Vesevilág, 2012 (25. évfolyam, 1-3. szám)
2012-02-01 / 1. szám
• • izirm #-1p Civilek új pályán Három új jogszabály - két törvény és egy kormányrendelet - szabályozza a civil szervezetek életét és lehetőségeit 2012. január 1-től. A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, valamint a Kormány 350/2011. (XIi. 30.) rendelete a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről. A VOKSZ a több mint két évtizedes tevékenysége alatt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény óta több módosítást is megélt, de a civil élet egyes területei továbbra is szabályozatlanok maradtak. A nyitva hagyott kiskapukon belépve létrejöhettek olyan ál-civil szervezetek is, amelyek célja csak az alapítók munka nélküli pénzszerzése volt. Ezek az uli-buli szervezetek komoly presztízsveszteséget okoztak a valódi társadalmi szervezeteknek. Amikor híre jött, hogy teljesen új törvények készülnek, reménykedtünk és a parlament törvényhozási gyakorlatát látva, egyben aggódtunk is. Nem alaptalanul. Az elsőként közreadott tervezet gyakorlatilag szétverte volna a civil szektort. Az igen heves ellenállás hatására a benyújtásra került és elfogadott jogszabályok már lényegesen megváltoztak, civil barátiabbak lettek. Régóta és sokszor felemlegetett hiányosságokat old meg a civil társaság fogalom bevezetése, az egységes nyilvántartás megteremtése, az adománygyűjtés és a szervezetek megszűnésének pontos szabályozása. A civil szervezet ugyanis alulról jövő kezdeményezés útján egy közös társadalmi cél érdekében létrehozott szervezet, így a közalapítványok nem tartoznak ebbe a körbe, mert azok önkormányzati vagy állami döntés alapján jönnek létre. Az alapítványok és egyesületek mellett alakul egy új szervezeti forma, a civil társaság, amelyet akár három ember is létrehozhat. Ehhez nem szükséges bírósági vagy hatósági nyilvántartás, viszont nem részesülhet állami vagy önkormányzati támogatásban sem. Ugyancsak új elem a civil információs portál, amely minden, a civileket érintő fontos információt tartalmaz majd, és arra is lehetőséget ad, hogy a szervezetek elektronikusan intézhessék ügyeiket, így a nyilvántartásba vételt, vagy a változásokat. A jogszabály rendezi az adománygyűjtés menetét, rögzítve, hogy adományozásra senkit nem lehet kényszeríteni. A pozitívumok mellett azonban továbbra is maradtak alapvető problémák. A vitára bocsátott tervezet leginkább kritizált pontjai a közhasznú tevékenység fogalma és a jogállás megszerzésének feltételei voltak. Bár a törvény a tervezethez képest könynyebbé teszi a minősítés megszerzését, de csak az állami-önkormányzati feladatok ellátását tekinti közhasznú tevékenységnek. Ezzel kizár olyan, a társadalom egésze (vagy egyes rászoruló csoportjai) érdekében végzett közérdekű tevékenységeket, amelyeket jogszabály nem nevesít. Kérdés, hogy miért is érdemes ezt a státuszt megszerezni, hiszen kizárólag az állami szervekkel való közszolgáltatási szerződés megkötésének előfeltétele a közhasznú jogállás, más támogatásoknak, kedvezményeknek nem, így a státusz nemcsak tartalmatlanná, hanem értelmetlenné is válik. A civil törvény alapjaiban szabályozza újra a civil szervezetek állami támogatásának eddigi legfőbb mechanizmusát, a Nemzeti Civil Alapot. Olyannyira, hogy még új nevet is ad neki, a „civil” szó helyett az „együttműködés” szót alkalmazva: Nemzeti Együttműködési Alap. A NEA forrásai sajnos a mindenkori költségvetési vitákban alakulnak ki, mértéke nem kötődik semmihez (az NCA forrásai az 1%-hoz kötődtek). Az alap forrásainak elosztásában megerősödik a kormányzati akarat. A 2012-es költségvetési törvényjavaslat a Nemzeti Együttműködési Alap céljára 3,38 milliárd Ft-ot irányoz elő. Ez kevesebb, mint fele a 2010. évi keretösszegnek... (ddanM Ptym)