Középdunántúli Napló, 1957. június (1. évfolyam, 128-153. szám)
1957-06-01 / 128. szám
1987. június 1. A szilikózis betegséget felvették a bányász-rokkantsági feltételek közé A régebbi miniszteri utasítás a szilikózist nem sorolja fel foglalkozási betegségként a vájárok rokkantsági feltételei között. Az utasításnak ezt a hiányát a dolgozók sérelemnek tartották, ezért a nehézipari miniszter a bányász szakszervezettel egyetértésben úgy módosította az utasítást, hogy rokkant vájárnak kell tekinteni azt a dolgozót, akinek munkaképessége szilikózis következtében ötven százalékban, vagy ezt meghaladó mértékben csökkent. (MTI) Óhid már 100 százalékon felül teljesítette adófizetési tervét A sümegi járás 79 százalékra teljesítette első félévi adófizetési tervét. Az adófizetés aránya legjobb Óhid községben. Az óhidiak már 100 százalékon felül teljesítették adófizetési tervüket. Mihályfa és Bazsi körzetében is jól állnak az adófizetéssel. Sümeg viszont a járás leggyengébben fizető községei közé tartozik. Mindössze 50 százaléknál tartanak, pedig az előirányzat 67 százalék. A községi adóügyi megbízottak jól foglalkoztak az adózó gazdákkal. Kimutatják, hogy a gazdák által befizetett pénzt mire fordítja államunk. Elmondják azt is, hogy a járásban befolyt adóhoz az állam három millió forint hozzájárulást ad, hogy évente egyenletesen fejlődjön a járás valamennyi községe Termeljünk exportra gyümölcsöt! Az idei szélsőséges időjárás ellenére is igen szépen virágzottak a kajszi és aknaiak. A Balaton partján jó almatermésre van kilátás, a kajszibarackfák pedig máris roskadoznak a baracktól. Felmerül tehát, a kérdés, érdemes-e ritkítgatni a termést? Nyugodtan megmondhatjuk a feleletet is: Érdemes! A gyümölcsfa természetes ösztönét követve, le fogja ugyan dobni a termés egy részét, azonban a megmaradó mennyiség kiérlelése is annyira igénybe veszi életerejét, hogy jövőre csak igen gyér termésű, vagy teljesen meddő esztendőre számíthatunk. Nem beszélve arról, hogy a beérett termés igen gyenge, silány minőségű lesz, amely legtöbbször csak ipari célokra értékesíthető. Még idejében van, hogy ritkítással ezt megakadályozzuk. Ritkítsuk meg az almát anyimra, hogy a megmaradó almák között legalább 10 cm-es táv legyen. A barackot legalább annyira, hogy egymáshoz érő barack ne maradjon, a gyengén fejletteket is szedjük le. Ha a ritkítást elvégezzük, ezzel kíméljük gyümölcsfáinkat. Megakadályozzuk a szakaszos termést, vagyis évente átlagos termésünk lesz. Gyümölcsfánk ágai nem törnek le a termés alatt, gyümölcsünk súlyra annyi lesz, mint ritkítás nélkül, de sokkal nagyobb (darabosabb), szemre sokkal tetszetősebb, jobban színeződött. Egyszóval export minőségű gyümölcsünk terem. Hogy mit jelent az export minőség anyagilag, azt nem kell különösebben részletezni, azok a gazdák, akik a múltban már termeltek export minőséget, tudják, akik még nem termeltek, azokkal közöljük, hogy a mindenkori belföldi első osztályú áru árán felül még mintegy 10—20 százalékos felárat kapnak érte. Nem beszélve arról, hogy az export minőségű gyümölcs mindenkor kapós. Hallotta-e, hogy... — A nőtanács is segíti a Gyermekvárosért mozgalmat. Pápán a nőtanács aktívái kisgyűléseket szerveznek egy-egy utcában és beszélgetnek a lakossággal e mozgalom jelentőségéről. — Szabó-varró tanfolyam kezdődik a sümegi járási kultúrházban. Eddig 20 asszony jelentkezett. Az első foglalkozás június 3-án lesz. A Veszprém vasútállomáson május 24-én délután 5 órai kezdettel nagyűlést tartottak, amelyen a jelenlévők megválasztották az öttagú szakszervezeti nőbizottságot. Elhatározták azt is, hogy a VII. Vasutaszap tiszteletére tisztasági versenyt szerveznek, s még a vasutasnap előtt nagyobbszabású négyülést hívnak össze. Ötéves festő csodagyereket fedeztek fel Kínában Peking (MTI) Az Új Kína jelentése szerint az északkelet-kínai Dalienben ötéves festő csodagyereket fedeztek fel. A Tung Hsziao-jen nevű kisfiú az elmúlt évben nyolcszáz festményt készített