Középdunántúli Napló, 1960. december (Veszprém, 16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

. HÍREK 1­000. december 1. csütörtök Kalendárium idő­járásjelentés A Nap kel. 7 óra 10 perckor, nyugszik 15 óra 55 perckor. A Hold kel: 15 óra 22 perckor, nyugszik 4 óra 58 perckor. Mai névnap: ELZA. Változó felhőzet, néhány he­lyen kisebb eső, a hegyekben ki­sebb havazás. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap, 6—10 fok között. (MTI) A MAI NAPON 160 évvel ezelőtt, 1800. decem­ber 1-én született VÖRÖSMAR­TY MIHÁLY költő. Első műve, a ZALÁN FUTÁSA (1825), az ATHENAEUM című lapot ő in­dítja meg, s az ÁRPÁD ÉBRE­DÉSE című darabjával nyitott 1837-ben a Nemzeti Színház. A szabadságharc bukása után a te­kintélyes író és kritikusnak buj­­dokolnia kellett, a nemzet tra­gédiája összeroppantotta alkotó­kedvét és korán halt meg. Néhány művének címe: CSERHALOM, KÉT SZOMSZÉDVÁR, SZÉP ILONKA, VÉRNASZ, MARÓT BAN. 35 évvel ezelőtt, 1925-ben e napon kezdődött meg a magyar rádió adása. 15 évvel ezelőtt, 1945. december 1-én alakult meg a DEMOK­RATIKUS NŐSZÖ­VETSÉG. 175 évvel ezelőtt, 1785-ben e napon született Döbrentey Gábor író, lapszerkesztő és esztétikus, Somlószöllősön. A XIX. sz. ma­gyar irodalmi életének jelentős egyénisége. Ő indította meg az egyik legrégibb irodalmi folyóiratot, az Erdélyi Múzeumot, 1814- ben. Bár Kazinczy és Széchenyi köréhez tartozott a múlt század harmincas évei reform törekvéseit képviselő Auróra-körrel szem­bekerült és elszigetelődött. 139 évvel ezelőtt, 1821-ben e napon halt meg Veszprémben So­mogyi Gedeon esküdt és megyei levéltáros, a nyelvújítási harc­­egyik híres és közismert gúnyiratának, a „Mondolat”-nak összeál­lítója és veszprémi kiadója. 60 évvel ezelőtt, 1900. december 1-én jelent meg Veszprémben Paur Ödön szerkesztésében egy új közgazdasági és mezőgazdasá­gi hetilap, a Dunántúli Közgazdasági Szemle első száma. — VASÁRNAP peremar­­TONBAN a KISZ megyei bizott­ságának felhívására 80 veszpré­mi egyetemista és középiskolai hallgató társadalmi munkában földmunkát végzett a vasútépí­tésnél — A MUNKANAP FELMÉ­RÉSEKKEL foglalkozó munka­brigádok jelentései alapján már készül az intézkedési terv a Fűz­fői Papírgyárnál. Egyes üzemek­ben már január 1-től szeretnék hasznosítani a tapasztaltakat.­­ A MEDOSZ XX. KONG­RESSZUSÁNAK HATÁROZA­TÁT ismertette Sütő Nándor, a MEDOSZ megyei elnöke a Bala­­tonfelvidéki Állami Erdőgazdaság központjának dolgozói előtt. — AZ ÜRKÚTI MÁRCIUS 8 Termelőszövetkezetben vasárnap a helybeli kiszista fiatalok társa­dalmi munkában vettek részt a kukorica betakarításában. — PADRAGON a bányaüzem KISZ fiataljai vasárnap a bányá­ba mentek, hogy a vágatokban heverő, még használható anya­gokat kimentsék a bányából. — FELHÍVÁS: A Vízmű Vállalat Veszprémi Üzemvezetősége­­elhívja a Jókai M. u. 43. sz. háztól a Dózsavá­­ros i­ányában és az Úrkút u., Deák F. u„ Vöröscsilag u., a Fenyves utcát bezáróan az egész Dózsaváros lakos­ságát, hogy a vízszolgáltatás átépítési munkák miatt 1960 december 2-án, az­az pénteken 6 órától 20 óráig szünetel. (5429) VÖRÖSMARTY MIHÁLY A rádió és televízió műsora CSÜTÖRTÖK. DECEMBER 1. Kossuth-rádió. 