Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)

1886-11-21 / 139. szám

139. szám. Budapest, 1886. November 21. Tizenhetedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM : Osztrák vasúti ügyek. — A csata-lévai vasút közigazgatási bejárása. — Az állami vasúthálózat kiépitése és a forgalmi politika Romániá­ban. — Különfélék. — Vasútigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-út 3. sz., III. em. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 . Kiadó hivatal: VI., Andrássy-út 3. sz., III. em. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1886 október 25-én. Az 1887 évi költségvetés az osztrák kép­viselőházban. A kormány ezen előterjesztése szerfelett kellemetlen meglepetést szült, mert általa 16 millió forintnyi deficzit lett konstatálva. A kereskedelmi minisztérium szükség­lete az előző évihez körülbelül hasonló összeggel van kimu­tatva, de tekintetbe veendő, hogy a Ferencz József vaspályát illetőleg a kamatok és törlesztésre szerződésszerűig teljesítendő fizetések az államvasúti üzem budgetjéből már kivévék s az államadósság szükségleteire viendők át. Vasútépitkezésekre a tavakinál 507,113 frttal több van felvéve, mert a cseh-morva transversal vasút építésére, mire a múlt évben csak 2.600,000 frt volt előirányozva, most — tekintettel az e vasút Üzletének törvényileg megállapított megnyitási határidejére,­­ a 27.300.000 frtra rúgó összes szükségletnek sokkal nagyobb részét, vagyis 6.000.000 forintot kellett a költségvetésbe beállítani. Ezzel szemben azonban részben lényegesen mérsékelt megtakarítások vannak az előző évvel szemben a stry-stolei, gács-magyar határszéli, siverich-huini és herpelje-triesti vonalak építésénél előirányozva. A magán­vasutak építésére szükséges tőkék beszerzéséhez való hozzájárulás czimén 700.000 főt igényeltetik, míg taval­­ly igény egyáltalán nem támasztatott. E követel­mények a hannsdorf-ziegenhalsi, lemberg-rawa-ruskai és a bukovinai helyi érdekű vasutakra vonatkoznak s az illető 1883 junius 7-iki (R. G. Bl. 106) és 1885 május 1-i (R. G. Bl. 66 és 72) illető törvények határozmányain alapulnak. Kevésbé lényeges követelések támasztatnak a vasutak főfelügyelőségénél és magán vasutak beváltására, mely utóbbi czimen a bécsi összekötő vasút az északi vaspálya által átengedett egy­hatod részének megszer­zésére az évi 32.320 frttal megállapított évi járadék van a költ­ségvetésbe felvéve. E több szükségletek azonban a Narenta szabályozására vonatkozó hitelnek 170,000 frttal való leszállí­tása és a vezérigazgatóság alatt álló vasutak üzleti szükségleté­nek 1.988,400 frttal való kevesbítése által teljesen kiegyen­líttetnek. A rendkívü­li költségvetésben a gácsországi állam­vasutaknál jelentékeny leszállítás éretett el, nevezetesen sokkal kevesebb igényeltetik a Grybow­ és Neu-Landec közti vágány­építkezésekre, míg ellenben a bécs-tullni vonalon létesítendő második vágányra előirányzott 3.000,000 frtnyi költségből első építési részletként 1.000.000 forint van felvéve. A keres­kedelmi minisztérium költségvetésében továbbá az összes bevé­teleknek 1.882,462 forinttali kereskedése mutatkozik, mert az állam igazgatása alatt álló vasutak üzleteredményeit 2.595,858 forinttal kedvezőtlenebbül kellett előirányozni, mely kereselet csaknem kizárólag a nyugati államvasutakra vonatkozik. A bécsi összekötő vasút az északi vaspálya által átengedendő hatod részének jövedelme 40,000 frttal van előirányozva. A közlekedési intézetek szubvenc­iói czimén 327,080 frttal nagyobb a szükséglet, mi főkép a lemberg-czernovitzi, az Albrecht és a dél-északném­et összekötő vasút garanczia-előleges felemelé­sének tulajdonítandó. Ezen s a Károly Lajos, északnyugati stb. vasutak számára igényelt néhány más, kevésbé döntő több­ szük­séglettel szemben nevezetesen a magyar-gácsi, a magyar nyugati stb. vasutak illető igényeinek kereskedése áll. A kassa-oder­bergi vasút garanczia-előlegeinek múlt évben még beállítva volt visszafizetése