és a Kínai Ifjúság Lapja legújabb számában közli a festő csodagyerek arcképét egy bambusznádat ábrázoló festményének reprodukciójával együtt. A lap elmondja, hogy az ötéves festő művészetét, amely a hagyományos kínai stílust követi, korát meghazudtoló finom művészi érzék és színfantázia jellemzi. rr A KENŐOLAJ ÉS A NÉPGAZDASÁG Írta: Dr. Nyúl Gyula, a MÁFEI tudományos osztályának vezetője Hazánk rohamosban fejlődő iparosodásáért, a mezőgazdaság és közlekedés korszerűsítéséért hatalmas és küzdelmes munkát végez az egész magyar népgazdaság. Ebben a munkában óriási — és ma még sokszor neon kellőképpen értékelt — szerepe van a kenőolajoknak. A mezőgazdaság, ipar és közlekedés egyetlen gépe sem volna üzemképes kenőolaj nélkül és egyetlen gép üzeme sem lehet biztonságos, vagy gazdaságos, jó minőségű, „megfelelő“ kenőolaj nélkül. Elromlott vagy tönkrement gépekben, eliesztett üzemórákban, kieső termelésben milliárdokra rúgó kárt szenvedhet az egész nemzet, ha nincs megfelelő és elegendő kenőolajaik. A különböző gépeknek különböző kenőolajokra van szükségük. A sokféle kenőolaj típus legfőbb és közös nyersanyaga az ásványolaj. Ebből állítják elő lepárlással s a legkülönbözőbb „finomító ” műveletekkel a legváltozatosabb kenőolajféleségeket. Ma már külön tudományág foglalkozik a kenőolajok gyártási módszereivel: a kenőolajtechnológia, és a behozatal időnként újabb és újabb nyersolajféleségekkel látja el iparunkat. Az is ismeretes, hogy a világon nincs két egyforma ásványolaj, tehát minden új olajat részletesen meg kell vizsgálni arra nézve, hogy milyen termékek, milyen eljárással és milyen minőségben állíthatók elő belőle. Különösen vonatkozik ez a kenőolajokra. Az újabb idők újabb megoldandó kérdéseket vetettek fel. A világ olajtermelésének egyre nagyobb része nagy kéntartalmú (ilyen a hazai nagylengyel és az importált szovjet Lujmnázi olaj is). Ez azt jelenti, hogy az ilyen olajból nyert termékek: a benzin, a gázolaj, a kenőolajok, stb. szintén nagy kéntartalmúak, ami a motorüzemben általában nem előnyös. A MÁFKI egyik szép sikere, hogy olyan kenőolaj adalékokat dolgozott ki, amely a Diesel-motorokban felhasznált nagylengyeli gázolaj nagy kéntartalmának káros hatását kiküszöböli. Az így készült ún. DAX olajok már országos forgalomban is vannak. Miért nem korszerű a magyar kenőolajipar? A háború után fokozott szükség lett volna kenőolajiparunk fejlesztésére. A mezőgazdaság gépesítése, az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése, az általános motorosítás s a modern motortípusok elterjedése, egyre több és egyrre jobb kenőolajat igényel. Ásványolaj feldolgozó iparunkat romjaiból újjáépítettük, termelőképességét megtöbbszöröztük, de a kenőolajgyártás fejlesztése messze elmaradt a többi üzenságó mögött. Sajnálattal látjuk tehát, hogy a kenőolajipar mindmáig a népgazdaság mostoha gyermeke volt s címek eredményeképpen ma is jelentős behozatalra szorulunk s nem tudunk elegendő, jó minőségű olajat termelni gépeink számára. Nem vitatjuk ezen a helyen, hogy milyen más beruházásokra lett volna kevesebb szükség, azt ellenben állítjuk, hogy nincs még egy olyan ipari termék, amelynek rossz minősége, vagy nem kielégítő mennyisége olyan széles területen okozhat súlyos károkat, mint a kenőolajé. A kenőolajipari beruházások nem tartoznak az ún. óriás beruházások közé s aránylag szerény anyagi eszközökkel megvalósíthatók. Talán éppen ez az oka annak, hogy az említett nagy beruházások mellett, ezekre eddig kevesebb időt, figyelmet — és pénzt fordítottak. Különleges előnyük viszont, hogy igen rövid idő (másfél—két év alatt) kifizetődnél, tehát kifejezetten gazdaságos beruházásnak tekinthetők, melynek haszna a valutamegtakarításban, sőt a valutaszerzésben is jelentkezhetik. A világpiacot is meghódíthatjuk Természetesen tudatában vagyunk annak is, hogy a korszerű és gazdaságos kenőolajgyártás Magyarországon sokkal bonyolultabb feladat, mint azokban a szerencsésebb országokban, melyek