Középdunántúli Napló, 1960. szeptember (Veszprém, 16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

1966. September 1. KO^PnON ANTÜLI VAPLÖ Az őszi munkák előtt a Keszthelyi Gépállomáson Bevonultak a kombájnok és aratógépek a Keszthelyi Gépállo­más udvarába. A cséplőgépek is naponta érkeznek. Egy község ki­vételével szeptember 1-ig befeje­zik a cséplést. Az idén 31 cséplőgép dolgozott. A cséplőgépek és kombájnok augusztus 25-ig 62 220 mázsa gabonát csépeltek el. A jelenlegi cséplési tervteljesítés 55 százalék. Elsőnek álltak le a gépek, Keszthelyen, Sármelléken, Zalaváron, Vindornyalakon és Karmacson. A jól szervezett s gondos mun­ka következményeként a gép­állomás együttes tavaszi és nyári tervét eddig 94 száza­lékra teljesítette. Az aratásban különösen kitűntek Orbán Gyula és idős Király Ist­ván kombájnosok. Király István 403 holdat, Orbán Gyula 326 hol­dat aratott le gépével. A cséplésnél felszabadult erő­gépek fokozatosan állnak át az őszi mezőgazdasági munkákra. A gépek üzemképesek, így félnapos karbantartás után a cséplőt hajtó gép már szánt­hat, vagy a betakarításban segédkezhet. A gépállomáson öt traktoros bri­gád van. Egy brigád 14 erőgéppel dolgozik. Sok munka összetorlódott most nyár végén. Még tart a cséplés, a tarlóhántás, de már itt az őszi betakarítás és szántás-vetés ideje is. A traktorosok egy része a ken­dert korribájnolja, többen a siló­zást végzik. Van munka elég. Vajon meg tudja-e oldani a reá váró megnövekedett feladatokat a gépállomás? Molnár Jenő párt­titkár és Fekete Józsefné üzem­gazdász szerint igen. Igaz, hogy a tavalyi 28 000 normálhold helyett az idén 68 000 normálholddal számol­nak az átszervezés hatása­ként, de jó szervezéssel, terv­szerűséggel így is célhoz ér­nek. Most a legfontosabb feladatok közé tartozik a nyári mezőgazda­­sági munkák befejezésének leg­­gyorsítása és az őszi munkák meg­kezdése. Az idén 70 erőgép, szá­mos eke, tárcsa, kultivátor és gyűrűshenger áll a traktorosok rendelkezésére. Ha több gépünk lenne, az is kevésnek bizonyulna. Tervszerű irányítással azonban a gépek kapacitását jól ki lehet használni. A kommunista traktorosok taggyűléseken vitatták meg a tavaszi és nyári munkák ered­ményeit, hiányosságait s be­szélgettek a soron lévő felada­tokról. A jövő évi jó gabonatermés biz­tosításáért a gépállomás traktoro­sai elhatározták, hogy szeptem­ber 1-ig végeznek a tarlóhántás­sal. Jelenleg 91 százaléknál tarta­nak. A keverőszántást jelenleg 20 gép végzi, ebből hat lánctal­pas. Dolgoznak Zalaváron, Sármellé­ken, Alsópáhokon, Karmacson és a keszthelyi Szabadság Termelő­szövetkezetben. Az első vetőszántásra augusztus 18-án került sor. A termelőszö­vetkezetek 3200 hold vetőszán­tásra kötöttek szerződést, addig Sármelléken és Keszthelyen vé­geztek vetőszántást. A keszthelyi Szabadság­­Termelőszövetkezetben már elvetették a repcét. A kalászosok vetését szep­tember 5-e után kezdik meg a járásban, s a dombos terüle­tek kivételével mindenütt géppel juttatják majd földbe a vetőmagot. Az összes vetést legkésőbb októ­ber végére befejezik. Nagy gondot fordít a gépállo­más az ősziek betakarítsának megszervezésére is. A nyáron 13 