év ugyanazon szakában.