egységes és jóminőségű ásványolajra alapozhatják kenőolajiparukat. A mi nyersolaj-ellátásunk erősen ingadozó és esetleg olyan minőségű, mely egyáltalán nem nevezhető kedvezőnek a kenőolajgyártás szempontjából. A tudomány eszközei azonban ma már lehetővé teszik, hogy úgyszólván bármilyen nyersolajból tetszés szerinti minőségű kenőolajat állíthassunk elő. Elegendő termelés és kitűnő minőség a világpiacot is megnyithatja kenőolajaink előtt, ez pedig a gazdaságosságot biztosító, egységes és megfelelő minőségű nyersanyag beszerzését is megkönnyítené, ha a hazai nyersolajtermelés nem volna kielégítő. Korszerű kenőolajiparra tehát égető szüksége van az országnak. Jól felszerelt, modern kutatóintézet, lelkes kutatógárda és kitűnő ásványolajipari szakemberek állnak rendelkezésünkre. Most már csak olyan illetékes elhatározásra van szükség, mely ennek az iparnak kiterjedt és különleges jelentőségét az eddiginél nagyobb mértékben méltányolta. A MÁFKI munkája a kenőolajipar érdekében A kenőolajkérdés rendkívüli fontossága indokolja, hogy a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) immár közel kilenc esztendős munkásságának jelentős részét fordította kenőolajkutatásokra. Nem tévesztették el szem elől azt a gyakorlati célt, hogy munkájuknak az ipar fejlődését kell szolgálnia. A budapesti és veszprémi laboratóriumokban kidolgozott eljárásokat a péti kísérleti telepen kisüzemben is megvalósították, hogy az itt nyert adatok alapján, az országos termelést szolgáló nagyüzemet lehessen tervezni és építeni. Közreműködtek az új ipari létesítmények felállításában s a régiek tökéletesítésében, terveket és javaslatokat dolgoztak ki a hazai kenőolajipar legkorszerűbb kifejlesztésére. Ismeretes, hogy a hazai termelés KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ KESZTHELYI JEGYZETEK A Balatonpart egyik jelentős üdülővárosában minden és mindenki az üdülési évad megindulására készül. Tataroznak, csinosítanak amit csak kell és amit csak a költségvetés megenged. Sajnos, az időjárást nem tudják tatarozni, pedig ha rajtuk múlna ... A szorgos készülődés közepette ismerkedtünk meg gondjaikkal, bajaikkal, terveikkel. Kulturális intézkedések Első utunk az idegenforgalom szempontjából rendkívül jelentős Helikon-könyvtárhoz vezetett, ahol az építkezés képe: állványok, lelkes kőművesmunka fogadott bennünket. Megtudjuk, hogy a könyvtár, amely már 1801-től áll, az idő múlása, valamint a háború során szerzett sérülések következtében használhatatlanná vált, javításra szorult. A mennyezete egészen behajlott már. A műemléket kettőszázezer forintos költséggé javítják meg. A javítás során új mennyezetet, vakolást és falfestést kap. A festést három jeles festőművész végzi el. A Balatoni Múzeumnál hasonló a kép. Építkeznek. Eddig a múzeum tárgyait a nedves pincében helyezték el egyéb helyiségek hiányában. Most szintén kettőszázezer forintos költséggel raktárakat építenek a tárgyak szakszerű, gondos tárolása és megőrzése érdekében. Hallottuk, hogy nemrégen szép sikert ért el a Mézeskalács bemutatója, amelyet városi zenészek és színjátszók rendeztek. Az előadásokat (közkívánatra ismételni kell!) a honvédség kultúrtermében tartják. Hogy miért? Azért, mert még mindig nem dőlt el a nagy kérdés: lesz-e vagy összedől-e a városi kultúrház? Szinte valamennyi lakos problémája ez és szeretnék, ha a sokéves huzavona után végre elintéződne az ügy. A sörkertben szabadtéri színpad és kertmozi épült. Június 7-én szeretnék felavatni és a lakosság rendelkezésére bocsátani. A város nyári kulturális programja is elkészült, ami — mint Bartos vb. titkár elvtárs mondta — még „nyers“, de már meg lehet állapítani belőle, hogy sok élményben részesíti majd a lakásokat, üdülőket. A lakáskérdésről A városi tanács igazgatási osztályán Varga Tibor elvtárs válaszol kérdéseinkre. Tőle tudjuk meg, hogy a gondos tanács hamar válaszol, mégpedig lakással a lakáskérdésre. A honvédségtől visszakapott épületekből mintegy harminöt lakást