vontató segített a betakarításban, ezek ősszel is munkába állnak. Terményt hordanak, trágyát szál­lítanak. A burgonyaszedést hat burgonyaszedő gép segíti. Hogy az őszi betakarítás és szántás-vetési munkák meggyor­suljanak, a gépállomások vezetői a nyá­ri jutalmazáshoz hasonlóan az ősszel is célprémiumban ré­szesítik a traktorosokat és bri­gádokat. Az eddigi jutalmak nagy serken­tésként hatottak. Ennek köszön­hető többek között, hogy sikere­sen zárják a nyári idényt, s elő­reláthatóan az éves tervet is. Az éves tervet eddig a 70 traktoros több mint fele teljesítette. Köztük van Kiss János 190, Szalai Lajos 180, Major Gyula 162, Csikós Lász­ló 126, Tombor József 112 és Szántó Miklós 154 százalék éves tervteljesítéssel. Még egy hét, s az őszi betakarí­tási és vetési munkák sodrába ke­rülnek a keszthelyi traktorosok. Eddigi helytállásuk biztosítéka annak, hogy a járás termelőszö­vetkezeteiben gyorsan és időben jó magágyba kerülnek az őszi ka­lászosok magvai. Kása András Élüzemavatás­­ ötödször a várpalotai Ferenc-bányán Ötödször gyűltek össze a vár­palotai ferenc-bánya dolgozói és vezetői, hogy jó munkájuk ered­ményeképpen élüzemet avassa­nak. Első féléves teljesítménye alapján az üzem ötödször nyerte el a büszke „élüzem” címet, mely ezután­ örökös tulajdona Ferenc­­bányának. Az üzem első félévi eredményei a vezetők és a dolgozók összefo­gásáról tanúskodnak. Termelési tervüket 106,7 százalékra teljesí­tették, az önköltséget 2,9 száza­lékkal csökkentették. A minőség­ben kiemelkedő az eredmény: 2,9 százalékkal jobb minőségű szenet adtak az előirányzottnál. Jó mun­kát végeztek a balesetelhárítás te­rén is: 6,15 százalékkal kevesebb a baleset, mint az előző időszak­ban.­­■ Az ünnepséget, melyen mint egy nagy család gyűltek össze a vezetők, dolgozók, Letki József elvtárs a Ferenc-bánya szakszer­vezeti­ bizottságának titkára nyi­totta meg, majd Bolyki Zoltán elvtárs, a tröszt főmérnöke tar­tott rövid ünnepi beszédet. El­mondta, hogy a kollektíva élén Buzási János Kossuth­-díjas fő­mérnökükkel, évek óta, kimagasló eredményeket ért el. Ferenc-bá­nya alacsonyabb önköltséggel, több és jobb minőségű szenet adott a népgazdaságnak. Ezután Gálfi István elvtárs, az MSZMP városi V. b. részéről, Ki­ró,.Ferenc elvtárs a nagyüzemi párt v. b. részéről, Varga Gyula elvtárs pedig a tröszti szakszer­vezeti bizottság nevében köszön­tötte a bányászokat és további jó munkát és sikereket kívánt. Károlyi J­ózsef elvtárs, az üzem vezetője a jövőbeni feladatokról beszélt, majd Bolyki elvtárs átad­ta az oklevelet. Az ünnepség egyik kedves je­lenete következett, mikoris két — 40 éves szolgálat után nyugdíjba menő — bányásztársukat búcsúz­tatta a kollektíva. Di Giovanni József és id. Gebhard Gyula fá­tyolos szemekkel, keresetlen sza­vakkal köszönték meg a szép megemlékezést és fiatalabb tár­saiknak azt kívánták, ők is éljék ■meg erőben, egészségben az ilyen búcsúztatást. E kedves jelenet, után kiosztot­ták a jutalm­akat. Heten — Ka­pocs János, Kajás Lajos, Faragó Bostcr Károly, Horváth Já­nos, Gubcsi László, Vuity Pál — „Kiváló dolgozó” jelvényt, hu­szonheten „Kiváló dolgozó” okle­velet és a hozzájáró