Napló, 1961. május (Veszprém, 17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-03 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NAPLÓ [ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam — 102. szám. ARAdív FILLÉR Szerda, 1961. május 3 . Szabó Lászlóné elvtársnő ünnepi beszéde A megyei, városi pártbizottság, valamint a megyei és városi tanács nevében meleg szeretettel köszöntötte a felvonuláson résztvevő dolgozókat, majd ünnepi beszédét így kezdte : A mai napon a világ minden városában ünnepelnek a dolgozók. De amíg mi boldogan, nevető arccal, vidáman jövünk ki az utcára, hogy együtt örüljünk nagyszerű eredményeinknek, addig a kapitalista országokban a rendőrség felügyelete mellett, vagy csak illegálisan ünnepelhetnek a dolgozók. Igen nagyszerű dolog így együtt ünnepelni, együtt dalolva végigmenni az utcán, és érezni, hogy ha mi ennek a kis városnak, a mi szép, történelmi szempontból is nagymúltú Veszprémünknek dolgozói összefogunk, milyen erősek vagyunk, és jó visszagondolni, hogy így együtt, milyen szép feladatokat oldottunk meg a termelés, városfejlesztés és egyéb területen. Engedjék meg, hogy külön köszöntsem mindannyiunk nevében a vándorzászlóval, illetve élüzem címmel kitüntetett üzemeinket, melyek Veszprém város dolgozóinak munkaszeretetét, szorgalmát dicsérik. Ha az összefogás egy kis város területén jelentős sikerekhez vezet, akkor nyilvánvaló, hogy a szélesebb összefogás, elsősorban a szocialista tábor országaival, de ezen túlmenően az egész világ munkásosztályéval és haladó embereivel csak meghatványozhatja sikereinket. A nemzetközi összefogás nagyszerű példája az 1960 őszén kiadott, a világ nyolcvanegy kommunista és munkáspártjának lelkesítő Nyilatkozata és Békekiáltványa. A társadalmi haladás és a béke győzelmét váró emberek reményeit a nyolcvanegy kommunista és munkáspárt egységes állásfoglalása, korunk legégetőbb kérdéseivel kapcsolatban megerősítette é© tovább növelte. A kommunista és munkáspártok tanácskozásának központjában álló kérdések a béke és a szocializmus az egész emmberiség jövőjét meghatározó kérdések. Bajokkal, félelemmel terhes, és bizonytalan a jövőjük azoknak az embereknek, akik ma még a kapitalista országokban élnek. De a kapitalista országokban is egyre többen ismerik fel, hogy a kapitalizmus, az ember megalázása, létbizonytalansága, a háború örök fenyegetése, amint napjainkban is láthatjuk a világ sok pontján. Ezzel egyidőben egyre többen ismerik fel azt is, hogy a szocializmus, a kommunizmus az ember szabadsága, biztos jövője, növekvő jóléte, az emberiség örök békéje. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amikor a Szovjetunió olyan nagyszerű, egész világra szóló tudományos eredményt ért el, mint az ember feljuttatása a világűrbe. A Szovjetuniónak ez az újabb világra szóló eredménye is — melyet az egész világ közvéleménye a legnagyobb elismeréssel fogad — hozzájárul annak megerősítéséhez, hogy korunkban az imperializmus nem uralkodik már osztatlanul a világon, ma már létezik szocialista világrendszer, amely , mindinkább döntő, meghatározó tényezője a társadalmi fejlődésnek. A továbbiakban az Egyesült Államok politikájáról szólva hangsúlyozta Szabó elvtársnő, hogy az Egyesült Államok politikájában napról napra érezhető a háborús törekvés, majd így folytatta: „Nagy utat tett meg a világ munkásmozgalma és vele együtt a magyar munkásmozgalom is az 1890-ben megtartott első május elseje óta. A határozat alapján 1890-ben megtartott első május elseje óta mind diadalmasabban nyomul előre a világ minden országában a munkásosztály — s mint Ady írta 1903-ban — a vörös zászlós tábor „úgy nő, mint a lavina”. Az 1919-es dicső proletárdiktatúra idején a veszprémi május elsejéről így tudósít a Vörös Zászló című újság 1919. május 4-i száma: ,,Minden eddigi megnyilvánulásnál impozánsabb, hatalmas ünnepségek keretében ünnepelte Veszprém város proletariátusa május elsejét. Ünnepi díszbe öltözött az egész város, a házak vörös díszt öltöttek, vörös szín volt a ruhákon, vörös ünnep volt a lelkekben. Reggel hat órakor kezdődött az ünnep, zenés ébresztővel. Az iparos szakszervezetek, a köztisztviselők, a magántisztviselők, a kereskedelmi alkalmazottak, a vöröskatonák, mind, mind ünnepeltek. A vásártéren volt a gyülekezés. Szakszervezetenként zászlók alatt, zeneszóval vonult a menet az akkori Rákóczi térre,most a Vörös Hadsereg tér). Jankovics elvtárs arról beszélt, hogy nem közönséges seregszemle a mai, hanem megmutatjuk a kizsákmányolóknak is a harckészségünket“. Továbbá arról ír, hogy ..legalább nyolcezer főre tehető az a hatalmas embertömeg, amely a felvonulásban részt vett.’’ A szocializmust építő országokban, a mi országunkban is megváltozott a munkások nemzetközi ünnepének tartalma. Május elseje a munkás állam ünnepévé, az összes dolgozók, a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek ünnepévé, népi ünneppé vált. 1890 májusa, az első május óta nagyot fordult a világ. Ma, 1961. május elsején a világ dolgozói a Szovjetunióra és a szocialista tábor országaira tekintenek, sikereink és eredményeink bátorítják őket, segítik harcukat. Innen, a mi szép ünnepségünkről köszöntjük a világ minden országában a békéért és a társadalmi haladásért küzdő embereket! Éljen a kommunizmust építő, a kozmoszt meghódító Szovjetunió! Éljen és virágozzék szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság. Szabó Lászlóné elvtársnő ünnepi beszéde után a városi fúvószenekar hangszerein megszólaló Internacionálé hangjaival ért véget a Rákóczi téri ünnepség. Ezt követően a díszelnökség tagjai átvonultak a Szabadság térre, s elfoglalták helyüket az ott felállított emelvényen, hogy végignézzék a város dolgozóinak felvonulását. Mai számunkban: A pártmunka tapasztalatai Nemcsak a zeneművelők vizsgáznak — a közönség is! Sport Béke és a szabadság jegyében Veszprém dolgozóinak színpompás seregszemléje Sokan tekintettek Veszprémben is aggódón a borús, felhőktől terhes égboltra, a május elsejét, a munkásosztály nemzetközi ünnepét megelőző vasárnapon. Az eső akkor még — mintha dézsából öntötték volna. Szinte kihaltak az utcák, még az úttörők és kisdobosok e napra tervezett avatását is el kellett halasztani egy héttel. Azonban a nagy munkásünnep szeretete, a szívek mélyén dédelgetett vágy a harci seregszemle sikere után — mintha meghátrálásra kényszerítette volna a mostoha időjárást is. Május elsejének reggelére, ha a nap nem is sütött ki, de az eső elállt, a felhők magasabbra takarodtak, s friss tavaszi szél borzolgatta a fák lombozatát, lobogtatta a terek, utcák, házak vörös és nemzetiszínű zászlódíszét. Tíz óra előtt a megyeszékhely dolgozói, üzemek, vállalatok, intézmények, hivatalok, iskolák, zászlók, transzparensek, májusfok alatt Veszprém legnagyobb terén, a Rákóczi téren gyülekeztek. Az egész teret betöltő, ünneplő sokaság előtt az elnöki emelvényen foglalták el helyüket a megye és a város párt és állami vezetői, a KISZ, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek, a legfontosabb üzemek és intézmények, a munkásmozgalom veszprémi veteránjainak, a megyénkben állomásozó szovjet csapatok és a magyar honvédség képviselői, illetve vezetői. A mintegy ötven tagú díszelnökség soraiban üdvözölhették megyeszékhelyünk dolgozói Kossa István elvtársat azMSZMP Központi Bizottságának tagját, közlekedés- és postaügyi minisztert, megyénk országgyűlési képviselőjét, valamint az MSZMP Veszprém megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai közül Pap János elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, a Központi Bizottság tagját; Bakos István elvtársat, a megyei tanács elnökét; Vándor József elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát; Szabó Kálmán elvtársat, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjét; Szabó Lászlóné elvtársnőt, a városi pártbizottság titkárát; Kertai Sándor elvtársat, a járási pártbizottság titkárát; Háry Béla elvtársat, a szakszervezetek megyei tanácsa vezető titkárát; Hidasi István elvtársat, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt Kossuthdíjas igazgatóját; dr. Bodogán János elvtársat, a megyei tanács elnökhelyettesét. A himnusz hangjai után Szabó Lászlóné elvtársnő, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Veszprém dolgozóinak pompás felvonulása Forró tapssal üdvözölte az ünnepély elnöksége a Szabadság téri dísztribün előtt széles sorokban, a pártot, a békét és a munkásosztály nemzetközi ünnepét éltetve, énekelve, vidáman, elvonuló csoportokat. A városi fúvószenekar után elsőnek a munkásmozgalom veszprémi veteránjai, majd a megyei, járási és a városi tanács dolgozói és az igazságügy dolgozói léptek el az emelvény előtt. