Vesevilág, 2015 (28. évfolyam, 1-2. szám)

2015-05-01 / 1. szám

Civil szervezetek a] [b#%^Ibiap Az 1990-ig regnáló rendszer alkot­mánya elvben biztosította az állam­polgárok jogát az egyesülésre, saját szervezeteik létrehozására. Csak elv­ben, mert ennek megvalósíthatósá­gát a törvényhozásra bízta, ami által megalkotott törvény viszont gyakorla­tilag lehetetlenné tette igazi civil szer­veződések létrejöttét. Az inkább álla­mi, mint civil szervezetként működő hagyományos fogyatékos szervezete­ken kívül hivatalosan nem is léteztek az állampolgárok szerveződései. A 80-as évek végén, a változó poli­tikai környezetet kihasználva már több csoport elindult az önszerveződés út­ján, többeknek sikerült is, de a lehe­tőséget, a nagy lökést a 90-ben életbe lépő, az egyesülésről szóló törvény ad­ta. A törvény keretein belül aránylag egyszerűen és gyorsan lehetett létre­hozni alapítványokat, egyesületeket, szövetségeket, nem követelt komoly jogi munkát, a működést megnehe­zítő számviteli rendszert, bonyolult beszámolókat. A kétségtelenül fellel­hető hiányosságai ellenére sikeresen szolgálta a magyar állampolgárok ön­­szerveződéseit. Ennek köszönhető a ma is komoly munkát végző szerve­zetek többségének létrejötte. Az első, a civil szervezetek műkö­dését nehezítő változást a közhasznú­ság fogalmának bevezetése jelentette. A közhasznúság követelményének ugyan nem volt nagyon nehéz meg­felelni, de a szervezeteket alapszabá­lyaik átírására, évi rendszeres beszá­molóra és annak közzétételére köte­lezte, egységes bírói gyakorlat híján sokan mesélhetnének kálváriájukról az illetékes bíróságokkal. Újabb válto­zás volt a NCA létrejötte és az állam­polgárok rendelkezési lehetőségének megjelenése személyi jövedelemadó­juk 1 százalékáról, ami ugyan jelentős forrást jelentett, de ezzel együtt továb­bi adminisztratív terhet is okozott. A szervezetek többsége már kénytelen volt könyvelőt megbízni, ami termé­szetesen bevételeik egy részét elvitte. Ez különösen a kisebb, kis bevételű helyi egyesületek számára jelentett nehezebb feladatot. De ezt az akadályt a többség, ha nem is elsőre, de a léc leverése nélkül átvitte. Hosszabb, aránylag konszolidált körülmények után a meglévőket ú­­jabb törvények váltották fel, amelyek szinte mindent felforgattak. Átértel­mezték a közhasznúságot, módosí­tották a számviteli és közhasznúsági beszámoló tartalmát, annak közzété­teli módját, szigorították a számviteli előírásokat, elkülönítésre kerültek a támogatás és az adomány fogalmai. Az NCA helyett létrejött a NEA, lénye­gesen kisebb elosztható forrással. Módosítások sora, amelyek után egy civil szervezet működése már nagyon kezdett hasonlítani egy profitorientált vállalkozás működéséhez. A személyi jövedelemadó felső kulcsa lecsök­kent, ami a legtöbb szervezet számára lefelezte az ebből eredő bevételt. Min­dezt most tetézi a Polgári Törvény­­könyv módosítása, amely miatt min­den alapító okiratot, alapszabályt át kell vizsgálni, ellentmondás esetén át kell írni. Az igazsághoz tartozik, hogy a civil szervezetekkel együtt a bírósá­gok is nehéz helyzetbe kerültek, a szá­mukra előírt feladatokkal a megadott határidőkre lehetetlen volt felkészül­niük. Következmények a törvénymó­dosítások, az újabb rendeletek, a ha­táridő módosítások, a bírósági ügyin­tézések több mint féléves csúszásai. Például mit lehet kezdeni egy bíró­sági végzéssel, amely 2015. február­jában közli a szervezettel, hogy 2014. június 1-től már nem közhasznú. An­nak a szervezetnek, akinek legkésőbb januárban ki kellett adni az adóiga­zolását a neki adományt adó cég felé. Vagy említhetnénk a megszűnés­hez kapcsolódó meglehetősen bonyo­lult felszámolási eljárást, ami még ak­kor is hosszadalmas, ha a szervezet nem végzett vállalkozási tevékenysé­get, soha nem volt alkalmazottja, in­gatlana, járműve, stb., s akinek sem pénze, sem vagyona nincs. Miért nem lehet például megszüntetni a felelős ve­zető bíróság előtt tett ilyen irányú nyi­latkozatával? Sok munkát takarítana meg az adóhivatalnak, nyugdíjfolyósí­tónak, önkormányzatnak, bíróságnak, s persze a civil szervezetek embereinek. Bárki bármit mond is, demokrácia civil szervezetek nélkül nincs. A civil szervezetek közpénzt is felhasználnak, ezért működésük átlátszó legyen. Ez egyértelmű. De biztos, hogy ennek érdekében az összes közpénz elha­nyagolható részét elköltő civileket kell ilyen komoly feladatok elé állítani?

Next