Napló, 1961. október (Veszprém, 17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
1961. október 1. Hetvennyolcezer munkaóra megtakarítás a Balatonfüredi Hajógyárban Bonyolult mesterség a hajókészítés, különösen, amikor egyedi gyártmányokról, és nem sorozatról van szó. A Balatonfüredi Hajógyárban pedig általában mindig új tervezésű hajók készülnek. Az első teendő tehát a szerkesztőké. Egy-egy hajóhoz jó néhány kiló tervrajzra, leírásra van szükség. A most készülő 1200 lóerős vontatóhoz például 322 darab rajz készült. A tervezésnél és a kivitelezésnél is mindig újabb és újabb, termelékenyebb, és gazdaságosabb megoldást kell keresni. Ez a tervezők és kivitelezők közös öszszefogása nélkül szinte elképzelhetetlen. Jól látták ezt a hajógyárban, amikor a tavasszal tervezőkből és kivitelezőkből az egyes szakterületeknek megfelelően komplex brigádokat hoztak létre. Feladatukat röviden a következőkben szabták meg: Elhárítani a termelést gátló akadályokat, elősegíteni a termelékenység növekedését és a gazdaságosságok A műszaki fejlesztés és a komplex brigádok egyik legjelentősebb eredménye: a technológia fejlesztése a szegecselésről a hegesztésre való fokozatos áttérés volt. Eleinte kézi hegesztéssel készültek az ezer tonnás uszályok,ma pedig már 40 százalékban automata, illetve félautomata hegesztéssel. Egyetlen hegesztett uszálynál a szegecsedhez viszonyítva 14 400 munkaórát takarítanak meg. A komplex brigádok havonta rendszeresen összeülnek. Mindig van valami új, és a rót gőzök észrevételeit, javaslatait is hasznosítják. A szerkesztés és kivitelezés így sokkal közelebb került egymáshoz. Mivel egyedi gyártmányokról van szó, a rajzok nem lehetnek annyira részletesek, de vezetőségének elnökével, a köztiszteletben álló Háy János bácsival esett meg, hogy már nem jutott neki szék egyik asztalnál sem. Tréfás szemrehányással, de igaz örömmel és büszkeséggel mondotta az igazgatónak, Csikós Istvánnak: — Te Pista, valamit kellene csinálni, hogy ne járjanak ilyen sokan a nyakunkra... közösen mindig könnyebb a helyesebb megoldást megtalálni. Egyetlen darab készült például a 400 lóerős, 66 tonna teherbírású Szántód—Tihany között közlekedő óriás kompból. Amikor készült, állandó volt a helyszíni tanácskozás. Már veszélyben volt a határidő, mert a külföldről várt hidrodinamikus kapcsolót csak későbbre igazolták vissza. A komplex brigád érdeme, hogy házilag olyan kuplung készült, ami lehetővé tette a komp üzembehelyezését a határidőre. Az új fűtés-megoldás évi nyolc tonna gázolaj megtakarítást eredményez hajónként. Az 1200-as vontatóhajókon korábban nyersolaj kazánból biztosították a központi fűtést. Újabban hőhasznosító kazánnal a kipufogó gázokat hasznosítják fűtésre. Első ízben a májusban átadott „Balatonfüredi’ kapott ilyen fűtést. Ugyanilyen megoldást alkalmaznak a rövidesen átadásra kerülő „Kecskemét” vontatóhajón is. Az 1000 tonnás uszályok egyikegyik oldalán 72 raktárfedél volt, amit rakodásnál két embernek kellett le, illetve felrakni. A második negyedévtől készített uszályokon már csak nyolc fedél van, amelyek görgőkön eltolhatók. Az itt ismertetetteken kívül egy egész sor apróbb dolgot megoldottak a hajógyárban. A jobb munkaszervezéssel és a normák rendezésével április elejétől év végéig 78 200 munkaórát takarítanak meg. Ennyi munkaidő elegendő két egyenként 1000 