8,10: Táncmelódiák. 8,55: Édes anyanyelvünk. 9,00: Kalan­dos élet. 10,10: Zenés ajándékműsor. 11,00: Rádió szabadegyetem. 11,30: Na­pirenden. 11,35: Népi muzsika. 12,10: Hogy volt! Részletek a Budapesten járt külföldi tánczenekarok és tánc­­dalénekesek műsorából. 13,00: Ezüst­­kalászos gazdatanfolyam. 13,20: Paga­nini: H-moll hegedűverseny.­­ 13,50: A cica és a tél. 14,00: Magyar nóták. 14,15: A korszerű üzemvezetés. 14,25: Operarészletek. 15,10: A Gyermekrádió énekszakköre. 15,30: Az első katedra. 15,50: Egy falu — egy nóta. 16,45: Lá­nyok, asszonyok. 17,15: Erkel: Hunya­di László — nyitány. 17,30: Európa, vi­gyázz! 13,00: Ákos Stefi énekel. 18,25: Ifjú Figyelő. 18,45: Bartók: öt dal. — 19,05: Koldusopera. Dráma 3 felvonás­ban. 22,15: Zenéjét szerezte Vincze Ot­tó. 22,45: Házi koncert Shakespeare korában. 23,40: Verbunkosok, népda­lok. Petőfi-rádió. 14,15: Könnyű zene.­­ 14,35: Esküdj meg, pajtás. 14,40: Régi magyar dalok és táncok. 15,00: Albán kórusok. 15,10: A külföldi sajtó hasáb­jairól. 15,20: Zenekari muzsika. 16,05: Országjárás. 16,35: Monteverdi-művek. 17,00: A Gyermekrádió műsora. 17,20: Vidám játékok zenéjéből. 17,45: Hang­verseny-naptár. 18,05: A Gyermekrá­­dió műsora. 18,20: Brahms: Változatok egy Paganini-témára. 18,45: Arcképek rivaldafényben. 19,05: Színes népi mu­zsika. 19,40: Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. 20,00: Boccherini: D-dúr fuvola­verseny. 20,20: Új csodák fából. Elő­adás. 20,30: Élőszóval a muzsikával. A televízió műsora. 18,00: Kisdobo­sok műsora. 18,30: Kőbánya a holnap­ra gondol. 18,50: TV-híradó. 19,00: Köz­vetítés a Madách Színházból. Cseres- Hréntvert PÉNTEK, DECEMBER 7. Kossuth-rádió. 8,10: Operettrészle­tek. 9,00: Az első magyar gyárké­ménytől a futószalagig. 9,15: Népdal­­gyűjtések Marokkóban. 9,50: Közép­kori angol költők versei. 10,10: Köny­­nyű zene. 10,30: Napirenden.­­ 10,35: A Mojszejev együttes zenekara ját­szik. 11,00: Gyári sziréna. 11,15: Zene­kari muzsika. 12,10: Tánczene. 13,00: Edénkert. Elbeszélés. 13,20: Schu­mann-művek. 13,45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról.­­ 14,00: Szovjet fúvószene. 14,15: Rejtvényjá­ték úttörőknek. 14,35: Népi muzsika. 15,10: Az Ifjúsági Rádió műsora. 15,40: Szív küldi. . . 16,30: Pákolitz István és Polgár István versei. 16,40: Az orosz forradalom dalaiból. 17,15: Ötórai tea. 17,45: Rádióiskola. 18,45: Orotez Júlia operaáriákat énekel. 19,05: Az Ifjúsági Rádió műsora. 19,20: Utóirat: Szeret­lek. Zenés összeállítás. 20,30: Emléke­zés Vörösmarty Mihályra. 21,05: Négy ária, négy híres tenorista.­­ 21,25: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 21,35: Népi muzsika. 22,20: Közvetítés a Ze­neművészeti Főiskola nagyterméből. 0,10: Könnyű zene. Petőfi-rádió. 14,15: Operarés­zletek. 14,45: Leckepénz és kamat. 15,00: Ma­gyar nóták, csárdások.