Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)
1881-01-14 / 6. szám
6. szám. Budapest, 1881. január 14. Tizenkettedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TAHTAWiJM : A franczia vasutak 1879-ben. — Előmunkálati engedély. — Magyar gácsországi vasút. — Értekezlet a budapest-zimonyi vasút ügyében. — Becskerek-ujvidéki vasút. — Az újvidék! (helyesebben becskereki) alagút. — A tiszavidéki vasút részvényeinek törlesztése iránt. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda : TI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre a frt. félévre . „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadó-hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. A franczia vasutak 1879-ben. A francziaországi vasutak vezérigazgatóságának 1879. évről szóló jelentéséből veszszük át a franczia vasutakra vonatkozó alábbi adatokat: Az első rendű vasutak 40,290 kim.-re terjedő összhálózatából 1879 végén 22,999 kim. volt üzletben, 8763 kim. részint épités alatt állott, részint még csak tervezve volt, 8528 km, hosszít vonalnak pedig közhasznúsága még ki sem volt mondva. E számokban a különféle iparvasutak is benfoglalvák, mint az Epinac-tól Velarsig, Lyontól Croix-Rousseig s a Reyani bányáktól Veauxban Frejusig vezetők, valamint a Seine és Marne département keskenyvágányú pályája s végre a Francziaország és Anglia közti tenger alatti vasút 28 kim.-rel, mint egész hosszának felével. A helyi érdekű vasutak összes hossza 3901 kim., melyekből 2161 kim. már üzletben, 1740 kim. részben épités alatt van, részben pedig még csak építendő lesz. Az éjszaki vaspálya-társulat 2157 kim. hosszúságú engedélyezett vonalakkal bir. A régi hálózat hossza 1361 kim., melyből 1310 kim. üzletben van, 30 kim. most áll épités alatt, 21 kim. építése pedig csak ezután lesz megkezdendő. Az új hálózat 796 kim.-re terjed s ebből 654 kim. áll üzletben, 105 kim. épités alatt és 37 kim. építése még nem lett megkezdve. E számokba az éjszak-belga hálózat 169 kim.-re, valamint az e társulat tulajdonát képező s általa kezelt 313 kim. hosszú helyi érdekű vasutak nincsenek benfoglalva. A keleti vasut-társaság engedélyezett vonalainak összes hossza 3150 kim., melyből 603 kim. már üzletben álló vonal a régi hálózatra esik. Az új hálózat 2547 kim., ebből 1992 kim. üzletben, 110 kim. épités alatt van, 429 kim. még építendő, 16 kim. pedig esetleg engedélyezendő. A nyugoti vasút-társulat 3234 kim.-éből 900 kim. a régi és 2055 kim. az új hálózat területén van üzletben. Épités alatt 157 kim. áll s az új hálózat 128 kim.-ének építése még csak ezután lesz megkezdendő. Az Orleáns vaspálya-társaság engedélyezett vonalainak hossza 4359 kim., nem számitva 115 kim. helyi érdekű vasutat, melyek üzletét szintén a társulat kezeli. A régi hálózat 2342 kim., az új hálózat 2342 kim-re terjed, mely vonalak már mindannyian a forgalomnak átadattak. A Páris-Lyon-Középtenger vasuttársaság vonalainak hossza 7,131 kim. A régi hálózat 5,163 kim.-re terjed, melyből 4183 kim. van üzletben, 546 kim. épités alatt és 434 kim. még építendő. Az új hálózat 1824 kim.-éből 1543 kim. áll üzletben, 164 kim. épités alatt, 97 kim. épitése még nincs megkezdve s 20 kim. egyelőre még csak engedélyezve van. A Rhone és Mont-cénisi külön hálózatból 144 kim. pályahossz van a forgalom számára megnyitva. A déli vaspálya-társaság 3002 kim.