Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)
1882-11-08 / 133. szám
133. szám. Budapest, 1882- November 8. Tizenharmadik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM. Statisztika dióhéjban. S. A.-től. — Előmunkálati engedélyek. — A Szigeth-kamarától Rónaszékig és Sugatagig tervezett helyi érdekű vasutas. — Különfélék: Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. Szerkesztői iroda: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) 11. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » ' » » fél évre . » Kiadó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Statisztika dióhéjban S. A.-tól. A statisztika szép és szükséges, sőt talán nélkülözhetlen dolog; a vasutak maguk is érzik szükségét és fontosságát, de mivel igen sok a fél, amely a vasutak statisztikájából a reá nézve érdekeset tudni kivánja, a vasúti statisztika a sok érdek folytán oly óriási tömeggé szaporodik fel, hogy ugyancsak keserves feladat minden egyes érdekeltre nézve, azt, amire szüksége van, kikeresni. Pedig a vasúti statisztikának a laikusra nézve is van érdeke, s ha a laikust, ki részint nemzetgazdasági, részint politikai tekintetekből kívánna a vasutak kezelésének főbb mozzanatairól értesülni, túlságos adathalmazzal el nem fárasztjuk, talán köszönettel tartoznék nekünk, holott ma, csak a statisztikában is nehézkes gépezet színében tüntethetjük fel magunkat. Az is kérdés, hogy váljon a kormány ellenőrző közegeinek szükségük van-e az egész óriási adathalmazra, mely épen tömegénél fogva nehezen és lassan készül el, és mindenesetre elkésve arra nézve, hogy az összehasonlító adatok eredményéből az okszerű következtetések kellő időben levonatván, gyakorlatilag értékesíttessenek. Kérdés tehát, hogy minőnek kellene lennie e statisztikának, hogy a nemzetgazdasági és politikai szempontokból érdeklődő laikust, az ellenőrző kormányt és magát a vasúti igazgatást kielégítse ? — Azt tartjuk, olyannak, hogy ne öltsön oly terjedelmet, mely elkerülhetlenül késedelemmel jár; olyannak, hogy mindazon adatokat tartalmazza, amelyek képesek a vasút forgalmának sűrűségéről kellő tájékoztatást nyújtani, s végül olyannak, mely lehetségessé tegye, hogy a kiadásoknak a forgalom sűrűségéhez való arányossága megítéltethessék. Egy táblázatba mindent alig lehet összeszorítani, de azt mindenki meg fogja engedni, hogy az alább példaképen közlött táblázat*) az általános szempontból ítélőstatistikust kielégítheti, mert észszerű egységekre visszavezetve, világos képét nyújtja az egyes vasutak forgalmának, s azáltal, hogy a bevételeket és kiadásokat ugyancsak észszerű egységekre visszavezeti, elfogulatlan ítéletnek alapul szolgálhat. Sok szó fér hozzá, hogy nem kellett volna-e a táblázatba még egy vagy más adatot felvenni, de az egész csupán csak kísérlet kíván lenni, mely legalább nagyjából bebizonyítja, hogy igenis lehetséges általános szempontból rövid és kielégítő vasúti statisztikát nyújtani és pedig oly időben (az üzleti évet követő év július 1-éig), amelyben eddigelé nem szoktunk volt összehasonlító statisztikát kézhez kapni. A táblázat könnyen áttekinthetőleg kimutatja a személyszállítás sűrűségét (az ebbeli adatok még a régi statisztikusokat is meg fogják lepni), az áruforgalom sűrűségét és a vasút és kocsiközlekedés sűrűségét; lehetővé teszi megítélni, váljon mely vasutaknál sikerült a szállított holtsúlyt a lehetőségig megszorítani ? mely vasutak voltak kénytelenek a személyszállításnál a vitelbérek minimumával megelégedni s mely vasutak vannak azon szerencsés helyzetben, hogy a teheráruk után átlag még szép tiszta nyereséggel kecsegtető szállitási dijakat szedhetnek ? Feltünteti az egyes vasutak jövedelmezőségét, feltünteti, hogy mely vasutaknál játszik a személyszállítás