Vasuti és Közlekedési Közlöny, 20. évf. (1889)
1889-06-30 / 78. szám
786 Vasúti és közlekedési közlöny, 76. szám. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesítendő olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Személyes kedvezmények vissztérítés (refactio) alakjában sem nyújthatók. 9. §: Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása esetén joga van a közmunka és közlekedésügyi ministernek azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokirati díjtételek felére leszállítani. 10. §. A katonai javak a cs. és kir. közös hadügyminister és a m. kir. honvédelemügyi minister, másrészt a vasutőigazgatóságok közt 1884 évi január l-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1884 évi január l-én hatályba lépett katonaszállitási díjszabás és annak függeléke alapján szállítandók. A katona-javak szállítása iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen pályára is érvényesek lesznek. 11. §. A vasút bevételeiről és forgalmáról az 1888 évi augusztus 23-án 37,553 sz. a. kibocsátott szabályrendelet 11. §-a értelmében egybeállítandó számadást, illetve kimutatásokat az engedélyes cég legkésőbb a következő év márczius végéig a közmunka és közlekedésügyi m. kir. ministerhez 12 példányban bemutatni köteles. 12. §. A jelen engedély tartama a vasúton a nyilvános áruforgalom megnyitásának napjától számítandó egymásután következő 10 évben állapíttatik meg. 13. §. A nyilvános áruforgalom tényleges megnyitásának napját engedélyes cég ebbeli javaslata alapján a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister rendeletileg határozza meg. Budapest, 1889 évi junius hó 7-én. Baross Gábor s. k., közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister. A IH-ik nemzetközi vasúti congressus. A IH-ik nemzetközi vasúti congressus (az első Briissellben, a második pedig Milanóban volt) f. évi szeptember havában fog tartatni Párisban és igen kiterjedt programmot fog tárgyalni. A congressus napirendjére a következő kérdések vannak kitűzve: Első osztály: Utak és munkák. I. A vágány és tartozékai anyagának minősége. A) A különböző minőségű fém alkalmazása által elért eredmények méltatása; mily esetekben milyen fémet kell választani. B) Az aczélvágányok kopásának törvényei. II. A vágányok összekapcsolása a talpfákkal és egymással. A) Minő előnyökkel és minő hátrányokkal jár a széles talpú és a sarus sínek használata 1. az erős forgalmú vonalakon, ahol sok gyorsvonat jár; 2. a rendes forgalmú vonalakon. B) Mikép lehet a Vignol-vágányokat legjobban csatolni a talpfákhoz ? Tényekkel mutatandók ki a csavaros és a kampós sínszegek előnyei és hátrányai. G) Mikép történik a hevederrel való kapcsolás és mikép lehet azt javítani. D) Mikép lehet a vágányok tartósságát biztosítani oly vágányokon, ahol gyorsvonatok járnak. III. Vágányok lerakása vashidakon. Ahol érczhidakon kell vágányokat fektetni, czélszerűbbek-e a hossz- vagy a kereszttalpak. A biztonság szempontjából mennyiben előnyös és mennyiben hátrányos, ha nem raknak közbe talpfákat. IV. A váltók kezelése. Összehasonlítandók a váltók távolból való kezelésénél használt különféle rendszerek. V. Személykocsik átvitele párhuzamos vágányokra. Mikép lehet leggyorsabban eszközölni a személykocsik átvitelét párhuzamos vágányokra (forgó korong, váltó stb.). VI. A nagy alagutak szellőztetése. A jó természetes szellőztetés feltételei. A mesterséges szellőztetés módjai és költségei. Az alagút teljes szellőztetése. A biztonsági kamarák és fülkék részleges szellőztetése. Mozgó készülékek, melyek a vonat- és vonalszemélyzetnek levegőt juttatnak. VII. Az első osztály műszaki kérdései. A legközelebbi congressus számára előkészítendő műszaki kérdések megállapítása. A) Érczhidak, a