Vegyipari Dolgozó, 1980 (24. évfolyam, 2-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

A kongresszusi verseny eredményei a Kőbányai Gyógyszerárugyár növényü­zemében A KŐBÁNYAI GYÓGY­­SZERÁRUGYÁR egyik alap­­anyaggyártó részlege a Nö­vényüzem. Az üzemben négy brigád dolgozik, jó munkájuk alapján már több ízben el­nyerték a vállalat kiváló bri­­­­gád­ja címet, s az­­arany brigád-­­ fokozatot A kollektívák teljes­­ aktivitással csatlakoztak a XII. pártkongresszus és ha- ,­zánk felszabadulásának 35. év-­­ fordulója tiszteletére kibonta-­­ kozó munkaversenyhez, és jó­­­ munkájuk eredménye már az­­ elmúlt évben is megmutatko-­­ zott. Gazdaságos, minden pia­­con jól értékesíthető termé­­keikből a vállalati átlagot lé-­­­nyegesen meghaladó termelés­­i felfutást sikerült elérniük. Az ú­ üzem elsősorban a mezőgaz- z daság által termelt különböző növényekből, pl. a gyapjas gyűszűvirágból, a népszerű ne­vén varjúkörömnek ismert anyarozsból állít elő gyógy­szeralapanyagot. Munkájuk során kisebb mennyiségben felhasználnak importból szár­mazó növényi anyagokat is, olyanokat, amelyek termesz­tése csak trópusi éghajlat alatt lehetséges. A növényi nyersanyagokból kiinduló gyógyszergyártás rop­pant munka- és időigényes fo­lyamat. Jellemző példa, hogy az 1979-ben előállított egyik gyógyszeralapanyag néhány száz kilogrammos mennyiség­ben történő előállításához több száz tonna szárított növényt kellett feldolgozni. Az üzemben dolgozó szocia­lista brigádok munkáját nehéz egymástól szétválasztani, a gyártási folyamat során tevé­kenységük egybekapcsolódik, az egyik kollektíva munkájá­­v­nak minősége meghatározza a többi brigád munkájának szín­vonalát is. A BRIGÁDOK VÁLLALÁ­SAI zömében gyógyszeralap­anyagok tervben meghatáro­zott, vagy azt meghaladó mennyiségének előállítására irányulnak, ezen túlmenően a minőség folyamatos javítását,­­ a piaci , főként tőkés piaci , igényekhez való rugalmas al­kalmazkodást, az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodást tűzik ki célul.­­ Különös jelentőséggel bírnak­­ a gyártástechnológiák folya­­­­matos fejlesztésére, a gyártá­­­­sok volumenének növelésére­­ irányuló felajánlások is. Né­­hány példa: kötöttek több, a kutatásban, a fejlesztés területén tevékeny­­­­kedő szocialista kollektívával is. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉSEK más, jelentős eredményt is lehetővé tettek. Az üzem egyik terméke a Me­­tergin, melynek alapanyaga az elmúlt évig tőkés importból származott. 1979-ben Biokémia II. üzemünk megkezdte az alapanyag gyártását, melyből a Növényüzem brigádjai új, gazdaságosabb eljárás alapján állították elő a végterméket. Ennél a gyártásnál 180 ezer dollár importkiváltás vált le­hetővé. A brigádok minőségjavítási törekvésének jó példája a ja­pán gyógyszerkönyv speciális követelményeinek megfelelő minőségű ergotamintartarát előállítása. A termék jelentős új, tőkés értékesítési lehetősé­get teremtett. A brigádok kongresszusi munkaverseny­ben tett vállalásai nagymér­tékben hozzájárultak az üzem, és ezen keresztül a vállalat eredményes munkájához. A NÖVÉNYÜZEM BRIGÁD­JAI tudják, hogy az 1980-as év feladatai még nagyobbak, megoldásuk nagyobb erőfeszí­tést igényel. Brigádgyűléseken, összejöveteleken már fogal­mazzák ez évi felajánlásaikat, melyek teljesítése, a vállalati célok megvalósításának zá­loga. Miklósdi István, Hargitai Gábor Medveczki Zsuzsa és Sándor Zsuzsa oxitocin gyártása közben Kovács Zoltán a D—5 üzemrészben Az elmúlt év IV. negyedévé­ben nagy igény jelentkezett az üzem egyik terméke, az Isola­­nid iránt. Az Isolanid fontos szívgyógyszer, jól értékesíthe­tő termék. Az igényelt meny­­nyiség előállítása a régi tech­nológiai eljárással az üzem mintegy öthónapi munkáját