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozói léggömbökre függesztve Jurij Gagarinnak vörös csillagba foglalt arcképét repítették magasba az emelvény előtt. Hatalmas földgömbbel — amely körül űrhajó modell keringett, s amelynek csúcsán a béke galambja uralkodott — jelentek meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlójával kitüntetett Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói. A háromszoros élüzem AKÖV, a vasút, a Mezőgazdasági Gépjavító, és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói után felvonuló dózsavárosi általános iskolások májusfa táncot jártak út közben. A Fémfeldolgozó és a Szigeti József Faárugyár impozáns csoportja között érkezett a Munkáskórus, forradalmi dalokat énekelve. Készítményeit bemutató kocsi körül vonultak el a Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyára Veszprém megyei részlegének dolgozói. A Szilágyi Erzsébet Általános Leányiskola egy csoportja a világ valamennyi népét, májusi internacionalizmusát szimbolizáló népviseletbe öltözött. Népi zenekar kísérte a vendéglátó vállalat felvonulását. Az Állami Építőipari, az Építőgépkarbantartó Vállalat és az állami gazdaság dolgozói után a két termelőszövetkezet — az Új Élet és a Dózsa — tagjait láthattuk. A két általános fiú és a 2. számú leányiskola következett: közülük a 2. számú fiúiskola kedves dekorációja a Vosztok űrhajót, az űrhajós ruhába öltözött tanuló pedig nyilván Jurij Gagarint kívánta ábrázolni. Virágfűzérből font violinkulcs alatt jöttek az ének-zenei általános iskolások. Fegyelmezett sorban, a pártot és a KISZ-t éltetve léptek el az emelvény előtt a Vegyipari Technikum tanulói, majd a Közgazdasági Technikum diákjai. ..Mesterségük címerével" jöttek az ipari tanulók; a vegyipari egyetemisták békegalambokat engedtek magasba az emelvény előtt .. De úgy véljük, elég felsorolni is azokat a kollektívákat, amelyek végeláthatatlan sorokban elvonultak a megye és a város vezetői előtt, a járdákat és az utcák széleit zsúfolásig megtöltő lakosság sorfala között. A két kutatóintézet, az ingatlankezelő vállalat, a vonóhíd, a kenyérgyár, a Kállai Éva Leánygimnázium, az egészségügyi dolgozók, a nyomda, a statisztikai hivatal, a földmérési és térképészeti hivatal, a Nemzeti Bank, a Beruházási Bank, a takarékpénztár, az Állami Biztosító, a vámőrség, a posta, a földművesszövetkezetek, a tejüzem, a Lovassy Gimnázium, a Víz- és Csatornamű Vállalat, a TÜZÉP, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Moziüzemi Vállalat, a Patyolat, a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, az üzemi vendéglátó, az Északdunántúli Ruházati Vállalat, a kisipari termelőszövetkezetek, a Terményforgalmi és a Fűszért Vállalat dolgozói után végül tréningruhásan, felszerelésükkel vonultak fel a sportolók, majd a rendezők kis csapata zárta be a május elsejei szemlét. Megnyílt a Vidám Park Délután 3 órakor úttörők sorfala között érkeztek a Vidám Park főbejáratához Kossa István elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter és Pap János elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára vezetésével a megyei és a városi párt- és tanácsvezetők. Egy úttörő kisfiú köszöntötte a vendégeket, majd Ditrói József elvtárs meleghangú szavakkal emlékezett meg a veszprémi dolgozók és mindazok lelkes munkájáról, akik hozzájárultak a Vidám Park megépítéséhez. A megnyitó ünnepi szavak után Szabó Lászlóné elvtársnő, a városi pártbizottság titkára vágta el azt a nemzeti színű szalagot, mely a Vidám Park bejáratánál volt kifeszítve, s ezzel ünnepélyesen megnyílt a veszprémiek régen várt Vidám Parkja, melyet percek alatt ellepett a kiváncsi közönség. A vendégek megtekintették a festői szépségű tavat, melyen első ízben szelték a hullámokat a vidám csónakázók. Közben a zenekar és énekkar felváltva szórakoztatta a közönséget, majd újabb nagy örömmel fogadott esemény következett. Kossa elvtárs megnyitotta az úttörő vasutat, melynek szerelvényeit a MÁV dolgozói készítették társadalmi munkában, mozdonyát pedig a KISZ Központi Bizottság ajándékozta a veszprémi fiataloknak. A vasutat azonnal birtokukba vették a kispajtások, és az első útra velük ment Kossa elvtárs, valamint a kíséretében megjelent helyi pártos tanácsvezetők. Nagy öröm volt a kicsik számára a szputnyik körhinta, a körcsónak, és a vadasparkból áthozott pónilovas fogat. Bár a szél alaposan cibálta a fák koronáit, a vendégek —a kicsik és nagyok — nem törődtek vele. A szép számú közönség jól érezte magát, legnagyobb részük azzal a boldog tudattal, hogy ebben a parkban és ebben a sok-sok örömben saját munkájuk gyümölcsét is látják. jj