Vasuti és Közlekedési Közlöny, 25. évf. (1894)
1894-05-23 / 61. szám
Budapest 1894 május 23-án. 61. szám. Huszonötödik (XXV.) évfolyam. TARTALOM: Hivatalos rész.• Az aradi és csanádi egyesült vasutak 1893 évi üzleteredményei. — A cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság 1893 évi zárszámadása. — Közlemények. — Állami építkezések. — Díjszabások és szállítási ügyek, — Hirdetések. Szerkesztőség: V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt »»» » - fél »«» Negyedéves előfizetések nem fogadtatnak el. Kiadó hivatal: V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. Megjelenik hetenkint háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. minister Vucskits László és dr. Dusemasin Albert posta- és távirdatiszteket végleges — dr. Horváth István és dr. Krivársy Géza posta- és távirdatiszteket pedig ideiglenes minőségű posta- és ,távirda»fogalmazókká nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister Deutsch Miksa kir. segédmérnököt és Jendrassik Kornél okt. gépészmérnököt, a posta és távirda műszaki személyzet létszámába kir. mérnökökké nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister Holéczy Gyula és Ribárszky Pál oki. mérnököket végleges, Rauszek E. Jenő szigorló mérnököt pedig ideiglenes minőségű kir. segédmérnökké nevezte ki s őket. szolgálattételre a Szatmár-, Sáros- és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei államépitészeti hivatalokhoz osztotta be. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutakon szükséges némely munkálatok költségeinek fedezéséről. 1. §• A kormány felhatalmaztatik, hogy legfeljebb két millió (2.000.000) forintot a m. kir. államvasutak alábbi állomásain folyamatban levő kibővítési és átalakítási munkálatok befejezésére forduthaton és pedig: a) Győr állomás bővítésére és átalakítására, h) Szabadka állomás bővítésére, f) a budapest-ferenczvárosi és rákosi rendező pályaudvarok kibővítésére és mozdonytelepek létesítésem, d) Szolnok állomás kibővítésére, e) Hatvan állomás kibővítésére és /) a vágvölgyi vonal állomásainak kibővítésére, (d) a vácz-esztergomi vonal hídjainak átalakítására. A jelen törvény 1. §-ában felsorolt munkálatok befejezésének költségeire engedélyezett összeg a pénztári készletekből fedezendő s a kereskedelemügyi tárcza 1893 évi beruházásainál (IV. fejezet, 17. czím) számolandó el. Az engedélyezett hitel felhasználására 1897 év végéig terjedő időtartam engedélyeztetik. 3. §. Jelen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba s végrehajtásával a kereskedelemügy és a pénzügyi ministerek bízatnak meg. Budapesten, 1894 évi április hó 20-án. Indokolás. A m. kir. államvasutak 1893 évi üzleteredménye az immár véglegesen megállapított adatok szerint örvendetes tanúságot tesz arról, hogy az államgazdaság emez igen jelentékeny tényezője úgy a forgalom, valamint ebből folyólag a jövedelem tekintetében is oly mértékben emelkedett, mely az előrelátható fejlődést is számbavett költségvetési előirányzatot jóval meghaladja. Az 1893 évi állami költségvetésben ugyanis a m. kir. államvasutak bevételei 73.500,000 frttal, kiadásai pedig kereken 42.000,000 frttal állapíttatván meg, üzleti feleslegül 31.500,000 frt irányoztatott elő. Ezen előirányzatnak 9,924-146 kilométer pályahossz, 38.800,000 vonatkilométer és 1 57*145 üzleti hányad szolgált alapul. Ezzel szemben a már megállapított számadások szerint tényleg 81.225,656 frt bevétel érezett el s igy a bruttó bevétel 7.725,656 frt 42 krral haladta túl az előirányzatot. Minthogy az előirányzott 38.800,000 vonatkilométerrel szemben 9,909 kilométer pályahossz mellett tényleg 42.491,686 vonatkilométer teljesíttetett, igen természetes, hogy az üzleti kiadások is nagyobbak voltak. A kiadások 46.308,183 -ra rúgtak s igy az előirányzatot 4.308,183 frttal haladták meg. Minthogy azonban a bevételi többlet jóval nagyobb volt, a m. kir. államvasutaknak üzleti fölöslege az 1891 évben az előirányzott 31.500,000 frttal szemben tényleg 34.917,472 frt, tehát 3.417,472 forinttal kedvezőbb. Az üzleti hányad 57-01°/p, tehát szintén kedvezőbb mint előirányozva volt, ami a gazdaságos üzem mellett tesz tanúságot. Kétségtelen, hogy a vasúti forgalomnak ezen örvendetes és nagymérvű emelkedése, fokmérője az ország közgazdasági fejlődésének, termelésünk és kereskedelmi forgalmunk előhaladásának. A vasúti forgalomnak ezen egészséges fejlődést mutató emelkedésével természetszerűleg a teljesítmények emelkedése is együtt jár, minek kapcsán nemcsak az üzleti kiadások szaporodnak, hanem mindinkább elodázhatlanul jelentkezik annak szüksége.