­­ 15,40: A HVDSZ „Liszt Ferenc” férfikara éne­kel. 16,05: A vásárlók nyomában. 16,15: Zenekari muzsika. 16,50: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 17,00: Albán szerzők operettjeiből. 17,15: Harmat­­csepp. 17,30: Várhelyi Endre ének- és Mérnök János zongorahangversenye a stúdióban. 18,05: Verbunkosok, népda­lok, csárdások. 18,45: Gyári sziréna. 19,40: Falurádió. 20,00: Haydn: C-dúr vonósnégyes. 20,20: Operettmuzsika. 20,45: Sporthíradó. 21,05: Én így sze­rettem voln­a élni. 22.05: Judy Gar­land énekel. KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAP­) A vanyolai tsz. családtagok példája Nem nagy és nem is régi a va­nyolai termelőszövetkezet, de máris jelentős, követésre méltó kezdeményezése van. Tudták, ha eredményeket akar­nak elérni, ugyancsak meg kell fogni a munka végét, már azért is, mert a társasgazdálkodásban még csak egyéves tapasztalattal rendelkeztek, s így a kezdeti ne­hézségeket is le kell küzdeni. Már a megindulásnál úgy döntöttek, hogy a burgonyaszedést, cukor­répaszedést és kukoricatörést a tsz családtagok végzik, s a tsz­­tagok ezalatt más fontos munkát végezhetnek. Tervüket valóra is váltották, mert az említett munkákat kivé­tel nélkül családtagok végezték, s ezzel nagyban hozzájárultak a tsz gazdasági eredményeinek si­keréhez. Ezekben a munkákban legszebb példát Horváth Lajos községi párttitkár mutatta, aki nem tsz­­tag ugyan, mégis vállalta 1020 négyszögöl cukorrépa megműve­lését és kiszedését. Erről a terü­letről egymaga 164 mázsa cukor­répát takarított be. A vanyolai tsz családtagok pél­dáját érdemes másutt is követni, mert az eredmény nem marad el. Tanácsülés Hajmáskéren A novemberi tanácsülés napi­rendjében jelentős helyet foglalt el a termelőszövetkezet elnöké­nek beszámolója, amelyben rész­letesen ismertette a tanácstagság előtt az éves gazdasági terv állá­sát. Hasznos és érdekes, úgyszólván új színfoltja volt a tanácsülésnek dr. Pető, járási főállatorvos be­számolója a község állategészség­ügyi, állatállományi helyzetéről, amelyet sok hasznos tanáccsal, illetve útmutatással bővített ki az állomány fejlesztéséről. Beszámoló hangzott el a gyer­mek- és ifjúságvédelmi operatív bizottság ez évben végzett tény­kedéséről. A tanácstagok vala­mennyi napirendi ponthoz szép számmal hozzászóltak, s közérde­kű bejelentéseket is tettek, ör­vendetes jelenség, hogy a tanács­ülés olyan határozatok végrehaj­tásához is szigorúan ragaszkodik, mint például a községi könyvtár olvasótáborának emelésével kap­csolatos előbbeni határozat. Balogh Árpád Felhívás! A 64. sz. Autóközlekedési Vállalat a heti bérletjegy érvényességéhez szük­séges „Dolgozók Igazolványa” cseré­jét 1961. évre 1960 december 1-től 20-ig hajtja végre. Azok a dolgozók, akik 1960. évben dolgozók igazolványával nem rendel­keztek, igényüket 1960 december 20-tól 1961 január 15-ig nyújtsák be a vál­lalathoz. A fentiekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást az autóbusz állomások erre hivatott dolgozói (elővételi pénz­táros, forgalmi szolgálattevő) ad. Az érvényesített igazolványokat a vállalat postán küldi ki a bérletiga­zolványon feltüntetett lakcímre. 