Vasuti és Közlekedési Közlöny, 53. évf. (1922)

1922-01-01 / 1. szám

4 Hajózási közlemények. A nemzetközi Dunabizottság vezértitkársága, mely megalakulása óta Budapesten székel, a nemzetközi megállapodások értelmében a követ­kező öt esztendőre Pozsonyba teszi át székhelyét. Az átköltözködés egyelőre azonban nagy akadályokba ütközik, mert a csehek, bár már egy fél eszten­dővel ezelőtt" el volt határozva az átköltözködés, a mai napig sem tudtak a bizottság terjedelmes hivatalai és tagjai részére helyiségeket, illetve laká­sokat biztosítani. Felmerült az a különös terv is, persze a csehek részéről, hogy ha már nincs Pozsonyban helyiség, a bizottságot ideiglenesen egy dunai gőzösön helyezzék el. A bizottság ezt a megoldást, mely a budapesti pompás palota helyett egy hajó szűk kabinjaiba akarta őket beszorítani, való­színűleg köszönettel elutasította, s a csen­dbajnokság hajótörést szenvedett annál is inkább, mert hiszen még olyan hajójuk sincsen, amelyiken a bizottságot összezsúfolhatnák. Tengeri hajók lajstromozására hozott törvényt a nemzetgyűlés az elmúlt héten. Az uj törvény az 1878. évi törvénycikket a trianoni béke­szerződés folytán módosítja és kiegészíti és felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a nemzetgyűlés további intézkedéséig rendeleti úton szabályozza a szükséges kérdéseket. Eddig önálló magyar tengeri kereskedelmi lobogónk nem volt, a törvény ezt a hiányt pótolja. A törvény tárgyalásokon a keres­kedelmi miniszter megemlítette, hogy tudomása van arról, hogy egy vállalat van alakulóban, amely magyar lobogó alatt fog a tengeren kereskedelmi hajózást folytatni. Csonkamagyarországnak téli kikötői vannak a Dunán Újpesten, Budapesten a lágymányosi és a szabályozott soroksári Dunaági meden­cében, továbbá Dunapentelén , a Tiszában Szolnokon, a Balatonon pedig Siófokon, Fonyódon, Balatonföldváron és Balatonbogláron. Hajózási kiállítások Németországban. Már hírt adtunk arról, hogy a jövő év április havában Essenben, a Krupp-művekről híres gyárváros­ban belhajózási és vízépítési kiállítást rendeznek a németek. A kiállítás egyik célja az, hogy folyamrendszerek szerint csoportosítva bemutassa egységesen azt a rengeteg csatornatervet, a­melyeket évtizedek folyamán a német csatorna­ egyletek és egyéb érdekeltségek készítettek. Másik célja bemutatni a német birodalom összes víziutait az azokon levő összes beren­dezésekkel együtt. Külön osztály lesz a „vízépítés­" részére, mely a folyó­szabályozást, csatornaépítést, kikötőépítést foglalja magában. Másik osz­­tályban a mechanikai berendezések, rakodó gépek és elevátorok, továbbá tárházak berendezései lesznek láthatók. Egy másik osztály „Hajózási üzem a belvizeken" címet fogja viselni; ebben a különféle vízi járműveket, a hajóépítést, hajógépépítést fogják bemutatni, különös súlyt helyezvén fon­tos technikai újításokra. A kiállítással egyidejűleg fogja a Zentralverein für deutsche Binnenschiffahrt közgyűlését Essenben tartani. Hasonló kiállí­tást fognak a jövő nyáron Magdeburgban is rendezni, a­mely alkalommal a nevezett egyesület "egy egész hétre terjedő üléssorozatot fog tartani. Még nem tudjuk, hogy Magyarország ezeken a hajózási kiállításokon - miként a múlt nyáron a mü­nchenin - részt fog-e venni. Mindenesetre nagyon kívánatos volna, hogy minél nagyobb mértékben részt vegyen. A dunai hajózás, a­mely