alakítanak ki, ezenkívül rövidesen hozzákezdenek a hivatali helyiségek felülvizsgálatához, hogy megállapítsák a felesleget, amelyet szintén lakásnak alakítanak majd át. Ehhez tartozik a Hullám-szálló sorsa is. A „Hullám“ ismét szálloda lesz, már a bebútorozása folyik. Június 15-én nyílik meg. Lesz-e friss hús a háziasszonyoknak? Lépten-nyomon hallottuk: Már megint fagyasztott hús! Érdekes — gondoltuk —, Keszthelyen van a megye második legnagyobb húsipari vállalata, és itt nincs friss hús? Gondolatbeli kérdésünkre Somogyi elvtárs, a vágóhíd igazgatója adott választ, amikor felkerestük őt. Az történt, hogy az ellenforradalom alatt és utána is még egy-két hónapig oly nagymértékű volt a házi állatvágás, hogy nem volt piaca a vágóhídnak. Amikor azután április végére elfogyott a külső készlet, a hirtelen megnövekedett szükségletet nem tudták kielégíteni, ezért Győrből rakták, illetve hűtőházi húst kellett forgalomba hozni. — És most mi a helyzet? — kérdjük. — Jöjjön velem az elvtárs — invitált a műhelyekbe. A szorgalmas, gyors és nagy munka képe fogadott bennünket a „húsgyárban". A dolgozók heti 250 —300, de sokszor 400 sertést vágnak le, ami biztosítja, hogy többé nem lesz friss hús gond a városban. A vállalatnak új készítményét ismerték meg nemrég a fogyasztók, az úgynevezett „kész szendvicset“, a sajtos felvágottat. Az országban csak Sopronban és Keszthelyen készítik ezt az árut. Hogy ízlik-e a fogyasztóknak, a nagy kereset válaszol rá. A jó munka mellett azonban gondjaik is vannak. Először is a legnagyobb: leállították a végleges kazánház építését, mert a beruházási összeg másra kell. Emiatt ideiglenes kazánházuk van, ami nem biztosít elég gőzt. A kazánház teljes felépítésére az építővállalat kész, erről nyilatkozatot is adott. Ugyancsak készek leszállítani a még szükséges alkatrészeket is. A hiány miatti túlórázás előrelátható évi összege és az építővállalat elvonulási költsége nagyobb, mint a beruházás befejezéséhez szükséges öszszeg. Nem kellene ezen elgondolkodni az illetékes ügyintézőnek? Amint látjuk tehát, a keszthelyiek megnyugodhatnak, hiszen a vágóhíd heti négyszáz mázsa húst, nyolcvan mázsa felvágottat ad ki. (Lehet ezen csodálkozni, amikor pl. Tóth Rezső egy perc alatt fejti le egy sertés bőrét?) Milyen vizet isznak a keszthelyiek? A városban sok kellemetlenséget okozott a rossz vízellátás. A gondot rövidesen — már június 15-én — elűzi a Vonyarcvashegy—Keszthely közötti 7 km-es, 25 cm átmérőjű vízvezeték, amely egy csapásra megoldja a vízproblémát és városnál bőven ad kitűnő, Úszta friss vizet. 3 Hírek, érdekességek A Szabadság Termelőszövetkezet harminc holdnyi lápos területet hasznosított a gépállomás segítségével, s ezen a területen már fejlődik a kukorica. Fenékpuszta egészséges ivóvizet kap a kendergyár újonnan fúrt tótjából. A Kísérleti Intézet és Gazdaság rendezésében június 5-én bemutatják az 1954—55-ben végzett kísérletek eredményeit. A városi tanács végrehajtó bizottsága és a pedagógus szakszervezet ma negyven pedagógust részesít tárgyi és pénzjutalomban a pedagógusnap alkalmából. A város fő útvonalán a járdaszéleket parkosítják. A munkát a városi KISZ szervezet vállalta. Örvendetesen javul a magánlakásépítési hajlam. Saját erőből nyolcan, a OTP-akció felhasználásával huszonnégyen építkeznek. A kölcsönt kérők szeretnék, ha az OTP tavasszal kezdené meg a kölcsön folyósítását és nem ősszel, amikor nem lehet építést kezdeni. Keszthelyi vélemény Lehet, hogy szokatlan az ilyen vélemény leírása, de az újságíró szükségesnek találta. A lakosságnak a tanácselnökről alkotott véleményéről van szó. Több helyen hatottuk: „Talán majd az új tanácselnök megcsinálja!“ Igen, Horváth Ferenc elnök elvtárs nem régen került a tanrács élére, máris — ahogy mondják — sok olyan eredményt ért el vezetésével a tanács, ami eddig nem sikerült. A vélemények alapján úgy gondoljuk, hogy ha a tanács és a város öszszefog, akkor Keszthely nemsokára új fényben ragyog. Hazai Sándor.