tonnás áruszállító uszály elkészítéséhez, amiből az idén tíz darab készül Balatonfüreden. A megtakarított munkaóra értéke több mint 617 ezer forint. Bodó János 4. Tervek és álmok Hogy mégis mi az, amitől otthon érzik magukat a zirciek e második otthonukban? Nemcsak a klubbeli kvaterkázás. A klub népes közönsége egyre inkább a tartalék szerepét tölti be. Felfeláll valaki a kártyaparti mellől, benéz az énekpróbára, vagy az ismeretterjesztő előadásra, megtetszik neki, hívják is, unszolják is; végül is a klub, a nyugalmas, pihentető szórakozás másodrangú vonzóerővé degradálódik. Tavaszig hatféle előadássorozatot terveznek a zirciek. Igaz, ezek közül a munkásakadémia színhelye a dudari üzem (hogy a bejáró munkások is válthasanak rá bérletet), egy másik sorozaté pedig a művelődési házzal szomszédos József Attila munkásszálló. A munkásakadémia témaköre elsősorban a bányászok szakmaiműszaki ismereteit lesz hivatva szolgálni. A munkásszállóbelieket elsősorban a technika, az űrutazás érdekli. Az ifjúsági akadémia (ehhez is bérletet kell váltani), a szocialista erkölcs és kultúra alapvető problémáival foglalkozik. Az asszonyok számára elkészített sorozattervben láttunk néhány, a babonaság, a tudománytalan világnézet , cáfolatát ígérő előadáscímet is. Egészségügyi és zenei sorozat teszi teljessé az ismeretterjesztési tervet. Bizakodva nézhetnek a következő művelődési évad elé a zirci művelődési központ vezetői. Három szakkörük: a képzőművészeti, a bélyeggyűjtő és az afféle „bedolgozókat” tömörítő ezermester szakkör jól működik. A művészeti csoportok közül a vegyeskarnak újabb ösztönzést adott legutóbbi komlói sikerük. A fúvószenekar is tisztább, egészségesebb alapon dolgozik. Régen, bányásznap előtt két-három napra elengedte őket műszakról az igazgatóság. Ma nincs szükségük efféle szabad műszakokra; többet ér a sok rendszeres próba esténként. Álmuk, bárcsak új felszerelést is kapnának; hangszerállományuk, amit három éve kaptak, már akkor is ócska, elhasznált volt. Egyre magasabb színvonalra törekszik a tizenhat tagú népi tánccsoport, a negyvennégy tagú gyermekbalett szakkör, az ifjúsági kórus is, amely az utánpótlást adja. 5. A színjátszás a fehér folt Igaz, hogy a legfontosabb művészeti ágak közül csak ez az egy, a színjátszás számít fehér foltnak Zircen, de ebbe sem szabad belenyugodni. Három év óta — jelentéktelen kabaré-jeleneteken kívül — csak Fehér Klára „Nem vagyunk angyalok” című vígjátékát mutatták be. Csikós István elvtárs most maga akarja halottaiból feltámasztani a színjátszó csoportot. Véleményünk szerint ez nem helyes. A művelődési ház igazgatójának — különösen ahol ilyen sokoldalú tevékenység folyik — nem ez a dolga. Viszont nagy baj, hogy az egész községben nincs egyetlenegy pedagógus, aki rendelkeznék akár csak a legelemibb, legminimálisabb szakmai képzettséggel, működési engedéllyel is. Sajnos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának nem terjedt ki erre a figyelme: a nyáron megtartott — és egyébként igen eredményes — színjátszó-rendező tanfolyamra a zirci pedagógusok közül senkit sem hívtak be ... Addig is, amíg a színjátszó csoport gg/l mgfelelő 6. Kiássuk a halottat ? Nem, nem akarjuk kiásni sem a halottat, sem a csatabárdot. A halott (vagy csak tetszhalott egyelőre?) , a két művelődési ház egyesítésének gondolata. Csak éppen