kötötte volna le, azonban a gyártások kivitelezésére csak 2 hónap állt rendelkezésre. Az üzem szocialista brigád­jai a vállalati össz-brigádveze­­tői értekezleten felajánlották a szükséges mennyiség előál­lítását. Ez a vállalásuk nagy meglepetést keltett, többen kétkedéssel fogadták azt. A brigádok határidőre le­gyártották az Isolanidot. Ez a nagyszerű eredmény csak a gyártástechnológia fejlesztésé­vel volt lehetséges. Ebben a munkában az üzem valameny­­nyi brigádjának tagjai kivet­ték részüket. Az eredmény biztosítása érdekében a brigá­dok együttműködési szerződést Kriskó Ferenc és Rágyánszki Márton, a DK 1 üzemrészben 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ A­z Alkaloida Vegyészeti Gyár Komorov szocialis­ta brigádja négy alkalommal aranykoszorús és két alkalom­mal a Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetésben részesült. A brigád komplex brigád. Ti­zenöt tag közül fizikai állo­mányban különböző gyógy­szer-alapanyagok előállításá­val foglalkozik, egy tag admi­nisztratív állományú, három pedig különböző munkaterüle­teken — műszaki fejlesztés, termelésirányítás —, dolgozó műszaki állományú brigádtag. Valamennyien törzsgárdata­­gok. Iskolai végzettség szerint két dolgozó egyetemi, négy kö­zépiskolai, kilenc pedig általá­nos iskolát végzett, közülük nyolcan szakmunkások. Természetesen a fejlődés akkor mérhető le, ha mind­ehhez hozzátesszük, hogy a megalakulástól számított idő — 13 év — alatt a kollektí­va ösztönzésének hatására a brigád egy tagja elvégezte a 7—8 osztályt, öten gyógy­szergyártó szakmunkás-képe­sítést szereztek, három dolgo­zó pedig középiskolát vég­zett. A brigád megalakulása óta következetesen a szocialista brigádmozgalom hármas jel­­­szavának szellemében végezte munkáját. Elsősorban ezzel a töretlen következetes munká­val, továbbá a komplex brigád jellegéből adódó lehetőségek kihasználásával tudta elérni eddigi eredményeit. A brigá­don belül olyan őszinte, kol­lektív szellem alakult ki, mely a hármas jelszó min­den területén a brigádtago­kat egyöntetűen magával ra­gadta. Az évről évre magasabb követelményeket támasztó vállalások megtételével, a komplex brigádjelleg adta le­hetőségek — műszaki fejlesz­tés, újítások, munkaszervezés — kihasználásával érzékelhe­tő a fejlődés a brigádban. É­­rzékelhető a tudati for­­­­­málódás, a társadalmi, vállalati és az egyéni érde­kek helyes értelmezésében, a politikai, társadalmi, kulturá­lis tevékenységben való aktív részvételnél. A 15 tagú bri­gádban 12 embernek van közéleti megbízatása. Termé­szetesen az út — amelyen eddig jutott a brigád — nem volt könnyű. A brigádban ki­alakult hagyományok, de je­lenlegi gazdasági helyzetünk is szükségessé teszik, hogy eddig elért eredményeiket még tovább fokozzák. 1979-ben gazdasági vállalá­saikat október 1-re teljesítet­ték. Anyagtakarékossági vál­lalásaik teljesítése mellett nagy gondot fordítottak az energiatakarékosságra is. Oktató, nevelő munkával, egymás figyelmeztetése, ellen­őrzése, segítése a munkavé­delmi szabályok következetes betartása és betartatása révén a munkavédelmi önmozgalom­­ban kifejtett aktív tevékeny­ségükkel hozzájárultak az üzem munkavédelmi helyzeté­nek javításához. A brigád tagjai különböző szintű— vállalati,­­megyei, or­szágos — munkavédelmi ve­télkedőn sikerrel szerepeltek. Céltudatos, következetes mun­kavédelmi tevékenységük eredménye, hogy a brigád megalakulása óta senkit sem ért üzemi baleset. F­ulturális vállalásaikat a személyes körülmények figyelembevételével alakítják ki, úgy, hogy azok teljesítése segítse elő a magasabb álta­lános, szakmai, politikai mű­veltség megszerzését, a sza­bad idő kulturált, tartalmas eltöltését. A megyei Művelődési Köz­pont 1979-ben három fordulós pályázatot