pénzjutalma­kat kapták. Ezenkívül mintegy 270 dolgozó részesült pénzjuta­lomban. Reberle Ede Új feladatok A gabona betakarítása­ cséplése vége felé közeledik. Szeptem­­­ber elseje után alig néhány községben dolgoznak már a cséplőgé­pek. így is van ez rendjén, hiszen a cséplés tulajdonképpen a ke­nyeret jelenti, és hogy a kenyér ízletes, jó és bőséges legyen, a nyári melegben fedél alá kell juttatni a magot. Ahol azonban még nem értek végére a cséplés nagy munkájának, ott minden erőt erre kell fordítani. Elsősorban a munka jó megszervezésével, a folyama­tos anyagellátással kell­ biztosítani, hogy a cséplőgépek állandóan dolgozhassanak. Ha úgy szükséges — márpedig ahol még csépel­nek, ott igenis szükséges — a cséplőcsapat váltásával meg kell szervezni a kora reggeltől késő estig tartó munkát. A cséplés befejezése azért is sürget, mert aztán új feladatok jelentkeznek. Az aratással tulajdonképpen kezdetét vette egy nagy jelentőségű kampány a mezőgazdaságban: a betakarítás. A gabonát követi a zöldségfélék zöme, a burgonya, sor kerül a silózás­ra, a sarjúkaszálásra, a cukorrépa szedésre és a többire. Hogy az évet milyen eredménnyel zárjuk, az tulajdonképpen attól függ, hogy ebben a nagy kampányban meg tudjuk-e őrizni egész évi munkánk eredményét ,vagy sem. Itt van például a silózás. Me­gyénkben összesen 20 ezer hold silózásra váró növény van, ebből 12 ezer hold fővetésű silókukorica. A silókukoricák szépek, bő ter­méssel biztatnak. Ahhoz azonban, hogy a silókukorica minőségileg is értékes takarmányt adjon, köztudomásúan a teljes érés idején, legkésőbb a viaszérés kezdetén be kell takarítani. Ez az időpont el­érkezett. Gépállomásainkon 83 silókombájn áll a termelőszövetke­zetek rendelkezésére, amiből a hét elején mindössze 30 állt mun­kába. A takarmányellátás érdeke azt követeli, hogy haladéktalanul és gyors ütemben megkezdjék a termelőszövetkezetek a silózást Aztán itt van a burgonyaszedés vagy a sarjúkaszálás. A burgo­nya virágzása idején kedvező időjárás volt, jó volt a gumókötés, tehát jó termésre számíthatunk. Ha azonban megkésünk a burgo­nyaszedéssel és kint marad az őszi esőzések idejére, nemcsak mennyiségi, hanem komoly minőségi veszteség ér bennünket. Még nem érkezett el az általános burgonyaszedés ideje, de a homokos, melegebb részeken a korai vetéseknél már közvetlen napirenden van. Minden burgonyaszedőgép felhasználásával időben takarítsuk be burgonyánkat. Sürget a sarjú kaszálása is. Az elszáradt meg­vénült szénát nem szívesen fogyasztják az állatok ,és ilyen takar­mányon tartott állatoktól nem is várhatunk termelést. Hamarosan meg kell kezdeni a cukorrépa szedést is, hogy a folyamatos szállítást és a cukorgyári feldolgozást biztosítani lehes­sen. Közben el kell végezni az őszi szántást, az őszi gabonákat el kell vetni, szőlőinket le kell szüretelni. Egyszóval: mind a két ke­zünk tele van munkával, csak győzzük. És éppen ez a feladatunk, hogy győzni kell. Győzni kell úgy, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői alaposan megszervezik a munkát, győzni úgy, hogy a sorren­det helyesen állítjuk fel, győzni úgy, hogy minden munkabíró em­ber szorgalmasan