Középdunántúli Napló, 1959. október (Veszprém, 15. évfolyam, 232-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

Világ proletár­iái, egyesüljetek ! KÖZÉPD­ÍMÁVTírul P —*' NAP^ Ara­d­o fillér Péntek, 1959. október 9. XV. évfolyam — 237. szám. fi legsürgősebb őszi mezőgazdasági feladatokról — A járási főagronómus nyilatkozata — A mezőgazdasági munkákat sürgeti az egyre hűvösödő ősz, s a már talán közelgő esőzés kilá­tása. A legsürgősebb tennivalók­ról érdeklődtünk a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Kérdé­seinkre Szabó Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály főagronó­­musa válaszolt. A jelen helyzet nem mondható éppen a legkedvezőbbnek. Első­sorban azért nem, mert az ősz rendkívüli szárazsággal köszön­tött ránk. A szárazság kedvezőt­lenül befolyásolja a vetéseket. Mindeddig elvetettek őszi ár­pát 2000, rozsot 2600, búzát 400, őszi takarmánykeveréket 1200 és bíborherét 2200 hol­don, őszi árpából 4500 holdnyit kel­lett volna már elvetni. Elsősorban azért, mert nagyobb hozamú, mint a tavaszi. Az elmúlt tíz év átlagai ezt bizonyítják. Nem sike­rült a terv, mert a nagy száraz­ság gátolta a talajelőkészítést, s a termelőszövetkezetek féltek a „porba vetéstől.’” Pedig a régi­­ közmondás így beszél: „ősszel­­ porba, tavasszal sárba vess, ha jó termést akarsz.’” Természete­sen jobb lett volna az ideális ta­lajállapot, hogy a növény meg­erősödjön a tél beköszöntéséig. Mivel csapadékhiány miatt az elvetettek sem keltek ki, vé­leményünk szerint ahol talaj­­előkész­ítés történt, egy-két na­pon belül vessenek meg. Ahol ez nem oldható meg, pótol­ják tavaszi kalászosokkal, vagy kukoricával. Hogy a késői vetés megerősöd­jön, helyes a nitrogén kiegészítő trágyázás egyidőbeni, vagy fejtrá­­gyázással való megoldása. Rozsve­tést 9000 holdra terveztünk. Saj­nos, csak 2600 holdon vetettek. Ez esetben ugyanaz a teendő, mint az­­ őszi árpa esetében. Bár ennél is elmúlt az ideális vetési idő, azon­ban szükséges, ahol megfelelő ta­lajelőkészítést tudnak végez­ni, hogy nitrogén kiegészítő trágyázással október 15-ig el­vessenek főleg ott, ahol la­zább a talaj, vagy gyengébb tápere­jű. Ahol jobb a talaj, vagy jó táp­erőben van, ott javasoljuk, hogy rozs helyett őszi búzát vessenek. Az őszi búza vetési ideje október öt és húszadika között ideális. A kísérleti adatok igazolják, hogy ahány nappal késik a vetés, annyi százalékkal lesz kisebb a termés­­eredmény. Nyomatékosan javasoljuk, hogy ahol csak lehet, szántsanak, és ha rögös lesz is a szántás, azt gyűrűs, sima hengerrel, tárcsával, vagy boronával munkálják el. Tudjuk, hogy mindez munkaigényesebb és költségesebb, de, ha termelőszö­­­­vetkezeteink több kenyérgabonát akarnak, meg kell tenni. Esőre nem lehet várni. Az őszi eső eset­ :­­ leggetekig tart. Utána várni kell egy hetet, amíg dolgozni lehet a földön. Ha pedig mindezt kivár­­j­­uk, mikor teljesítik a vetéster­­­vet? Legfontosabb feladat tehát a vetések szorgalmazása, s en­nek érdekében tanácsos meg­gyorsítani a betakarítást. Elsősorban a gyökér- és gumós­növényekét főleg ott, ahol he­lyükre vetni akarnak. Helyes, ha ezt a munkát tagokra, vagy csa­ládokra bontják, így gyorsabb, és felelőségteljesebb lesz a végrehaj­tása. Ez az amit most kell tenni­­ a jövő évi eredmények érdeké­­­ben. H. S. Az Ígéret szép szó, de lobi­ lenne megvalósítani — Miért késik a házhelyk­utatás A városi tanács még 1957-ben intézkedett arra vonatkozóan, h­ogy új házhelyeket biztosítsanak Pápán. A városban akkor meg­kezdődött kislakásépítés követ­keztében egyre kevesebb lett a beépíthető házhelyek száma, sür­gős intézkedésre volt tehát szük­ség. A kéttornyúlaki és borsos­győri országút közötti területet jelölték ki az új városrész építé­sére. Még 1958-ban hírt adtunk arról, hogy hamarosan mód nyí­lik itt házhelyek vásárlására. Az ígéret, sajnos, csak ígéret maradt. Miért nem teljesült? Erről érdek­lődtünk a városi tanács ipar­mű­szaki osztályán. — A városi tanács végrehajtó bizottságának határozata értel­mében