pedig a német belhajózás integráns részét képezi, s a mély iránt a németek érdeklődése most nagyobb, mint valaha volt, távol­ról sem volna teljes, ha Magyarország nem mutatná be dunai hajózását. Az ország mai helyzetében rendkívüli fontossággal bír, hogy a külföld előtt minél több helyen és minél nagyobb terjedelemben bemutassuk azt a kultúrmunkát, a­mit a Dunán végeztünk és végzünk. A múlt nyáron Münchenben tartott hajózási kiállításon való részvételünk, a­hol nemcsak hajózásunk, hajóépítési iparunk és folyamszabályozási munkáink, hanem mezőgazdaságunk minden ága is bemutatásra kerültek, olyan erkölcsi eredményekkel járt, a­melyek feltétlenül indokoltá teszik, hogy hasonló alkalmakkor Magyarország is bemutassa kulturális alkotásait. Új dunai hajógyár. Kelheimban 200.000 márka alaptőkével hajó­gyárt alapítottak német gépgyárak és bankok egyelőre azzal a céllal, hogy az Aldunával való forgalomra 700 t nagyságig fauszályhajókat építsenek. A társaságnak joga van saját számlára fuvarozási üzleteket is lebonyolí­tani és hajókat bérbeadni. A linczi hajógyár alaptőkéjét 25 millióról 75 millió osztrák koronára emeli fel. Ez a hajógyár eredetileg­ a trieszti Stabilimento Tecniconak volt a leányintézete, Trieszt elvesztése után azonban önnálló vállalattá alakí­tották át. A cseh Duna- és Elbehajózási társaságok a „Prager Tagblatt" jelentése szerint legközelebb megalakulnak. A társaságok átveszik az állam­tól az arbiter által a cseheknek itélt hajóparkot 300 millió koronáért. 100 millió koronáért elsőbbségi részvények bocsáttatnak ki, melyekből 30 millió értékű az államra, 70 millió pedig magánosokra esik. 150­­millióért törzs­részvények fognak kiadatni. Ezen összesen 250 millió­s összegből 130 millió az elbei, 120 millió a dunai hajózási társaságra esik. Az állam azon­kívül mint függőkölcsönt 50 milliót ad a két társaságnak, az érdekelt ban­kok pedig 50 millió korona közös hitelt nyitnak. Mindkét társaság igazgató­sága 15—15 tagból fog állani, akik közül ötöt a kormány nevez ki, tizet pedig a részvényesek választanak. A Rajna—Majna- Duna részvénytársaság most már legközelebb megalakul, mert a bajor országgyűlés megszavazta a bajor államnak az alaptőkében való részesedés­éről­ szóló törvényjavaslatot. A birodalmi kor­mány 45%-al, a bajor kormány 26%-kal vesz­ részt az alapításban. A bajor városok is egymásután szavaznak meg kisebb-nagyobb összegeket a rész­vényjegyzésre. Hajózás az Innen. A tiroliak és a délbajorok az Inn folyón, mely Passaunál torkolik a Dunába, hajózást szándékoznak berendezni, hogy így ezáltal bekapcsolódjanak a Duna nemzetközi forgalmába. Az Inn folyón természetesen csak kisebb hajókkal lehetne közlekedni s számos hajózási akadály eltávolítása válik szükségessé. A forgalmat ideiglenesen 2 motor­csónakkal és 8 dereglyével akarják megkezdeni, a­melyekkel a tervezet szerint Insbruck—Passau között egy év alatt 112 hegy- és 112 völgymene­tet tudnának teljesíteni s k­b. 14.000 tonna árut szállítani. A Norddeutscher Lloyd német tengerhajózási vállalat alaptőkéjét 250 millióról 000 millió márkára emeli fel. Ezt az emelést az teszi szüksé­gessé, hogy a társaságnak, a márka értékének nagymérvű zuhanása folytán, beállott árdrágulások miatt nagy összegekre van szüksége, hogy elvesztett hajóparkját kis mértékben is pótolhassa. Az angol „kiállítási hajó", a­melyet 