Vasuti és Közlekedési Közlöny, 23. évf. (1892)
1892-09-11 / 110. szám
Budapest, 1892 szeptember 10-én. 110. szám. Huszonharmadik (XXIII.) évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. TARTALOM: A szt.-pétervári nemzetközi vasúti congressus. — Angol vasutak gyorsasága. — A budapesti közlekedési vállalatok üzleteredményei 1891-ben. — Osztrák vasúti ügyek. — Közlemények. — Állami építkezések. — Hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda , V., alkotmány-utcza 24. sz. a. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt » » » » »fél évre 6 » Kiadó hivatal: V., alkotmány-utcza 24. sz. a. A szt-pétervári nemzetközi vasúti kongresszus. A nemzetközi vasúti kongresszust, melynek előző ülésszakai Párisban, Milanóban és Brüsszelben folytak le, ez évben Szt.-Pétervárott tartották meg, és az ülésszak augusztus hó 20-ikától szeptember 4-ikéig tartott. A lefolyt vitákról tüzetes tudósítások még nincsenek előttünk és az orosz hírlapok közléseiből úgy látjuk, hogy az öt osztály részére kitűzött munkaprogramul 40 pontjának behatóbb tárgyalására csak kevés idő jutott. De a külső siker jelentékeny volt. Ha egyrészt a kolera és a hosszú út fáradságos volta sok szakférfiút visszatartott, másrészről a francziák könnyen érthető okokból tömegesen jöttek. Ami a külsőségeket illeti, a programm alig hagyott fenn kívánni valót. Az oroszok nagyszabású vendégszeretetet gyakoroltak és ha itt-ott feltűnő módon tüntettek is a francziák mellett, a más nemzetiségű szakférfiak bő kárpótlást találhattak a kongresszusi munkák tágas és fényes keretében. Már maga Pétervár is rendkívül sok látnivalót nyújtott. A hatalmas Néva két partján és szigetein elterülő óriási város, a páratlanul impozáns templomok és középületek nagy tömege, a világhírű Newski Prospekt és a többi nagy útsorok — megkapó és feledhetlen látványt képeznek. De rendkívül tanulságosak is voltak a szórakozási programm egyes pontjai. A kongresszusi tagok ellátogattak Finnlandba, melynek népe a zord természet okozta akadályok leküzdésében bámulatos kitartást és a tudomány vívmányainak felhasználásában ritka ügyességet tanúsított. Ellátogattak Moszkvába és Nisni - Novgorodba, sőt egyesek a Krimbe és a Kaukázusba is, és láthatták, hogy a barbárnak híresztelt birodalomban miképen oldották meg a vasútügy legnehezebb problémáit, a vasúti mérnökök miképen győztek le óriási távolságokat, páratlan nehézségeket, melyeket a természet és a primitív kulturális állapotok vetekedve gördítettek eléjük. A speciális orosz viszonyok megismerése képezi tehát ezen kongresszus első és nem megvetendő vívmányát. Ezek képezték a tárgyát annak a beszédnek is, amelylyel Petroff tábornok, az orosz mérnök-egylet elnöke — akit a kongresszus elnökének választottak, s a kongresszust megnyitotta. Petroff tábornok elsősorban megemlékezett elődeiről, néhai Fassiaux-ról, a belga vasúti ministérium vezértitkáráról, aki a brüsszeli kongresszus munkáit vezette, Brieschi szenátorról, a milanói kongresszus elnökéről és Picard Alfrédről, a párisi kongresszus nagynevű elnökéről. Ezután áttért az orosz vasúti viszonyokra, kiemelvén, hogy ezek mennyire tanulságosak. Az orosz vasúti hálózat — úgymond — távolról sincs ugyan arányban a birodalom területével és népességével, de a területek, égaljak és gazdasági viszonyok páratlan változatosságával kérkedik. Vannak itt vasutak, melyek óriási mocsarakon mennek keresztül, minek a pinskiek, a középázsiai vonalak mérhetlen sivatagokat szelnek át, az uráli és kaukázusi vonalak roppant hegytömegeken törnek keresztül, a finnországiak pedig a világ bármely vasútjánál jobban közelednek az északi sarkhoz. Sehol a szél nem mozgat akkora hótömegeket; a rengeteg síkságokon oly gyér a forgalom, hogy néha naponként még egy vonatra sem telik ; a meddő sivatagokon a kőszénen és fán kívül sokszor tőzegre és naftára szorul a mozdony. Az orosz vasúti hálózatot a következő adatok jellemzik Összes hálózat . . . 32,000 kilométer. Finn hálózat . . . 1,875 » Transcaspiai vasut . 1,333 » Európai Oroszországban (Finnországot bele nem értve) van 27,700 kilométer, azaz 3-4 kilométer minden 10,000 lakos és 6 kilométer minden négyzet myriaméter után. Épülőben van : szabványos (orosz) vágányu vasút 4,000 kilométer és keskeny vágánya 1,100 kilométer. A forgalom 1890-ben volt 5,015.000,000 személykilométer és 14,920.000,000 tonnakilométer. E szerint egy-egy utas átlag megtett 107 km. utat, három annyit mint Francziaországban és négy annyit, mint Németországban. Az árak átlagos útja volt 220 kilométer, majdnem két akkora, mint Nyugat-Európában. A kilométerenkénti személyforgalom volt 1890-ben : Oroszországban 181,000, Németországban 261,000, Francziaországban 223,000, A kilometrikus áruforgalom volt: Oroszországban . . . . . . 584,000 tonna, Németországban 521,000 , Francziaországban 283,000 » Végül a szónok az orosz vasúti hálózat egyik legnevezetesebb különlegessége gyanánt kiemelte, hogy a forgalom megoszlását a versenyző vonalak közt a kormány intézi, amely a legutóbbi három év alatt teljesen megváltoztatta a helyzetet. A kongresszusi tagok részéről ketten feleltek az orosz üdvözlésre. Belpaire, a kongresszus nemzetközi bizottságának elnöke dicsérte az orosz vendégszeretet és a merészséget, mely a szibériai vasút tervében nyilvánul és azután fejtegette a kongresszus eszméjének üdvösségét. Picard Alfréd, a nemzetközi bizottság alelnöke, az orosz viszonyokat dicsőítette és többek közt ezeket mondá: »Nemcsak ezen periodikus gyűlések nagy érdeke vonzott ide bennünket, hanem főleg az ellenállhatatlan rokonszenv a nyugodt és hatalmas nemzet iránt, mely biztos lépésben halad a békés fejlődés, az ipari haladás, a kereskedelmi terjeszkedés útján. Oroszországot nemcsak az teszi nagggyá, hogy területe magába foglalja Európa felét és Ázsia harmadrészét és lakossága 120 millió lélekre rúg, hanem nagggyá teszi lakosainak nagylelkűsége, magas értelmisége és a legóriásibb vállalatokban tanúsított elszántsága.Az orosz vasúti hálózat első szakaszait franczia mérnökök építették. »De a növendékek most már mesterek, amiről legjobban tanúskodik az ügyesen épített és bölcsen kezelt 31,000 kilométernyi hálózat. »Az orosz mérnökök számtalan mesterművet létesítettek, melyek a hasznos eredmények és a legyőzött nehézségek szempontjából egyaránt figyelemre méltók. »Egyes vonalak építése megannyi hőstett volt. Meglesz nemsokára az a transszibériai vasút, mely Észak-Európát össze fogja kötni a japáni tengerrel, a Csendes óceánnal és remélem, hogy részt fogok még venni egy olyan szentpétervári