még 1957 őszén megbíztuk a Győri Tervező Vállalatot azzal, hogy ossza fel a tervezett lakóte­lepet, s dolgozza ki a kisajátítási eljárás előmunkálatait. Ez év ta­vasza volt a határidő. A felosztási tervet és a házhelyek kijelölését elkészítették. Ez azonban még nem minden, hiszen kisajátítási eljárásra is szükség van. A terü­let magántulajdon. A kisajátítási előmunkálatokat a tervező válla­lat még a mai napig sem végezte el. Számtalanszor sürgettük már, azonban eredménytelenül. Ha megtörtént volna, nagyon sokan vásárolnának itt házhelyet. A ter­vező vállalattól megkapott anyag birtokában az igazgatási osztály azonnal lefolytatja a kisajátítási eljárást, s megkezdjük a házhe­lyek értékesítését az OTP-n ke­resztül — hangzott a felvilágosí­tás. Az elmondottak indokolják ugyan a lemaradást, bár ez nem megoldás. Az lenne a helyes, hogy felsőbb szervek igénybevételével rábírják a tervező vállalatot e munka elvégzésére. Egy­­ vállalat nemtörődömsége nem­­ akadályozhatja meg a lakásépít­kezéseket M. L. Mai számunkból: Újdonsült milliomosok Eljátszotta becsületét Kispajtás A RÉZGOMB Ma ülésezik a városi tanács vb. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága pénteken délelőtt tartan­dó ülésen először a városi tanács v­­b. káderhelyzetéről szóló be­számolót tárgyalják meg. Máso­dik napirendként a panasz­ügyek intézéséről tesz jelentést a végre­hajtó bizottság elnöke. * Vasárnap jelent meg a hír ar­ról, hogy a Népköztársaság El­nöki Tanácsának határozata ér­telmében Ajka város lett. A vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága táviratban üdvözölte az ajkai ta­nácsot és az összes ajkai dolgo­zókat. A táviratban a pápaiak üdvözletét tolmácsolták, s ígére­tet tettek arra a végrehajtó bizott­ság részéről is, hogy minden tá­mogatást megadnak eredményes munkájukhoz, amely az ajkai iparmedence dolgozói érdekében feltétlenül fontos. A járási tanácson hallottuk Tájértekezletek a termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok részvételével A járási tanács végrehajtó bi­zottsága hétfőtől kezdve három napig tájértekezleteket rendez a járás termelőszövetkezeti elnö­keinek és agronómusainak rész­vételével. A tájértekezletek célja, hogy megbeszéljék a következő legfontosabb mezőgazdasági fel-­­­adatokat, valamint a jövő évi ál-­­­lathizlalási teendőket. A tájérte-­­ kezleteket a végrehajtó bizottság­­ elnöke, elnökhelyettese, valamint­­ a mezőgazdasági osztály vezetője , és főagronómusa tartja.­­ Továbbképzés a termelőszövetkezeti könyvelőknek A járási tanács mezőgazdasági osztályának termelőszövetkezeti főkönyvelője, Varga Norbert, rendszeres továbbképzést vezet a termelőszövetkezeti könyvelők­nek. A továbbképzés célja az, hogy megismertessék őket a leg­fontosabb szakmai problémák megoldásával, s ezáltal segítséget nyújtsanak a közös gazdaságok minél jobb adminisztratív mun­kájához. Örvendetes javulás mutatkozik városunk gyümölcs- és zöldségellátásában. A szövet­kezeti zöldség- és gyü­mölcsboltok kirakatai is erről tanúskodnak. Sok alma, körte, szőlő érkezett a boltokba, s a szövetkezeti veze­tőktől arról értesültünk, hogy még javítják a szőlőellátást, s alma­vásárt is tartanak. Úgy látszik, eredményes volt a városi tanács végrehajtó bizottságának az ellátás megjavítását célzó intézkedése. Persze az eredmény csak kezdeti, sok mindent kell még tenni, hogy elmondhassuk: városunk gyümölcs- és zöldségellátása jó. Szociális intézményeink védelmében A járási NEB 1959 januári elsejétől július 15-ig általános el­­­­lenőrzést tartott a városi és já­rási óvodák, bölcsődék és napkö­zi otthonok felett. Az ellenőrzés­ben a város és járás legkiválóbb szakemberei vettek részt. A já­rási népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülése meghallgatta és jóváhagyta a jelentést. A bizottság — vizsgálata köz­ben — azt tartotta szem előtt, hogy a felsorolt intézmények a dolgozó szülők munkáját hivatot­tak elősegíteni, ugyanakkor hiva­tottak a kisgyermekek családon kívüli