1923. nyarán szándékoznak Angliából elindítani, a terv szerint másfél év alatt 4300 tengeri mérföldet fog befutni és Délamerika, Délafrika, Austrália és Délázsia 34 fontos kikötő­városát fogja meglátogatni. A hajó neve „British Industry" (Angol Ipar) lesz. Vegyes közlemények. Az első magyar karbidgyár. A karbidnak­­a vasútüzemben ezidő szerint kiváló fontossága van, amennyiben a belőle előállítható acetylén nemcsak világításra használható, hanem szinte nélkülözhetetlen szer törött gépalkatrészeknek a vasúti műhelyekben leendő hegesztésére, mi­által a most annyira megdrágult géprészek pótlása szinte fölöslegessé válik. A vasúti műhelyekben — bár korlátolt mennyiségben — eddig is hasz­nálták a karbidot, amelyet azonban külföldről kellett hozatnunk. Újabban azonban a Magyar Általános Kőszénbányatársulat Felsőgallán karbid­gyárat létesített, amely a hazai karbidszükségletet teljesen fedezheti, úgy, hogy e tekintetben függetleníthetjük magunkat a külföldtől. Az ebben a gyárban előállított karbid minőségére nézve vetélkedhetik bármily külföldi hasonló gyártmánnyal, amennyiben az itt előállított karbid kilogrammjából 300 liter nagy hőértékű­ acetyléngáz fejleszthető. A felsőgallai gyár évi teljesítőképessége egyelőre 80 vagyon. Helyközi hálózat üzembe helyezése a Budavidéki villamossági rt.-nál. Most került üzembe a Budavidéki villamossági rt. helyközi háló­zata, amelynek feladata elsősorban, hogy a pomázi járás községeit lássa el villamos energiával. Az energiát a Budapestvidéki Kőszénbánya rt. pilis­vörösvári bányatelepe szolgáltatja, ahol az áramot 5700 Volt-fes­ültségről 15,000 Voltra transzformálják. A 21­ kilométer hosszú távolsági vezeték Szentendréig vezet. Románia elvben szakít a behozatali engedélyezés rendszerével. A román miniszertanács elhatározta, hogy a behozatali engedély rend­szerét eltörli. A gabonakivitel új szabályozása most már biztosítani fogja a­ kereskedelem szabadságát. A vámfelpénz újabb felemelése Jugoszláviában. 1021. évi decem­ber hó 10-től kezdve a vámfelpénzt Jugoszláviában 100% kal felemelték , a vámfelpénz tehát most 500%. Leszállították az osztrák-karwini szén árát. A ,,Cesko Slovo" jelentése szerint az osztrau-karwini bányatulajdonosok leszállították a szén­árakat Eszerint a szén ára 4 koronával, a kokszé pedig 7 koronával lett olcsóbb. A bányászok munkateljesítménye legújabban 70% ával emelkedett, a munkabéreket pedig 10%-kal csökkentették. Ipari kiállítás Münchenben. A német-magyar kereskedelmi kamara közli, hogy jövő évben május hó 10-től október hó 10-ig iparkiállítás lesz. I ezen a kiállításon következő csoportok lesznek : kőmegmunkálás, kerámia, üveg, fém, nemes­fém, drágakövek, bőripar, papír­, grafika, textiláru, gépek, bútor, film, könyvkötészet, játékáru stb. Kereskedelmi szerződés Németország és Jugoszlávia közt. A december hó 10-én Németország és Jugoszlávia között kötött kereskedelmi szerződés megállapítja a két ország között a szabad forgalmat, a két állam vállalatainak szabad letelepül­hetését, azonkívül tartalmaz a szerződés hajó­zási és vasúti egyezményt. A szerződés függeléke felsorolja azon árukat, amelyeknek ki-, illetőleg­ bevitelét nem lehet eltiltani. A német légiforgalom újabb szabályozása. A német birodalmi gyűlés legközelebb tárgyalni fogja a légiforgalomra vonatkozó törvény­javaslatot, melynek lényegesebb