megemlítjük, nem akarjuk kiásni; hisszük, hogy ha megérnek ennek tárgyi feltételei, úgyis feltámad. A gyakorlatban úgyis egy a két intézmény. Ha a Bányász Művelődési Ház műsort ad, a Járási Művelődési Ház színpadára kell lépniük. De nem is adnak külön, önálló műsorokat, hanem mindig együtt a járási intézmény most már jól működő szimfonikus zenekarával. A két művelődési ház vezetői — Csikós István és Tamás Jenő — nem riválisok, nem konkurrálnak, inkább egészségesen együttműködnek. A Bányász Művelődési Ház művészeti csoportjai egyébként úgynevezett „járási funkciókat” is ellátnak. Ők is kijárnak a falvakba is. Csak... Csak ami most érdem, az a két művelődési ház egyesítése után kötelesség lenne. Most kéréseket teljesítenek, akkor követelésekkel kellene szembenézniük. Ha most nem sajnálják az anyagi támogatást sem e célok megvalósítására, ez bőkezűség; az egyesítés után, mint járás kulturális gócnak, tervszerűen és köszönet nélkül kellene biztosítani az anyagi eszközöket. Hát ettől félnek a Bányász Művelődési Ház gazdái. Lehet, hogy ez a koncepció — szűkkeblűség. Az is igaz viszont, hogy a jelenlegi jogi helyzet — csupán formaság. Mert a valóságot az a kirakatban látott jelmondat fejezi ki híven: „A Bányász Művelődési Ház minden dolgozó második otthona.” Igen, nemcsak a bányászoké. Minden dolgozóé! Koncz István NAPLÓ Készül a téli takarmány Megyeszerte pöfögnek a traktorok, dolgoznak a silókombájnok, készül a téli takarmány. A szentgáli Hunyadi Termelőszövetkezetben is nagy munkát végeznek a gépek. (Fotó: Péterfay Endre) A szövetkezet „élharcosa" A múlt év nyarán megerősödött a csóti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet vezetése. Az addig betöltetlen mezőgazdászi munkakörbe kiváló szakember került, aki rövid egy év alatt életet, frissességet, határozottságot vitt a fiatal, harmadéves nagyüzem irányításába. Dolmi Vilmos — a párt szavára — az országos hírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet fő mezőgazdászi tisztét cserélte fel a csóti munkakörrel, hogy a fiatal termelőszövetkezetet átsegítse a kezdeti buktatókon. művészeti vezetése biztos kézbe kerül, irodalmi színpadot alakítanak. Tizenhat szavaló már jelentkezett. Egy termelőszövetkezet kérte, négy nagyüzemi gazdaság várta. Dolmi Vilmos főmezőgazdász nemcsak a kétezer holdas csóti gazdaságot, hanem a szomszédos vanyolai, bébi és nagygyimóti termelőszövetkezeteket is segíti, irányítja. összesen 8500 katasztrális hold összterületű, egyesülés előtt álló szövetkezeteket patronál legjobb tudása, s munkabírása szerint . Dolmi Vilmos mezőgazdász már túl van élete delén. Hatvanhároméves. Haja hófehér, járása nehézkes, mégis túltesz sok fiatalon. Hol az egyik, Trod a másik határrészen jelenik meg. Sok dolga van. Távol a családtól, a régi munkatársaitól, új emberekkel, új életért csatázik napról napra Csóton. S az eredmény? Tavaly a leggyengébb, az idén a legjobb termelőszövetkezetek közé tartozik a megyében a csóti Vörös Hajnal. A vezetés megszilárdult, a munkafegyelem megjavult, s a szakszerű, hozzáértő gazdálkodás nyomán a fiatal nagyüzem megedződött. Amikor Dolmi Vilmos a termelőszövetkezetbe érkezett, rendezetlen kép fogadta. Soós Pál elnök szakember híján egyedül irányította a gazdaságot, s egyrészt emiatt, másrészt a tagok közönye végett gyenge termésátlagokat és silány terméshozamokat