Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)

1882-03-26 / 37. szám

246 A kijelölési jog gyakorlására vonatkozó egyéb határozmányok. 12. §. Az államvasúti tanács a 9. §-ban lit. b) és c) alatt megjelölt tagjai helyébe a kijelölés alkalmával egyidejűleg pót­tagok is ajánlhatók. Javaslataik megtételénél a kereskedelmi és iparkamarák, illetőleg a mezőgazdasági szaktestületek nincsenek saját tag­jaikra szorítva, s az általuk kijelölt tagokat, ezek működési idejének letelte után, újból is javaslatba hozhatják. Megürült állások újbóli betöltése. 13. §. A kereskedelmi miniszer részére marad fentartva az államvasúti tanácsban a három évi működési tartam lejárta előtt netán megürülő helyek betöltéséről gondoskodni, s külö­nösen azon esetben, ha valamely tag további működése beteg­ség, vagy személyére vonatkozólag beállott más akadály miatt lehetetlenné tétetnék, vagy legalább igen megnehezíttetnék, helyébe póttagot behívni, vagy esetleg új tag kinevezése iránt a kellő intézkedést megtenni. Állandó tanács. 14. §. A kereskedelmi miniszer az államvasuti tanács összes tagjaiból 5 tagot (köztük 2 póttagot) jelöl ki, kik működésük tartama alatt az elnök állandó tanácsa gyanánt működnek. Az államvasuti tanács időnkénti összeülése: elnökség és résztvétel az üléseken. 15. §. Az államvasuti tanács az elnök meghívására a szükséghez képest, de évenként legalább kétszer és pedig tavasz­szal és ősszel tart ülést. Az üléseken az elnök, vagy ennek akadályozása esetén a tanácsnak a kereskedelmi minister által e czélra kijelölt egy tagja elnököl. Az igazgatóság vezetése körül az elnök helyetteseként működő főhivatalnok, valamint az igazgatóságnak az elnök által kijelölt közegei az üléseken részt vesznek. Azon ministeri ügyosztályok főnökei, melyekben az állam­vasutak főfelügyelete vagy igazgatására vonatkozó ügyek tárgyaltatnak, és az osztrák vasutak főfelügyelőségének szakosz­tály-vezetői az üléseken mindenkor részt vehetnek. Elnök az államvasuti tanács üléseire szakértőket — ha nem is közegei az igazgatóságnak — szintén meghívhat. Az államvasuti tanács tagjainak fogadalma és díjazása. 16. §. Az államvasuti tanács tagjai, a­mennyiben nem állami tisztviselők, az elnök kezeibe fogadalmat tesznek. A működés tiszteletbeli hivatal, melyért díjazás nem jár. A nem Bécsben lakó tagoknak m­ért napidíjra és utazási költségeik megtérítésére van igényök, a­mennyiben utóbbitól a vasutak ingyenes használata következtében el nem esnek. Az államvasúti tanácsnak az elnök mellé rendelt állandó tanácsba beosztott tagjai díjazásban részesülnek, melynek ma­gasságát és nemét a kereskedelmi miniszer által kiadandó nor­male állapítja meg. A póttagokat tényleges hivatalos működésük tartamának arányában hasonló díjazás illeti. Az államvasuti tanács hatásköre: 17. §. Az államvasuti tanács az államvasuti üzemnek fon­tos, s a kereskedelem, ipar- és mezőgazdaság érdekeit érintő ügyeiben, valamint a kereskedelmi miniszer külön felhívására a vasútügy hasonló kérdéseiben véleményezésre van hivatva. Az államvasuti tanács véleményezése alá tartoznak, a­mennyiben az 1 §.-ban megjelölt vasutak forognak szóban, külö­nösen­­­ az igazgatóságnak a tarifaügyre vonatkozó fontosabb javaslatai, nevezetesen azok, melyek a személy- és áru­szállítási szabványos tarifák megállapítását, továbbá a kivételes és kü­lönbözeti díjszabások alkalmazásának alapelveit tárgyazzák ; b) az évenként kétszer — a nyári és a téli hónapok szá­mára — megállapítandó menettervek; c) szabályzati- és tarifa-határozmányok megváltoztatását czélzó javaslatok, a­mennyiben azok nem csupán átmeneti ki­vételes viszonyokra vonatkoznak, és d) a szállítások és munkálatok kiadása módjának alapelvei. Az államvasuti tanács hatáskörén belül az igazgatósághoz kívánalmakat és panaszokat intézhet, s attól felvilágosításokat kérhet. Az államvasuti tanács véleményezése. 