főbb typusok rövid leirása; az építésükhöz használt különféle anyagok természete és ellentállási képessége. B) A síntöredékek, a hasadások viszonya a talpfákhoz és a haladó vonatok irányához. C) Az érer- vagy favágányok jókarban tartásának költségei. Második osztály: A vontatás. VIII. A forgalmi eszközök. A tapasztalat mit tanúsít leghathatósabb módnak arra, hogy a kocsik könnyen haladhassanak át a görbületeken? Az e tekintetben használt különböző rendszerek előnyei és hátrányai, tekintettel az illető vonalak üzemének és talajának sajátságaira. IX. A nyomtáv. Lehetséges-e az oly nemzetközi vonalakra, melyek eltérő nyomtávval bírnak (minek pl. az orosz vagy a spanyol vonalak) úgy átmenni, hogy a kocsitengelyeket egyszerű, gyors módszer segélyével átalakítjuk, vagy hogy a kocsiknak e czélból külön szerkezetet adunk. X. Compound-rendszer: A compound-rendszer alkalmazása a mozdonyoknál. XI. A villamosság alkalmazása. A villamosság alkalmazásának legújabb módja 1. a vonatok és indóházak világításánál; 2. a fékezésnél ; 3. a fémek forrasztásánál, kivált a kocsik javítása szempontjából. XII. A második osztály műszaki kérdései. Megállapítása a műszaki kérdéseknek, melyek a jövő congressus számára készítendők elő, a következő tárgyakról: A) Kötőszerek. A kocsiknál és mozdonyoknál alkalmazandó kötszerek természete, összeállítása, beszerzése, kopása. B) A mozdonyok kéményei. C) A kocsik kihasználása. A különböző osztályú személykocsik átlagos napi utja; a meglevő és az elfoglalt helyek közti arány; a különböző teherkocsik átlagos napi útja; átlagos idő, mely alatt egy-egy kocsi megtesz egy teljes utat; mennyi teher rakható a különféle teherkocsikra. D) A gőzfejlesztés. A mozdonyok kőszénfogyasztására vonatkozó adatok összehasonlító tanulmányozása. E) A mozdonyok kenésére vonatkozó műszaki adatok. Harmadik osztály: Üzem. XIII. A vonatok holtsúlya. Mily módon lehet a vonatok viszonylagos holtsúlyát csökkenteni és milyen befolyást gyakorolna az olcsó üzemre a teherkocsik tonnatartalmának növelése. XIV. A tehervonatok szervezete. A tehervonatok szolgálatának szervezése. A forgalom szervezése a forgalom természetéhez és mérvéhez képest, úgy a szállítás sebessége, mint a kocsik és a gépek teljes kihasználása szempontjából. XV. Indóházi mozdulatok. A pályaudvari mozdulatok különféle rendszerei. Azok gazdasági értéke mozdonyok, forgó korongok, átrakodók, lovak stb. használata mellett. XVI. Nagy forgalmú indóházak. Mikép lehetne legczélszerűbben berendezni a nagy indóházakat, ahol lehető legcsekélyebb téren (a vágányok, rakodók és épületek jó elhelyezésével) igen nagy forgalmat kell lehetségessé tenni. XVII. A harmadik osztály műszaki kérdései. Megállapítása a műszaki kérdéseknek, melyeket a legközelebbi congressus fog tárgyalni. A) A pályaudvarok kihasználása. A fel- és lerakodó vágányok hosszának aránya az évenkint be- és kirakott árúk mennyiségéhez. A vonatösszeállítási vágányok hosszának aránya az évenkint közlekedő kocsik összes számához. Az áruszínek hosszának aránya azon árúk mennyiségéhez, melyek évenkint elszállíttatnak és fedél alatt helyezendők el. Mily készülékekkel lehet megkönnyíteni a fel- és lerakodást álló és mozgó emeltyűk és másféle gépekkel a gabona, kőszén és más effélék felrakására. Azok munkaképessége az évi forgalomhoz arányítva. B) Az állomási személyzet kihasználása. A személyjegykiadásnál alkalmazott tisztviselők száma az évi személyforgalomhoz arányítva. A vonatok összeállításánál alkalmazott egyének száma, arányítva az évenkint közlekedő kocsik számához. A nehéz áruk rakodásához használt munkások, teherhordók és felügyelők száma, arányítva az évenkint fel- vagy lerakott áruk tonnamennyiséghez. Teherszállítás körül működő iroda-