Vasuti és Közlekedési Közlöny, 19. évf. (1888)

1888-09-16 / 112. szám

Budapest, 1888 szeptember 16-án. 112. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny, TARTALOM. Hivatalos rész. — A bécsi vasuti központi leszámoló hivatal működése 1887 évben. — A vasuti kartellek és azok reformja. (Csetneki Jelenik Elek m. kir. államvasuti hivatalnok felolvasása. Folytatás.) — A telefon-ügy Francziaországban. — Osztrák vasuti ügyek. — Közlemények. — Vasutüzleti hirek. —YA'fl­. Jrij^ koxon^T kerületén létező városi helyi vasutak 1888 évi julius havi üzleteredményeinek kimutatása. — Hivatalos értesít^e^y^ ^mnifc^gek. Szerkesztői Iroda VI., Podmaniczky-utcza 17/b. sz. a. Előfizetési dij : Helyben és vidéken postai küldéssel egész évrel2 frt. » » » « • fél évre 6 » Kiadó hivatal : VI., Podmaniczky-utcza 17/b. sz. a. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter H­a­h­n Mátyás adóhivatali díjnokot posta- és távirdagyakornokká nevezte ki A bécsi vasuti központi leszámoló hivatal­ működése 1887 évben. (Szt.) A bécsi vasuti központi leszámoló hivatal 1887 évi működéséről az ügyvezető bizottság közzétett jelentése nyomán a következőket közölhetjük: A leszámoló hivatal ügyvezető bizottsága 1887 évben a Nándor császár északi vasut igazgatóságán, mint elnöklő igaz­gatáson kívül, a következő igazgatóságokból alakult: 1. az oszt. államvasutak főigazgatóságából; 2. a m. kir. államvasutak igazgatóságából; 3. az osztrák-magyar államvasút igazgató­ságából ; 4. a déli vasút főigazgatóságából; 5. az oszt. észak­nyugati vasut főigazgatóságából; 6. a gácsországi Károly Lajos vasut főigazgatóságából; 7. a magyar északkeleti vasut vezér­igazgatóságából és 8. a cseh nyugati vasut központi igaz­gatóságából. Az 1887 évi jelentés, tekintettel arra, hogy a hivatal fel- és leszámolási rendszere 1887 évi május he 1-jével tudva­levőleg gyökeres változáson ment át, két külön időszakra ter­jed ki és pedig a január-áprilisi, illetve márczius-juniusi és az átalakulást követő május-deczem­beri, illetve julius-februári idő­szakokra. Elsőben még az 1878 évi régi alapszabály , illetve az 1884 évi utasitás, utóbbiban pedig az 1887 évi május 1-ei alapszabály és utasitás szolgált az ügyvezetés irányadójául. A hivatal belső ügykörét illető szervezési teendők fel­sorolását mellőzve s futólag megemlítve, hogy ama nehézsé­gek, melyek a korábbi években is felmerültek, azért, mert a részesedési táblázatok a díjszabások jelentékeny részéhez hiá­nyoztak, ismertetésünk évében is fennállottak, áttérünk a hivatal működésének vázolására. A szállítási bevételek megvizsgálását és leszámolását illetőleg a I­I. időszak. A teendők e része ez időszakban csökkent, mivel az úgy­nevezett kölcsönös forgalmak visszavonása, mely több igaz­gatás részéről már 1886 november hóban megkezdetett, foly­tattatott. Ily módon az illető vasutak által közvetlenül, tehát a leszámoló hivatal közreműködése nélkül leszámoltatott. J­a­n­u­á­r 1-j­e ó­t­a, az észt,északnyugati és osztrák-magyar államvasút között egyrészt és a cs. kir. államvasutak között másrészt fennálló összes csatlakozási forgalom. Február 1-je óta: a bustehradi, aussig-teplitzi és cseh nyugati vasutak kőszénforgalma Modran állomásra,­­ illetve a czukorforgalom ez állomásról a cseh nyugati vasútra. Márczius 1-je óta: az osztrák-magyar államvasút osztrák hálózatának forgalma Modran állomásra és annak a bustehradi vasúttal való forgalma, végül: Április 1-je óta: a Nándor császár északi vasút és a Kremsieri vasút kölcsönös forgalma. Ez által a pálya és útirány szerinti forgalmak száma, mely 1886 végén 6,078-at számjeleztetett, 1887 április hó végével 4,675-re apadt; a csökkenés csak az áruforgalomra esik, mivel a katonai és személyforgalomban némi szaporodás állott be. A megvizsgált számadások száma tett: 10,349 darabot, 4,636­­ 7,855 445,540 , 468,380 darabot, 1. személyforgalomban 2. katonai » ... 3. podgyász » ... 4. árú » ... együtt, az 1886 év hasonló időszakára eső 671,504 darabbal szemben. E szerint tehát a tárgyalandó állomási számadások mennyisége 203,124 darabbal, vagyis 30-23/v-al csökkent. . Az említett számadásokban foglalt és megvizsgálás alá vonandó tételek száma volt: 1. a személyforgalmat illetőleg 2. a katonai » » 3. a podgyász » » 4. az áru » » 172,797 18,291 59,046 1.929,220 együtt 2.179,354. Ennek ellenében volt a múlt, illetve előző évi hasonló időszakra eső mennyiség 2.566,624, úgy, hogy a csökkenés ez irányban 387,270 tételt, vagyis 15°/6-ot tesz. A szállítási tételek száma, mely a hivatal megosztásánál alapul szolgál, következő volt: 1. "" ~ 2. 3. költségeinek 15.264,619-49 16.757,765-14 71,932-18­­ 141,287-99 -1 915,718-57 -757,183-90 54,949 12 701,486-41 együtt , vagyis a mult évi 4.070,430 megfelelő hányaddal 694,987-el, azaz: 17-7%-al kevesebb. Szállítási díjak czímén leszámoltatott hónapokra, és pedig: 1887-ben 1. a személyfor­galomban . 2. a katonai for­galomban . 3. a podgyász­forgalomban 4­. az áruforga­lomban . . 1886-ban 1887-ben tehát 214,232-16 615,895-91 16,983-16 1.493,145-65 összesen . 16-778,238-92 17.886,703-98 — 1.108,465-06 b) II. i­d­ő­s­z­a­k. Az 1887 évi május hóval érvénybe lépett új utasitás következtében az osztrák-magyar vasutak kölcsönös leszámo­lási rendszerében több lényeges változás történt. Míg ugyanis azelőtt az áruforgalomban a feladási számadások szolgáltak a leszámolás alapjául és a leszámoló hivatalok valamennyi forgalmi ágazatra nézve úgy a szám­adások megvizsgálásával, mint a leszámolásokkal is meg vol­tak biz­va, addig 1887 május havától kezdve az áruforgalomban a leadási számadások vétettek a leszámolás alapjául és e számadások számszerű megvizsgálását egyáltalában az egyes részes vasutak ellenőrzőségei teljesítették, úgy, hogy a l­- 4. a személyforgalomban a katonai » a podgyász » az ára » 264,729 59,390 120,846 2.930,478 3.375,443, szemben a január-április

Next