Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)

1884-03-26 / 36. szám

államnak a helyi érdekű vasutak részére üzleti és forgalmi szabályzatokat állapítani meg. Mindazonáltal, tekintettel azon viszonyra, mely az első rangú s a helyi érdekű vasutak közt fennáll, tekintettel arra, hogy az előbbiekre a közösen meg­állapított szabályzatok az irányadók, míg annak daczára, hogy igen gyakran tulajdonosai az utóbbiaknak, emezekre nézve eset­leg eltérő intézkedések lehetnek Ausztriában, mint Magyaror­szágon, természetes és szembeszökő az együttes, vagy legalább egyöntetű intézkedés haszna. Ily egyöntetű é­s a forgalmi életben még semmi nehéz­ségre okot nem adott — utasítás adatott ki 1884 év elejétől érvényben a magyar kormány által (»A vasúti forgalmi szolgá­latra vonatkozó szabályok alapelvei helyi érdekű vasutakon*), mely magában foglalja azon üzleti természetű határozatokat, a melyek — eltérőleg az elsőrendű vasutakon használt gyakorlat­tól — a vicinális vasutakról szóló 1880: XXXI. t.-cz. előtt kiadott engedélyokmányokba különösen is felvétettek. Minthogy már most ez utasítás sokkal átalánosabb és részletesebb, mint a korábbi engedélyokmányokba felvett hatá­rozatok , minthogy továbbá ez utasítás a kormány jelentése szerint Ausztriában is elfogadtatott, s így annak életbeléptetése az üzletkezelések tekintetében nemcsak az összes magyar vici­nális — gyorsan emelkedő — hálózatra, de Ausztriára is kiter­jednek : felette kívánatos azoknak kiterjesztése a korábban engedélyezett vicinális vasutakra is. Ezeknek érdekeit egyátalán nem sérti e kiterjesztés, mert az általános utasitás részben az 1880: XXXI. t.-cz. 3. és 4. §-a alapján szabadabb szellemben van tartva a korábbi félénkebb határozatoknál, s így semmi ok SIGCS a kiterjesztést megtagadni, illetőleg az engedélyokmányok megfelelő szakaszait, mint már törvényerőre emelkedetteket, hatályon kívül helyezni. Az 1. §­­ időrendi szövegezés kedvéért, harmadik sorától így módosító a bizottság, amelyek a valkány-perjámosi (1870 évi XXVII. t.-cz.), a bánréve-nádasdi (1870 évi XXXII. és 1876 évi X. t.-cz.), a vojtek-bogsáni (1872 évi XXVIII. t.-cz.), a nagy­surány-nyitrai (1875 évi XLII. t.-cz.), a tótmegyer-nagysurányi (1875 évi XLIII. t.-cz.), az arad-körösvölgyi (1875 évi XLIV. t.-cz.), a mezőtúr-szarvasi (1879 évi X. t.-cz.), a szamosvölgyi (1880 évi XXXII. t.-cz.) és a nyitra-nagytapolcsányi (1880 évi XXXIII. t.-cz.) vasutak , stb. Ily szövegezésben tisztelettel ajánljuk a törvényjavaslatot elfogadásra. Budapesten, 1884 évi márczius hó 6-án. Gr. Bánffy Béla s. k., György Endre s. k., bizottsági elnök, bizottsági előadó. A közmunka és közlekedési m. kir. ministerium és az alája rendelt állami intézetek és közegek újjászervezé­sére vonatkozó kormányrendeletek és utasítások. I. Rendelet, 559/el­. sz. Valamennyi közigazgatási bizottság­nak és törvényhatóságnak, s valamennyi vasúti igazgatóságnak, illetőleg vállalatnak. Legfelsőbb elhatározás alapján a m. kir. vasúti főfel­ügyelőséget 1884. évi ápril hó elsejével feloszlatván, annak az államvasuti építkezések vezetésére vonatkozó teendőit a m. kir. államvasutak igazgatóságára, a vasúti forgalom biztonságának, rendességének és szabályszerűségének ellenőrzésére vonatkozó teendőit pedig a vezetésem alatt álló ministérium III. szakosz­tálya 4-ik ügyosztályára bir.tam, mely e/.en hatósági minőségé­ben a „magyar királyi vasúti főfelügyelőség* czim alatt fog eljárni és ahoz, az illetékességi köréhez tartozó ügyekben ezen czim alatt fordulnak az érintkezők. Erről (czimet) a nevezett ügyosztály, mint vasúti főfel­ügyelőség részére kibocsátott utasítás egy példányának meg­küldése mellett tudomás és miheztartás végett értesitem. Budapest, 1884. márczius hó 14-én. B. Kemény. Utasítás a magyar királyi vasúti főfelügyelőség újjá­szervezése iránt. 1. §. Ő császári és apostoli királyi felségének 1883. évi szeptember hó 8-án kelt legmagasabb elhatározása alapján, a m. kir. vasúti főfelügyelőség jelen szervezetével 1884. évi ápril­ió 1-én feloszlattatik és annak építészeti része a m. kir. államvasutakhoz áthelyeztetvén, az üzleti rész, mint 4-ik ügy­osztály a ministerium III. (vasúti) osztályához csatoltatik. 