csak alárendelt szerepet s végül, hogy az egyes vasutak a bevételek hány százalékát voltak, kénytelenek a vasúti üzem költségeire fordítani. A kiadások nem csupán a vonalhossz, hanem a vonatkilométerek száma szerint, sőt mivel félig üres vonatok is járhatnak, a szállított bruttósúly szerint taglaltattak szét, sőt a forgalmi szolgálat költségei, mint amely szolgálati ágnak egyedül van része abban, ha a vasutak helyesen kihasználtatnak, a szállított tiszta súly szerint is ki lettek mutatva. A táblázat nem terjed ki valamennyi magyar-osztrák vasútra, de mivel a jelen táblázat csak kísérlet, jövőben majd pótolhatják azok, akik az adatoknak az ajánlott formában való közzétételét felkarolni kívánják. Előmunkálati engedélyek. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter egy évi időtartamra előmunkálati engedélyt adott: a Biasini Domonkosnak egy a m. kir. államvasutak keleti vonalának Héjjasfalva állomásától Székelyudvarhelyig vezetendő gőzmozdonyú helyi érdekű vasútra és Z.) Szokoly Gyula és Rakovszki Istvánnak egy Soroksártól Örkényig, esetleg Tatár-Szent-Györgyig építendő hely érdekű gőzmozdonyú vasútra. A Szigeth-kamarától Rónaszékig és Sugatagig tervezett helyi érdekű vasutak engedélyezése iránt f. hó 6-án a közmunka és közlekedési minisztériumban tárgyalás tartatván, az engedélyezési feltételek a helyi érdekű vasutakról szóló törvény alapján megállapíttattak. Úgy a hónaszékig, mint a Sugatagig vezető vonal, a m. északkeleti vasút marmaros-szigeti állomásától az ottani sókamarákig már üzemben álló vonalból indul ki, s mindkét vonal elsősorban a kincstári bányák és erdők termékeinek megfelelőbb kiaknázhatása végett építtetik, de egyéb, szállításokra sőt a személyforgalom közvetítésére is be fog minkét vonal rendeztetni. A Rónaszékig vezető vonalhossza körülbelül 20 kilométer, a Sugatagig építendő vonalé pedig mintegy 17 kilométer. A vasútvonalakat az ismert jónevű vállalkozó, Müller Frigyes saját költségén fogja kiépíteni s 30 évig üzemben tartani, amely idő lejártával a pálya tehermentesen a bányakincstár tulajdonába megy át. A nevezett vállalkozó s a m. kir. pénzügyminisztérium között a vasutvonalak kiépítése és üzletben tartása iránt kötött szerződés szerint a vasutvonalak építési és felszerelési költsége 710,000 frttal állapíttatott meg s a vállalkozó részére a kincstári bánya- és erdőtermékekből bizonyos minimális évi szállítmány-mennyiség lett biztosítva, viszont azonban az engedély egész tartamára meg lett állapítva az árszabási egységtétel, mely a kincstári szállítmányoknál alkalmazandó lesz. *) Lásd a táblázatot a túloldalon. Különfélék. Az osztrák kereskedelmi forgalom Spanyolországba és a Gotthardvaspálya. A barcelonai osztrák-magyar főconsulatus a bécsi kereskedelmi kamarához intézett jelentésében azon kedvezőtlen befolyásra utalt, melyet a Gotthard-vaspálya Ausztria-Magyarországnak Spanyolhonba irányuló kiviteli forgalmára Németország előnyére gyakorland. Mert most, és pedig épen az új vasút által, Németországnak is könnyebb és olcsóbb útja van Spanyolországba. A consulatus ezért elsősorban is direct gőzhajó-összeköttetést kikötőink és Spanyolország közt, esetleg a Lloyd gőzöseinek kikötését még Genua előtt is a Spanyolországba irányuló átmeneti forgalom kiaknázása czéljából, valamint a Spanyolországba rendelt belföldi származású áruk díjszabásainak mérséklését a hazai verseny elengedhetlen postulátumának jelzi az idegen versenynyel való küzdelemben spanyol földön. Az alsó-ausztriai kereskedelmi kamarának a consulatusi jelentésekkel foglalkozó osztálya kiváló figyelmet fordított e tárgyra. Az utolsó 10 évi külbéke és belnyugalom folytán Spanyolországnak növekvő jólétét jelentékenyen emelő spanyol kereskedelmi mérleg