Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)
1881-07-15 / 84. szám
84. szám. Budapest, 1881. Julius 15. Tizenkettedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTALOM. Osztrák vasúti ügyek. — Confrence á quatre. — Különfélék. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. Szerkesztői iroda, VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » ‹ » fél évre 6 › Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Osztrák vasúti ügyek: Bécs, 1881. július 11-én. A közgyűléseknek a most mult félévvel lezárt sorozata igen megnyugtató kilátást nyújt a monarchia vasutügyeire. Két vállalat kivételével az újabb vasutak teljesen sankozvák. Az állami kamatbiztositás határai előbbi magyarázatának szlikkeblűsége azon sajnos csorbák után, melyeket általa maga az államhitel szenvedett, sokkal igazságosb felfogásnak engedett helyet. El kell ismerni, hogy Magyarország hasonlíthatlanul nehezebb körülmények között sem élt soha ily kicsinyes, sőt rabulistikus magyarázó kísérletekkel. Ez oka, hogy a magyar hitel az osztrák hitel színvonalára emelkedett s a monarchia másik felének egyedüli vagy együttes garantiáját élvező pályaértékek most sem állanak rosszabbul, mint állottak az előtt. A vasúti subventiók súlyos teher gyanánt nehezülnek ugyan a monarchia pénzügyeire, de a garantirozott vasutak ezért folytonos compensatiokat nyújtanak s különösen a birodalom minden részeiben mind élékebben fejlődő helyi vasúthálózatok általi természetes prosperitásuk e terheket lassanként könnyítendi. A vasúti értékek s a járadékok árfolyamai közt tehát folytonos kiegyenlítés történik, s ott, hol arra különös okok merülnek fel, a vasúti értékek még magasabban állanak. Ezek nagyobb bevételekre és osztalékokra engednek kilátást, míg a járadékok csak fix jövedelmet nyújtanak. Az előbb rettegett államosítás most a vasutak magas értékesítésére van befolyással, miután általánossá vált a meggyőződés, hogy az állam a szerzett jogok csorbításától ez actiónál is tartózkodni fog. Egy fekete pont azonban mégis fenyegeti a vasutakat s ez a fiscus, mely minden, habár adókötelesnek csak látszó tárgy után is már egész kezét nyújtja. A kormány bizonyára mérséklőleg fog közbenjárni, nehogy a gyümölcscsel együtt a fa is elvesszen. Az osztrák kereskedelmi ministerium statisztikai osztálya az osztrák-magyar vasutak 1878-ik évi üzemére vonatkozó statistikai közleményeket tartalmazó s több mint 300 lapra terjedő kötetet adott ki. E rali vasutügyeink sokalaku viszonyainak minden részleteit tárgyalván, a monarchia összes vasutügyeire kiterjed, mig az 1878-ról szóló üzleti, forgalmi és pénzügyi adatok az ugyanazon osztály által az osztrák vasúti statistika fő eredményeiről még 1879-ben megjelent kiadványban lettek közzétéve. Az új kötet az osztrákmagyar vasúthálózatnak 1837-től 1878-ig történt fejlődését, s különösen ez utóbb nevezett évbeni terjedését, a végrehajtott építkezéseket s ezek fenntartási és átalakítási költségeit, a befektetési tőkéket, a járműeszközök állagát és teljesítményeit, a pénzügyi üzleteredményeket stb., s végül a vasúti balesetek, valamint a vasúti alkalmazottak halálozási és rokkantsági statistikáját ismerteti. Ugy hallatszik, hogy e mű 1879-iki évfolyama is már munkában van s az 1880-iki főeredmények közzététele is még eg, évnegyedben várható. Ausztria jövő vasúthálózatára nézve állítólag a következő útirányok lesznek mérvadók, és pedig Eger-Budweis, St.-Valentin-Laibach, Triest-Bécs, Eger-Prága, Bécs-St.-Pölten, Amstetten-Selzthal, Vörgl-Insbruck, Arlberg-svájczi határ, s végül a gabonára nézve nagy fontosságú Leobersdorf-St.-Pölten, melynek fontossága a birodalmi tanács vasúti bizottságában ismételve hangsúlyoztatok. E bizottság az idén az l'/a mértföld hosszú összekötő vonalrész kiépítése iránt is nyilatkozott, a tavasi fejtegetésekre vonatkozólag megjegyezvén : »Ha már az Ebenfurttali összeköttetés is elégséges a leobersdorf-st.