2. §. Az említett naptól kezdve tehát a kebelbeli III. szakosztály 4-ik ügyosztálya képe­i a »m. kir. vasúti főfel­ügyelőség*-et, mely alább előadott szervezetével és felsorolandó teendőivel az eddig fennállott vasúti főfelügyelőség helyébe lép, és mint ilyen közvetlenül a m. kir. közmunka és közlekedési ministerium alá rendelt külön hatóságot képez, pecsétjén és hat­sági levelezésein a »m. királyi vasúti főfelügyelőség” fel­irattal. Ugyanezen czim alatt intézendők ahoz a levelezések és egyéb hatásköréhez tartozó beadványok. 3. §. Ezen m. kir. vasúti főfelügyelőség főnöke a minis­térium III. szakosztályának főnöke; tagjai: az ügyosztály-főnök, a kellő számú kir. vasúti felügyelők és biztosok. 4. §. A m. kir. vasúti főfelügyelőséget a főnök képviseli, ő írja alá annak kiadmányait. A külső szolgálatban a főfelügyelőség minden tagja ezen utasítás értelmében a főfelügyelőség nevében működik. 5. §. A m. kir. vasúti főfelügyelőség a belföldi hatósá­gokkal, társulatokkal és a közönséggel közvetlenül érintkezik és a­mennyiben azt a nemzetközi szerződések megengedik, más államok vasúti és felügyeleti közegeivel vagy hatóságaival is érintkezésbe léphet, természetesen csupán azon hatáskörben, melyet számára a jelen utasítás, miniszeri rendelet, vagy tör­vény megszab. 6. §. A magyar királyi vasúti főfelügyelőséget postai díjmentesség, egyes tagjait pedig a felügyelete alatt álló összes vasutakon a kocsiosztálynak szabad választása, — sőt rendkívüli esetekben az idő és szállítási módnak meghatározása mellett is — díjmentes utazás illeti. 7. §. A m­. kir. vasúti felügyelőségnek belső ügyrendéről külön utasítás rendelkezik. 8. §. A m. kir. vasúti főfelügyelőségnek jogai és teendői és pedig ugy az állami, mint a többi vaspályákat illetőleg, a törvény erejével biró vaspálya-üzleti rendtartásban és jelesen annak 73 — 85. §­-aiban vannak megállapítva. Hatáskörébe tartozik különösen : a) A forgalmi végrehajtó közegeknek felesketése és álta­lában a vasutüzleti alkalmazottak létszámának nyilvántartása, azok minősítvényi kellékeinek ellenőrzése úgy a forgalom igé­nyei, mint a közérdek szempontjából. b) Felügyelet a vasuttársulatok és közegeik közt fennálló viszonyra, s az e viszonyból származó kérdések kiegyenlítése. c) Felügyelet a kiszolgált altisztek alkalmazása iránti törvényes kötelezettség teljesítésére, s a háború vagy mozgó­sítás esetére felmentendő vasutüzleti alkalmazottak jegyzéké­nek felülvizsgálata és nyilvántartása. d) A végrehajtási szolgálatra vonatkozó részletes utasítások jóváhagyása. e) Forgalmi balesetek és egyéb visszásságok megvizsgá­lása és a megfelelő intézkedések megtétele. e) Vasúti statistikai adatok gyűjtése és összeállítása. ff) A ministériumnak fenn nem tartott menettervek jóvá­hagyása ; felügyelet a külszolgálatban a díjszabásukra vonatkozó törvények és rendeleteknek pontos megtartására; felügyelet a magyar nyelvnek kellő érvényesítésére és a hazai iparnak igénybe vételére. h) Az üzletben levő vasutakra vonatkozó átalakítási és ki­egészítési tervek jóváhagyása, a­mennyiben ez tisztán forgalmi szempontból szükségeltetik.­­) Egyes új állomások, kitérők, vágányok, vasúti hidak és mozdonyok műtanrendőri megvizsgálásának vezetése s haszná­latba vételü­kre az engedély mego­dása. A főfelügyelőségnek a leptöbbi hatáskörben hozott hatá­rozatai vagy tett intézkedései ellen a vonatkozó főfelügyelőségi rendelet vételétől számított 14 nap alatt a közmunka és közle­kedési ministérium­hoz lehet felfolyamodni; ily felfolyamodás es­tében azonban a főfelügyelőség intézkedéseinek előzetes végrehajtását követelheti, ha a halasztás veszélylyel járna. Egyáltalában sürgős esetekben, midőn a halasztás veszély­lyel jár, a főfelügyelőség jogosítva van a fenyegető veszély nagyságához képest rendelkezni, sőt a forgalmi biztonság veszé­lyeztetése esetében — további intézkedésig — a végrehajtási szolgálatot is kezébe veheti. 9. §. A főfelügyelőség mint ilyen közreműködik: a) i­j vasútvonalak engedélyezésénél, közigazgatási és műtanrendőri bejárásánál s műszaki felülvizsgálatánál. b) Az államot pénzügyileg érdeklő vasúti vállalatok költ­ségelőirányzatainak és zárszámadásainak vizsgálatánál. c) A közigazgatási hatóságok által az üzletben levő vas-

Next