hirdetett a szocia­lista brigádok részére. A bri­gád a versenyen elnyerte az első helyezést. A különböző társadalmi munkaakciókban — vállala­ton belül és a községben — aktívan részt vesznek. Társa­dalmi munkáért több esetben részesültek egyéni és kollek­tív elismerésben. A nemzetközi gyermekév alkalmából külön programot dolgoztak ki. Részt vettek a helyi kisdobos- és úttörő-olim­pia szervezésében, óvodák, is­kolák patronálásában. Különböző rendezvények, összejövetelek szervezésében részt vettek, mozgósították a brigádon kívüli dolgozókat is. Kiemelt feladatuknak tartják a brigádon kívüliek szocia­lista gondolkodásának fejlesz­tését. A brigád újabb vállalások megtételével készül az MSZMP Xll. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának a méltó megünneplésére. Borbély Sándor munkaverseny-titkár Többet pontosabban kell dolgozni Visszatérünk lapunk hasáb­jain egy brigádra, amelyről korábban is adtunk már tu­dósítást. A Mechanikai Művek Kon­denzátor Gyáregységének „Szerelő” szocialista brigádjá­ról van szó, amely 1979-ben azzal vívott ki elismerést ma­gának, hogy nehezebb gazda­sági körülmények között most is maradéktalanul teljesítette vállalásait. — 1968-ban alakultunk mint munkabrigád — mondja Vass­­né, a brigádvezető. Verseny­munkánk fontosabb állomásai: 1970: a zászlós brigád cím, 1973: a bronzkoszorús fokozat, 1975: az ezüstkoszorús fokozat, és 1978: az aranykoszorús fo­kozat elnyerése volt. A brigád naplója arról tanúskodik, hogy az eredmények elérése nem volt olyan egyszerű. Ho­gy mégis úrrá tudtunk lenni a nehézségeken, annak köszön­hető­­, hogy néhány 20 évnél is idősebb törzsgárdatagunk — mint pl. Berzéki Ferenc, Gaz­­dagné, Csákváriné rá tudta irányítani lelkes fiataljaink, pl. Szántó Rozália, Lakatos Mária figyelmét a közösségi érdekekre. Munkánk eredményét 1977- ben a szovjet nagykövetség munkatársai személyesen, az Elektronorgtechnika szovjet külkereskedelmi vállalat pedig levélben ismerte el. A szovjet szállításokat — 4 millió darab elektrolitkonden­zátort — 1979-ben is öt nappal a véghatáridő előtt átadtuk. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy eredményeink csak a gazdasági munkában vannak. Brigádunk élen jár a tanu­lásban: 90 százalékban elvé­geztük a szerelős szakmunkás­­képző tanfolyamot. A „Ki mi­nek mestere?” verseny keretén belül 1979-ben három dolgo­zónk végzett kiválóan a ver­senyben és kapott jelentős ju­talmat. A brigád tagjai elsők a vér­adásban és az internacionalis­ta szellem is olyan jó, hogy a szolidaritási adományok évről évre igen jelentősek a brigád tagjai részéről., 1979-ben két kommunista szombaton dolgozott a brigád teljes létszámmal. Átlagos egyéni teljesítményük 108 szá­zalékos volt. Kérdésükre, hogy miben lát­ják a fejlődés további lehető­ségét, a brigádvezető elmond­ta, hogy 1980-tól — felajánlá­sukat a párt XII. kongresszu­sára már VIII. 31-én megtet­ték — a minőségi munka lesz a brigád legfőbb feladata. Már 1979-ben bevezettük az önellenőrzést. Ennek eredmé­nyeképpen 30 százalékkal tud­tuk csökkenteni a selejtet. Eredményeképpen az elektro­­litkondenzá­torok gyártása évek óta csökkenő selejttel történik. — Megértjük, hogy minden­kinek többet és főként ponto­sabban kell dolgoznia —, mondja a brigádvezető —, hogy termékeinket megve­gyék külföldön. Törekedni fo­gunk arra, hogy minőségi munkánkkal biztosítani tud­juk a 80-as években is, hogy vállalatunk ezen terméke is nyereséget hozzon a népgazda­ságnak és kollektívánk hasz­nára. Az „Elko” szerelőbrigád Folyamatosan vezetjük be a DH-s munkaren­d­szert Az Alumínium Szerkezet Gyárban 1976-ban indult meg a DH-munkarendszer beveze­tésének szervezése. Ek­kor ala­kítottuk meg a vállalati DH- bizottságot. 