-pölteni vonalnak a déli vaspálya alóli emancipálására, úgy az még nagyobb jelentőségűvé válik, ha meggondoljuk, hogy az ebenfurt-sopron-győr-budapesti vonal által direct összeköttetés jö létre a tiszavidéki vasúttal és a magyar államvasúti hálózattal, miáltal lehetővé lesz az osztrák államvaspálya Budapesten és Győrött egyedül uralgó befolyása alól szabadulni s a gabonaforgalmat nyugoti irányban nagyrészt az alsó ausztriai államvasutak fővonalára terelni. Több testület, azonban köztük a bécsi kereskedelmi és iparkamara is az ebenfurt-leobersdorfi vonal kiépítése ellen nyilatkozott. A személyforgalomról, a vasutak e sajgó gyermekéről írják a »F. B.«-nak, hogy miután az a legtöbb vonalon nem fizeti ki magát s nem minden vasut nyugszik meg a hiánylatnak az összköltségek körüli megtakarítások általi fedezésében, a bevételeknek a közönség bevonása általi fokozása sokkal kecsegtetőbb intézkedés volna. Hogy nálunk a közönség utazási kedvének élénkítése és emelésére még nagyon kevés történik, az angol és amerikai vasutakkali egybehasonlításból látható, melyektől a mi vasutaink igazgatóságai még igen sokat tanulhatnának. Két intézkedés alkalmas különösen az utazó közönség vonzására, mérsékelt térfi és körutazási menetjegyek elégséges hosszú érvényességi tartammal ugyanis, és nagymérvű hirdetések. Ezenkívül azon elvnek kellene általában irányadónak lenni, hogy az érvényességi tartam a távolság növekedésével hosszabbodik. Ez eszme most már Németországban is kezd utat törni magának. A visszautazás megengedése más vonalakon oly intézkedés, mely különösen a mi alpesi vasutainknál érdemel figyelmet A mi a hirdetések tekintetében nálunk történik, az Anglia vagy Amerikához képest szót sem érdemel. Hirdetések és falragaszokban ott minden kényelem kiemeltetik, a vonal egyes szép pontjaira írásban és képekben történik figyelmeztetés s nagy terjedelmű menetrendek folyton közöltetnek a lapokban. Egy gácsországi vasút igazgatósága nagy elismerésben részesült egy lengyel lapban azért, mert az volt az első, mely a közönség számára bizonyos nyomtatványokat lengyel szöveggel állíttatott ki, a felekkel az ezek által használt nyelven levelez, nem követ germanizáló tendentiákat, hanem számol az ország és a lengyel nemzetiség jogos követelményeivel. Az üzletvezetés hivatalainak főnökei közt egy német sincs. Bécsben az igazgatóságnál ugyan kevés lengyel van alkalmazva, és a magas" állások mind "németekkel vannak betöltve, de ez különben így van valamennyi többi vasutainknál is. Az igazgató maga ment minden előítélettől vagy elfogultságtól a lengyel elemmel szemben, s ezért e vasútnál sem germanisaló pressió nem gyakoroltatik, sem pedig a lengyel nemzetiség háttérbe szorítása nem fordul elő. *) Az igazgató egy Lengyelországban fenálló intézmény főnökének érzi magát, s ismervén az ezzel egybekötött erkölcsi kötelezettségeket, ahol csak lehetett, mindenütt a népiskolák emelésére és az országos ipar fejlesztésére fordító figyelmét. Így a többi közt a vasút egyik állomásán levő népiskola már évek óta hoz subventiót a pályától, mely nélkül fen sem állhatna; az igazgatóság továbbá két kosárfonó iskolát léptetett életbe, s azokat nemcsak a szükséges kellékekkel ellátja s tanítóit fizeti, hanem azon alkalmazottait, kik gyermekeiket iskolába kívánják járatni, de künn a vonalon állomásoznak, megfelelő segélyekben is részesíti. Hasonlókép segélyzi az igazgatóság az egy másik állomáson lévő faragó iskolát is, hol alkalmazottainak azt látogató gyermekei számára 4 ösztöndíjat alapított. A lengyel ipar megismertetésére más országokkal az igazgató egybeállitá Galiczia valamennyi naphra- és földviasz-terményeinek gyűjteményeit, s azokat előbb különféle tárlatokon kiállítván, a bécsi, budapesti és kassai múzeumoknak ajándékozá, azok magyarázatára egy saját maga által agácsországi ipar ez ágának ismertetésére irt füzetet is csatolván. Osztrák adótörvények dr. Roll, az Erzsébet nyugoti vasut jogtanácsosi helyettesétől. Jogosan panaszkodik e műnek, — vasutjogi prejudikatumok gyűjteményei *) Ily tendentia egyetlen más vasútnál sem észlelhető. — A levelező