tevékenykedik, s győzni úgy, hogy minden gép a határban lesz és reggeltől estig a betakarításon, szántáson, vetésen tevékenykedik. Termelőszövetkezeteink ez évben saját példájukon tapasztalták, hogy a munkák időbeni és jó minőségű elvégzése meghozza a gyü­mölcsét. Erősödik a szövetkezet, biztosítva lesz a munkaegység ter­vezett értéke, javul az ellátás. Az új feladatok jó elvégzése jelen­tősen növeli eredményeinket. Saját érdekünkben végezzük el jól ezt a munkát is! SZ. AI 3 Szocialista hazaszeretetre neveljen az iskola A pedagógusoknak dolgozó­k népünkkel szembeni kö­telességük a gondjaikra bízott gyerekekből nemcsak műveit, hanem szocialista módon gon­dolkodó, hazájukat őszintén sze­rető, s a haza építésén mun­kálkodó fiatalokat nevelni. Nincs szebb és hálásabb fel­adat, mint a fiatalokba beleol­tani a népek közötti testvériség érzését, s felszabadítónk- a Szovjetunió iránti szeretetek Pártunk művelődési irányel­vei erre vonatkozóan is megje­lölték a tennivalókat. Az isko­lai munka homlokterében az ál­talános iskola első osztályától az egyetem utolsó évéig: a nép, a párt, a szocializmust építő ha­zánk iránti tántoríthatatlan hű­ségre nevelés kell, hogy álljon. A pedagógus tevékenységének minden mozzanata — ha őszin­tén akarja — lehetőséget nyújt az ilyen célú nevelésre. A fiatalok a múltat szerencsé­re már csak az idősebbek elmon­dásából ismerik. Ők már a né­pi demokratikus rendszerben születtek és nőnek fel, ami van, azt készen kapják. Éppen ezért a haza szeretetére való nevelés­nek azzal kell kezdődnie, hogy megismertetjük velük azt a ha­talmas építőmunkát, amelyet népünk folytat. Ennek a poli­technikai oktatással már az is­kolában részesévé válnak. H­azánk gyönyörű ország és ** Veszprém megye az egyik ékessége. A táj, a szülő­föld szeretete, természeti kin­cseink és alkotásaink megbecsü­lése a hazánkhoz való ragasz­kodást erősíti. A megye pedagó­gusainak jelentős része már az első osztályosoknál igyekszik ezt a nevelőmunkát megkezde­ni. Az első osztályosoknak a ha­zát még a saját családjuk, az iskola jelenti. Az írás-olvasás megtanítása már lehetőséget nyújt közvetlen környezetük megszerettetésére. Nemzeti ün­nepeink jó lehetőséget nyújta­nak arra, hogy a tanulóifjúság ne csak megismerje — helyes magyarázatok alapján — hanem meg is értse népünk hősi har­cokkal telített múltját és büsz­ke legyen rá. Az érzelmileg gazdagabb gyermekben kifejlődik a hála és szeretet érzése, s ez az alap­ja a hazafiasságnak. Az olvasni már tudó gyerek még fogéko­nyabb ezekre a dolgokra, meg­ismerheti népünk felszabadulás előtti és utáni életét, s ezen ke­resztül a nevelő már tervszerű­en fejlesztheti benne e hazafias érzést. A tantervek általában lehető­séget adnak a kommunista er­kölcs kifejlesztésére. Ehhez mindemellett az egész tantestü­let egységes, meggyőződéses munkájára van szükség. K­­ülönösen nagy jelentősé­­gű az osztályfőnöki munka. Az osztályfőnöki nevelő órák helyes témaválasztásával jelentős eredményt lehet elérni. Nagyon jó, ha az osztályfőnöki órákon a fontos napi bel- és külpolitikai kérdések mellett beszélnek a termelésről, a má­sodik ötéves terv­­jelentőségé­ről, a