1960. december 1. Szemfüles ember Nyers József, a Bakonyi Ba­uxitbánya gépkocsivezetője jár­­tában-keltében megtudta, hogy­ a Terjei Állami Gazdaság két ta­lajforgató ekét kiselejtezett és azt a MÉH-nek szándékozik lead­ni. Értesítette erről a vállalat vezetőségét, mert tudta, hogy a vízlevezető árkok ásásához még megfelelőek ezek. A bánya a MÉH-nek a megfelelő súlyú vasat leadja, a két ekéből javítás után egy jót készítenek és így ennek árát megtakarítják, nem is szól­va az árokkészítés munkálatai­nak megkönnyítéséről. Cserbenhagyta áldozatát A legembertelenebb, legvissza­­taszítóbb, amit egy járművezető tehet, hogy cserbenhagyja meg­sérült embertársát! Ezt tette Já­nosi Pál Hegyesd, Zrínyi utca 1. szám alatti lakos, amikor novem­ber 21-én hajnali négy órakor el­ütötte Szarka József diszeli la­kost. Jánosi Pál saját motorkerék­párját vezette ittasan, jogosít­vány nélkül. Gondatlan vezetés következtében elütötte az út jobb oldalán haladó Szarka Jó­zsefet. A vezető kisebb sérülése­ket szenvedett, felkelt, áldozatát az árokba húzta és anélkül, hogy tudta volna, milyen súlyos az eszméletlen ember sérülése, vagy gondoskodott volna elsősegély­­nyújtásáról, otthagyta. Talán mentőről akart gondoskodni, azért sietett el olyan sürgősen? Nem, Jánosi Pál egyszerűen ha­zament. Őt már nemcsak a balesetoko­zó, jogosítvány nélküli ittas ve­zetés felelőssége terheli, hanem az áldozat cserbenhagyása is A bíróság előtt kell felelnie érte. Federico Fellini:AZERES ELEI 37 Az orvosszakértő felüti a fe­jét, alsó ajkát lebiggyeszti, s leteszi a szemüvegét. — Maga jól ismerte Steiner urat — fordul Marcellóhoz, majd válaszra sem várva így folytatja: — Nem tűnt fel ma­gának, hogy ez az ember erő­sen hajlamos a mániákus depresszióra? Marcello vállat von. Mit kezdjen ezekkel az idegenek­kel? Sohasem fogják megérteni egymást. Most látja csak, hogy ember és ember között áthág­hatatlan fal meredezik, amely félreértésekkel van összeta­­pasztva. A felügyelő a félté­kenység jegyeit kutatja, az or­vosszakértő abból indul ki, hogy Steiner őrült volt, a de­tektív semmit sem ért, mert az öngyilkos rendezett anyagi kö­rülmények között élt... S itt vagyok én, a barátja, gondolja Marcello... és éppen mint ba­rátot veszítettem el, mert min­dig hamisan láttam őt... — Nem tudom — feleli az orvosnak. Vajon megérteném-e tűnődik, ha mint idegen riporter jelen­nék meg ebben a szobában? Kínos érzése támad, nyelnie kell. Tekintete Paparazzóra mered, aki eddig a háttérbe hú­zódott. De ebben a pillanatban Steiner holttestét fehér lepedő­vel terítik le. Paparazzo fény­képezőgépe a legmegfelelőbb időpontban kattan. Marcello tudja: jó kép lesz. Már látja is az aláírást: „Szívtelen apa bor­zalmas bűncselekménye.