Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)
1884-03-26 / 36. szám
államnak a helyi érdekű vasutak részére üzleti és forgalmi szabályzatokat állapítani meg. Mindazonáltal, tekintettel azon viszonyra, mely az első rangú s a helyi érdekű vasutak közt fennáll, tekintettel arra, hogy az előbbiekre a közösen megállapított szabályzatok az irányadók, míg annak daczára, hogy igen gyakran tulajdonosai az utóbbiaknak, emezekre nézve esetleg eltérő intézkedések lehetnek Ausztriában, mint Magyarországon, természetes és szembeszökő az együttes, vagy legalább egyöntetű intézkedés haszna. Ily egyöntetű és a forgalmi életben még semmi nehézségre okot nem adott — utasítás adatott ki 1884 év elejétől érvényben a magyar kormány által (»A vasúti forgalmi szolgálatra vonatkozó szabályok alapelvei helyi érdekű vasutakon*), mely magában foglalja azon üzleti természetű határozatokat, a melyek — eltérőleg az elsőrendű vasutakon használt gyakorlattól — a vicinális vasutakról szóló 1880: XXXI. t.-cz. előtt kiadott engedélyokmányokba különösen is felvétettek. Minthogy már most ez utasítás sokkal átalánosabb és részletesebb, mint a korábbi engedélyokmányokba felvett határozatok , minthogy továbbá ez utasítás a kormány jelentése szerint Ausztriában is elfogadtatott, s így annak életbeléptetése az üzletkezelések tekintetében nemcsak az összes magyar vicinális — gyorsan emelkedő — hálózatra, de Ausztriára is kiterjednek : felette kívánatos azoknak kiterjesztése a korábban engedélyezett vicinális vasutakra is. Ezeknek érdekeit egyátalán nem sérti e kiterjesztés, mert az általános utasitás részben az 1880: XXXI. t.-cz. 3. és 4. §-a alapján szabadabb szellemben van tartva a korábbi félénkebb határozatoknál, s így semmi ok SIGCS a kiterjesztést megtagadni, illetőleg az engedélyokmányok megfelelő szakaszait, mint már törvényerőre emelkedetteket, hatályon kívül helyezni. Az 1. § időrendi szövegezés kedvéért, harmadik sorától így módosító a bizottság, amelyek a valkány-perjámosi (1870 évi XXVII. t.-cz.), a bánréve-nádasdi (1870 évi XXXII. és 1876 évi X. t.-cz.), a vojtek-bogsáni (1872 évi XXVIII. t.-cz.), a nagysurány-nyitrai (1875 évi XLII. t.-cz.), a tótmegyer-nagysurányi (1875 évi XLIII. t.-cz.), az arad-körösvölgyi (1875 évi XLIV. t.-cz.), a mezőtúr-szarvasi (1879 évi X. t.-cz.), a szamosvölgyi (1880 évi XXXII. t.-cz.) és a nyitra-nagytapolcsányi (1880 évi XXXIII. t.-cz.) vasutak , stb. Ily szövegezésben tisztelettel ajánljuk a törvényjavaslatot elfogadásra. Budapesten, 1884 évi márczius hó 6-án. Gr. Bánffy Béla s. k., György Endre s. k., bizottsági elnök, bizottsági előadó. A közmunka és közlekedési m. kir. ministerium és az alája rendelt állami intézetek és közegek újjászervezésére vonatkozó kormányrendeletek és utasítások. I. Rendelet, 559/el. sz. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és törvényhatóságnak, s valamennyi vasúti igazgatóságnak, illetőleg vállalatnak. Legfelsőbb elhatározás alapján a m. kir. vasúti főfelügyelőséget 1884. évi ápril hó elsejével feloszlatván, annak az államvasuti építkezések vezetésére vonatkozó teendőit a m. kir. államvasutak igazgatóságára, a vasúti forgalom biztonságának, rendességének és szabályszerűségének ellenőrzésére vonatkozó teendőit pedig a vezetésem alatt álló ministérium III. szakosztálya 4-ik ügyosztályára bir.tam, mely e/.en hatósági minőségében a „magyar királyi vasúti főfelügyelőség* czim alatt fog eljárni és ahoz, az illetékességi köréhez tartozó ügyekben ezen czim alatt fordulnak az érintkezők. Erről (czimet) a nevezett ügyosztály, mint vasúti főfelügyelőség részére kibocsátott utasítás egy példányának megküldése mellett tudomás és miheztartás végett értesitem. Budapest, 1884. márczius hó 14-én. B. Kemény. Utasítás a magyar királyi vasúti főfelügyelőség újjászervezése iránt. 1. §. Ő császári és apostoli királyi felségének 1883. évi szeptember hó 8-án kelt legmagasabb elhatározása alapján, a m. kir. vasúti főfelügyelőség jelen szervezetével 1884. évi áprilió 1-én feloszlattatik és annak építészeti része a m. kir. államvasutakhoz áthelyeztetvén, az üzleti rész, mint 4-ik ügyosztály a ministerium III. (vasúti) osztályához csatoltatik. 