nevelésére. Megállapították, hogy az igé­nyek teljes kielégítésére az óvo­dák és bölcsődék férőhelye nem elegendő. Pápa területén körül­belül 100 férőhellyel kellene bő­víteni az óvodákat, s legalább 40 —50 férőhelyes bölcsődére is szükség lenne. A gyermekek ne­velésével megbízott pedagógusok a megadott tanmenet szerint jár­nak el, s így nevelnek. Munkájuk­ra jellemző, hogy az óvodából ki­került gyermekek megfelelnek az általános iskola követelményei­nek. Az óvodákban a nevelők túlter­heltek, mert az engedélyezett gyermeklétszámot körülbelül har­minc százalékkal túllépték. Bölcsődei tekintetben újabb férőhelyek kialakítása csak új építkezéssel oldható meg. A IV. sz. óvodánál meglevő helyiségek átalakításával újabb férőhelyeket lehetne elérni. Itt egy nyugdíjas óvónő lakik, s ha máshol kapna lakást, jelenlegi lakását is e cél­ra lehetne átalakítani. A Pápai Textilgyár óvodájának bővítése a legsürgősebb, mivel az engedélye­zett létszám háromszorosát vet­ték fel. Ez az óvoda jelenleg is csak ideiglenes működési enge­déllyel rendelkezik. A II. és V. sz. óvoda, valamint a II. sz. böl­csőde részére szükség lenne ud­varra, illetve megfelelő kerthelyi­ségre. A II. sz. óvodánál és az óvodai konyhánál ez megoldható a hátsó kerthelyiség bevonásával, amelyet jelenleg magánszemély hasznosít. A II. és IV. sz. óvoda megfelelő mosogató helyiséggel nem ren­delkezik. A nemesszalóki bölcsődében a gyermekeket azon a folyosórészen ebédeltetik, amelyre a WC, a konyha, a fürdőszoba, s a raktár nyílik, ugyanakkor egy parkettás helyiség üresen áll a bölcsőde épületében. Ugyanennél a bölcsö­dénél illetéktelen étkeztetés tör­tént. A pápateszéri napközi ott­honos óvoda éttermében átlag naponta 5—10 személy étkezett illetéktelenül. A pápai napközi otthonban is megállapítottak ille­téktelen étkezést. A bizottság vé­leménye szerint ez mindenképpen a gyermekek kárára vezet. A nemesszalóki bölcsőde irodá­ját a vezető védőnő lakószobának is használja, amiért sem szoba, sem bútor használati díjat nem fizet, s nem téríti meg a világí­tást sem. Az ellenőrzött intézmények ve­zetői — főleg óvodákban és böl­csődékben — pénzügyi és gazda­sági téren tájékozatlanok, ami abból adódik, hogy felettes szer­veik nem oktatták ki őket. A felsorolt észrevételek is kifejezik, hogy az intézmények működésében szabálytalanságok fordulnak elő. Az ellenőrző bi­zottság ennek megfelelően java­solja, hogy­ a pápai Garbai Sán­dor utcai óvoda folyosójára állí­tott szekrényben helyezzék el a személyzet ruháit A konyhahelyi­ségek falait bizonyos magasságig csempézzék, vagy ha erre nem nyílik lehetőség, azokat többször meszeljék. A konyhaszemélyzet­nek legalább heti négy váltás munkaruhát biztosítsanak, hogy a megkívánt tisztaságot elérjék. A nemesszalóki bölcsőde kony­haszemélyzetéhez még egy alkal­mazottat vegyenek fel, amikor a napközinek is biztosítanak étke­zést. A bölcsőde épületében erre­­ alkalmas helyiségben oldják meg a gyermekek étkeztetését.­­ Mivel a szülői munkaközössé­­­­gek nagy segítséget nyújthatnak a­­ nevelési célok elérése érdekében, s a pápai 1., 3., 4. sz. óvodában, va­lamint az 1. és 2. sz. bölcsődében­­ is hozzák létre a szülői munkakö­zösséget. Az óvodákban és bölcsődékben, valamint napközi otthonokban il­letéktelen személyeket ne része­sítsenek étkeztetésben. A gyerme­kek távolmaradása esetén az élel­met ne adják ki. Ennek érdeké­ben időben intézkedni kell, s az előlegezett térítési díjakat a ké­sőbbi élelmezés javára írják — a rendeletnek megfelelően. Az ellenőrző bizottság ösz­szefoglalóan azt javasolja, hogy az említett intézmények felettes szervei szigorú intézkedéseket ad­janak ki a hiányosságok megszün­tetése érdekében úgy, hogy az az év végi zárlatok előtt megtörtén­jen. A járási népi ellenőrzési bi­zottság e területen végzett mun­kája is bizonyítja, hogy államunk nagy gondot fordít szociális in­tézményeinek a felelőtlen vissza­élésektől való megvédésére, s azt akarja, hogy ezek minden tekin­tetben a dolgozók érdekeit szol­gálják.

Next