18. §. Az államvasuti tanács a jelenlevő tagok szótöbb­séggel hozott határozatainak alapján ad véleményt. A szavazatok számának egyenlősége esetén az elnök szava dönt. Eltérő nézetek az illetők kívánatára a jegyzőkönyvbe fel­veendők. A jegyzőkönyvek a kereskedelmi miniszer elé terjeszten­dők. Az elnöknek jogában áll saját nézetét, ha az az államvasúti tanács véleményétől eltérő, ez utóbbival egyidejűleg a kereske­delmi miniszer tudomására hozni, s saját felelősségének meg­felelő javaslatokat tenni. A nézeteltérés tárgyát képező intézkedések a miniszer határozatának beérkezéséig függőben tartandók. Ha azonban késleltetés esetén veszély fenyegetne, az elnök a belátása szerint szükséges intézkedések haladék nélküli megtételére nemcsak jogosítva, de kötelezve is van. Ez esetben az államvasúti tanács véleményétől eltérő intéz­kedés az előbbivel együtt indokolva a kereskedelmi miniszer tudomására hozandó. Az állandó tanács hatásköre: 19. §. Az államvasúti tanácsnak az elnök mellé rendelt állandó tanácsba beosztott 3 tagja, az elnökkel az igazgatóság hivatalos helyiségeiben történő időnkénti érintkezés útján az ügymenet fontosabb eseményeiről tudomást szerezni, és a keres­kedelmi ministérium­ határozata, vagy a vasúti tanács véleménye­zése alá terjesztendő ügyekbeni javaslatok előkészítésében köz­reműködni, s esetleg az elnök meghívására az igazgatósági ülé­seken is részt venni tartozik. Az elnök köteles az állandó tanács véleményét a pénzügyi és kereskedelmi szolgálat minden fontosabb kérdéseiben kikérni. Az államvasúti tanácsnak az elnök állandó tanácsosaiként működő tagjai a pénzügyi kezelés ellenőrzésénél, különösen pedig a főpénztár rovancsolásánál közreműködnek s a nyugdíj- és jótékonysági alapok kezelésében résztvesznek, a mennyiben ezekre nézve a központi igazgatóság befolyása és közreműködése fenntartatott. Az állandó tanács és az elnök, a­kit a 18. §-ban sürgős esetekre nézve fentartott jog ez esetben is megillet, közös elhatározása alá tartoznak : a) tarifakedvezmények engedélyezése a személy- és áru­forgalomban, és b) az ajánlati tárgyalások feletti határozat. (Vége következik.) Az alföld-fiumei vasút 1871 évi üzlet eredményei a számadási zárlat szerint következőleg alakultak: 1881 évi bevételek 2.043,747-26 frt.­­ » kiadások 1.453,326-60 » » » üzleti fölösleg 590,420­66 frt. 1880 évben kitettek: a bevételek 1.942,18043 frt. a kiadások 1.487,607-37 „ az üzleti fölösleg 454,573'06 frt. Az 1880 évi eredményekkel szemben e szerint az 1881 évben a bevételek 101,566*83 frttal, vagyis 5­2%-al emel­kedtek, ellenben a kiadások 34,28077 frttal, vagyis 2-3°/0-al csökkentek, minek folytán az üzleti f­ö­l­ö­s­­­e­g n­é­l jelen­tékeny, t. i. 135,847­60 frtnyi, vagyis körülbelül 30%-nyi emel­kedés mutatkozik. Az 1881 évi előirányzathoz képest a fenn kimutatott tény­leges eredmények azonban már nem mutatnak kielégítő ered­ményt, mert míg az 1.927,000 frttal előirányzott bevételekkel szemben a tényleges bevételek 2.043,747-26 frt, tehát 116, 747-26 forinttal, vagyis körülbelül 6°/0-al többre rúgtak, addig az 1.259,418 frttal előirányzott kiadásokhoz képest a tényleges kiadások is 1.453,326-60 frtra, tehát 193.908,60 frttal, vagyis körülbelül 15%-al növekedtek, minek következtében a 667,582 forinttal előirányzott üzleti fölösleggel szemben a tény­leges fölösleg is kevesebb lett 77,161-34 frttal, vagyis körül­belül 11%-al. Az 1881 évi tényleges eredmények mindamellett kielégí­tőknek mondhatók, a­mennyiben az elért üzleti fölösleggel a 37,281,400 frtnyi eredeti építési tőke az 1880 évi 1-22%-nyi kama­toztatás ellenében 1-58°/0-al van gyümölcsöztetve. Az üzleti bevételek és kiadások közti viszony az 1880 évi 76'5 °/o'ra M 1881 évben 71*1 °/0-ra szállt le, javult tehát az arány 5­4%-al. A szerb vasúti kérdéshez. A szerb vasutak építése foly­tatásának kérdéséről szóló legújabb jelentés szerint, a szerb minis­térium hangulatában Mijatovic előnyére változás állott be. A

Next