Vasuti és Közlekedési Közlöny, 24. évf. (1893)

1893-01-13 / 6. szám

Budapest, 1893 január 13 án. 6. szám. Huszonnegyedik (XXIV.) évfolyam. Szerkesztői Iroda : Előfizetési d(): Kiadó hivatal: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt V., alkotmány-utcza 24. sz. & » » » » » fél évre 6 » V., alkotmány-utcza 24. sz. a. TARTALOM : Hivatalos rész. — A m. kir. korona területén létező városi helyi vasutak 1892. évi november havi üzletbevételei. — Közlemények. — Díjszabások és szállítási ügyek. — Hivatalos értesitések. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pozsegai m. kir. államépítészeti hivatal kerületéhez tartozó szibinyi kir útmesteri állomásra Valic Marijan törvényes igazolványnyal ellátott cs. és kir. csendőrörsvezetőt nevezte ki. Törvényjavaslat, a békés-csanádi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában. 1­ §• A ministerium ezennel felhatalmaztatik, hogy a m. kir. államvasutak Szarvas állomásából kiágazólag, Orosházán és Tót-Komlóson át a Mezőhegyesig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú fővonalnak és a S­.őrhalora—Kis-Szénáss­ól Kondorosig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú szárnyvonalnak kiépítésére és üzletére, az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényczik­kekben foglalt feltételek alatt az engedélyt kiadhassa. 2. §• Az előző §-ban említett vasutvonalak engedélyezésének megtörténtéről a kereskedelemügyi minister az 1980. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 3. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszer bizatik meg. Indokolás: Az alföld egyik legtermékenyebb, mezőgazdaságilag is előhaladott, állattenyésztés tekintetében pedig kiválóan fontos vidékének az országos vasúthálózatba való bevonását czélba véve. Spenderop és társa berlini c­ég és Pollacsek Mihály mérnök s budapesti lakos, a Szarvastól Orosházán át Mezőhegyesig vezetendő helyi érdekű vasútnak, a Kis-Szénástól Kondorosig ter­jedő szárnyvonallal leendő kiépítésére szövetkeztek s ezen vasutvonalak építésére és üz­letére az 1880. évi XXXI-ik és az ezt módosító 1888. évi IV. törvényczikkben foglalt határozmányok értelmében az engedély megadását kérelmezték. Ezen kérelem alapján­­ a műszaki műveleteknek előzetesen történt átvizsgálása, valamint a vasútvonal közigazgatási bejárásának foganatosítása után az 1891. évi július hó 1-én megtartott engedélyezési tárgyalás folyamán a vasut épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei megállapíttattak, — tekintettel azonban arra, hogy ezen már for­galomban lévő vasutakat összekötő helyi érdekű vasút építésére és üzletére a ministérium az engedélyt saját hatáskörében ki nem adhatja, — a tisztelettel bemutatott törvényjavaslat szerint ezen vasútvonalak engedélyezésére a törvényhozástól ezennel felhatalmazást kérek. A vasút építésére és üzletére nézve már megállapított feltételek lényegesebb határozmányait a­ következőkben van szerencsém ismertetni. A 2/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasutak fővonala a m. kir. állam­vasutak Szarvas állomásából indul ki és ugyancsak a m. kir. államvasutak Orosháza állomásán át az aradi és csanádi egyesült vasutak Mezőhegyes állomásáig vezet; hossza 75*2 kilométer. A szárnyvonal a helyi érdekű vasút fővonalának Szerhalom — Kis-Szénás állomásából kiágazva, Kondorosig vezet; hossza 5*6 kilométer. A helyi érdekű vasút szárnyvonalával együtt tehát 80­8 kilométer hosszú lenne. A legnagyobb emelkedés vagy esés 3°/op- nél nagyobb, a kanyarulatok félátmérője a nyílt pályán pedig 300 méternél kisebb nem lehet. A szabványos nyomtávval építendő vasúton alkalmazandó s aczélból gyártandó sínek 23­6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, miszerint igénybevételük 5000 kg. keréknyomás alatt, négyzetcentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a csatlakozó Szarvas, Orosháza és Mezőhegyes állomások megfelelő kibővítésén kívül még a következő helyeken lesznek állomások létesítendők, úgymint: Szerhalmon, Kis-Szénáson, Tót-Komlóson, Trefort-Majornál, Nagy-Szénáson, Kardoskúton, Pitvaroson és Nagy-Kondoroson,­­ és rakodó állomások Csákón, Pálmatéren és Nagy-Majláthon. A mezőhegyesi csatlakozásnál engedélyt kérők esetleg külön állomást fognának építeni, a­mely új állomás azonban az aradi és csanádi egyesült vasutak mezőhegyesi állomásával mégis vágányösszeköttetésbe hozatnék. A pálya építését engedélyt kérők az engedélyokirat keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. A tényleges építési költség 2,340,000 frttal azaz pályakilométerenként 29,008 forinttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre 201,950 frt, tartalékalapra pedig 60,000 forint lenne kihasítandó. A tényleges építési tőkének beszerzését engedélyt kérők 3ő°/o azaz 819,000 frt erejéig teljes névértékben törzs­részvényeknek, 65°/o azaz 1.521,000 frt erejéig pedig 75°/o-os árfolyam alapul vétele mellett számított elsőbbségi részvények­nek kibocsátása útján szándékoznak biztosítani. Egyebekben az engedélyezési feltételek megegyeznének a helyi érdekű vasutakra nézve szokásos engedélyezési, épí­tési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyúttal tisztelettel jelenteni, hogy az 1888. évi IV-ik törvényczik 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától kezdve ötven egymásután következő éven át fizetendő 6,000 fttnyi, vagyis a/vP/q alapján

Next