Polgári fiúiskola, Vecsés, 1941
„A magyar történet nem egyéb, mint a magyar lélek története.“ Hóman Bálint: Beköszöntő! Míg 1938. évet országépítő első királyunkról, Szent Istvánról nevezték el, addig az 1942. esztendő, Szent László éve. Szent István a komoly, bölcs, érett férfi eszménye — Szent László minden idők harcos ifjúságának követendő mintaképe, ki a krónikaírók tanúsága szerint „fejjel magasabb volt mindenkinél", kinek daliás, gyönyörű termete vallásos, bátor, vitéz és lovagias lelket takart. Ő volt az első, aki felismerte nemzetünknek földrajzi viszonyaiból adódó nagy történelmi hivatását, hogy itt, — a Nyugat és Kelet találkozópontján, — a kereszténység védelmében fel kell fognunk a keleti pogány támadásokat. így nem csoda, hogy mint a magyar katonai erények megszemélyesítője, mint a legendák ezer színes történetének ünnepelt hőse, a keresztény magyarság harci fohásza lett, kit segítségül hív nagy bajában még századok múltán is a keleti határokat védő magyar. Az Aranyvonat a közelmúltban vitte a Szent Jobbot Nagyváradra, Szent László városába jelkép gyanánt, hogy a Szent Jobb által meghonosított kereszténységet Szent László csatabárdjával kell a magyarnak megvédelmeznie a keleti veszedelemmel szemben. Így történt ez Szent László korától századokon keresztül napjainkig, midőn hős honvédeink — a magyar ifjúság szine-virága — a modern hadifegyverekké változott Szent László csatabárdjával védik a haza szent földjét, a nyugati kereszténységet a keleti isten telen bolsevizmus ellen.