pontjai a következők: A levegőtér a légi­forgalom részére szabaddá válik. A leszállás csak az e célra berendezett kikötőben, vagy emberlakta zárt területen kívül olyan helyen van meg­engedve, amelyre nézve előzetesen megállapodás történt. A törvényjavaslat felsorolja még azon büntetendő cselekményeket, amelyeket valaki akkor követ el, amidőn a repülőgép vezetőjének vagy utasainak életét veszélyez­teti, valamint akkor is, amidőn valaki akár előrefontolt szándékkal, akár gondatlanságból, illetve pajkosságból valamely repülőgépet megrongál, szét­rombol, avagy azt üzemveszélyes állapotba sodorja. A kiviteli tilalmak újból való életbeléptetését tervezik Német­országban, hogy a német áruknak külföldön való eladását megakadályoz­zák és a belföldi szükséglet fedezését biztosítsák. Az ezen rendelkezés életbelépése előtt megkötött ügyletek lebonyolíthatása céljából átmeneti időt fognak engedélyezni, amelyen "belül a tilalmazott áruk külön engedély nél­kül még kivihetők legyenek. Ezen rendszabályokkal kapcsolatban a kivi­teli illetékek felemelését is tervezik, de a felemelt illetékek is csak bizonyos idő leteltével fognak életbe lépni. A Budapesti közúti vaspálya társaság közgyűlése báró Ullmann Adolf elnöklete alatt folyó hó 20-án tartatott meg­. Az évi jelentéshez első­nek ilencfalvi Sárkány Béla ny. huszárőrnagy szólt hozzá. Majd dr. Oppler Emil ügyvéd szakkérdésekkel­ foglalkozó beszéde után Simonsits Elemér v. b. t. t. igazgatósági tag nyilatkozott a társaság jogos igényeinek érvé­nyesítéséről. Azután az igazgatóság nevében báró Ullmann Adolf válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Majd a közgyűlés az igazgatóságnak egy­hangúlag bizalmat szavazott,­­ előterjesztéseit egyhangúlag elfogadta és az igazgatóságba az eddigi tagokon kívül Weiss Fülöpöt, a kereskedelmi bank elnökét és Bódy Tivadart választotta be. Közgazdaság. A gróf Csáky László prakfalvi vas- és acélgyár rt. rendkívüli közgyűlése az alaptőkének 66,000 darab 200 K n. é. részvény kibocsátása által­ 35000,000 K-ra való felemelését határozta el. Az­ elővételi jog 5:2 arányban 1921. év december hó 23-tól 30-ig 030 K-s árban a Budapesti Lipótvárosi Takarékpénztár rt-nál volt gyakorolható. A budapesti ásványolajgyár rtnak 1921. évi március hó 31-én lezárt mérlege alapján az előző esztendőről áthozott 02,540 K-val együtt 6 266,380 K volt a nyeresége a 2 millió K-ról 4 millió K-ra fölemelt részvénytőkéje alapján A társaság árukészlete 23.233,950 K-val, követelése 26.372,­117 K-val szerepel a mérlegben. Vasúti és közlekedési közlöny ÁRFOLYAMÉRTESÍTŐ. (A Máv. által megállapított árfolyamátszámitások) Márka Svájci frank . Francia frank.. Lei ~ Líra Dollár Angol font Sokol Osztrák kor. Rom. rubel Dinár ... dec. 23-tól 451—360 1 303-10845 5527—4478 579—406 2092—2412 06880—53­8 20 2904­0—282200 913-738 12—9­57—40 1193 —968 E dec 24-tfil 429-12897-5500-583-2992-66220-280500-929-13­55-1193-342 -10508 4455 -468 -2412 -53280 -226800 -752 -10­­44 -908 vény dec. 25-től 401-320 13475-10935 5692—4613 583—468 3052—2453 69900—5­340 290950 -236250 946—705 12—9­60—40 1193—908 e dec. 29-től 398-317 13475—10935 5472-4433 544—437 3052- 2453 09520-55980 291500—234000 95 1—774 12­9­51—41 1193—9­8 dec. 80-tól 401—320 13475—Jocal 5445—4410 539—432 2970—2885 08530-55170 29­­600—236700 908—783 12—9­52—42 1193—988 1. szám.

Next