elesett, míg a bru­un-rossitzi vasút analóg vissza­fizetései most kissé magasabban vannak előirányozva. Az osztrák államvasutak jövedelm­i adóköt­­ezettségéről szóló törvény. Erre vonatkozó múltkori jelentése­nk kapcsán még megjegyzendő, hogy az előterjesztés a bizottság szövegezésével a képviselőházban elfogadtatott, nem akarván az az abban foglalt kevés jót a bizonytalan jobbért koc­­káztatni. Nagy többséggel lettek tehát mindazon javaslatok elvetve, melyek az államvasutak kötelezettségének ezen a kor­mány által elfogadott bizottsági javaslatokon túl­menő directe vagy indirecte bővítését czélozták. Így tehát, ha a törvényjavaslat a felsőházban is elfogadtatván, törvényerőre emelkedik, mindazon tartományi fővárosok, melyek az államosított magán­vasutaktól eddig pótadókat szedtek, azokat a jövőben is be fogják szed­hetni. Ez ajándékból első­sorban Bécs fővárosnak, mint az állam­vasutak vezérigazgatósága székhelyének is lesz része, mi a csehek és lengyelek részéről heves támadásokra szolgáltatott alkalmat. A két helyi érdekű vasúti törvényjavaslat további tárgyalása a képviselőház vasúti bizottságában igen hosszadalmassá vált. Térszűke miatt nem reprodukálhatván e helyen a bizottságban előadott körülményes fejtegetéseket, a fennálló vasúti törvényhozás ellen intézett támadásokat s tett indítványokat, csakis de Baquehem marquis azokkal foglal­kozó beszédjének rövid ismertetésére szorítkozunk. Az új enge­délyezési törvény kidolgozása iránti kívánságra vonatkozólag a miniszter kijelente, miszerint a fennálló 1854-es törvény némely határozmányai nem időszerűek ugyan többé, de azért új törvé­nyek, név szerint a telekkönyvekről s a kisajátításról szólok, hozattak s mindenütt, hol az engedélyezési törvényben hiányok tapasztaltattak, a közigazgatási törvényszék gyakorlata és judi­katúrája mindig gondoskodtak orvoslásról. Az engedélyezési eljárás helyi érdekű vasutaknál soha sem volt azok létrejöve­telének akadálya, ellenkezőleg a súlypont mindig a pénzügyi nehézségekben rejlik. Az egyes koronaországokban fennálló különféle viszonyokkal szemben a helyi érdekű vasutak egysé­ges magyarázatának felvétele a törvénybe nem volt lehetséges. Tarifákra vonatkozó határozmányoknak hiánya még némileg előnynek is mondható, a­mennyiben kívánatos helyi érdekű­ vasutak részére tarifák tekintetében lehetőleg szabad mozgást engedni. Steinwender képviselő azon óhaja, hogy a biro­dalmi utak használatáért bizonyos összegek fizetése követel­tessék, a helyi érdekű vasutakat kedvezményező tendenc­iával össze nem egyeztethető. A törvény érvényességi tartamának az ellenzék által kívánt megszorítására vonatkozólag a miniszter megfontolandónak mondotta, hogy mennyiben volna az a közutak használata kérdésének czélba vett elvi szabályozásával összeegyeztethető. A vas­hidak feletti felügyelet. Az osztrák vas­utak cs. k. főfelügyelősége a Marisch-Ostrau melletti lánczhid­nak i. é. szeptember 17-én történt leszakadása alkalmából a vas­hidak, valamint vasutaknál előforduló vasból készült minden más építmény felett gyakorlandó szigorú és gondos felügyelet tárgyában az üzletben levő összes osztrák vasutak igazgatóságai­hoz körrendeletet intézett, melyben az ily építmények gondo­zása és fentartására szükséges intézkedések vannak felsorolva A díjkedvezmények számára előírt érvé­nyességi tartam betartása. Több vasút igazgatósága refakeziók engedélyezésénél nem szokván mindig a kereskedelmi minisztérium 1886 május 15-én (R. G. Bl. 73) kelt rendeleté­hez alkalmazkodni, az osztrák vasutak cs. k. főfelügyelősége e rendeletet azon megjegyzéssel hozta az igazgatóságok emlé­kezetébe, hogy minimális mennyiségek kikötése nélküli díj­kedvezmények mindig »visszavonásig« vagy »továbbig« s rend­szerint a maximális érvényességi határidőig, az épen folyó naptári év végéig hirdetendők ; az e szabály alól már megenge­dett kivételek a felhivatott rendelet 2-ik §-ának 2. és 3. ki­kezdéseiben lévén felsorolva.

Next