könyvelhettek el az első két évben. A gyenge, szervezetlen munkára leginkább jellemző, hogy tavalyról 225 000 forint hitelt kellett átvezetni erre az évre, s a múlt zárszámadáskor mindössze hét forintot ért egy munkaegység. Előleget éven át nem osztottak. Miből adtak volna? Nem járultak hozzá a tagok kielégítően az előlegfizetési alap megtereléséhez. Egy év rövid idő, mégis nagyot léptek előre a csótiak A tavalyi hét forinttal szemben az idén 30 forintot osztanak minden munkaegységre. Ez év január 1-től havonként 15 forint munkaegység előleget adnak rendszeresen a tagoknak. Tavaly a laza gondozás és a rossz takarmányozás miatt két liter volt az istállóátlag. Ma 14 liter a fejési, 10 liter az istállóátlag. Jelenleg 2080 liter a tehenenkénti évi tervezett tejhozam, ezt év végéig 50 százalékkal túlteljesítik. Tavaly 1000 liter tejet fejtek egy tehéntől, pedig az állatgondozók ugyanazok voltak, de a módszerek és a takarmányozási lehetőségek javultak meg azóta. Amíg a múlt év őszén 500 mázsa szálastakarmánya volt a termelőszövetkezetnek, ma 36 vagon. Silót 3500 köbmétert készítenek. Nem adták ki résziben a kiszállást, közösen takarították be a szénát is az idén. Akárcsak másutt, Csóton is károkat okozott az aszály. A kukorica egy része kiégett, a vártnál kevesebb termés lesz cukorrépából és burgonyából is. A növénytermesztésben körülbelül egymillió forint kiesés mutatkozik. Az állattenyésztésben viszont egymillió forinttal teljesítik túl a tervet. A gazdasági mérleg így máris egyensúlyban van. Öt oklevelet és egy vándorzászlót kapott az idén a termelőszövetkezet az eredményes gazdálkodásért. Ebből egy elismerő oklevél Dolmi Vilmosé a jó munkáért. Sok kitüntetést kapott már eddig is a főmezőgazdász, kiváló dolgozó, kiváló szakember jelvényeket és okleveleket, s elnyerte a Munkaérdemrend kitüntetést is. Mindegyik kitüntetésnek örült, de legjobban talán a legújabbnak. Nehéz körülmények között, erős munkában szerezte meg. — Nehéz, de szép szakma az enyém — mondja, ha mesterségére terelődik a szó. — Csak „nehéz” gazdaságban szeretek dolgozni, ahol sok a gond... Itt Csóton nem unatkozom. Mindenütt meglátszik az új mezőgazdásszal megerősödött szövetkezeti vezetés szakszerű, tervszerű munkája. Különösen az állattenyésztés indult virágzásnak. Már a novemberre szerződött hizómarhákat is útnak indították. Az idén 131 százalékra teljesítik a hízóállat értékesítési tervüket a tavalyi 60 százalékkal szemben. Ez évben 210 szarvasmarhát, 600 hízottsertést és másfél vagon baromfihúst értékesítenek szerződésesen. Tavaly 250 hízottsertést és 50—60 hízottmarhát adtak át a szerződtető vállalatnak. Jelenleg 105 kiló húst termelnek a szántóterület minden holdján, a háztájit nem számítva. Ami még különösen említésre méltó: 900 mázsa kenyérgabonát adtak terven felül az államnak. Összesen 44 vagon szerződött gabonát értékesítettek, s még a tagoknak is jutott 3,20 kiló kenyérgabona és 1,10 kg takarmánygabona munkaegységenként július 1-ig. Hosszan lehetne még sorolni az eredményeket, amelyek közös harcban, közös munkában születtek meg. E küzdelemnek egyik legfáradhatatlanabb katonája volt, s maradt Dolmi Vilmos főmezőgazdász, aki korát meghazudtolva, szívvel, lelkesedéssel dolgozik a csóti Vörös Hajnal és a környező termelőszövetkezetek megerősítőiért és egységéért. Kása András 3