Vasuti és Közlekedési Közlöny, 23. évf. (1892)

1892-10-09 / 122. szám

Budapest, 1892 október 9-én. 122. szám. Huszonharmadik (XXvi.) évfolyam Vasúti és közlekedési közlöny TARTALOM: Hivatalos rész. — A m. kir. államvasutak költségvetése az 1893. évre. — A szász vasutak 1891-ben. — Angol vonatok gyorsasága. — Osztrák vasúti ügyek. — Közlemények. — Állami építkezések. — — Hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői Iroda : V., alkotmány-utcza 24. sz. a. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt » » » » »fél évre 6 » Kiadó hivatal: V., alkotmány-utcza 24. sz. a. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. október 2-án 59,382 sz. a. kelt rendeletével Arnstein Henrik mérnök és építésznek, a budapest-lajosmizsei b. é. vasut Lajosmizse állomásától Jász-Kerekegyháza község határának érintésével Izsákig vezetendő h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. október hó 4-én 63,985 sz. a. kelt rendeletével báró Vay Aladár nagy­birtokos budapesti lakosnak, a tervezés alatt álló dobsina-poprádfelkai helyi érdekű vasut sztraczena­pusztapolói szakaszából kiágazólag Telgárt, Vereskő és Nándorhután át Pohorelláig vezetendő szárnyvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A m. kir. államvasutak költségvetése az 1893. évre. 1. A m. kir. államvasutak 1893. évi költségvetésének elő­irányzatát az idén fokozott érdeklődéssel várta a közönség. Ezen érdeklődés, a­mennyiben az személyi motívumokon alapult, jogosult, miert hiszen ez az első előirányzat, melyet Lukács Béla kereskedelemügyi miniszer önállóan állított össze. A keres­kedelemügyi miniszernek hivatali elődjéhez, Baross Gáborhoz való viszonyát és az ország színe előtt elmondott programmját tekintve, azonban nem volt helye a »különös« érdeklődésnek, mert eleve tudni lehetett, hogy a költségvetés nem fog a meg­lepetés jellegével bírni. Ezen költségvetés bizonysága annak, hogy a kereskedelem­ügyi minister hatályosan folytatni kívánja az államvasutak belső consolidatiojának és megerősítésének azon munkáját, melynek 1886 óta tényezője volt. Ezen idő óta az államvasutak évről-évre fokozódó mértékben járultak az államháztartás rende­zéséhez; az államvasutaknak az előirányzathoz képest mutat­kozó mérlegszerű nagy fölöslege 1890-ben döntő befolyást gyakorolt az államháztartás zárszámadásának fölöslegére. Ezen évről-évre ismétlődő jelenség módot nyújtott már a múlt évben arra, hogy az államvasutak kiadásainak előirányzata az államháztartás rendjének koc­káztatása nélkül a nagy reformok következtében emelkedett forgalom igényeihez képest állapít­tassák meg. Közlekedésügyünk korán elhunyt vezetőjének az volt az alapelve, hogy az államvasutak szükségleteinek az államház­tartás rendjének megzavarása nélkül kell kielégítésre lelniök az államvasút saját bevételeiben. Ezen elvet követi Lukács Béla kereskedelemügyi miniszer is, a­mit előirányzatának minden tétele igazol. Mielőtt a költségvetés elemzésére áttérnénk, lássuk annak mérlegét, összehasonlítva a korábbi évek eredményeivel, a­mit a következő adatok mutatnak. Volt a bevétel 1890. 1891. 1891. 1893. eredmény előirányzat eredmény előirányzat frt frt frt frt 51.541,522 48.660,000 52.519,002 tö­rzshálózat osztr.-magy. államvasút 16.969,850 -18.090,111 73.500,000 70609,118 73.500,000 A magyar kir. államvasutak jelenlegi egész hálózata — az 1890. év óta megnyilt vonalaktól eltekintve — 1890-ben 32.843,438 frt, 1891-ben 31.718,785 forint fölösleget eredmé­nyezett, a­mivel szemben az 1893. év előirányzatá­nak fölöslege 31.500.000 frt, vagyis kereken 218.000 forinttal kisebb, mint az utolsó ismert év eredménye. Az államvasút költségvetésének, ezen előirányzata ellen máris fölmerült azon vád, hogy az irreális, a­mit egyelőre a személyszállítás bevételének előirányzatával próbáltak igazolni. Mielőtt ezen vádat közelebbről szemügyre vennék, lássuk azt általánosságban. A vasútüzlet természeténél fogva a bevételek és kiadá­sok föltételezik egymást oly módon, hogy a nagyobb bevétellel nagyobb kiadás jár karöltve, mindkettőt azonban normális viszonyokra alapítva kell előirányozni, a­mi mellett a gondos igazgatás feladata marad, hogy a rendkívüli viszonyok között esetleg csökkenő bevételekkel összhangzásba hozza a kiadáso­kat. Az államháztartás szempontjából csakis a kezelés ered­ménye, a fölösleg bir jelentőséggel, a budget realitása is tehát első­sorban ezen fordul meg. Az 1893. évi költségvetés 31,5 millió forint fölösleget irányoz elő, szemben az 1891. évi 31.718,785 frt és az 1890. évi 32.843,438 frt fölösleggel. Ezen eredményeket tekintve tehát nem vérmes az 1893. évi fölösleg előirányzata, annál kevésbé, miután azóta üzembe vétettek a morvavölgyi és balassagyarmat-ipolysági vonalak, melyek bruttó bevételéül az 1892. évi költségvetésben 815.000 forint volt fölvéve, a költ­ségvetés keretébe bevonatott az arad-temesvári vasút és meg­nyílt egész sereg helyi érdekű vasút, melyek tápláló befolyá­sát a fővonalak forgalmára nem tagadhatni. A jövő évre elő­irányzott 31­5 millió forint fölösleg normális körülmények között kétségtelenül el fog érezni és ez nem csupán remény­ként állítható, hanem azon biztosítékok alapján, melyeket e tekintetben­ a költségvetés részletei nyújtanak. Váratlan körül­mények, például a cholera-járvány terjedése va­gy hosszú tar­tama megdönthetik ezen számítást, de ilyen csapásokat egy országos üzem bevételeinek és kiadásainak előirányzatánál nem lehet figyelembe venni. A jövő évi előirányzat bevétele a következő tételeken alapul, összehasonlítva azokat az előző év eredményeivel: 1891. évi 1893. évi ere­dm­ény elői­rányzat , 15.419,739 frt 16.800,000 frt. személy­szállitás bevétele katona » » podgyász » » gyorsárú­­» » teherárú » » 730,361 » 704,668 » 1.506,506 » 50.371,096 » különféle bevételek 1.876,740 » 750,000 » 750,000 » 1.600,000 » 51.800,000 » 1.800,000 » együtt . . . 70.609,113 frt 73.500,000 frt. A jövő évi költségvetés e szerint kereken 2.890,000 frt­tal több bevételt irányoz elő, mint a mennyi 1891-ben tényleg eléretett. A balassagyarmat-ipolysági és morvavölgyi vonalak együtt 68.511,372 a kiadások ellenben tesznek. törzshálózat . 28.470,196 30.000,000 30.793,608 osztr.-magy. államvasút . 7.197,738 3­8.096,720 együtt 35.667,934 ezek szerint a fölösleg: törzshálózat . 23.071,326 18.660,000 21.725,394 osztr.­magy. államvasút . 9.772 112 9.993,391 38.890,328 42.000,000­­ 31.500,000 32.843,438 31.718,785 31.500,000 42.000,000

Next