Vasuti és Közlekedési Közlöny, 23. évf. (1892)

1892-09-11 / 110. szám

Budapest, 1892 szeptember 10-én. 110. szám. Huszonharmadik (XXIII.) évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. TARTALOM: A szt.-pétervári nemzetközi vasúti congressus. — Angol vasutak gyorsasága. — A budapesti közlekedési vállalatok üzleteredményei 1891-ben. — Osztrák vasúti ügyek. — Közlemények. — Állami építkezések. — Hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda , V., alkotmány-utcza 24. sz. a. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt » » » » »fél évre 6 » Kiadó hivatal: V., alkotmány-utcza 24. sz. a. A szt-pétervári nemzetközi vasúti kongresszus. A nemzetközi vasúti kongresszust, melynek előző ülés­szakai Párisban, Milanóban és Brüsszelben folytak le, ez évben Szt.-Pétervárott tartották meg, és az ülésszak augusztus hó 20-ikától szeptember 4-ikéig tartott. A lefolyt vitákról tüzetes tudósítások még nincsenek előt­tünk és az orosz hírlapok közléseiből úgy látjuk, hogy az öt osztály részére kitűzött munkaprogramul 40 pontjának beha­tóbb tárgyalására csak kevés idő jutott. De a külső siker jelentékeny volt. Ha egyrészt a kolera és a hosszú út fáradságos volta sok szakférfiút visszatartott, másrészről a francziák könnyen érthető okokból tömegesen jöttek. Ami a külsőségeket illeti, a programm alig hagyott fenn kívánni valót. Az oroszok nagyszabású vendégszeretetet gya­koroltak és ha itt-ott feltűnő módon tüntettek is a francziák mellett, a más nemzetiségű szakférfiak bő kárpótlást találhat­tak a kongresszusi munkák tágas és fényes keretében. Már maga Pétervár is rendkívül sok látnivalót nyújtott. A hatalmas Néva két partján és szigetein elterülő óriási város, a páratlanul impozáns templomok és középületek nagy tömege, a világhírű Newski Prospekt és a többi nagy útsorok — meg­kapó és feledhetlen látványt képeznek. De rendkívül tanulságosak is voltak a szórakozási pro­gramm egyes pontjai. A kongresszusi tagok ellátogattak Finnlandba, melynek népe a zord természet okozta akadályok leküzdésében bámula­tos kitartást és a tudomány vívmányainak felhasználásában ritka ügyességet tanúsított. Ellátogattak Moszkvába és Nisni - Novgorodba, sőt egye­sek a Krimbe és a Kaukázusba is, és láthatták, hogy a barbárnak híresztelt birodalomban miképen oldották meg a vasútügy legnehezebb problémáit, a vasúti mérnökök miképen győztek le óriási távolságokat, páratlan nehézségeket, melyeket a ter­mészet és a primitív kulturális állapotok vetekedve gördítettek eléjük. A spec­iális orosz viszonyok megismerése képezi tehát ezen kongresszus első és nem megvetendő vívmányát. Ezek képezték a tárgyát annak a beszédnek is, a­melylyel P­e­t­r­o­f­f tábornok, az orosz mérnök-egylet elnöke — a­kit a kongresszus elnökének választottak, s a kongresszust meg­nyitotta. P­e­t­r­o­f­f tábornok első­sorban megemlékezett elődeiről, néhai F­a­s­s­i­a­u­x-ról, a belga vasúti ministérium vezértitká­ráról, a­ki a brüsszeli kongresszus munkáit vezette, Bries­chi szenátorról, a milanói kongresszus elnökéről és Picard Alfrédről, a párisi kongresszus nagynevű elnökéről. Ezután áttért az orosz vasúti viszonyokra, kiemelvén, hogy ezek mennyire tanulságosak. Az orosz vasúti hálózat — úgymond — távolról sincs ugyan arányban a birodalom terü­letével és népességével, de a