1977- ben részletes tervek alapján kidolgoztuk a DH- munkarendszer bevezetésének programját. A szakirodalom tanulmányozása és a tapaszta­latcserék alapján úgy döntöt­tünk, hogy alapos előkészítés után a vállalat egy termelési egységénél vezetjük be a mun­karendszert, majd fokozatosan kiterjesztjük a vállalat egé­szére. 1978- ban a munkatervnek megfelelően a vállalati terme­lési érték mintegy 65 százalé­kát reprezentáló hullámosító műhelyben vezettük be a mun­karendszert. 1978 végén a vállalati DH- bizottságot fiatal szakemberek bevonásával átszerveztük. A vállalati DH-bizottság összeté­telét tekintve képviseli a vál­lalat gazdasági, párt- és társa­dalmi vezetését. 1979-ben a vállalati DH-bizottság a MAT irányelvei alapján és az el­múlt évek tapasztalatának bir­tokában kidolgozta a vállalati szintű DH-hi­bafeltáró és elhárító rend­szer működési szabályza­tát, valamint a vállalat és a MAT közötti hibainformációs rend­szer szabályzatát. A működési szabályzat igaz­gatói utasítás formájában ke­rült kiadásra, amely egyben a DH-hibainformációs rendszer részletes bevezetési program­ját is tartalmazza. 1979 végére a vállalat minden egyes szer­vezeti egységénél bevezettük a DH-hibainformáció rend­szert. A bevezetési programnak megfelelően az információ fo­gadására minden szervezeti egység felkészült és az infor­mációadásra év végéig folya­matosan lépnek be. Az ütemtervet tervszerűen valósítjuk meg. Nagy hang­súlyt fektetünk a dolgozók és vezetőik oktatására, amelytől Ez annál inkább lényeges a hibainformációs rendszer zök­kenőmentes működtetése szempontjából, mivel az ed­digi tapasztalatok alapján a dolgozók elsősorban a más szervezeti egységek hatáskö­rébe tartozó hibákat jelzik a DH-lapokon és kevésbé igye­keznek, illetve merik felvetni a saját szervezeti egységüknél jelentkező hibákat. A dolgozók nagyobb mérté­kű aktivizálására az 1979. no­vember—december hónapokat DH-hónapoknak hirdettük meg. Minden DH-lapot értéke­lünk és jutalmazunk 0—100 forintig. Ezzel egyúttal szeret-­­­nénk gyakorlatot szerezni az anyagi-erkölcsi ösztönzésben is. 1980-ban tovább szeretnénk folytatni az oktatás színvona­lának növelését, tapasztalat­­cserék bővítését és a haladó hibainformációs rendszerek tanulmányozását. A jövő évi terveinkben sze­repel még az anyagi-erkölcsi ösztönzési rendszer, a DH-ér­­tékelési rendszer és a DH-el­­lenőrzési rendszer kidolgozása. Megítélésünk szerint tovább folytatva a hibainformációs rendszer bevezetését és a mű­ködtetés korszerűsítését, • a DH-munkarendszer a gazdál­kodást akadályozó tényezők jelzésén keresztül hathatós se­gítséget nyújt a vállalat gaz­dasági vezetése számára a vál­lalat előtt álló feladatok el­várt szinten történő teljesíté­séhez. Zuggó Gyula DH-titkár megfelelő szemléletbeli át­alakulást várunk. Fejlődő újítómozga­lom AZ AFOR szakszervezeti bi­zottsága első napirendi pont­ként tárgyalta a vállalat törzs­gárda szabályzatának módosí­tását. Majd ezt követően érté­kelte az újítási tevékenységet, az V. ötéves terv időszakában. Az utóbbi két esztendőben fej­lődésnek indult a vállalati újí­­tómozgalom — ami a minőségi mutatók javulásánál is meg­mutatkozott.­­ A vállalati újítómozgalom töretlen fejlődésének segítésé­re a jövőre nézve a következő legfontosabb feladatokat ha­tározták meg: — az újítómoz­galom tömegbázisának széle­sítését, a kollektív munkát, az­az főleg szocialista brigádok újításainak növelését, az elbí­rálási, ügyintézési folyamat­ban a szakvéleményezések és kísérletek lefolytatásának meg­gyorsítását, és a gazdálkodás­ba történő bevezetését. A tanácskozás második ré­szében az 1980. évi szociális, kulturális, sporttevékenységé­nek, terveinek, illetve a bizott­ság éves munkatervének és ülésrendjének vitájára kerül sor.

Next