Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)
1884-05-23 / 60. szám
Szerkesztői iroda, VI., sugarat 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. TARTALOM. A képviselőházból. — Kitüntetések. — Különfélék. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. 60 szám. Budapest, 1884. Május 23. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Eladó hivatal: Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » , , » fél évre 6 » VI'* SQ£árnt 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. A képviselőházból. A képviselőház f. hó 12-én tartott ülésében— az alábbiak szerint — letárgyalta és elfogadta a Csáktornya-zágrábi helyi érdekű vasútról szóló törvényjavaslatot, a szajol-kun-szent-mártoni és újszász-jászapáthi és marosludas-beszterczei helyi érdekű vasutak engedélyezésére vonatkozó jelentéseket, s illetőleg az utóbb említett vasút segélyezésére kért felhatalmazást, és aszamosvölgyi 2-es rendű vasút kiépítéséről szóló 1880. évi XXXII. t.-cz.-k e beczikkelyezett engedélyokmánynak a deés-beszterczei vonalra és a deésdeésaknai szárnyvonalra való kiterjesztéséről, úgyszintén ezen engedélyokmány némely határozmányainak módosításáról* szóló törvényjavaslatot. I. Csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekű vasút. *) Darányi Ignácz előadó: T. ház ! A csáktornya-zágrábi (zagoriai) vasút engedélyokmányát bemutató törvényjavaslat azt bizonyítja, hogy a helyi érdekű vasutak építése mily örvendetes lendületet vett. Csak nem rég — méltóztatnak emlékezni — utólagos előterjesztés létetett az 1880: XXXI. t.-cz. értelmében a barcs-pakráczi vonal tárgyában, mely leginkább Szlavóniát érdekli, és most bemutattatott a kormány által a csáktornya-zágrábi vonal építéséről szóló törvényjavaslat, mely kizárólag Horvátországon megy keresztül. Ezen vasút engedélyokmánya előzetesen volt bemutatandó, mert az 1880: XXXI. t.-cz. 1. §-ának második bekezdése értelmében itten két vasútvonal, t. i. a déli vasút csáktornyai állomásának és a zágrábi állomásnak összeköttetéséről van szó. Az államnak ezen vasutból eredőleg az 1880: XXXI. t.-cz. rendelkezésein túl megterheltetése nem származik. A kérdés tehát a bizottságban csak az volt, vájjon nem származik-e ezen vasútból közvetett megterheltetése az államnak az által, hogy Fiumétól és a magyar államvasút hálózatától a forgalom eltereltetik. Minthogy azonban a bizottság meggyőződött arról, hogy ezen szempontokra a kormány az engedélyokmány megállapításánál megfelelő tekintettel volt és különösen Zágrábot ezen szempontokból mint ezen vasút végpontját biztosította és biztosította azt, hogy a beágazás akár hol történik, a forgalom Zágrábon keresztül legyen terelendő; minthogy továbbá a díjszabások tekintetében is oly rendelkezés vétetett fel, mely szerint ezen vasút bármely állomásától Fiuméig közvetlenül oly díjszabások állapítandók meg, melyek 20%-kal jutányosabbak, mint a Trieszttel szemben felállítottak, ennélfogva a közlekedési bizottság megnyugodott az engedélyokmányban és a törvényjavaslatot a t. háznak a pénzügyi bizottsággal egyetértőleg elfogagadásra ajánlja. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom és kérdem, elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Zsilinszky Mihály jegyző: (Olvassa a törvényjavaslat czímét, 1—2. §-át, az engedélyokmány czímet, 1 — 30. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat úgy átalánosságban, mint részleteiben letárgyalva lévén, végmegszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. II. Szajol-kunszentmártoni helyi érdekű vasút.**) Darányi Ignácz előadó: T. ház! Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy a közlekedési bizottság, a közmunka és köz*) A törvényjavaslatot és indokolást lásd lapunk f. évi 52. és 53-ik, — a közlekedési és pénzügyi bizottságok jelentéseit lapunk folyó évi 58-ik számában. **) Lásd a ministeri jelentést lapunk f. évi 49-ik számában, — a közlekedési bizottság jelentését lapunk folyó évi 55-ik számában. lekedési minister által 553 sz. a. beadott és a szajol-kunszentmártoni helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó jelentést, illetőleg az ahhoz csatolt engedélyokmányt megvizsgálta és miután azt találta, hogy az az 1880: XXXI. t.