2. §. Az említett naptól kezdve tehát a kebelbeli III. szakosztály 4-ik ügyosztálya képei a »m. kir. vasúti főfelügyelőség*-et, mely alább előadott szervezetével és felsorolandó teendőivel az eddig fennállott vasúti főfelügyelőség helyébe lép, és mint ilyen közvetlenül a m. kir. közmunka és közlekedési ministerium alá rendelt külön hatóságot képez, pecsétjén és hatsági levelezésein a »m. királyi vasúti főfelügyelőség” felirattal. Ugyanezen czim alatt intézendők ahoz a levelezések és egyéb hatásköréhez tartozó beadványok. 3. §. Ezen m. kir. vasúti főfelügyelőség főnöke a ministérium III. szakosztályának főnöke; tagjai: az ügyosztály-főnök, a kellő számú kir. vasúti felügyelők és biztosok. 4. §. A m. kir. vasúti főfelügyelőséget a főnök képviseli, ő írja alá annak kiadmányait. A külső szolgálatban a főfelügyelőség minden tagja ezen utasítás értelmében a főfelügyelőség nevében működik. 5. §. A m. kir. vasúti főfelügyelőség a belföldi hatóságokkal, társulatokkal és a közönséggel közvetlenül érintkezik és amennyiben azt a nemzetközi szerződések megengedik, más államok vasúti és felügyeleti közegeivel vagy hatóságaival is érintkezésbe léphet, természetesen csupán azon hatáskörben, melyet számára a jelen utasítás, miniszeri rendelet, vagy törvény megszab. 6. §. A magyar királyi vasúti főfelügyelőséget postai díjmentesség, egyes tagjait pedig a felügyelete alatt álló összes vasutakon a kocsiosztálynak szabad választása, — sőt rendkívüli esetekben az idő és szállítási módnak meghatározása mellett is — díjmentes utazás illeti. 7. §. A m. kir. vasúti felügyelőségnek belső ügyrendéről külön utasítás rendelkezik. 8. §. A m. kir. vasúti főfelügyelőségnek jogai és teendői és pedig ugy az állami, mint a többi vaspályákat illetőleg, a törvény erejével biró vaspálya-üzleti rendtartásban és jelesen annak 73 — 85. §-aiban vannak megállapítva. Hatáskörébe tartozik különösen : a) A forgalmi végrehajtó közegeknek felesketése és általában a vasutüzleti alkalmazottak létszámának nyilvántartása, azok minősítvényi kellékeinek ellenőrzése úgy a forgalom igényei, mint a közérdek szempontjából. b) Felügyelet a vasuttársulatok és közegeik közt fennálló viszonyra, s az e viszonyból származó kérdések kiegyenlítése. c) Felügyelet a kiszolgált altisztek alkalmazása iránti törvényes kötelezettség teljesítésére, s a háború vagy mozgósítás esetére felmentendő vasutüzleti alkalmazottak jegyzékének felülvizsgálata és nyilvántartása. d) A végrehajtási szolgálatra vonatkozó részletes utasítások jóváhagyása. e) Forgalmi balesetek és egyéb visszásságok megvizsgálása és a megfelelő intézkedések megtétele. e) Vasúti statistikai adatok gyűjtése és összeállítása. ff) A ministériumnak fenn nem tartott menettervek jóváhagyása ; felügyelet a külszolgálatban a díjszabásukra vonatkozó törvények és rendeleteknek pontos megtartására; felügyelet a magyar nyelvnek kellő érvényesítésére és a hazai iparnak igénybe vételére. h) Az üzletben levő vasutakra vonatkozó átalakítási és kiegészítési tervek jóváhagyása, amennyiben ez tisztán forgalmi szempontból szükségeltetik.) Egyes új állomások, kitérők, vágányok, vasúti hidak és mozdonyok műtanrendőri megvizsgálásának vezetése s használatba vételükre az engedély megodása. A főfelügyelőségnek a leptöbbi hatáskörben hozott határozatai vagy tett intézkedései ellen a vonatkozó főfelügyelőségi rendelet vételétől számított 14 nap alatt a közmunka és közlekedési ministériumhoz lehet felfolyamodni; ily felfolyamodás estében azonban a főfelügyelőség intézkedéseinek előzetes végrehajtását követelheti, ha a halasztás veszélylyel járna. Egyáltalában sürgős esetekben, midőn a halasztás veszélylyel jár, a főfelügyelőség jogosítva van a fenyegető veszély nagyságához képest rendelkezni, sőt a forgalmi biztonság veszélyeztetése esetében — további intézkedésig — a végrehajtási szolgálatot is kezébe veheti. 9. §. A főfelügyelőség mint ilyen közreműködik: a) ij vasútvonalak engedélyezésénél, közigazgatási és műtanrendőri bejárásánál s műszaki felülvizsgálatánál. b) Az államot pénzügyileg érdeklő vasúti vállalatok költségelőirányzatainak és zárszámadásainak vizsgálatánál. c) A közigazgatási hatóságok által az üzletben levő vas-