területek, égaljak és gazdasági viszonyok páratlan változatosságával kérkedik. Vannak itt vas­utak, melyek óriási mocsarakon mennek keresztül, minek a pinskiek, a középázsiai vonalak mérhetlen sivatagokat szelnek át, az uráli és kaukázusi vonalak roppant hegytömegeken tör­nek keresztül, a finnországiak pedig a világ bármely vasút­jánál jobban közelednek az északi sarkhoz. Sehol a szél nem mozgat akkora hótömegeket; a rengeteg síkságokon oly gyér a forgalom, hogy néha naponként még egy vonatra sem telik ; a meddő sivatagokon a kőszénen és fán kívül sokszor tőzegre és naftára szorul a mozdony. Az orosz vasúti hálózatot a következő adatok jellemzik Összes hálózat . . . 32,000 kilométer. Finn hálózat . . . 1,875 » Transcaspiai vasut . 1,333 » Európai Oroszországban (Finnországot bele nem értve) van 27,700 kilométer, azaz 3-4 kilométer minden 10,000 lakos és­­ 6 kilométer minden négyzet myriaméter után. Épülőben van : szabványos (orosz) vágányu vasút 4,000 kilométer és keskeny vágánya 1,100 kilométer. A forgalom 1890-ben volt 5,015.000,000 személykilométer és 14,920.000,000 tonnakilométer. E szerint egy-egy utas átlag megtett 107 km. utat, három annyit mint Francziaországban és négy annyit, mint Német­országban. Az árak átlagos útja volt 220 kilométer, majdnem két akkora, mint Nyugat-Európában. A kilométerenkénti személyforgalom volt 1890-ben : Oroszországban 181,000, Németországban 261,000, Francziaországban 223,000, A kilometrikus áruforgalom volt: Oroszországban . . . . . . 584,000 tonna, Németországban 521,000 , Francziaországban 283,000 » Végül a szónok az orosz vasúti hálózat egyik legneveze­tesebb különlegessége gyanánt kiemelte, hogy a forgalom megoszlását a versenyző vonalak közt a kormány intézi, a­mely a legutóbbi három év alatt teljesen megváltoztatta a helyzetet. A kongresszusi tagok részéről ketten feleltek az orosz üdvözlésre. Belpaire, a kongresszus nemzetközi bizottságának elnöke dicsérte az orosz vendégszeretet és a merészséget, mely a szibériai vasút tervében nyilvánul és azután fejtegette a kon­gresszus eszméjének üdvösségét. Picard Alfréd, a nemzetközi bizottság alelnöke, az orosz viszonyokat dicsőítette és többek közt ezeket mondá: »Nemcsak ezen periodikus gyűlések nagy érdeke vonzott ide bennünket, hanem főleg az ellenállhatatlan rokonszenv a nyugodt és hatalmas nemzet iránt, mely biztos lépésben halad a békés fejlődés, az ipari haladás, a kereskedelmi terjeszkedés útján. Oroszországot nemcsak az teszi nagggyá, hogy területe magába foglalja Európa felét és Ázsia harmadrészét és lakos­sága 120 millió lélekre rúg, hanem nagggyá teszi lakosainak nagylelkűsége, magas értelmisége és a legóriásibb vállalatokban tanúsított elszántsága.­­Az orosz vasúti hálózat első szakaszait franczia mérnö­kök építették. »De a növendékek most már mesterek, a­miről legjobban tanúskodik az ügyesen épített és bölcsen kezelt 31,000 kilo­méternyi hálózat. »Az orosz mérnökök számtalan mesterművet létesítettek, melyek a hasznos eredmények és a legyőzött nehézségek szem­pontjából egyaránt figyelemre méltók. »Egyes vonalak építése megannyi hőstett volt. Meglesz nemsokára az a transszibériai vasút, mely Észak-Európát össze fogja kötni a japáni tengerrel, a Csendes óc­eánnal és remé­lem, hogy részt fogok még venni egy olyan szent­pétervári

Next