-czikkben megszabott kellékeknek megfelel és az államra nézve ezen engedélyezésből folyólag teher nem jár, ennélfogva azon javaslatot teszi a t. háznak, hogy ezen jelentést tudomásul venni és a főrendiházzal közöltetni méltóztassék. Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen javaslatot tudomásul venni ? (Elfogadjuk!) Tudomásul vétetett és a főrendiházzal tárgyalás végett közöltetni fog. III. Ujszász-jászapáthi helyi érdekű vasút.*) Darányi Ignácz előadó: A közlekedési bizottság a közmunka és közlekedési minister által 554 sz. a. beadott és az ujszászjászapáthi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló jelentést az ahhoz csatolt engedélyokmánynyal együtt megvizsgálta és miután úgy találta, hogy az 1880: XXXI. t.-cz. kellékeinek megfelel és az államra ezen t.-cz. határozmányain túl megterheltetést nem ró, ennélfogva a közlekedési bizottság ezen jelentést tudomásul vétetni és a főrendiházzal tárgyalás végett közöltetni javasolja. Duka Ferencz jegyző: (Olvassa a közmunka és közlekedésügyi minister 554 sz. a. beadott jelentését az újszászjászapáthi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában.) Polónyi Géza: T. ház ! Mielőtt felszólalásomnak lényegére és érdemére áttérnék, méltóztassék megengedni, hogy az igen t. szakminiszer úrtól az engedélyokmány 6. §-ára vonatkozólag egy felvilágosítást kérjek. A 6. §-ban az mondatik, hogy az engedélyesek köteleztetnek, hogy a vonalon naponként minden irányban legalább egy vonatot járassanak. Nem kételkedem rajta, hogy a t. miniszer úr intenziója az volt, hogy a személyközlekedés az illető vidéken biztosítva legyen, és azt hiszem, hogy ő is oda fogja magyarázni az engedélyokmánynak ezen kitételét, hogy az úgy értelmezendő, hogy a naponként közlekedő vonatok által a személyszállítás is biztosíttassák. Miután ez abból az engedélyokmány tartalmából világosan ki nem tűnik, kérem a t. miniszer urat, méltóztassék az általa adandó válaszban engem ez iránt megnyugtatni. T. hát! Ha egy vidéken, amely mondhatnám nemcsak országszerte, de világszerte híres volt az ő feneketlen sarai és járhatatlan utairól, közlekedés nyittatik, vasút építtetik, mely a forgalmat és a közlekedést biztosítja, kétségtelen, hogy azt mindig csak örömmel üdvözölhetjük. Nem azért szólalok fel tehát, hogy talán a t. minister úrnak szemrehányásokat tegyek azon bőkezűségért, melylyel ezen vasutat istápolni jónak látta, mert hiszen ezen engedélyokmányban absolute semmivel sincs több, mint mire a minister urat maga a törvény világosan kötelezi; pedig méltóztassanak elhinni, hogy ha vannak körülmények, melyek figyelemre méltók és figyelembe vételt jogosan követelhetnek, úgy bizonyára azon vidék az, melyet ezen vasút át fog szelni, s mindenesetre oly községekről van szó, melyek irányában a legkiválóbb gondosság és a legtovább menő bőkezűség a törvényhozás, vagy a kormány részéről is nem lett volna méltánytalan. Eltekintve attól, hogy a redemtionális költséggel most is úgy vannak, hogy azok az állam részéről nemcsak nem kártalaníttattak, hanem azokat saját zsebükből voltak kénytelenek megfizetni a Tisza szabályozásnak, legcsekélyebb eső után tökéletesen víz alá kerültek, sárban úsztak. Épen a múlt napokban is te hát, alkalmam volt személyesen meggyőződhetni, hogy a Tisza szabályozás alkalmával véghezvitt munkálatok alatt a belvizek annyira felszaporodtak, hogy ott a tavaszi vetések tökéletesen tönkre mentek. De nem ez az, a mi felszólalásomnak érdemleges részét képezi. Vannak az engedélyokmánynak előzményei, melyeket itt a törvényhozás termében szó nélkül hagyni merőben lehetetlen. Igyekezni fogok ezeket sine ira et studio előadni. Az 1880 : XXXI. t.-cz. 9. §-ában van elrendelve, hogy a községek feljogosítva vannak az illető vasutak részére legfeljebb tiz évi kamat*) Lásd a ministeri jelentést lapunk f. évi 49-ik számában, a közlekedési bizottság jelentését lapunk f. évi 55-ik számában.