“ Nem tud haragudni Paparazzóra, csak önmagától undorodik. Én is ilyen vagyok, mondja ma­gában, én is ugyanígy viselked­tem volna ... Minden a szem­szögtől függ, amelyből a dol­gokat szemléljük. Aztán egyszerre kitör: — Nem, doktor úr, Steiner nem volt lelkibeteg. Csak ér­zékeny. Túlságosan érzékeny ehhez a világhoz. A tisztaságra vágyott és tudta, hogy az meg­valósíthatatlan. Féltette gyer­mekeit a világtól és... — Ez az — szakítja félbe az orvos — éppen erről van szó. Tehát mégiscsak elmebeteg volt... Ilyenek a tünetek... A felügyelő közbeszól: — Rubini úr, most jelentet­ték, hogy Steinerné elindult. Féltíz van. Autóbusszal szokott jönni, — mondja a szobalány. Menjünk elébe. Várjuk a meg­állónál. Marcello szó nélkül követi. A lépcsőházban hirtelen csend támad, utat nyitnak ne­kik. A megálló csak két sarok­ra van a háztól, a felügyelő azonban kocsiba tessékeli Mar­­cellót. A szirénát is bekapcsol­ják. Autóba szállnak, motorke­rékpárra pattannak az újság­írók is. — Én nem ismerem Steiner­­nét — mondja a felügyelő Mar­­cellónak — adjon jelt, ha meg­pillantja. A megállóhely egy építkezés közelében van. Heves, forró szél fúj. Ahogy kiszállnak a ko­csiból, majd lesodorja a fel­ügyelő kalapját. Nadrágja lo­­bog-csattog, mint a zászló. Por kavarog a levegőben, homok csikorog Marcello foga között. A riporterek hada is előrobog. Tisztes távolságban állítják le motorjukat, autójukat, majd közelebb jönnek és széles fél­körben körülállják őket. Mar­cello most egyszeriben megér­ti, miért nézték őt is oly sok­szor életében gyűlölettel ... Úgy rémlik neki, mintha ott szemközt ő jönne önmaga fe­lé ... Széles félkörben ... csu­pa Marcello ... És gyűlöli ezért magamagát is, őket is. Ott áll mozdulatlanul, szét­terpesztett lábbal és összeha­rapva a fogát Érzi, hogy sajog az állkapcsa. Lehet, hogy órák óta csikorgatja így a fogát anélkül, hogy észrevette volna? Marcello hunyorogva néz kö­zelgő kollégáira. A meszes por, amely az építkezés felől száll oda, égeti a szemét. Ez a végső szolgálat, amelyet Steinerért még tehet: ott állni és tűrni, hogy égjen a szeme ... Steiner felesége mindjárt itt lesz, ba­rátnőjét látogatta meg, aki be­teg. Segíteni akart rajta. De őrajta vajon ki segít most? Az egyik riporter már emeli is a gépét és lefényképezi Mar­­cellót meg a felügyelőt. A rendőrtiszt nem bánja. Mosoly­ra vicsorítja fehér fogait. — Na, kotródjatok innen — mondja végül, de ez a felszólí­tás inkább önelégülten, sem­mint komolyan hangzik és egyik riporter sem vonatkoztat­ja magára. Marcello megpróbál valamifé­le elhatározásra jutni. Mit mondjon Steinernének? — té­­pelődik. Hogyan fogjon hozzá? Hogy lehet közölni valakivel egy ilyen szörnyűséget? Tudtá­ra adni az anyának, aki gyer­mekeit mindennél jobban sze­reti, s a férjét is imádja, hogy szeretetének, szerelmének nincs értelme többé, három pisztoly­­lövés kioltott mindent... Mit mondjon? Mondja-e azt, amit az imént a törvényszéki orvos­szakértővel akart megértetni? Nem vall-e majd ez a magyará­zó kísérlet is kudarcot, mert el­végre vannak cselekedetek, amelyekről csak az adhat szá­mot, aki elkövette őket? (Folytatjuk)

Next