-rel bir, melyből 878 kim. a régi és 2,124 kim. az új hálózatot képezi. A régi hálózat vonalaiból 796 kim. áll üzletben, 42 kim. épités alatt és 40 kim. épitése még nem kezdetett meg; az új hálózat vonalaiból 1405 kim. van a forgalomnak átadva, 407 kim. áll épités alatt, 216 kim. épitendő, és 961 kim. egyelőre még csak engedélyezve van. A párisi övpálya, mely az éjszaki, keleti, Orleáns és Páris-Lyon-Középtenger vaspályák közös tulajdonát képezi, 142 kim. hosszú, melyből 52 kim. a nevezett vasutak vonalszakaszaiba esik. Az államvasut-hálózat terjedelme 2606 kim., 1638 kim. épités alatt álló és 765 kim. oly vonalakkal, melyek épitése még csak ezután lesz megkezdendő. A még nem engedélyezett, de már közhasznúaknak nyilvánított vonalak hossza 1879.deczember végén 4322 kim. volt. Üzletben csak a Leronville-sedani vonal két szakasza állott, mig épités alatt 1851 kim., épiteni még meg nem kezdett pedig 2328 kim. volt. Algierben az első rendű vasutak hossza 1056 kim.-re terjedt, melyből 870 kim. üzletben s 186 kim. építendő volt. Nincsenek e számokban ama 220 kim.-t tevő vonalak foglalva, melyek a bona-guelmai vasút-társulat tulajdonát képezik s Algier területén feküsznek. Az Algéria nyugoti részeiből és Maison barrée-ból kiinduló s a beni aidai magaslatokig vezető helyi érdekű vasutak hossza 95 kim., melyből 80 kim. már üzletben, 15 kim. pedig még csak engedélyezve van. Az iparvasutak 244 kim.-re terjednek, s azokból 202 kim. áll üzletben, 42 kim. épités alatt. Keskeny vágányú ezek közül 212 kim. A kiegészítő hálózat osztályozott vonalainak hossza 1638 kim. Az algériai vasút hálózatnak összes hossza a kiegészítő vonalakkal együtt 3033 kim., melyből 1152 kim. van üzletben, 42 kim. épités alatt s 1839 kim. még csak ezután lesz épitendő. A Francziaországhoz tartozó vasutakra vonatkozó adatok kiegészítéséül közelebb a gyarmatokban levő vasutakról egybeállítottak is közzé fognak tétetni. A Senegal területen az előmunkálatok befejeztetvén, 780 kim.-re terjedő vasúthálózat építése van kilátásba véve s a Réunion szigeten szintén 780 kim. hosszú keskeny vágányú vasút helyreállítása tervezve. Végül még felemlítendő, hogy a Pondichery-i mólónak a Dingy-i tengerpartokhoz vezető angol vonalakkal leendő egybeköttetése czéljából, egy angol társulatnak 12 km.-nyi hosszú vasút építése és üzlete engedélyeztetett, mely vonal múlt év október havában már a forgalom részére át is adatott. Előmunkálati engedély. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter Luczenbacher Pál utódai és érdektársainak egy év tartamára előmunkálati engedélyt adott: 1. Szobról Vámos-Mikolán át Lévára, 2. Szobról, illetve Vámos-Mikoláról via Ipolyság az Ipolyvölgyön át Pálfalváig, a magyar államvasutak északi vonalának állomásáig és 3. Ipolyságról Korponán át Zólyomig, szintén a magyar államvasutak északi vonalának állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasutakra. Magyar-gácsországi vasút. Az osztrák kereskedelmi minister a »X. Fr. Pr.« szerint kérdést intézett a magyar kormányhoz, várjon és mily feltételek alatt volna hajlandó az első magyargácsországi vasút magyar vonalának elválasztására vonatkozó tárgyalásokba bocsájtkozni. A magyar kormány erre elvileg késznek nyilatkozott ugyan, de egyidejűleg ellenkövetelményeket is formulázott. Ezek elsejét a leobersdorf-ebenfurti vonalrész kiépítése képezi, miáltal a jövendő buda-győri vasút az alsó ausztriai délnyugati vasutakkal összeköttetésbe hozatván, Budapestről új átmeneti vonal alkottatnék. Az első magyar-gácsországi vasút magyar részének elválasztása kétségkívül összefüggésben áll a gácsországi transversális vaspálya tervével, mely most — úgy látszik — újból felvétetett. A kérdés, váljon a transversális pálya a magyar-gácsországi-, az Albrecht-, Dnieszter- és tarnovbluchovi vasutakkal államvasúti hálózatot képezzen, vagy pedig az egész csoport a transversális vaspálya engedélyével egy consortiumnak adassék-e át, még függőben van. A magyar-gácsországi vasút vonalainak elválasztása iránti tárgyalások különben e pálya szövevényes pénzügyi viszonyai miatt nem lesznek nehézségnélküliek. A budapest-zimonyi vasút ügyében a Länderbank és a magy. vasúti bank képviselőivel a megkezdett értekezletek.