termelőszövetkezetek helyzetéről a gyermekek értel­mi felfogóképességének megfe­lelő módon szemléltető eszkö­zök igénybevételével. Néhány iskolában nagyon helyesen az e kérdéseket legjobban ismerő szakembereket is meghívták,­­ azok tájékoztatták a tanulókat. A tanulókkal napi kérdések­ről való beszélgetés megkövete­lt a nevelőtestülettől, hogy ál­landóan figyelemmel kísérjék az eseményeket, és alapos isme­rői legyenek községük, járásuk, megyéjük gazdasági helyzeté­nek. A hazafias nevelést nagymér­tékben segítik a nevelőtestü­let és az úttörő, illetve a KISZ szervezetek által jól előkészí­tett foglalkoztatások. Igen fon­tos a lakóterület múltjának megismertetését segítő népmű­vészeti alkotások, régiségek, népdalok, szokások gyűjtése, a környék geológiájának, növény­világának megismerése. Vesz­prém megye igen gazdag sza­badságharcos emlékekben. — Mindezek megismertetése ki­fejleszti a gyermekekben a szü­lőföld iránti szeretetet és tör­ténelmi múltjának megbecsülé­sét. Jelentős segítséget nyújt­hatnak ehhez az olyan iskolai múzeumok, gyűjtemények, ami­lyen Sümegen, Várpalotán s még néhány helyen a gyerekek bevonásával létesült. Ö­­rvendetes, hogy minden­­ iskolában évenként szer­veznek az ország különböző he­lyeire kirándulást. Ez segíti, hogy a fiatalok megismerjék ha­zájukat. Sok tantestület ugyan­akkor nem gondoskodik arról, hogy a tanulók elsősorban sa­ját megyéjüket ismerjék meg, hisz hazájuk megismerését ezen kell kezdeni. Nem nélkülözhető eszköze a hazaszeretet kifejlesztésének a társadalmi munkában való részvétel sem. A középis­kolások és egyetemisták jelentős része a nyár folyamán már részt vett önkéntes ifjúsági építő tá­borokban. A társadalom számá­­ra végzett hasznos munka az arek­tív cselekvő hazafiság kifejeződ­ne. Ezt a jövőben minden iskolai diákjaira helyes lesz kiterjeszt­­eni a KISZ szervezésében. Ugyanakkor az általános iskola­­soknak feladatokat kell adni » „Szépítsük falvainkat” mozga­­lom keretében. Pártunk VII. kongresszusának határozata alapján hazánkban meg kell gyorsítani a szocialisz­mus építését. Ez az ifjúság szá­mára hatalmas lehetőségeket nyit a pályaválasztásnál. A pe­dagógusok kötelessége, hogy­ őszinte tájékoztatással, tanács­­ssal irányítsa a fiatalokat a ter­­­elő munka különböző terüle­teire. Ehhez nyújt segítséget az oktatási reform végrehajtása so­rára megkezdődő szakirányú kö­zépiskolai oktatás is. Az iskolai nevelés eredményét az mutatja majd meg, hogy a tanulók az iskolából kikerülve hogyan állják meg helyüket az élet különböző területein. Ezért nem elégedhetünk meg azzal, hogy a fiatalok szavakban szé­pen el tudják mondani az erről tanultakat; szocializmust építő hazánknak olyan fiatalokra van szüksége, akik cselekvő munká­val bizonyítják hűségüket szo­cializmust építő hazánkhoz. A szocializmus gyorsabb " ütemben való építése ha­zánk politikai, gazdasági és kul­turális fejlődése sürgetően meg­követeli a tanulóifjúság körében végzendő nevelőmunka tartal­mának javítását. Ez azt jelenti, hogy az iskola nevelő tevékeny­ségét össze kell kapcsolni az or­szágépítés egyéb feladataival. Ez minden iskola, minden nevelő hazafias kötelessége. ...

Next